Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-14 / 11. szám

3. , ÚJ szú 15 986. III. 14. LÁTOGATÁS BELORUSSZIÁBAN I Csak a minap olvashattunk a hazai napilapokban az USA játékgyáraiban folyó „fegyverkezési hajszáról“, amely során minden fegyvernem jel­legzetes hadifelszerelései elkészül­nek kicsiben - a kicsiknek. Akadnak köztük olyan elektronikus játékok - s néhánnyal már itthon is találkozni amely azt a célt szolgálja, hogy elhintse egy úrháború, az űrfegyver­kezés gondolatát. Kezelése ugyanis egyszerű: gombnyomásra „működő“ lövegekkel kell eltalálni a kis képer­nyőn keresztül vonuló űrhajókat, ra­kétákat. így aztán túlságosan nem is csodálkozhattam, hogy alig tízéves fiam kérése is az volt, hogy ilyen játékot hozzak, hiszen nem egy osz­tálytársának már van... A lényeg, hogy ilyen elektronikus játékot nem is kerestem, de hoztam helyette egy- ugyancsak elektronikus - játékot a szovjet rajzfilmgyártás két népszerű figurájával: a nyuszival meg a far­kassal. Érdemes volt várni a „Gyetszkij Mir“, azaz Gyermekvilág néven is­mert áruházban, míg rám került a sor, és birtokba vehettem ezt a játékot, amelynek kezelését Moszkvából jövet a repülőgépen igyekeztem elsajátíta­ni. Akkor még nem sejtettem, hogy ez lesz fiamnak, sőt barátainak is egyik kedvenc játéka. A lényege - akárcsak a filmben - a nyuszi túljár a farkas eszén, s hogy mennyire, az a játékos­tól függ. Ugyanis ő irányítja a képer­nyőn a farkas mozgását, „aki“ atléta­trikóban és rövid tréningnadrágban, kis kosárkával a kezében igyekszik elkapkodni a tojásokat, amelyeket a nyuszi rafináltan négy tojóstyúk alóli fészekből potyogtat. Ha nem sikerül elkapnia, s a tojás „leesik“, összetö­rik, és belőle egy csirke szalad el a bozótba. Három csirke után vége a játéknak, s a készülék kineveti a far­kast, vagy ha úgy tetszik, az ügyetlen játékost. Ahogy azt a program előírja- amelyből egyébként kettő is van- a más-más ritmussal guruló tojá­sokkal. Az elektronikus szerkezet egyébként két gombelemmel műkö­dik, és ha éppen nem játszanak, rövid idő után automatikusan programot vált, és az időt mutatja a beépített digitális óraszerkezet. Sőt, ébresztő­óraként is működtethető. A hosszú bevezető nem volt vélet­len és nem véletlenül hasonlítottam össze a két elektronikus játékszerke­zetet. A minszki játékgyárban tehát meggyőződhettem arról, hogy az eny­hülés, a fegyverkezés beszüntetése nemcsak a „nagypolitika" ügye. A já­tékgyárba is begyűrűzik, ha komolyan veszik...! Roman Fjodorovics Barzsuk, a minszki játékgyár igazgatója kísért végig a négy üzemet egyesítő vállalat legnagyobb üzemén. Közülük mind­egyiknek van saját, jellegzetes gyár­tási profilja. A négy üzemben egyéb­ként összesen 42 millió rubelnyi az évi árutermelés összege, mintegy 400 féle játékot gyártanak, és azokat há­rom és félezer dolgozó készíti. Fokozatosan haladtunk az egyes gyártórészlegeken át és ismerked­tünk előbb a mintegy 30 féle különbö­ző felfújható gumi- és múanyagjáték- kal. Ezekből egyébként körülbelül 4,5 milliós a bevételük, a játékok között pedig vannak az abc-vel és föld­gömbbel díszített labdák, különböző állatok: nyúl, sárkány, krokodil, sőt víziló, amelynek nevét — Behemót - errefelé sem kellene lefordítani a gyerekeknek. Akad még alma alakú úszógumi, felfújható telefon is. Aztán valamivel tömörebb anyagból apró ál­latok: óvodák részére különböző játé­kok, sőt gumiból leporelló, de talál­kozhattunk a tévéfilmek közkedvelt figuráival is. Egy másik műhelyben építőjátéko­kat készítenek fából. Vannak faautók, bútorok, s népművészeti ihletésű la­kásberendezések, persze játékkivitel­ben. Már a legapróbbak részére is készítenek kreativitásfejlesztő össze­rakható játékokat. Akadnak tekerő szerkezetű, zenére lejtő népitánco­sok, s olyan mechanikus szerkezetek is, amelyek nagyon könnyen működ­tethetők, például két nyúl fát fűrészel - zenére; a kakas kukorékol a ház tetején, amelyből az ablakon keresz­tül akar kiugrani a nyúl, de nem mer, mert a kutya ugatja... Errefelé is nagyon népszerűek azok az elektronikus játékok, amelyek között nagyon sok a munkagép. De akad holdkomp, terepjáró, sőt mecha­nikus daru is. összesen 45 féle elekt­romos játék készül, mintegy 6 millió rubel értékben évente. Az önjáró au­tódaru irányítható, akárcsak a föld­gyalu. A műanyagból készült egyéb játékok között, amelyeknek nincs önállóan működtethető szerkezetük, vannak teherautók, autódaruk, beton­keverők, hútökocsik, s traktorok is, köztük az ismert Belorusz éppúgy mint a csehszlovák Zetor kicsinyített másai. A munkára nevelést szolgálják a szerszámkészletek, amelyből na­gyon sok van, mégpedig szakmák szerint csoportosítva. A legnagyobb számú játékcsopor­tot a legkisebbek számára készült játékok képezik. Van vagy hetvenféle, puha műanyagból, plüssböl gyártott állatfigura. Legalább ugyanennyiféle babát gyártanak különböző kivitelben. Például polietilénből, s vannak olya­nok is, amelyek kemény vázból ké­szülnek, de a „borításuk" puha, van­nak rövid hajjal, hosszúval, népvise­letben, vagy éppen a legdivatosabb ruházatban. A bábozás megkedvelte- tését szolgálja legalább húszféle kü­lönböző bábfigura. Már a nagyobbak számára készül­nek azok a játékok, amelyek ugyan­csak a kreativitást fejlesztik, azonban minielektromotorokkal működtethe­tők. Ezek a kis elektromotorok ugyan­csak ebben a gyárban készülnek, sót innen szállítják a moszkvai játékgyár részére is, s ezek működtetik a hajó­kat, autókat, a toronydarut, és a hold­kompot is. Ami azonnal feltűnik, az az, hogy szinte mindenütt lányok, asszonyok dolgoznak, s az igazgató szavai sze­rint a játékgyárban nem is szándékoz­nak a nehéz fizikai munkát igénylő munkafolyamatokon kívül férfiakat al­kalmazni, hiszen az asszonyok sokkal jobban tudják, hogy mivel szeretnek játszani a gyerekek, munkájukat iga­zán szívből végzik, kezdve a tervezés folyamatától a játékok összeszerelé­séig. Ebben az ötéves tervben 30 százalékkal akarják növelni a terme­lést, a kreativitást fejlesztő. játékok mennyiségének gyártását predig meg­kétszerezik. Mindezt a munka haté­konyságának növelésével, az új gépi berendezések alkalmazásával. Céljaik eléréséhez megfelelő ösz­tönzők állnak a jövőben a vezetők rendelkezésére. Mert a játékgyár is gyár, s ez utóbbi nem játék... Itt is a gazdaságosság az egyik fő elv. A jó üzlet feltétele predig a jó termék. Pél­dául az olyan, amelyik nevel. Sót, mint fentebb említettük, teszi azt a fő társadalompolitikai irányvonalnak megfelelően. Nevel a béke védelmé­re, (játék) puskák nélkül... MÉSZÁROS JÁNOS • Csomagolásra várnak a toronydaruk (A szerző felvételei) • Az önjáró holdkompok szerelése Kim Son tartományban, a Dai Thang kézműipari szö­vetkezet dolgozóinak 95 százaléka nó, akik rendszere­sen, 10-20 százalékkal túlteljesítik havi tervüket. Főleg nádból készítenek különböző termékeket, elsősorban gyékényeket. Felvételünkön: a nád szárítása. (Telefoto: CSTK) Demográfiai robbanás Vietnamban Vietnam évtizedek óta a világelsők között van a népsza- prorulatban. Jelenleg - nem túlzás - demográfiai robba­násról beszélhetünk. A vietnami sajtó ezt tartja az ország jövője szempontjából a legnyugtalanítóbb tényezőnek. 1926-ban Vietnam területén 17 millió ember élt, 1945- ben predig 23 millió. Az ezt követő három évtizedes pusztító háború ellenére, 1985 végére a lakosság - a leg­óvatosabb becslések szerint is - maghaladta a 61 milliót. Ez az egyik meghatározó oka annak, hogy az élelmiszer- ellátás még mindig nem elegendő. Jó években eléri, rosszabb időszakokban pedig alatta marad az esztendön- kénti és fejenkénti 300 kilónak. (Ennyi, hántolatlan rizsben számolt élelmiszert tartanak Vietnamban a minimális szük­ségletek önellátó kielégítésére elegendőnek.) Az élelme­zés szempontjából azt is figyelembe kell venni, hogy Vietnamban egy lakosra mindössze egytized hektár művelhető terület jut, a túlnépesedés tehát szinte leküzd­hetetlen feladat elé állította az országot. Ezen túlmenően az is világos, hogy - az óriási erőfeszítések ellenére sem - a gazdaság munkaerőigénye nem képes lépést tartani a lakosság évi több mint kétszázalékos szaporulatával. (Ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy minden esztendő­ben 1,7 millióval növekszik a lélekszám.) Sok figyelmeztető adatot közölt a hanoi tervezési folyó­irat, ebből elegendő egyet idéznünk: 1980-ban harminc­hét, 1985-ben eggyel kevesebb kórházi ágy jutott tízezer lakosra, pedig öt év alatt sok új kórház épült. A versenyfu­tás a jövőben még reménytelenebbé válhat - figyelmeztet­nek vietnami szakértők. Ugyanis a tizenhat évesnél fiata­labbak aránya az összlakosság 45 százaléka, a húsz- negyvenesztendőseké predig 16,4 százaléka. A szülóké- p>es korba lépő nők száma évente 3,5 százalékkal növek­szik. Ebből felbecsülhető: 2000-re évente hárommillió lesz a születések száma, az összlakosság predig elérheti a nyolcvanmilliót. A néptességnövekedés fékezésére széles körű kam- prányt és jó néhány intézkedést kezdeményeztek, ez azonban eddig nem eredményezett többet, mint azt, hogy a növekedés növekedése, vagyis az ütemgyorsulás meg­állt. Visszafogni azonban nem sikerült. Falun ma is a leg­jellemzőbb az ötgyermekes család, s mivel az életmód gyökeres változására egy nemzedéken belül nem lehet számítani, a fejődés bizonyos szintjével járó demográfiai hullámvölgy alighanem még sokat várat magára. A váro­siak között sem ritkaság a három-négy gyermek, de ha a sors netán négy lánnyal áldja meg a szülőket, elszánják magukat - fiú reményében - az ötödikre is. Az ütemgyorsulást azonban azzal sikerült megállítani, hogy Vietnamban „fordított családi pótlékot" fizetnek: egy gyerek után jár bizonyos kedvezmény, három után már nem. A szakszervezet két évvel ezelőtti határozata szerint a szervezett dolgozók országosan vállalták: legfeljebb két gyermekük lesz - már azok, akiknek eddig még nincs több. A családtervezés, a minél későbbi házasságkötés és az egyke mellett szünet nélkül erőteljes kampány folyik. A fogamzásgátlásnak csak kevéssé elterjedt formája a gyógyszeres védekezés — hiánycikk a tabletta. A férfiak­nak mindössze három százaléka vállalja az ap>ró műtétet, nem bíznak „teljesértékúségük“ megmaradásában. Kény­szert predig - a régebbi idők rossz tapasztalatai alapján - nem alkalmazhatnak Vietnamban. Marad tehát a felvilá­gosító munka, a meggyőzés és az, hogy az életforma változik. A növekvő szociális biztonság miatt mind keve­sebben vállalják öregségük biztosítására a sok gyermeket, s előrelép a korszerű városiasodás is. Ha megvalósul a születésszabályozás, akkor egyértelműen örülni lehet az átlagéletkor növekedésének, és a halandóság szintúgy örvendetes, rohamos csökkentésének. FÜZES OSZKÁR

Next

/
Thumbnails
Contents