Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-07 / 10. szám

kJ szú 986. III. 7. A pillangósvirágúak család­jába tartozó szója Man­dzsúriából származik. Ez a rendkí­vül hasznos növény már a régi Kínában nagy megbecsülésnek örvendett. Teljes mértékben rá­szolgál kínai nevére, ahol „csont- talan húsnak“ nevezik, ugyanis 35—40 százalék fehérjét tartalmaz, tehát kétszer annyit, mint a mar­ha- vagy a sertéshús. Amellett nagy előnye a hússal szemben, hogy nem tartalmaz koleszterint (köztudomású, hogy a vér tartó­san magas koleszterintartalma elősegíti a magas vérnyomás, az érelmeszesedés és a szívinfarktus kialakulását). De tartalmaz még 20-20 százalékban olajat és Szójából készített ételkülönlegességek a bemutatón A Jövő kultúrnövénye Termesztési lehetőségek a Komáromi (Komárno) járásban ” llllllllllllllllllllllllllllllllllllllll szénhidrátot, valamint ásványi anyagokat és lecitint, s ugyancsak számottevő a rostanyagtartalma is. Ami a szója fehérjetartalmát és termesztésének gazdaságosságát illeti, e tekintetben a nálunk régeb­ben termesztett összes kultúrnö­vényt is „lepipálja“: Amíg egy hek­tár termőterületről a szójánál 500 kg fehérje nyerhető, addig a nap­raforgónál ez a mennyiség 380, a babnál pedig 270 kg. A sort a kukorica, a rizs és a búza folytat­ja, 190, 180 és 175 kilogramm mennyiségű fehérjével hektáron­ként. A szójabab termesztésével ha­zánkban többek között a Komáro­mi járásban is egyre intenzíveb­ben foglalkoznak. Itt nagy kiterje­désű olyan talaj van, amely meg­felel a szója termesztésének, főleg a járás nyugati és déli részében, a Duna, a Vág, a Nyitra és a Kis- Duna folyók menti sík területeken. A talajvíz itt ugyanis jobban ellátja nedvességgel a szója másfél-két méterre is lenyúló gyökereit. Eze­ken a területeken is a legmegfele­lőbbek azok a mintegy 8000 hek­tárt kitevő részek, ahol a növény vegetációjának második részében (július-szeptember) is megfelelő a talaj alsó vízellátása. A Komáromi járásban a ke­szegfalvi (Kameniőná) Steiner Gá­bor Egységes Földmúvesszövet- kezet jár az élen a szójatermesz- tésben. 1984-ben például 344 hektáron termesztették ezt a nö­vényt és 1,74 tonnás termésátla­got értek el hektáronként. A szer­zett tapasztalatokból és a kiváló eredményekből kiindulva a nyol­cadik ötéves tervidőszaktól a ke­szegfalvi földműves-szövetkezet fogja irányítani a szójatermesztést a járásban. A megfelelő területe­ken 1990-ig már 3250 hektáron fogják termeszteni ezt, a táplálko­zás szempontjából rendkívül fon­tos növényt. Ebből 2250 hektáron tisztán, 100 hektáron pedig kukori­cával, esetleg cirokkal együtt fog­ják vetni. Ez az előzetes számítá­sok szerint 4020 tonna szójababot jelent, melyből 724 tonna étolajat sajtolnak majd, s megfelelő meny- nyiségú lisztet, pörkölményt készí­tenek a sütőipar részére. Termé­szetesen a keletkezett mellékter­mékeket is hasznosítják, például állatok takarmányozására. A szója termesztésének és fel- használásának népszerűsítését szolgálta az az értekezlet, amelyet az őrsújfalusi (Nová Stráz) autó­kempingben rendeztek, s amelyen részt vettek állami, kerületi, járási vezető szerveink és az érdekelt mezőgazdasági üzemek képvise­lői is. Előadást tartott többek kö­zött Varga Kálmán, a keszegfalvi szövetkezet elnöke, aki beszámolt a termesztéssel kapcsolatos eddi­gi eredményeikről, tapasztalataik­ról. Ugyancsak nagy érdeklődés­sel hallgatták a dél-magyarországi Bólyi Mezőgazdasági Kombinát képviselőjének előadását. El­mondta, hogy náluk a szója ter­mesztése és feldolgozása már több éves múltra tekint vissza. Sikeres volt számukra az az együttműködési szerződés, ame­lyet a jugoszláv Sojaprotein szója- feldolgozó munkaszervezettel kö­töttek. A népszerűsítő elöadónap al­kalmára kiállítást rendeztek a szó- jatartalmú élelmiszer-alapanya­gokból és a szójaliszt felhasználá­sával készült péksüteményekből. A rendezvény végén a vendégek megkóstolhatták azt a harmincféle (!) ételt, melyet szójából vagy szó­ja felhasználásával készítettek a komáromi Jednota fogyasztási szövetkezet szakácsai, Berényi Imrének, a magyarországi Bara­nya megyei Vendéglátó Vállalat mesterszakácsának irányításával. Az étlapon egyaránt szerepeltek előételek, levesek, főzelékek, sül­tek, saláták, édességek és felvá­gottak. SZTRECSKÓ RUDOLF Tervidőszak előtti helyzetkép a Bátkai Állami Gazdaságban Nyolcmillió koronás nyereséggel zárták az évet A 7750 hektáros Bátkai Állami Gazdaság az elmúlt évben több mint kétezer tonna sertéshúst és ötmillió liter tejet értékesített, így a kedvezőtlen időjárás ellenére 836 ezer koronával nagyobb be­vételt ért el a tervezettnél. A nyereséget immár három esztendeje az évi nyolcmillió koronás szinten tartják, ami azért is figyelemre méltó, mert a gazda­ságnak nincsen számottevő melléküzemági terme­lése. Az elmúlt esztendő gazdálkodását elemző ter­melési értekezleten mindezt hangsúlyozta Csiszár Zoltán mérnök, a gazdaság igazgatója is, aki az eredmények méltatása mellett bírálóan szólt a fo­gyatékosságokról. Gazdálkodásuk gyenge oldalá­nak nevezte a növénytermesztést, bár ezen a sza­kaszon is akadtak biztató jelenségek az elmúlt évben. Az uzapanyiti (Uzovská Panica) gazdasági részleg határában termesztett sörárpa minősége felkeltette a szakemberek érdeklődését, s az olaj­növények hozama is növekedett. Változatlanul gon­dot okoz viszont a cukorrépa, s néhány takarmány- növény termesztése. A szőlészet-gyümölcsészet a sorozatos fagykárok miatt immár évek óta veszte­séges, s itt a közeljövőben sem lehet számottevő javulásra számítani. Az ágazat évenként közel kétmillió koronát emészt fel, a bevételek viszont minimálisak. Az elkövetkező időszak feladata tehát adott: kiemelten kell gondoskodni a növénytermesztési ágazat fejlesztéséről. Ennek lehetőségei egyébként nem rosszak, hiszen a meleghegyi (Teply Vrch) víztározó üzembe helyezésével a Balog partján már az elmúlt évben 420 hektárnyi földterület vált öntöz- hetövé, s ez egy-két éven belül közel kétezer hektárra növekszik. Az állattartásban a hozamok mérsékelt növelése mellett a minőségi termelésre kerül a hangsúly. Jelenleg az értékesített tej mennyiségének csupán 80 százaléka első osztályú. Milliós bevételi többle­tet jelentene a minőség 10-15 százalékkal való javítása. Vonatkoztatható mindez a húsra is, mely­nek értékesítése a felvásárló üzem késlekedése miatt nem volt zökkenőmentes. A vitaindító beszámoló után Pavel Koronek gaz­dasági igazgatóhelyettes ismertette az elkövetkező időszak feladatait, melyeket különösen igényessé tesznek az egyre szigorúbb gazdálkodási feltételek. Az 1986-os esztendő során 3000 tonna búzát, 500 tonna árpát, jelentős mennyiségű hüvelyes és olaj­növény előállítását irányozza elő a terv, az elkövet­kező években pedig a cukorrépa hozamát 36, az olajnövényekét 1,8 tonna körül kell hektáronként állandósítani. Az állattenyésztésnek 2595 tonna húst és 5100 liter tejet kell termelnie évenként. Megjelent az állami gazdaság dolgozóinak érté­kelő tanácskozásán Pavol Smál mérnök, a Közép­szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója is, aki elismeréssel szólt a sertéste­nyésztés magas szintjéről, ám a gazdálkodás gyen­ge pontjaira is rámutatott. Mindenekelőtt a növény- termesztési ágazatot bírálta, mert — szerinte - Bát- kában nagyobb terméshozamok eléréséhez is adottak a feltételek. A többi felszólaló is valósághűen vázolta az egyes ágazatok helyzetét, a munkahelyek légkörét. Hangsúlyozták például, hogy bár a gazdaságnak 70 millió korona értékű gépállománya van, egyes mun­kafolyamatok - így a vetés vagy a kukorica és a cukorrépabegyűjtés - éppen a megfelelő gépek hiánya miatt lassú és nem veszteségmentes. A napraforgó termesztésében teljesen kiszolgáltatott helyzetben vannak, Magyarországi testvérüzemek nélkül ugyanis képtelenek lennének megbirkózni az alapvető műveletekkel. A nemzetközi együttműkö­dés mellett nagy jelentősége van a belföldi koope­rációnak is. A növendékmarhák legeltetését tavaly a Lom nad Rimavicou-i gazdaság segítségével oldották meg, s ettől az együttműködéstől már az idén jelentős sikereket remélnek az ágazat vezetői. Végezetül Július Salay elvtárs, a szakszervezeti bizottság elnöke ismertette a gazdaság dolgozóinak kongresszusi felajánlását. A húsz termelöcsoport és 611 egyén vállalása elsősorban a mezőgazda­sági termelés fokozására, a termelési költségek csökkentésére vonatkozik, s összértéke meghalad­ja a 650 ezer koronát. HACSI ATTILA Az anyagi érdekeltség jó munkára ösztönöz A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla Efsz vezetői a zárszámadó közgyűlésen jó eredményekről adhattak számot. Az előirányzott 135,8 miliő korona bruttó termelési érték helyett 140,2 milliót értek el, annak ellenére, hogy a szólót ért fagykárral eleve 7,3 millió koronás hátránnyal indultak az évnek. Mindez a tagság odaadó munkájának köszönhető, amire az öntudaton és felelősségérzeten túl az anyagi érdekeltség is ösztönzött. Amint az egy élenjáró üzemnél már lenni szokott, az új év célkitűzései az előzőinél nagyobbak és nehezebbek. A tervekkel összhangban az idén 142,6 millió koronás termelési értéket kell elérni, mégpedig úgy, hogy a tiszta haszon a tavalyi 17,7 millió koronával szemben 18,9 millió korona legyen. Az alapokat már 1985-ben lerakták- Nem lesz könnyű, de megoldható a feladat. A végső siker alapfeltétele az ésszerű, hatékony és gazdaságos termelés. Úgy kell dolgozni, hogy a munkát mindig és teljes egészében a lehető legjobb minőségre való törekvés hassa át. Erre kell nevelni és ösztönözni, többek között a részletesen kidolgozott anyagi érde­keltséggel - összegezte a legfontosabbakat Végh Dániel üzem­gazdász. Lényeges és fontos, hogy a Duklában mindez már nem elhatározás és célkitűzés, hanem megalapozott valóság. Az „ elmúlt évben több munkaszakaszon elmélyítették az anyagi érdekeltséget. Ezekről Tibor Urbaniő, a szövetkezet munkaerő­gazdálkodási osztályának a vezetője beszélt.- Intézkedéseinkkel az üzemi munkadíjrendszer ösztönző hatását igyekeztünk fokozni. A munkadíjazással kapcsolatosan összesen tizenhárom belüzemi rendeletet adtunk ki. Ezekkel megszilárdítottuk a munkafegyelmet, elmélyítettük a felelős­ségérzetet, az ellenőrzés hatékonyságát és az egyéni érdemek szerinti javadalmazást. A vezetők számára alapfeladatként hatá­roztuk meg az ellenőrzést, az értékelést és a folyamatos tájékoz­tatást. így év közben mindenki figyelemmel kísérhette a tervfelada­tok teljesítését, tudta, hogy ezekhez egyénileg milyen mértékben járult hozzá, s mindennek alapján mennyi prémiumot kap, illetve mennyit vonnak meg tőle. Egy munkanapért négyezer korona A levonás a gyakorlatban ritkábban előforduló dolog, a Duklá­ban azonban valóság. Mindenki tudja, hogy nemcsak kapni lehet, hanem veszteni is. És nem keveset. A játékszabályokat a levoná­sokra is pontosan megfogalmazták. Egy nap igazolatlan hiányzásért például az év végi jutalékot a felével csökkentik. Attól pedig, aki ellen az elmúlt tizenkét hónap alatt kétszer kellett fegyelmit indítani, mert például lopáson érték, teljes egészében megvonták a jutalékot. így aztán, mivel az éves elszámoláskor a tervezett húsz százalék helyett huszonhét százalékot fizetnek, vannak akik egyetlen igazolatlanul kihagyott munkanapért négye­zer koronát veszítenek, vagy ennyibe kerül számukra egy táska eltulajdonított takarmány. Az előírásokat ugyanis következetesen megtartják. A 728 állandó dolgozó közül különböző fegyelmik miatt megközelítően huszonöt személynél csökkentették az év végi jutalék százalék- arányát és összesen mintegy hetvenötezer korona kifizetését tartották vissza.- Előbbre lépni csak úgy lehet, ha szigorúan és következete­sen járunk el - hangsúlyozz az osztályvezető. - Az érintettek kezdetben méltatlankodnak, de végül is belátják az intézkdések fontosságát. Az önelszámoló egységek bevezetése után például újdonságként hatott, hogy megszüntettük a műszakiak külön részlegként való vezetését, és a zootechnikust például az állatte­nyésztő, az agronómust a növénytermesztő egységbe soroltuk be. Ma már mindenki természetesnek tartja, hogy az egyes ágazatvezetők az önálló egységet alkotó ágazat eredményessé­gével összhangban részesednek. Traktorórák helyett- Első lépésként valamenyi munkaszakaszon elvégeztük a hatékonysági elemzést, hogy megtudjuk, milyen drágán terme­lünk. A tápanyag-utánpótlásban, a növényvédelemben, az ener­gia- és az üzemanyag-fogyasztásban, az állattartásban, stb. iránymutató értékek állnak rendelkezésünkre. Következő lépés­ként megnézzük, hogyan irányítanak, dolgoznak és ellenőriznek azokban az üzemekben, ahol jobb hatékonysági mutatókat érnek el. A jót és hasznosat mi is alkalmazni fogjuk a gyakorlatban- körvonalazta a teendőket Tibor Urbaniő. Végh Dániel néhány konkrét újdonságról is beszélt.- Az állattenyésztésben az eddigieknél kisebb érdekeltségi csoportokat hozunk létre. Ezután nemcsak az egyes állatkategó­riák szerint, hanem ezeken belül a telepek szerint is kialakítjuk az önelszámoló brigádokat. Ezzel elmélyül az egyéni munkadíjazás és a verseny. Például ezután már az előhizlaldából a hizlaldába sem kerülhetnek át állatok mérés és értékelés nélkül. A növény- termesztésben egyrészt a munka elvégzése után azonnal kifizet­hető célprémiumokkal, másrészt a minőségért - például a kelés alapján - megítélhető prémiumokkal ösztönzünk. Ezeket az összegeket a részlegvezető osztja el. Az üzemanyaggal való takarékoskodásban a gépkezelők egyéni érdekeltsége mellett a részleg érdekeltsége is sokat segít. A műszaki szolgáltató részleg a végzett munkáit ugyanis nem traktorórákban számlázza, hanem munkák szerint. Belső használatra kidolgoztunk egy értéktáblázatot, amely figyelembe veszi a munka fajtáját és a feltételeket, de figyelmen kívül hagyja a géptípust. Ezzel a részleg vezetőjét arra kényszerítjük, hogy az egyes munkákhoz a legoptimálisabb géptípust válassza meg. Ellenkező esetben ugyanis túlfogyasztása lesz, aminek az ő zsebe is kárát látja. Nem csodaszer, de...-Az ösztönző belső érdekeltségi rendszer nem csodaszer- hangsúlyozták az érdekelt vezetők önmagában még nem jelenti a tervmutatók teljesítését, sem az eredményes gazdálko­dást. Mindennek azonban lényeges és fontos feltétele. Ahol alkalmazzák és folyamatosan tovább fejlesztik az anyagi ösztön­zőket, többet adnak annak, aki munkájával többet ad a közösnek, ott a külső feltételekhez is jobban tudnak alkalmazkodni. EGRI FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents