Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-28 / 9. szám
ÍJ szú 1986.11.28. A fejlett szocialista társadalomban a kultúra és a művészet fontos szerepet tölt be az ember sokoldalú, harmonikus fejlődésében, hozzájárul alkotó erejének gyarapodásához, szellemi életének, erkölcsi értékeinek gazdagodásához. A kultúra a dolgozók kommunista nevelésének szerves része, a tudatformálás hatékony eszköze. A szocialista kultúra é társadalmi feladatait szem előtt tartva, nagyra értékeljük azokat az eredményeket, amelyeket képzőművészeti kultúránk az elmúlt esztendőkben ért el. Megállapíthatjuk, hogy sikerült visszaállítanunk és megszilárdítanunk szocialista jellegét, elmélyítenünk társadalmi és nevelő funkcióját. Ezek a sikerek is nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy képzőművészeti kultúránkte- kintélye, súlya idehaza és külföldön is jelentős mértékben növekedett. Ez a jelentős fejlődés egyben tükrözi pártunk és szocialista államunk sokoldalú gondoskodását a tehetségek felkutatása, nevelése és érvényesülése érdekében. Különösen napjainkban, amikor világszerte az emberiség léte, jövője forog kockán, s döntő jelentőségű harc folyik a haladó erők és azok között, akik minden eszközzel a történelmi folyamatok erőszakos megváltoztatásán mesterkednek, a művész nem lehet afféle semleges megfigyelő, nem húzódhat vissza semmilyen esztetizáló búvóhelyekre. A szocialista művész elkötelezettségének, pártosságának alapvető szempontja az, hogy az alkotó ember mélyrehatóan vizsgálja a társadalmi jelenségeket, s a művészet sajátos eszközeivel ábrázolja napjainkat, életünket, a legfontosabb konfliktusokat és témákat. Az ilyen elkötelezettség és hivatástudat kialakulásában döntő tényező a marxista-leninista filozófia és Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának mélyreható ismerete. Képzőművészeti szövetségünk az értékelt időszakban, vagyis az eltelt másfél évtizedben, sokat tett művészeink aktivizálása érdekében. Az egyes képzőművészeti ágazatok jelenlegi helyzete alapjában véve tükörképe eszmei-nevelő munkánknak, amelyet továbbra is szorosan össze kell kapcsolnunk társadalmi és művészeti életünk gyakorlati feladataival. örömmel állapíthatjuk meg, hogy a szlovákiai képzőművészeti élet soha sem fejlődött olyan jelentős mértékben, mint éppen az elmúlt években. Soha annyi grafika, festmény és más alkotás nem ábrázolta a jelent, mint az értékelt időszakban. Ugyanakkor arról sem feledkezhetünk meg, hogy egyik fontos feladatunk a múlt haladó és forradalmi hagyományainak, a jelentős történelmi események, személyiségek cselekedeteinek felidézése. H a értékeljük az elmúlt évek képzőművészeti alkotásait, akkor bízvást elmondhatjuk, hogy művészeink alkotó munkájának homlokterébe a béke megőrzésének témája került. Számos olyan mű is született, amely a környezet- védelem időszerű kérdéseivel, továbbá a fejlődő országok nemzeti felszabadító harcaival foglalkozott. A Szlovákiai Képzőművészeti Alappal együttműködve, többek között különböző ösztöndíjak odaítélésével serkentettük művészeinket arra, hogy eszmei és esztétikai szempontból hatásosan ábrázolják népünk nemzeti felszabadító, politikai és szociális harcait, ember- és társadalomformáló építőmunkáját, a világ haladó erőinek küzdelmét a szociális és társadalmi haladásért, a béke megőrzéséért, megszilárdításáért. Értékes tapasztalatokat merítettünk azokból a pályázatokból, amelyeket a szlovák nemzeti felkelés, valamint hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása 40. évfordulója tiszteletére hirdettünk meg. A pályázaton nemcsak az idősebb nemzedék képviselői, hanem a fiatalok is nagy számban vettek részt, igazolva elkötelezettségüket, haladó és forradalmi hagyományaink iránti mélységes vonzalmukat. Minden hivalkodás nélkül állapíthatjuk meg, hogy a Szlovákiai Képzőművészeti Szövetség hathatós irányító munkája, mind sokoldalúbb tevékenysége is jelentős mértékben járult hozzá a szlovákiai festészet töretlen fejlődéséhez. Ez a képzőművészeti ágazat mélyrehatóan ábrázolja korunkat, annak értékeit és távlatait, a dolgozó, alkotó ember munkás hétköznapjait. Festészetünk sajátos eszközeivel formálja társadalmunkat, a dolgozók tudatát, életszemléletét, erkölcsi értékeit. Ugyanakkor valamennyi kiemelkedő művészünk becsületbeli kötelességének tartotta, hogy alkotásaival felidézze forradalmi hagyományainkat, Csehszlovákia Kommunista Pártjának küzdelmét az igazságosabb társadalom kivívásáért. F estészetünkben továbbra is legelterjedtebb műfaj a tájképfestészet, amely a széles körű nyilvánosság körében is a legnépszerűbb. Napjaink tájképfestészete azonban nem elégszik meg tájaink sokszínűségének ábrázolásával. Előtérbe kerül a természet átalakulásának témája, s mind többször találkozhatunk olyan alkotásokkal, amelyek ökológiai gondjainkra hívják fel figyelmünket. Portréfestészetünkre is az' elmélyülés jellemző. Az alkotó igyekszik megragadni az ábrázolt egyén belső, lelki világát, minél sokoldalúbban megmutatni korunk emberét. Hasonló szakmai fejlődésről számolhatunk be más festészeti műfajok esetében is. A szlovákiai szobrászat is mind fontosabb szerepet tölt be a szocialista típusú ember formálásában, napjaink eszmeinevelő munkájában, a dolgozók és különösen az ifjúság hazafias és internacio• Ivan Schurmann alkotás közben nalista nevelésében. Az alkotások egy része nemzeteink és nemzetiségeink haladó és forradalmi múltját idézi föl szug- gesztív erővel, nem kis hányada pedig napjaink, fejlett szocialista társadalmunk építőit ábrázolja. Az eltelt évek során számos kiváló grafikai alkotás született, s különösen fontos eredménynek tartjuk a gyermek és az ifjúság számára készült művek, elsősorban a könyvillusztrációk ígéretes fejlődését, sokszínűségét. Mind több felfigyeltető alkotással teszik le névjegyüket azok a fiatal művészek is, akik a bratislavai Képzőművészeti Főiskolán végeztek. A kétségtelen eredmények mellett nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az úgynevezett szabad grafikai zsánerek- ben olyan alkotások is születtek, amelyekben az ábrázolt témának nincs kellő társadalmi súlya, vagy a formai megoldások hagynak maguk után szakmai kívánnivalót. Szövetségünk különböző szákmai viták, tanfolyamok szervezésével igyekszik hozzájárulni a politikai plakátok és más agitációs művek képzőművészeti, esztétikai színvonalának emeléséhez, valamint a szatirikus műfajok megizmosodásához. Ugyanis néhány biztató kísérlettől eltekintve nem sikerült kihasználnunk a művészi szatíra lehetőségeit társadalmi fogyatékosságaink kipellen- gérezésére, de az agitációs, az eszmeinevelő munkában sem. E téren határozott javulásra van szükség. A következő években az eddiginél is nagyobb figyelmet kell szentelnünk az alkalmazott művészeti ágazatoknak, a formatervezésnek. örömmel állapíthatjuk meg, hogy az új monumentális alkotások, az emlékművek is hatékonyan szolgálják a dolgozók tudatformálását, haladó és forradalmi hagyományaink ápolását. Szlovákiában, miként egész hazánkban, köztudottan európai színvonalú a díszlettervezés. Az elmúít években számos kiváló színházi díszlet és jelmez igazolta ezt a tényt. A tudományos-technikai fejlődés sok áldásos hatása mellett nem kevés gondot, kihívást is tartogat a ma embere számára, például a környezetvédelemben. Hazánk természetének alakításában, védelmében fontos és pótolhatatlan szerep illeti meg képzőművészeti kultúránkat is. Ideje hát, hogy végre fölszámoljuk az olyan nézeteket, miszerint a képzőművészet csupán valamiféle különleges esztétikai igényeket elégít ki. Ideje, hogy képzőművészetünk végre betöltse szerepét városaink és falvaink műemlékvédelmében, mai és jövőbeli arculatának kialakításában, öltözködési és lakáskultúránkban, a munkakörnyezet alakításában és más fontos területen. Népgazdaságunk termékeinek további javulása nem képzelhető el az ipari formatervezésnek a termelésben való, a mainál sokkal szé- leskörübb bekapcsolása nélkül. Továbbra is gondoskodnunk kell a népművészeti, valamint az iparművészeti tárgyak előállításáról, különböző népművészeti, kézügyességet megkívánó ágazatok fejlődéséről, s ezeknek az értékeknek a hozzáértő felhasználásáról a modern iparművészeiben. A képzőművészeti kiállítások növekvő látogatottsága kultúránk demokratikus jellegét igazolja. A kiemelkedő képzőművészeti alkotások hazánk szellemi értékeit, s egyúttal mind több állampolgár életét gazdagítják. E kétségtelenül nagy eredmény tudatában sem feledkezhetünk meg arról, hogy lakosságunk kulturális érdeklődésének szerkezete még korántsem megfelelő: különösen a fiatalok egy része csak a szórakoztató - s ebben a műfajban sem színvonalas -, kommersz alkotások iránt érdeklődik. Éppen ezért nekünk, s másoknak is kell tenni azért, hogy az esztétikai nevelés össztársadalmi programmá váljék. Ebben pótolhatatlan szerepe van a családnak, az iskolának, a kulturális intézményeknek, a nemzeti bizottságoknak, de velük együtt a művészeti alkotószövetségeknek is. Nekünk az eddiginél is sokoldalúbban kell foglalkoznunk a képzőművészek ifjú nemzedékeinek a nevelésével. Képzőművészeti kultúránkat az elmúlt években is számos fiatal tehetség gazdagította. Társadalmunk és szövetségünk optimális feltételeket teremt tehetségük kibontakoztatásához. Az ő fejlődésük, de képzőművészeti életünk jelene és jövője szempontjából is fontos, hogy a művészeti kritika eleget tegyen az elvárásoknak. Megállapíthatjuk, hogy képzőművészeti kritikánk nem mindig alkalmazta kellő következetességgel a marxista-leninista esztétika kritériumait. Az értékelésekben, a különböző állásfoglalásokban joggal kifogásoljukazt, hogy olykor hiányzik belőlük a társadalmi szempont, a művészi alkotás és atársada- lom közötti kapcsolat tudatosítása. N apjaink élesedő eszmei harca a képzőművészet elméleti szakembereitől megköveteli, hogy konkrét alkotások elemzésével, méltatásával járul-■ janak hozzá a szocialista realizmus törvényszerűségeinek, elveinek megvilágításához. A szocialista kultúra, egyik lényeges vonása az internacionalista jelleg. Az elmúlt években minden szempontból magasabb szintre került a cseh és a szlovákiai képzőművészet közötti együttműködés. Nagyra értékeljük a szlovákiai művészek kezdeményezése révén megalakult Cseh Kultúra Baráti Körének tevékenységét, mert egyre hathatósabban járul hozzá a két testvéri nemzet kultúrájának kölcsönös közeledéséhez. A csehszlovák kulturális kontextus - amely optimális feltételeket teremt hazánk magyar és ukrán nemzetiségű polgárainak szellemi fejlődéséhez is - jelentős mértékben szilárdítja a szocialista országok kultúrájának eszmei egységét, s egyúttal hatékony hirdetője is társadalmi rendszerünk előnyeinek, politikai, gazdasági és társadalmi sikereinknek. Immár hagyományosan a hazánkban, valamint a baráti országokban megrendezett kulturális napok jelentik a szocialista országok közötti kulturális kapcsolatok egyik csúcsát. Társadalmunk más szféráihoz hasonlóan, szellemi életünkben is egyre nagyobb a jelentősége a soknemzetiségű szovjet kultúrához fűződő bensőséges kapcsolatunknak, a mindinkább elmélyülő s egyre gyümölcsözőbb kulturális együttműködésnek. Ez a megállapítás teljes mértékben érvényes kulturális életünkre is. Visszapillantva az eddig megtett útra, elmondhatjuk, hogy szövetségünk sokat tett Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának, a kongresszusi határozatoknak megvalósítása érdekében. Képzőművészeink kimagasló alkotásaikkal, állampolgári magatartásukkal fejezték ki odaadásukat pártunk politikája, társadalmi céljaink iránt. Tudatosítottuk, hogy a kultúra és a művészet hazánk, szocialista társadalmunk további fejlesztési folyamatának szerves része, jelentős mértékben meghatározták eszmei, esztétikai értékrend- szerünket, s tovább gyarapították hazánk szellemi értékeinek tárházát. ámos nagyszabású és felfigyeltető' tárlatot rendeztünk, méghozzá nemcsak a nagyvárosokban, hanem a falvakon is. E kiállításokat a széles körű nyilvánosság élénk érdeklődése kísérte. A felsorolt tények mind azt igazolják, hogy képzőművészetünk egyre eredményesebben tesz eleget társadalmi funkcióinak, s a műépítészekkel együttműködve mind fontosabb szerepet tölt be életünk és munkánk, a lenini értelemben vett kultúra területén. ALKOTO ERŐINK, ERKÖLCSI ÉRTÉKEINK TOVÁBBI GYARAPÍTÁSÁÉRT írta: Ivan Schurmann, a Szlovákiai Képzőművészek Szövetségének elnöke (A ÖSTK-felvétele) ACSKP XVII KONGRESSZUSA
