Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-21 / 8. szám
-L ÚJ SZÚ 9 986. II. 21. Nem hoznak szégyent a csapatzászlóra Látogatóban a népi milícia egyik üzemi egységében a februári győzelem évfordulója előtt- Az első időszakban kevesen voltunk, de az elmúlt másfél évtized alatt megerősödtünk és nincs baj az utánpótlással sem - mondja kézfogás közben Kiefel Béla, a dunaszerdahe- lyi (Dunajská Streda) Dél-szlovákiai Cukorgyár üzemi népi milícia egységének a parancsnoka. - Ma már egységünket a járás legjobbjai között emlegetik. .. Az alapító tagokból már csak kevesen maradtak, mint például Putz László, Schotter József, Gábor Teodor. Viszont az egység tagjainak nagy része már a gyár építésénél itt dolgozott, itt érdemelte ki felvételét a pártba, majd azt, hogy a népi milícia tagja legyen. Először tehát a munka frontján kellett bizonyítaniuk. Hiszen a tagság az egységben mindenki számára elismerést jelent, de egyben azt is, hogy a munkahelyén nap mint nap jó példával elöljárjon.- Az első jelentősebb eredményt 1982-ben értük el - tájékoztat Putz László. - Versenyrajtjuk a lövészetben akkor szerezte meg a járási elsőséget, ekkor nyertük el a Példás egyJurányi László ség címet, amelyet eddig még minden évben sikerült megvédenünk. Úgy hiszem, hogy ez a jövőben sem lesz másképp. Bárcsak a gazdasági eredmények is ilyen jók lennének... A hatalmas gyárban félidőben csak a karbantartókkal találkozik az ember. Dolgoznak a villanyszerelők, a lakatosok, hogy az új idényre előkészítsék a termelőegységet. Ott találkoztam Jefimov Lászlóval, aki az idén megy nyugdíjba.- Az egységben eltöltött évek mély nyomokat hagytak bennem, jól éreztem magam köztük. Amíg egészségem engedi, nem szeretnék tőlük megválni - mondja, majd folytatja a megkezdett munkát. A jó közösségi szellem egymás megsegítésében is megnyilvánult. Az egyik foglalkozáson Putz elvtárs megjegyezte, hogy odahaza kútverés vár rá. A munka- és a fegyvertársak másnap már korán reggel ott voltak segíteni. Július Ceröanskynak is, aki Pó- dafán (Povoda) épített családi házat. Szólt a fiúknak, de azok akár hívás nélkül is mentek volna.-Évek óta jó kapcsolatot tartunk fenn az eperjesi (Jahodná) alapiskolával - szólal meg az egység parancsnoka. - A tanulók számára honvédelmi napokat szervezünk a helyi sportpályán, ilyenkor a fegyverek mellett a tábori konyhát is magunkkal visszük. Jól érezzük magunkat mi is, és a gyerekek is. Akkor sem hiányzunk, amikor a tanulók a pionírfogadalmat teszik le.- Ha jól emlékszem, hat éve lesz már annak, hogy az iskola lehetőséget kapott a tornaterem építésére. Fogtuk magunkat, segíteni mentünk. Gyakori vendégek vagyunk a duklai hősökről elnevezett és a Gorkij utcai alapiskolában is - toldja meg a szót Jurányi László szakaszparancsnok. - Névről ugyan nem ismernek bennünket a gyerekek, de ha meglátnak, hangosan mondják:,,Jönnek a bácsik a milíciától. “ Társadalmi munkáról lévén szó, meg kell említenünk, hogy épül az egység székháza. Ha közbe nem jön valami előre nem látható nehézség, az idén már átadják rendeltetésének. A jobb kiképzési feltételek mellett itt lehetőség adódik majd a forradalmi hagyományok szobájának létrehozására is. Ehhez már évek óta gyűjtik a felvételeket, a dokumentumokat. Jelenleg csak az egység krónikája ad számot életükről, tevékenységükről.- A rendszeres kiképzés sok szabadidőt vesz igénybe. Az asszonyok, a feleségek gyakran magukra maradnak a gyerekekkel. Ha többnapos tábori kiképzésen veszünk részt, megszervezzük, hogy egy délután utánunk jöhessenek - újságolja a parancsnok. - Ilyenkor aztán mindenki kitesz magáért, beleértve a két szakácsunkat, Alföldi Józsefet és Jóci Bélát is. Az egységnek csaknem minden milicistája tagja valamelyik szocialista munkabrigádnak. Az állomány fele a Példás népi milícista jelvény viselője, többen megszervezték a Példás lövész jelvényt, és hárman kapták meg A haza szolgálatáért érdemrendet. Bár a főidényben több műszakban dolgoznak, a foglalkozásokon való részvétel kilencvenhárom százalékos, de még ezzel sem elégedettek.- Az igazsághoz tartozik, hogy a Prefa üzemből is egy raj egységünk kötelékébe tartozik - hangsúlyozza a szakaszparacsnok. - Eredményeinkben tehát nekik is részük van. A foglalkozás után addig senki sem megy haza, amíg a ruhát, a felszerelést, a fegyvert rendbe nem teszi. A raj- és a szakaszparancsnokok szigorúan ügyelnek arra, hogy minden a legnagyobb rendben legyen.- Vannak köztünk idősebb elvtársak is, de az átlagos életkor nem éri el a harmincöt évet - állapítja meg Putz László, aki néhány hónapja viseli vál- lapján a századparancsnoki rangjelzést. - Igaz, hogy üzemünkben nagy Keifel Béla (A szerző felvételei) Putz László a munkaerő elvándorlás, de a népi milícia tagjai nem tartoznak a ,, vándormadarak" közé. S hogy utánpótlásban sincs hiány, az az üzemi párt- bizottság érdeme is. Műszak után néhányan még bent maradnak a gyárban, kocsit mosni. Az egység gépjárműveit szocialista gondozásba vették, közösen tartják őket tisztán, ügyelnek arra, hogy mindig üzemképesek legyenek. A tábori konyhára is ráfér a karbantartás. Néhány órájukba telik, amíg minden fénylik, amíg minden a helyére kerül. Ezek az emberek nem parancsra maradtak itt, kötelességérzetük vezérli őket.- Mindig arra törekszünk, hogy az emberek ismerjék az előttük álló felaJefimov László datokat - mondja Keifel Béla parancsnok. - Minden parancsot teljesítenek, de nem rejtik véka alá véleményüket, ha kifogásolni valót tapasztalnak. Shaaz egység hírnevének öregbítéséről van szó, éjt nappallá téve végzik feladatukat. Amint mondják, nincs abban semmi különös, hogy szép számban vannak köztük térítésmentes véradók is. Ebben Fekete László jár az élen. A társadalmi munka mellett az üzem megsegítésénél tavaly mintegy kétszázötven óra munkát végeztek.- A februári eseményeket ifjú fejjel éltük át, nem vehettünk részt bennük. A hatvanas évek végén kialakult válság idején ki-ki egyénileg állt helyt, ma viszont edzett, jól felkészített kollektívaként - mondja búcsúzóul Putz László, majd hozzáteszi: - A jövőben sem hozunk szégyent a csapatzászlóra. A címben szereplő kérdés több nemzedéket izgatott. És ezzel kapcsolatban ma sem csitulnak el a viták. A különböző korok és népek legkülönb pedagógusainak tapasztalatai arról győznek meg, hogy a legjobb nevelő - a munka. Amikor például a bölcs Antiszthenésszel, aki az időszámításunk előtti IV. században élt, a fényűzésről és a gondatlan életről beszélgettek, ö így válaszolt:- Ellenségeink gyermekeinek kívánnék ilyen életet. Vaszilij Szuhomlinszkij, a híres szovjet pedagógus hangsúlyozta: ,,A népi pedagógia erre tanít: miután a gyermek megtanulja azt, hogyan emelje a kanalat a táltól a szájához, dolgoznia kell“. Saját megfigyeléseiből pedig ezt a következtetést vonta le: ,,Ne féljetek az arany gyermekkor napját elhomályosítani azzal, hogy ez a gyermek nehezére esik, hogy erőfeszítés árán többet tesz majd, mint amennyire - gondolni lehetne - kis ereje módot nyújt. Talán éppen ez a „többet, mint amennyit gondolni lehetne“ - az az út, amely ezen a nehéz ösvényen keresztül a csúcshoz vezet, amelynek elérése nélkül elképzelhetetlen a munka öröme, elképzelhetetlen az ember törekvése, elképzelhetetlen a saját szellemi erő kimeríthetetlensége miatti csodálkozás“. „Szmena Iskolagyár". Ez a felirat nemrég jelent meg az OSZSZSZK déli részén levő Taganrog városban levő kohászati üzem egyik irodaépületének oromfalán.-Az általános és a szakiskola reformjának, amelyet 1990-ig szándékoznak végrehajtani, a központi gondolata - mondja Vlagyimir Ugrovatov, a városi tanács közoktatási osztályának vezetője, - a munkára oktatásnak és a tanulók pályaválasztási tanácsadásának gyökeres megjavítása, a tanítás összekapcsolása a termelő munkával. Szükséges az, hogy valamennyi fiatalnak a munkatevékenység megkezdése előtt szakmát adjunk, és ezen a módon a jelenlegi általános középfokú oktatást általános szakmai oktatással egészítsük ki. Az üzem műhelyeit és részlegeit járjuk. Egyelőre tíz van. Azért egyelőre, mert most szervezik az „iskolagyár“ még egy, talán a legkorszerűbb alosztályát - a számítóközpontot, ahol az elektronikus számítógépek kezelőit és a programkészítőket oktatják majd. Ma pedig a tanulók ebben az üzemben a lakatos-, gépkezelő-, villamoshegesztö-, varrónő-, intarziakészítő-, játékszerelő-, villamoskészülék- javító, ügyintézó-gépírónö-, gépszedői, gépkocsivezetői szakmát sajátítják el, és még sok mást is. A gyár legnagyobb műhelye: a gépüzem. Világos, tágas csarnok, ahol modern berendezések működnek.- Itt tapasztalt mesterek tanítják a gyerekeket - közölte velünk Alekszandr Jemelin múhelyfónök. - A tanulók a szerszámgyártáshoz szükséges felszerelést készítenek, a kohászati gyár megrendelésére. Meg kell mondani, hogy az „iskolagyár“ mindegyik üzemével összefonódik a város valamelyik bázisvállalata. Ezek a vállalatok látják el felszereléssel a kabineteket és a műhelyeket, szakképzett oktatókat irányítanak ide. A vállalatok patronáló segítsége az iskoláknak nem új dolog. Ezentúl azonban ez nem a jótékonyság, hanem törvény útján szabályozott, kölcsönösen előnyös, szakmai együttműködés jellegére tesz szert. Az iskolagyárban a fiatalemberek és lányok nemcsak szakmát kapnak, hanem a kohászati és a kazángyárban, 'a bútorkombinátban, az Iszkra játékgyártó üzemben, a ruhagyárban készülő egyes termékek részegységeit és alkatrészeit is ók készítik. Az egész gyár egy év alatt félmillió rubel értékű terméket állít elő. A Krasznij Kotyelscsik termelési egyesülés szakemberei kitűnő berendezésekkel látták el a Szmenában a villamos hegesztési részleget. Hét fülkében állítottak fel villamos hegesztő készüléket.- Reméljük - mondja Alekszej Zsuravljov, a termelési egyesülés művezetője hogy a hegesztószakma a tanulók kedvére lesz, és az iskola elvégzése után a kazánké- szítök híres üzemébe állnak be. Az iskolagyár műhelyeiben, ahol mindennap 200 felső osztályos tanuló dolgozik, megismerkedtünk néhány gyerekkel, és valamennyinek ugyanazt a kérdést tettük fel:- Mit ad nektek az iskolagyár? Gálja Volkovaja, a játékgyártó műhelyből:- Óvodai pedagógus akarok lenni, és elmesélem majd a gyerekeknek, hogyan készülnek a játékok... Szveta Szalnaja és Lena Kosztyina egyetértőén így vélekedik:- Az embert szép tárgyaknak kell körülvenniük. És mi úgy véljük, az intarziával díszített asztalkáink tetszenek majd az embereknek. Igor Kucserov felnőtt módra határozott:- Az esztergályosszakma - férfimunka. A gyár segítségemre lesz abban, hogy az esztergályos mesterség szakembere legyek... A Szmena, a taganrogi iskolások gyára, még csak útjának elején tart. De vegyék szemügyre alaposan ezeknek a gyerekeknek az arcát: átszellemült, örömtől sugárzó. És ezt az örömöt az kelti bennük, hogy kapcsolatba kerültek a munkával. Még jó néhány tanév vár rájuk. S nemcsak földrajzot, matematikát, irodalmat fognak tanulni, hanem saját jövendő szakmájukat is. És amikor ünneplőbe öltözve eljönnek majd érettségi báljukra, akkor a középfokú végzettségről szóló bizonyítvánnyal együtt a választott szakmájuk képesítési igazolását is átnyújtják nekik. Ez a két okmány túlzás nélkül nevezhető érettségi bizonyítványnak. NÉMETH JÁNOS ALEKSZANDR SZOKOLOV
