Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-21 / 8. szám
Miért nem „sikernövény11 a cukorrépa? Az utóbbi években elért növénytermesztési eredményeket vizsgálva egyértelműen kitűnik, hogy a cukorrépa a közép-szlovákiai mezőgazdasági üzemekben a kevésbé sikeres növények közé tartozott. Igaz, a kerület természeti adottságai, főleg talajviszonyai nem a legmegfelelőbbek a termesztéséhez, ám kétségtelen, hogy más országrészek nagyjából hasonló feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemeiben mintegy 7-10 tonnával nagyobb termést takarítanak be hektáronként. A Rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban, a kerület legtöbb cukorrépát termelő járásában sem kedvező a kép. A legtöbb mezőgazdasági üzem nem teljesítette e növény termelésének sem ,a tavalyi, sem az ötéves tervét. A járás az elmúlt évi 27 tonnás átlagos hektárhozammal igencsak a sereghajtók közé tartozik az országban. Ugyanakkor néhány gazdaságban, így a Kálosai, a Királyi (Král), a Rimajánosi (Rimavské Janovce) a Simonyi (Őimonovce) és a Méhi (Vőelince) Efsz-ben évek óta elérik, vagy nagyon megközelítik a kitűzött célt, míg mások, például a sajógömöri (Gemer) a Hrnöiarske Zaluzany-i, a lénártfal- vai (Lenártovce), a rimaszécsi (Rimavská Seő), a nagyba- logi (Vel'ky Blh), a Veiké Teriakovce-i, a bátkai és a áafári- kovói termelők jelentősen elmaradnak attól, s általában csak 24-29 tonnás hozamokat érnek el hektáronként. A következmény kézenfekvő: a rimaszombati cukorgyár az elmúlt tervidőszak négy esztendejében csak 86 százalékra teljesíthette a rápafelvásárjás tervét, s nem javíthatott a kedvezőtlen helyzeten a tavalyi esztendő sem, amikor a tavaszi esőzések és belvizek következtében 440 hektáron kellett kiszántani a vetést, később pedig a szárazság tizedelte meg a hozamokat. Miben látják a hiányosságok okait, hogyan lehetne változtatni a jelenlegi helyzeten? Erre a kérdésre kerestük a választ az illetékeseknél. Járt Slabej mérnök, a Rima- szombati Járási Mezőgazdasági Igazgatóság termelési igazgatóhelyettese így foglalta össze a véleményét:- a cukorrépa-termesztés helyzetelemzését közösen végeztük el a cukorgyár és a kutatóintézet szakembereivel, a cukorrépa-termesztés közép-szlovákiai rendszerét irányító Királyi Egységes Földműves-szövetkezettel, valamint a többi termelőüzem agronómusaival. A tapasztalatokat összegezve megállapítottuk, hogy a parcella kiválasztása, a talajelökészítés és minden további agrotechnikai intézkedés éppoly fontos szerepet játszik a terméshozamok alakulásában, mint a vetőmag minősége, csíraképessége, vagy a minimális veszteséggel történő betakarítás. A talajmúvelés területén okvetlenül lényeges javulást kell elérni. Az elmúlt ősz folyamán a mezőgazdasági üzemekben gondosan előkészítették az idei vetésterületet, hektáronként 40 tonnát meghaladó mennyiségű istállótrágyát dolgoztak a talajba, s a mélyszántást követően a barázdákat nagyjából el is simították, hogy a vetést megelőzően a tafaj már csak minimális beavatkozást igényeljen. Nem lehetünk elégedettek azonban az egycsírás vetőmagvak minőségével, s ugyancsak sürgősen javítani kell a vetógépellátás helyzetén. A követelményeknek leginkább megfelelő Pneumasem típusú gépeket a gazdaságok eddig is kooperációban üzemeltették, de így is kevés van belőlük, márpedig a vetési idő 10-12 napos elhúzódása kedvezőtlenül hat a hozamokra. A kelést követően javítani kell a sarabolás minőségét is, mindenekelőtt meg kell gyorsítani e művelet elvégzését, hogy az optimális kéthetes időtartam ne húzódjon el négy-öt hétre. Sajnos, hatékony növényvédelmi vegyszerekből sem rendelkezünk megfelelő mennyiségben, s a jövőben a műtrágya adagolását is optimalizálni kell. Szólni kell még a betakarítási veszteségekről is. Megengedhetetlen ugyanis az a gyakorlat, hogy a termés jelentős része kárbavész, vagy legalábbis nem a rendeltetésének megfelelő módon hasznosul. A betakarításra legalkalmasabb Kleine típusú gépből tavalyelőtt mindössze egyetlen darabot kaptunk, s az elmúlt év őszén is csak két további gép érkezett a járásba. Mondanom sem kell, hogy ennél lényegesen többre, legalább 12-15 ilyen gépre lenne szükségünk. Meggyőződésem, hogy a répatermesztés legutóbbi elemzését követően mezőgazdasági üzemeinkben megtalálják a legjobb megoldásokat, s a rimaszombati cukorgyár számára biztosítani fogják a kapacitás kihasználásához szükséges 82 ezer tonnányi gyökeret, legalább 14,8-15,2 százalékos cukortartalom mellett. A Safarikovói Állami Gazdaság egyike a járás legnagyobb répatermelő üzemeinek, ám mint a korábbi felsorolásból is kitűnt, a tervezett feladatnak sem az elmúlt évben, sem az egész ötéves tervidőszakban nem tettek eleget. A lemaradás okairól Szabópál Zoltán mérnököt, a gazdaság főagronómusát kérdeztük.- Az elmúlt tervidőszakban meglehetősen ingadozó eredményeket értünk el a cukorrépa-termesztésben. Három évvel ezelőtt például minden különösebb gond nélkül teljesítettük az előirányzott tervet, ugyanakkor tavalyi hektárhozamunk alig haladta meg a 20 tonnát. A gyenge hozam azért is bosszantó, mert a gyengébb termést adó parcellák mellett négyszáz mázsát adó táblánk is akadt. Általában négyszáz hektáron foglalkozunk cukorrépatermesztéssel, amit soknak tartunk, mert ilyen nagy területhez nem rendelkezünk sem elegendő munkaerővel, sem korszerű gépekkel. A termesztést csak nyolc, egymástól eléggé távolesö parcellán tudjuk megoldani. Természetesen minden parcella más termesztési technológiát igényel, s a fajtamegválasztás sem kockázatmentes. Gondban vagyunk tehát a vetésterület kiválasztásával, hiszen kevéske jó földünkön kalászosokat, szemes kukori- . cát és más fontos növényeket is kell termeszteni. A másik fő gondunk, mint már említettem, a munkaerőhiányból adódik. A gépesítés jelenlegi foka mellett ugyanis saját dolgozóinkkal nem tudjuk tisztességesen elvégeztetni a növényápolást, sőt olykor a betakarítást sem. Az elmúlt években idénymunkások foglalkoztatásával is megpróbálkoztunk, de ez sem hozta meg a várt eredményt. A megoldást tehát csak a korszerű, több munkafolyamat elvégzésére alkalmas gépektől várhatjuk. Persze, tudatában vagyunk saját tartalékainknak, hiányosságainknak is. Az altalaj lazítására például a korábbiakban nem fordítottuk kellő figyelmet, márpedig azt tapasztaltuk, hogy e művelet elvégzése jelentősen elősegíti a répa kívánt alakú fejlődését. Nagy pontosságot követel a vetés is, az egyelésnél pedig arra kell ügyelni, hogy a nyolcvanezer egyed feltétlenül megmaradjon egy hektáron. Enélkül ugyanis lehetetlen elérni a tervezett hozamokat. Az idén 380 hektáron vetünk cukorrépát, s ha nem sújt bennünket valamilyen természeti csapás, feltétlenül el akarjuk érni a tervezett 330 mázsás hektárhozamot. Ezt a szintet a tervidőszak további éveiben is tartani, sőt fokozni szeretnénk. HACSI ATTILA A Martini járásban gazdálkodó valóai Szlovák Nemzeti Felkelés Efsz-ben az elmúlt ötéves tervidőszakban 23 százalékkal növelték a kocák termelékenységét, s az elmúlt évben a trebos- tovói farmon átlagosan 22 malacot neveltek fel 30 törzskönyvezett kocától. Jó eredményeket érnek el a tejtermelés szakaszán is, tavaly 3541 liter volt a tehenek évi fejési átlaga, ami 430 literrel több, mint a 7. ötéves tervidőszak kezdetén. Anna Hnilicová, a trebostovói farm zootechnikusa rendszeresen ellenőrzi a malacok állapotát. (A CSTK felvétele) llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll^ ÚJ SZÚ A _ értékelések és a további célok MZ kitűzésének jelenlegi időszakában a Senicai járás mezőgazdasági dolgozói örömmel állapíthatják meg, hogy a korábbi évekhez viszonyítva sikeresen zárták az elmúlt esztendőt. A sűrűn vetett gabonafélék termelési tervét például 122, a szemes kukoricáét 107 százalékra teljesítették, ami azt jelenti, hogy az előbbiekből 4,28 tonnás, az utóbbiból pedig 4,67 tonnás átlagos hektárhozamot értek el. Cukorrépából 37 tonnát takarítottak be hektáronként, 15,6 százalékos cukortartalommal, s így e növény felvásárlási tervét is 105 százalékra teljesítették. Ehhez még hozzátehetjük, hogy a cukorrépa-termelésben az ötéves terv előirányzatát is sikerült teljesíteniük. A Senicai járásban különösen nagy jelentősége van a burgonyatermelésnek. Tavaly több mint kétezer- hektáron termesztették, s a 18,66 tonnás hektárhozamnak köszönhetően csaknem 18 százalékkal túlteljesítették az évi termelési tervet. A járás mezőgazdasági dolgozói főleg az utóbbi eredménynek tulajdonítanak nagy jelentőséget, hiszen a tudományosműszaki haladás érvényesítése nagy szerepet játszott benne. Konkrétan a magyarországi Solanum burgonyatermelési rendszerről van szó, melynek a Nagyatádi Állami Gazdaság a rendszergazdája. Ebben a járásban már hat éve alkalmazzák ezt a rendszert, mégpedig a Saátín- Stráze-i és a Veiké Leváre-i Állami Gazdaság, valamint a Borsky Jur-i és a Borsky Mikuláá-i Efsz feltételei között. Ezekben a gazdaságokban az elmúlt évben 1251 hektáron termesztettek étkezési burgonyát, ebből 667 hektáron az említett rendszerben. A rendszer keretén belül 23,89 tonnás hektárhozamot értek el, a hagyományos termesztéssel pedig csak 18,58 tonnát. A járási mezőgazdasági igazgatósághoz tartozó vállalatoknál az állattenyésztés területén is jó eredményekkel zárták az évet. A tejtermelés tervét egészében véve 4,3 százalékkal, a hús- és a tojástermelés tervét mintegy 2 százalékkal teljesítették túl. Hasonló a helyzet az egész 7. ötéves tervidőszak átlagában. A járás mezőgazdasági termelésének kedvező fejlődéséről és a további tervekről Ondrej Remko mérnök, a mezőgazda- sági igazgatóság műszaki igazgatója nyújtott részletesebbb felvilágosítást. Az elmúlt évek folyamán nagy gondot fordítottunk a növénytermesztés intenzifi- kálására, elsősorban a legújabb tudományos-műszaki ismeretek hasznosítására az ésszerű tápanyagellátásban és a vegyszeres növényvédelemben. Ennek ellenére a mi járásunkban is vannak olyan mezőgazdasági üzemek, amelyek- Járásunk mezőgazdasági üzemei az elmúlt évben szinte kivétel nélkül hozzájárultak a kedvező átlagos eredmények eléréséhez. Ennek ellenére szükségesnek tartom kiemelni a példás munkaerkölcsöt és a magas szakmai színvonalat a Petrová Ves-i Efsz, a senicai Május 9 Efsz, a Dojci Efsz, a Plavecké Podhra- die-i Állami Gazdaság, a Saétín Stráze-i Állami Gazdaság, a Skalicai Efsz és más üzemek esetében. Fontos eredménynek tartjuk, hogy a 7. ötéves tervidőszak éveiben több mint 10 ezer hektáron sikerült elvégezni a talajjavítást. Megérte, mert ezek a területek a korábbi években szinte teljesen terméketlenek voltak, vagy csak nagyon silány termést adtak. Elsősorban ennek a beruházásnak köszönhető, hogy a gabonatermelés ötéves tervét teljesíteni tudtuk a járásban. munkájával és termelési eredményeivel nem lehetünk teljes mértékben elégedettek. Ezek közé tartozik a Veiké Leváre-i Állami Gazdaság, a Jablonicai, a Rado- éovcei és a Borsky Mikuláá-i Efsz, amelyek a gabonatermelés szakaszán maradtak el a várt színvonaltól, továbbá a Jablonicai Efsz és a Plavecké Podhra- die-i Állami Gazdaság, ahol a cukorrépatermelésben fordult elő lemaradás. Ezeknél a vállalatoknál következetesen meg kell vizsgálni a gyengébb eredmények okait, s meg kell teremteni a többiekhez való felzárkózás feltételeit, ami főleg az agrotechnika területére vonatkozik. Ebben látjuk ugyanis a mezőgazdasági termelés további dinamikus növelésének egyik legjelentősebb forrását. Az elmúlt ötéves tervidőszakban a beruházások is elősegítették az egészében véve jó eredmények elérését, főleg az állattenyésztés szakaszán, sikerült teljesíteni a tehén- és a növendékmarha-istállók építésének előirányzott tervét, a juh- és a baromfitenyésztést szolgáló épületek is a tervnek megfelelő mértékben készültek el, emellett számos új gabonasilót és burgonyatárolót is építettünk.- A gazdasági és szociális fejlődés további fő irányainak a tervezete a mező- gazdaság számára is megjelölte a termelés növelésének feltételezett ütemeit. Ezzel összefüggésben milyen feladatok várnak a járás mezőgazdaságára a most kezdődő gazdasági évben?- Járásunkban az elmúlt évhez viszonyítva a bruttó mezőgazdasági termelést 1,3 százalékkal akarjuk növelni. Ez főleg a növénytermesztés szakaszán jelent igényes feladatot, ahol 2,3 százalékos növekedéssel számolunk, míg az állattenyésztés előirányzott növekedése 0,7 százalékos. Az általunk irányított mező- gazdasági vállalatok gazdálkodásában különösen nagy gondot kell fordítani a termelési folyamatok optimalizálására, a hatékonyság növelésére, hogy a jövedelmezőségi arány az új feltételek között is legalább a 7. ötéves tervidőszakban elért átlagos színvonalon maradjon. Ebben az irányban sokat várunk az utóbbi években szerzett kedvező tapasztalatok szélesebb körű hasznosításától, s főleg a CSKP XVII. kongresszusának tiszteletére kibontakozó munkakezdeményezés- töl, a dolgozók célszerű kötelezettségvállalásaitól. Nagy figyelmet fordítunk az állóeszközök hatékonyabb kihasználására is minden termelési szakaszon, mert ezen a területen még jelentős tartalékaink vannak. Ugyanakkor tudatában vagyunk annak is, hogy az igényes feladatok teljesítése döntő mértékben függ az előirányzott szociális programok megvalósításától, ezért olyan intézkedéseket teszünk, hogy ezen a szakaszon ne következzen be lemaradás. JOZEF SLUKA 1.21. Kedvező eredmények, igényes tervek a Senicai járás mezőgazdaságában
