Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-21 / 8. szám

A Füleki (Filakovo) Kovosmalt vállalat dolgozóinak nehéz éveket jelentett az elmúlt ötéves tervidőszak. Az 1981 -es jó eredményeket követően, amikor túlteljesítettük a legfonto­sabb tervmutatókat, igen magas évenkénti termelésnövekedést tűztünk ki célul. Ezt kővetően viszont - bár sikeres volt az 1982. év is - váratlan nehézségek adódtak néhány gyártmányunk értékesítésében. Főleg a hőtárolós villanykályhák iránt csökkent a kereslet, ami 1983-ban a korábbi évhez viszonyítva 50 százalé­kos, az éves tervhez képest pedig 35 százalékos gyártáscsök­kentést tett indokolttá. Kényszerű termékszerkezet-váltás Ez a körülmény megkövetelte a gyors termékszerkezet-váltást is. Felújítottuk a vízmelegítő kazánok, megnöveltük a zománcozott konyhai edények és a für­dőkádak gyártását. Az évi 230 000 fürdő­kád készítésére épített gépsoron például 250 ezer darabot kezdtünk gyártani. A termékszerkezet megváltoztatása azonban lelassította a termelésnöveke­dés eredetileg gyorsnak tervezett ütemét és a termelési költségek megnövekedé­sét vonta maga után. Ennek ellenére a hetedik ötéves tervidőszakban 37,9 százalékkal megnövekedett vállalatunk saját termelési értéke. Nagyobb lett a munka termelékenysége is. Minden évben nagyobb ingadozások nélkül telje­sítettük az exportfeladatokat. Figyelemre méltónak tartjuk, hogy szerény feltétele­ink között, elavult gyári berendezéseken olyan termékek készülnek, amelyeket a világ 18 országában megvásárolnak. A zománcozott fürdőkádak például a gyártmányminöségre nagyon igényes belga, holland és osztrák piacon is állják a versenyt. Robotok a termelésben Az elmúlt tervidőszakból a tavalyi év bizonyult a legnehezebbnek. Exportfel­adatainkat mégis már december 19-én teljesítettük. Ezután az év végéig a szo­cialista országoknak még egymillió száz­ezer, a többi külföldi megrendelőknek pedig négy és félmillió korona értékű terméket készítettünk el terven felül. Az utóbbi fél évtizedben az új techno­lógiák alkalmazásában is jelentős előre­lépésre került sor vállalatunknál. Már har­madik éve sikeresen termel két robotizált részlegünk. Hazánkban elsőként a Ko­vosmalt szakemberei próbálták ki és állí­tották a sorozatgyártás szolgálatába az ESTAP-rendszerű integrált gépsort, amely porszórásos módszerrel zomán­cozza a sikelemeket. Az idei első negyedévben ezt a technikát a fürdőká­dak zománcozásánál is kipróbáljuk. Ugyancsak eredményesnek bizonyult a 160 és a 170 centiméter hosszú fürdő­kádak készítéséhez szükséges szerszá­mok vállalaton belüli előállítása és hasz­nálat utáni felújítása, hiszen ezzel a hete­dik ötéves tervidőszakban összesen 4 500 000 devizakorona megtakarítását tettük lehetővé a népgazdaságnak. A ter­melésirányítás tökéletesítése céljából há­rom évvel ezelőtt korszerű számítógépet kezdtünk használni, amelyhez most még öt alrendszert is csatlakoztatunk. Koráb­ban még csak számviteli központja sem volt a Kovosmaltnak. Választékhiány és tervfeladatok E sikerek említésekor munkánk né­hány fogyatékosságát sem hallgathatjuk el. A vállalati kollektíva komoly igyekeze­te ellenére a tervezettnél kisebb maradt termékeink választéka. Nem tudtunk ele­get tenni az elvárásoknak a villanytűzhe­lyek, a zuhanyozófülkék és a konyhai zománcozott edények gyártásánál. Ezek a termékek még jelenleg is hiánycikkek­nek számítanak a belkereskedelemben. A közszükségleti árucikkek gyártásá­nál, ami vállalatunk elsődleges feladata, korkövetelmény a gyakori és gyors inno- válás. A hetedik ötéves tervidőszakban ugyan több mint húsz új terméktípus sorozatgyártását kezdtük meg, de nyug­talanít bennünket, hogy aránylag hosszú idő telt el a gyártmányfejlesztéstől a tény­leges termelés elkezdéséig. Most na­gyobb figyelmet fordítunk a rugalmas­ságra. Rövid határidőkhöz kötjük a gyárt­mányfejlesztést, és késedelem nélkül megkezdjük az új terméktípusok sorozat- gyártását, mert ez az egyik legfontosabb feltétele a piaci versenyképesség megőr­zésének. A 8. ötéves tervidőszakra kitű­zött feladatok felmérésekor éppen ezért különös gonddal fogtunk hozzá munkánk minden fogyatékosságának megszünte­téséhez. Az idén összesen 720 millió korona értékű árugyártásra kerül sor a Kovo- smaltban, ami 4,3 százalékos növekedés a tavalyi teljesítményekhez képest. A ter­vezett termelési veszteséget 48 száza­lékkal akarjuk csökkenteni, miközben 10,4 százalékkal megnöveljük a vállalat saját termelési értékét. Közszükségleti cikkekből 9,8 százalékkal többet szállí­tunk a belkereskedelmi vállalatoknak, ex­portra pedig - a szocialista országok megrendelései alapján - 13 százalékkal fokozzuk a termelést. Gyártmányaink vá­lasztékát két új termékkel bővítjük: 50 és 70 literes mélyhűtögépek sorozatgyártá­sa kezdődik meg 1986-ban. A dinamikus termelésfokozással vállalatunk elősegíti a XVIII. pártkongresszuson kitűzésre ke­rülő irányvonal gépiparra vonatkozó fela­datainak következetes teljesítését is. Továbblépési lehetőségek és akadályok A 8. ötéves tervidőszak a beruházások terén szintén komoly fordulatot ígér válla­latunk fejlődésében. Már elkészültek és jóvá is hagyták a termelési bázis több mint 400 millió korona ráfordítást igénylő felújításának terveit. A legutóbb megkez­dett és a soron következő beruházások közül a legnagyobb és legfontosabb az új öntöde felépítése. A munka jövő évi meg­kezdésére kormányrendelet született. Néhány részlegünkön viszont még az említett 400 millió korona felhasználásá­val sem szüntethetők meg teljesen a rossz munkafeltételek, mert az elmúlt években a Kovosmalt termelési bázisá­nak fejlesztését nagyon elhanyagolták az illetékesek. Ennek többek között az lett a következménye, hogy az elmúlt év végén a Banská Bystrica-i Kerületi Mun­kabiztonsági Felügyelőség gyárunk leg­öregebb épületeiben - összesen 16 ezer négyzetméteres területen - elrendelte a termelés végleges beszüntetését. Hiá­ba érveltünk azzal, hogy ott még a mos­tani ötéves tervidőszakban 880 millió ko­rona értékű árut kellene gyártanunk. Az üzemi pártbizottság és a vállalat gazdasági vezetése azonnal felmérte az ebből adódott újabb nehéz helyzetet, és intézkedett arról, hogy a müszakszámok növelésével, valamint a termelőrészle­geknek a gyár újabb épületeibe való átköltöztetésével ne kerüljön sor az indo­koltnál nagyobb lemaradásokra a tervtel­jesítésben. Komoly gondot okoz viszont még a nikkelező műhely igen rossz álla­ga, mert az új épület alapjainak lerakásá­ra az egyéb sürgető építkezések miatt csak a kilencedik ötéves tervidőszakban lesz lehetőség. A legutóbbi öt év alatt szociális progra­munk teljesítésében is jó eredményeket értünk el. Egy fontos feladat azonban, amely a Füleki Városi Nemzeti Bizottság választási programjában is szerepelt, tel­jesítetlenül maradt: .160 helyett csak 77 lakást kapott vállalatunk. Füleken ugyan­is 128 lakás felépítésével az építők adó­sai maradtak a tervnek, ami számunkra hátrányos a dolgozók stabilizálása szem­pontjából. Szeretnénk, ha a mostani terv­időszakra ígért lakásokon kívül ezt a tar­tozást is megkapná vállalatunk. JÁN BECHER mérnök, a Kovosmalt vállalati igazgatója Nehéz feltételek között is eredményesen Mérlegen a Kovosmalt ötéves munkája T udod mi a furcsa? Hogy még senki sem csönget be hozzám... Nincs bútorom, szőnyegem, min­denem a földön hever. Hetek óta zsákok és dobozok közt élek; legkedvesebb dolgaim még mindig a régi lakásban vannak és nagyon hiányoznak...“ - mondja a telefonba, aztán visszaül az asztalához. Festékeket, plüssdarabká- kat, tapétamintákat és divatlapokat egyetlen mozdulattal tol odébb maga előtt, haját fél pillanat alatt fésüli hátra hosszú vastag ujjaival. Marta Boáelová, a bratislavai Lakáskultúra Intézet mun­katársa. Tanulmányait a prágai Iparművészeti Főiskola textil-tagozatán végezte; munkahelyén kárpitokat, szőnye­geket és tapétákat tervez, otthon, szabadidejében pedig női ruhákat és térelválasztó függönyöket.- Ha nem tévedek, akkor ugye, öntől is függ milyen kárpitok és szőnyegek között válogathatunk az üzletekben.- Igen tőlem is - vágja rá némi iróniával. - De csak egy kicsit... Mert hiába állunk mi elő jobbnál jobb elképzelé­sekkel, ha a kereskedelem fél, ódzkodik az újtól. Aztán a vállalatok is. . szerintem plüssből is, szőnyegből is azért olyan gyér a választék, mert a vállalatoknak csak akkor kifizetődő a termelés, ha mindent, amit gyártanak, nagy­ban gyárthatják. így aztán nem is olyan könnyű a színskála szélesítése, s bizony, ha figyelembe vesszük, mit gyárt a közeli vagy a távolabbi szomszédunk, a rugalmasságot tekintve két-, hároméves lemaradást tapasztalunk. Ä dívái­ról, még jobb, ha nem is beszélünk...- Miért, mi dívik mostanában a nagyvilágban?- Akármit nézünk is: a kárpitokat, a szőnyegeket, vagy akár az ágyneműket, mindenben a finom, meleg színek a meghatározóak, aztán a szürke és a fekete.- A fekete? Ne haragudjon, ez nem megy a fejembe.- Akkor nézze meg ezeket a divatlapokat... mikoriak is? Az egyik nyolcvanhármas, a másik nyolcvannégyes. Itt a szőnyeg fekete, itt a székek, emitt pedig a lepedő. Persze nem a szövetkezeti lakásban, hanem egy Ízlése­sen berendezett családi házban.- Mondja azt, hogy konzervatív vagyok, nekem ez akkor sem tetszik.- Biztos azért nem, mert szokatlan a szemének. Mert nem látott még ilyet. És sok esetben épp a szúklátókörú- ség jellemzi az iparunkat - ugrani kellene egy nagyot, merészebb ötletekkel gazdagítani a kínálatot, hogy ne ,,/tf érzem jól magam“ (Magda Borodácová felvétele - ÓSTK) ugyanazok a színek, minták uralják a piacot. Hogy például tapétában is megkapjam ugyanazt az árnyalatot, mint szőnyegben vagy ágyneműben. Szinte félve mondom ki: az utóbbi hónapokban mintha komoly változásokat észlel­nék. Revúcával, zíilinával, Holiccsal és Martinnal vagyok közvetlen kapcsolatban - mintha most ébrednének csipke­rózsika álmukból az ottani szőnyeg-, kárpit- és tapétagyá­rak. Mintha megindult volna valami. Mintha zöld utat kaptak volna az egyszerű, tiszta színek, mintha kezdené­nek lekopni a tapétákról a tarka virágcsokrok és az Ízléstelen csendéletek. Szeretnék hinni abban, hogy a jövőben kevesebbet kell futkosnunk az üzletekben, hogy megkapjuk az ízlésünkhöz legközelebb álló árut.- Mit tart fontosabbnak a munkájában: azt hogy adjon, hogy megvalósítsa az elképzeléseit, s ezzel könnyítsen a vásárlók helyzetén, vagy inkább azt, hogy változtasson a közízlésen.- Adni. Nekem ez a legfontosabb. Hogy kinek milyen az ízlése, az az ő dolga. Ha több esztétikát tanítanának az iskolában, biztos, hogy más lenne a helyzet és egy kicsit mások lennének az igények is. Én inkább abban szeretnék mások segítségére lenni, hogy itt is, ott is nagyobb kínálatból választhassanak,- Ha mostanában kapott lakást, biztosan felmérte már az áruházak bútor- és lakástextília kínálatát.- Eddig egyfolytában albérletben laktam, lakberendezé­si gondjaim nem is voltak! Sőt: valahogy élveztem is, hogy ha kibújtam az ágyból, minden a kezemügyében volt. A kötőgép, a rengeteg fonal, a nagy halom függöny- és ruhaterv... amióta viszont megvan a lakásom, a berende- zetlen garzonom, egyfolytában az üzleteket járom.- Láttam a ruháit, a térelválasztó csipkefüggönyeit és meglepett, mennyire szépek, eredetiek. Mintha ott állna mellettük az ember, aki ajándékba kapja - minden darab más és más jellemről árulkodik.- Mert ez a célom. Azt akarom, hogy minden amit csinálok, magán viselje majd gazdája jellembeli tulajdon­ságait. Hogy harmóniában legyen a lélek és a környezet. Anyám és nagyanyám gyönyörűen kézimunkáznak, a szakma csínját-bínját tőlük lestem el, s mivel a textil a fánál és az üvegnél is jobban vonzott, úgy éreztem, számomra csak ez jelentheti a jövőt. Nekem a textília csupa líra, csupa költészet. SZABÓ G. LÁSZLÓ í ÚJ SZÚ 6 mam eiOtt

Next

/
Thumbnails
Contents