Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-31 / 5. szám

neslemezen megőrződik, bármi­kor újra feldolgozható és tetszőle­ges része külön is kinyomtatható. A gép egy sereg ügyviteli, számvi­teli, pénzügyi és munkaügyi alkal­mazás esetében forradalmasítja az eddig használt eljárásokat. A M08X hozzákapcsolható más számítógépekhez is. így az író­asztal mellől hozzáférhetünk kü­lönböző számítógépek adatbank­jaihoz. Például néhány kulcsszó megadásával megtudhatjuk az adott témakörben megjelent csak­TUDOMÁNY H azánk számítógépállomá­nya a jövőben tovább bő­vül. Ennek következtében egyre nagyobb lehetőségünk nyílik arra, hogy kapcsolatba kerülj ünk a szá­mítógépek egyikével és azt hasz­nálhassuk. Elterjedt hiedelem, hogy az utóbbi fogalom alatt álta­lában programozást kell érteni. A tudomány, technika és a tech­nológia rendkívül gyors fejlődése következtében ezen az álláspon­ton változtatnunk kell. Az ember-gép kapcsolatot so­káig a közvetettség jellemezte. A felhasználó lyukkártyacsomag- ját, mágnesszalagját, amelyeken a programját és az adatokat tárol­ta, egy kitöltött űrlap kíséretében otthagyta feldolgozásra a számí­tógépet kezelő személyzetnek, és az eredményért a megterheléstől függően egy bizonyos idő után je­lentkezhetett. Programok készíté­se, az előző eredmények alapján való többszöri futtatása, kísérletek végzése hosszú időt vett igénybe. Ez a munkamódszer ma is hasz­nálatos. Gyökeres változást az ember­számítógép viszonyában a sze­mélyi számítógépek, a helyi, illet­ve általános számítógép és termi­nálhálózatok megjelenése hozott. Lehetővé vált, hogy a felhasználó egy billentyűzet és képernyő se­gítségével közvetlen kapcsolatban álljon a géppel. Lekopogtatott kí­vánságára a képernyőn rövid időn belül megjelenik a válasz. Mennyi­ben lehet hasznos egy ilyen kap­csolat számítástechnikai ismere­tekkel nem rendelkező ember szá­mára? Erre a kérdésre szeretnék néhány gondolattal választ adni. Az adatok és az információ tá­rolásának, feldolgozásának prob­lémája régi keletű. A gondot az okozza, hogy milyen módon lehet nagy mennyiségű adatot kis he­lyen megbízhatóan tárolni úgy, hogy szükség esetén a lehető leggyorsabban hozzájuthassunk a megfelelő információkhoz. A megoldást a számítógépes fel­dolgozás adja meg. Hazánkban is ismeretes a M08X magyar gyárt­mányú professzionális személyi számítógép, amely többek között, kitűnően használható személyi ál­lományok adatainak feldolgozásá­ra. Gombnyomással azonnal hoz­záférhetünk bármely dolgozó ada­taihoz, és egy-egy tulajdonság alapján a gép listát készít a meg­felelő személyekről. Az adatok be­töltését, módosítását közvetlenül a felhasználó végezheti különö­sebb előképzettség nélkül. A gép­írás sem jelent többé gondot. A felhasználó a billentyűzet segít­ségével begépeli, kijavítja, ellen­őrzi a szöveget, meghatározhat­ja a betűtípust és gombnyomással kinyomtathatja. Az anyag mág­TECHNIKA hajtó berendezésekre van szük­ség. Az ember szerepe csupán az ellenőrzésre, karbantartásra kor­látozódik. Megállapíthatjuk, hogy a számí­tógépek és ezen belül a személyi számítógépek fejlettségi foka ma már olyan szintű, hogy használa­tuk rendkívül célszerű életünk minden területén. Működtetésük­höz nincs szükség okvetlenül programozásra, és nehézségi fo­ka a többi háztartási cikk kezelési szintjével egyezik meg. Szóljunk fogalmává vált. 1970-ben J. Mati- jasevics megmutatta, hogy az em­lített feladat nem oldható meg. Ebből az eredményből levezethe­tő, hogy számos más matemati­kailag megfogalmazható gyakor­lati probléma esetében sincs meg­oldó algoritmus. Az algoritmikusán megoldható feladatok osztályában érdemes különválasztani azt a részt, amely feladatok megoldá­sára írt program futási ideje a be­menő adatok számával hatványo­zottan növekszik. Például ha tíz adat esetében ez az idő 10 sec., akkor 11 adat esetében már 20 sec., 12 adat esetében 40 sec., 20 adat esetében már kb. 3 óra. Az ilyen programok csak erősen kor­látozott számú adat esetében fut­tathatók, ami a gyakorlat során nem mindig kielégítő. Az esetek gépek általában értelmezni tud­nak, különböznek. így abban az esetben, ha egy számunkra érde­kes probléma megoldása még nincs anyanyelvűnkről lefordítva a gép által is értelmezhető formá­ba, nincs más hátra, minthogy va­lakit erre megkérjünk vagy ma­gunk fogjunk hozzá. Miért érdemes programozni? megtanulni Az ember és a számítógép nem összes cikk, könyv rövid összefoglalóját. Az M08X „test­vérbátyja“ a Proper 16 személyi számítógép az élet különböző te­rületein előforduló több mint hat­van rutintevékenységet dolgoz fel programcsomagjaival. Az ilyen és hasonló teljesítményű gépeken elkészíthetők olyan programrend­szerek is, amelyek egyes speciális területek esetében az adatokat és az információkat képesek úgy is feldolgozni, hogy a nyert eredmé­nyeket a legközelebbi feldolgozás során már mint adatokat használja fel, vagyis képesek tanulni. Jelen­leg több mint 1800 ilyen rendszer létezik az emberi tevékenység legkülönbözőbb ágazataiban. Ér­demes megemlíteni ezekből né­hányat: Mycin - a járványos megbete­gedések felismerését végzi el, és ez alapján meghatározza a kezelést Hearsey 11 - értelmezni tudja az emberi beszédet Prospector - a geológusok számára az érclelőhelyek felku­tatását segíti elő AL/X - az Északi-tenger kőolaj kitermelő berendezéseinél elő­forduló hibákat azonosítja. Az ilyen rendszerek használatából eredő közgazdasági haszon szin­te felmérhetetlen. A Prospector- rendszer segítségével pédául gazdag molibdén lelőhelyet talál­tak. De térjünk rá gyakorlatibb pél­dákra is. A számítógép a húster­melésben is nagyszerűen hasz­nálható. A húsállat napi mérésével ellenőrizhető a súlygyarapodás és ennek megfelelően a számítógép önműködően adagolja a további fejadagot. így elkerülhető a túltáp- láltság, veszteség. Ugyanezen az elven alapszik alkalmazása a tej­termelésben vagy akár a növény- termesztésben is. Csak a megfelelő érzékelőkre és végre­azért pár szót a programozásról is, amely alatt egy olyan tevékenysé­get értünk, melynek során „lelket lehelünk a gépbe“, azaz egy prob­léma megoldását a gép számára is érthető módon fogalmazzuk meg. Nevezzük programnak a probléma ezt a gép számára is érthető megoldását. Beszélhetünk például egy bizonyos termelési ágazat statisztikáit feldolgozó programról, számítógép hálózato­kat tervező programról, speciális függvényosztály esetében a leké­pezést ábrázoló programról... Né­hány billentyű leütésével a prog­ram automatikusan betöltődik és elkezd végrehajtódni. A számára szükséges adatokat, a mi ese­tünkben a statisztikákat, függvényt választhatóan a program futása, közben tőlünk a billentyűzeten ke­resztül (ez az ún. párbeszédes rezsim) vagy akár egy, már előre elkészített adathordozó eszközről veszi. Az általunk kívánt ered­ményt pedig úgyszintén tőlünk függően képernyőre, papírra, le­mezre, szalagra rögzíti. Magától értetődően adódik ezekután az a kérdés, melyek azok a problé­mák, amelyek egyáltalán prog­rammá alakíthatóak. A gyökerek egészen 1900-ig nyúlnak vissza. Ekkor fogalmazta meg Hilbert az ún. 10. problémá­ját, mely egy olyan általános eljá­rás megkeresését tűzi ki, amely bizonyos egyenlettípus esetében képes eldönteni, hogy az megold- ható-e vagy sem. Ezen probléma megoldásánál vetődött fel, hogy pontosabban egy ilyen eljárás - nevezzük algoritmusnak - alatt mit is kell érteni. Később mutatko­zott meg, hogy ehhez a fogalom­hoz való különböző matematikai hozzáállások ugyanarra az ered­ményre vezetnek. így a halmaz, függvény fogalma mellett az algo­ritmus is a matematika egyik alap­it J SZÚ 1986. 1.31. FÉNYKÉPET NÉZ A ROBOT Fénykép alapján beállítja magát a robot a futó­szalagon tetszőleges helyzetben érkező munkada­rab fogadására. Eddig az volt a robotok sebezhető pontja, hogy nem látván, nem találták a szerelősza­lagon elcsúszva érkező munkadarabot. Az Egyesült Államokban most szabadalmazott megoldás képer­nyőn mutatja meg a robotnak a tárgyat a futószala­gon várható helyzetében. Ha a tárgy másként helyezkedik el, mint ahogyan a fénykép ábrázolja, a robotkar mindaddig forog, amíg a lefényképezett és a valóságos helyzet nem egyezik. Csak ezután ragadja meg és továbbítja a robotkar a tárgyat, így nem szorul pontos adagolásra. HŐTÁROLÓ BETON Svédországban az épületek fűtésének új módszerét dolgozták ki, amelynek segítségével a hőenergia 40 százaléka megtakarítható. E cél­ból hőtároló és a hőt igen kis mértékben át­eresztő betont alkalmaznak, amelynél a helyiség hőmérséklete mindössze 1-2 fokkal esik, még akkor is, ha a külső hőmérséklet fagypont körül mozog. A Termosec nevet viselő rendszerben csöves betonpaneleket alkalmaznak, ezek csa­tornái képezik a szellőző tetőhálózat labirintu­sát. Programvezérlésű elektronikus berendezés segítségével lehet szabályozni a levegő cirkulá­cióját és a hőmérsékletet az épületben. nagy többségében azonban talál­ható valamilyen más, jó közelítő megoldás. Ezek után jogos az a megálla­pítás, hogy az előbbi osztályozás során megmaradt algoritmikusán megoldható feladatokat valami­lyen okos módon programozzuk meg, ezen programokat megfele­lően tároljuk és számítógép - illet­ve terminálhálózatokon keresztül mindenki rendelkezésére bocsájt- suk. A számítógépek 5. generá­ciójának többek között ez a fel­adata. Jelenleg anyanyelvűnk és azok a nyelvek, amelyeket a számító­Megtanulni programozni nem jelent mást, mint elsajátítani egy nyelvet, amellyel történetesen nem egyes országok lakóihoz ke­rültünk közelebb, hanem a számí­tógépekhez. Ezen nyelv segítsé­gével megfogalmazott számos probléma megoldásához a gép mint társunk, és nagyon is meg­bízható társunk, áll rendelkezé­sünkre. Ez egy újabb példa az „Ahány nyelvet beszélsz annyi ember vagy“ közmondás érvé­nyességére. Egyes országokban más-más a hagyomány azt illető­en, hogy melyik programozási nyelvvel érdemes először megis­merkedni. Hazánkban a PMD-85 gépeken használható Karel prog­ramozási nyelv vált be, mely ha­sonlóan a nyugati országokban az APPLE típusú gépeken használt Logo programnyelvhez olyan szerkezetű, amely a programozót helyesen ösztönzi arra, hogy fel­adata megoldását a könnyen ért­hető, megprogramozható apró részletekből, fokozatosan, terv­szerűen, logikusan állítsa össze. Más országokban általában a Ba­sic nyelvvel ismerkednek először, amely ha nem is tesz lehetővé annyira tagolt programfejlesztést, mint pl. a Logo, viszont elterjedt­sége miatt a személyi számítógé­pek nemzetközi nyelvévé vált. F1LAKOVSZKY PÉTER Sztereo-mini. Lengyel újdonság az RS 101 típusjelzé­sű fülhallgatós törpe sztereorádió. A 120x70x25 mili- métér méretű és 10 dkg tömegű készüléket már soro­zatban gyártják a rzeszówi Unitra gyárban. Elektromos készülékek á kozmetikában Az utóbbi években a kozmetikai szalonokban egyre több elektro­mos kezelögép jelent meg. Körülbelül tíz éve alakult ki a kozmetika egyik speciális ága, az eléktrokozmetika. Az elektrokozmetíkai keze­lések a gyógyászatból átvett ún. fizikoterápiás eljárások, amelyeket szépítési céllal alkalmaznak. Az elektrokozmetika tárgykörébe sorol­ható minden olyan kozmetikai kezelóeljárás, amelyhez az energiát elektromos áram szolgáltatja. A készülékek egy része a hálózati váltakozó áramot olyan árammá alakítja át amellyel kozmetikai kezelés végezhető (pl. galvánáram). A készülékek másik csoportja a hálózati áramot más fizikai energiává alakítja (pl. hővé, fénnyé) és itt már a kezelést nem az elektromos energia közvetlen felhasználásával végzik. Ezek alapján az elektrokozmetika két nagy csoportra osztható: „direkt“ és „indirekt“ elektrokozmetikára. Először a direkt elektro- kozmetikáról szólunk. A kozmetikusok által ismeri, hogy egyszerű galvánkezeléssel (egyenárammal) is lehet szépíteni. A katódon aktív vérbőség, illetve hídratáció jelentkezik. Masszázs, valamint pakolás alkalmazása előtt használata előnyös lehet. A galvánáram ingerli az érmozgató idege­ket, a kezelt testrészen az ereket tágítja, a vérellátást fokozza. Jobb lesz a bőrsejtek tápanyagellátása, gyorsabb a salakanyagok elszállí­tása. Hatására a kezelt területen a bőr kipirul, ez azonban egy órán belül megszűnik. Izomrángást nem vált ki, a páciens enyhe bizser­gés! érez a bőrén. A galvánáramnak fájdalomcsillapító hatása is van, ez azonban kozmetikai alkalmazása szempontjából érdektelen. Jelentős hatása viszont - a bőr funkcióinak, életképességének javítása következtében - az öregedési folyamatok (tónuscsökkenés, ráncképződés) késleltetése. Galvánáram segítségével különböző anyagok juttathatók a bőrbe. Ezek a hatóanyagok kémiai tulajdonságaiktól függően a pozitív vagy a negatív póluson vihetők be. A kozmetikusok a páciens bőrtípusától és a kívánt hatástól függően különböző hatóanyagokkal dolgoznak. Megkönnyíti munkájukat hogy már itthon is kaphatóak előre ponto­san összeállított, ampullázott oldatok. E kezelések során a szer kémiai és a galvánáram fizikai hatása egyidejűleg érvényesül, kombinált elektromos és kémiai kezelést alkalmaznak. Galvánárammal végzik a bőr mélytisztítását is. A kozmetikai gyakorlatban dezinkrusztációnak nevezett kezeléssel a bőr pórusai­ban összegyűlt szennyeződéseket lehet enyhe lúgos oldat és galvánáram segítségével eltávolítani. E kezelés után a mitesszerek kitisztítása könnyebb, kevésbé fájdalmas. összefoglalva tehát galvánáramot használnak:- a bőr funkcióinak javítására;- a kozmetikai szerek hatásának fokozására;- a pórusok tisztítására. A direkt elektrokozmetíkai kezelések közé tartoznak az ingerára­mot szolgáltató gépek is. Ingeráramoknak azokat az áramfajtákat nevezzük, amelyek izomösszehúzódást váltanak ki. Az ingeráramot szolgáltató gépek egy része kisfrekvencián működik (1000 Hz alatt). A gyógyászatban általában ilyeneket használnak. A legmodernebb ingeráramot szolgáltató berendezés a középfrek­vencián működő, un. interferencia gép. E készülék alkalmazható legcélszerűbben a kozmetikai szalonokban. Az interferencia áram szervezetre gyakorolt hatása előnyösebb. Az ingeráram kezeléseket fogyasztásra, kondicionálásra, elektrogimnasztikára javasolják. Helyesebb a fogyasztás helyett a zsírszövet csökkentéséről, a test­formák javításáról beszélni, mivel a kezelés az izomzatot erősíti a zsírszövet rovására. Az izomszövetnek nagyobb a fajsúlya, mint a zsírszövetnek, a gépi fogyasztás eredménye tehát nem kilogramm­ban, hanem centiméterben mérhető. Jelentősebb súlycsökkenés természetesen csak egyidejűleg alkalmazott diétával érhető el. Az ingeráramos kezeléssel az izmok passzív tornáztatását végzik. Kezelés közben nincs fájdalomérzés, utána nem alakul ki izomláz. Az ingeráram fokozza az izmok vérellátását. A különböző frekvenciájú váltakozó árammal végzett kezelések más-más érzést keltenek és más-más hatásúak. (D. A.)

Next

/
Thumbnails
Contents