Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-31 / 5. szám
ÚJ szú 15 A kábítószer nemcsak e pusztító szenvedély rabjainak, hanem a társadalomnak, mint egésznek is felbecsülhetetlen károkat okoz. A kábítószerélvezők erkölcsileg olyan mélyre jutnak, hogy egy csipetnyi „porért“ hajlandók bármilyen bűncselekményre. Szakemberek szerint a kábítószerélvezők száma világméretekben egymilliárdra tehető: 400 millióan a heroint (és az ópium más párlatait), 300 millióan a kokaint, s ugyanennyien a hasist és a marihuánát „fogyasztják“, továbbá százezrek az LSD hatalmába kerültek. A legtöbben az Egyesült Államokban vannak - minden huszadik amerikai kábítószer-élvező. A heroin elárasztotta Nyugat-Európát is. Az Európai Közösségek Bizottságának szakemberei úgy vélik, a Közös Piac országaiban 2,5 millióan vannak a kábítószer-élvezők, főleg fiatalok, munkanélküliek, színes bőrűek. A kábítószert formálisan törvényen kívül helyezték, ám a heroin, a kokain, a marihuana stb. mégis elözönli a Nyugatot. A kábítószer ugyanis elsősorban pénzt jelent (az USA importja évente 100 milliárd dollár értékű). Ki tartja kezében ezt az üzletet? Erre a kérdésre keresték a választ a Novoje Vremja című szovjet hetilap munkatársai Délkelet-Ázsiában, illetve Latin-Amerikában. „Arany háromszög“ A laoszi, burmai és thai határvidék - az ,.arany háromszögnek“ nevezett terület - évi ópiummák-termése eléri a 800 tonnát. A három ország és számos nemzetközi szervezet évek óta folytatja a harcot a kábitószer-termelők ellen, ám erőfeszítéseik eddig nem jártak kézzelfogható eredménnyel. Thaiföldön és Malaysián keresztül vezetnek a legfontosabb „heroinutak" a fő fogyasztók - Európa és Amerika - felé. Egykor Hongkong is jelentős központja volt az ópiumfeldolgozásnak és a tiszta heroin kivitelének. A rendőrség nem volt képes ellenőrizni a hongkongi kikötő kiterjedt területét, ahol a heroint halászcsónakokból rakták át a tengerjáró hajókra. Az európai országokba Antverpenen és Amszterdamon keresztül, az amerikai fogyasztókhoz Floridán keresztül érkezett a kábítószer. Bevezették azonban az acetanhideid, a heroinkészítéshez feltétlenül szükséges anyag eladásának szigorú ellenőrzését, s ez a termelőket arra kényszerítette, hogy más útvonalakat válasszanak. A kábítószer útja jelenleg Malaysián keresztül vezet, ahonnan a kereskedők kis adagokban, taxiban vagy autóbuszon szállítják az „árut“ Szingapúrba. A kábítószer-csempészetben az említett ázsiai országokban különösen a fiatalok vesznek részt. A kormányok a csempészeket súlyos büntetéssel sújtják. A harcba bekapcsolódott a rendőrség, a határőrség és a vámőrség is. A thai törvények szerint kényszermunkára ítélik azt, aki 20 gramm kábítószert kísérel meg kicsempészni az országból. 100 gramm esetében halálbüntetés is kiszabható. Malaysiában nemrég olyan új törvényeket hoztak, amelyek még szigorúbb büntetéseket helyeznek kilátásba: a „fehér por“ 25 grammjának csempészéséért a bíróságok halálos ítéletet hozhatnak. A Novoje Vremja munkatársa Kuala Lumpurban megtudta, hogy a szig’orú büntetések ellenére csupán fél esztendő alatt 45 heroincsemp>észt vettek őrizetbe. A rendőrség véleménye szerint azonban nem túl sikeres a kábítószer-kereskedelem felszámolása. A thai hatóságok egyik jelentése szerint 1984-ben mindössze 1 tonna árut tudtak lefoglalni. Más kábítószer-csempészek - a ritka kivételektől eltekintve - egészében véve sikeresen juttatják el árujukat az Egyesült Államokba. A kábítószer-kereskedelem elleni harc céljából létrehozott amerikai szolgálatok jól képzett káderekkel, informátorok egész hálózatával és korszerű műszaki eszközökkel rendelkeznek. Együttműködnek az Interpollal is és kihasználják a szövetséges államok rendőrségének adatait. Ennek ellenére nem tudják megállítani az USA-ba özönlő kábítószer-áradatot. Szindikátusok és „negyedelök“ Kábítószer-kereskedelemmel nem csak a nagy pénzeket remélő egyének foglalkoznak. Az üzlet elsősorban hatalmas szindikátusok kezében van, amelyek egyszerre több világrészre is kiterjesztették hatalmukat. A bangkoki rendőrség szerint az „arany háromszögben“ öt ilyen thai-hongkongi szindikátus működik. Valamennyit néhány évtizeddel ezelőtt hozták létre. Üzletük az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején indult virágzásnak, amikor az ópiumot felváltotta a durván tisztított, ún. harmadik számú heroin (a kábítószer-élvezők féltek, mivel a cigaretta formájában elszívott ópium aromája elárulta őket). A szindikátusok (főleg Hongkongban) vegyészszakembereket kezdtek alkalmazni. ^ hetvenes évekre a tisztítás bonyolultabb rendszerének a bevezetése volt jellemző: megjelent a 4. számú heroin, amelyet injekciózásra is használni lehetett. Ez a Vietnamban harcoló amerikai katonák sorában, s később más nyugati államokban is a kábítószer-élvezet rohamos növekedéséhez vezetett. A szindikátusok - hatalmukat és befolyásukat, politikai kapcsolataik rendszerét tekintve - semmivel sem maradnak el a multinacionális társaságok mögött. A halálbüntetés csak a fogyasztókat, illetve a kis utcai kereskedőket fenyegeti. A bűnszövetkezetek vezetői saját kezükkel talán meg sem érintették a „fehér piort“. A szindikátusok közvetítőik útján tartják a kapcsolatot a nagybani kereskedőkkel. Ezek a megszerzett árut (kilogrammos brikettekben) a kiskereskedőknek adják tovább. Egy uncia (valamivel több mint 28 gramm) tisztított heroin ára meghaladja a 6 ezer dollárt. Az ún. ,,unciás“ a megvásárolt port kininnel keveri, s így 200 százalékos hasznot fölöz le. Az ún. ,,negyedelök", akik a kábítószert még kisebb adagokra osztják, a port ugyancsak keverik, s apró zselatinkapszulákban már közvetlenül a fogyasztóknak adják át. A „negyedelő“ egy kiadott dolláron négy dollárt keres. Amint a kábítószer-élvező fizet, az adagot azonnal le kell nyelnie. A kereskedő ugyanis joggal tart attól, nem áll-e szemben egy titkos ügynökkel. Ha a vásárló gyanúsan viselkedik, a kereskedők igyekeznek őt eltenni láb alól. Mindig van náluk ugyanis egy halálos adagot tartalmazó fecskendő, s ily módon könnyebben megszabadulhatnak a kényelmetlen embertől. A kereskedők igyekeznek gyerekeket alkalmazni, akik nem keltenek akkora feltűnést az utcán. Egy ilyen küldönc szállítja a kábítószert az állandó vevőknek, amint azonban egy rendőr vagy más hatósági személy megállítja őket, a port tartalmazó zacskót azonnal le kell nyelniük. A szindikátusok vezetőinek nyereségét csaK felbecsülni lehet: az „arany háromszögben“ egy év alatt betakarított 8 tonna ópiumnyersanyag legkevesebb 150 milliárd dollárt jövedelmez. A pénzt teljesen legális, bangkoki székhelyű cégek számlájára utalják. Egyébként, ha a látogató benézne egy ilyen cég irodájába, nem kis meglepetésre maximum egy alkalmazottat látna mindenféle iratok stb. nélkül. Ezek a cégek ugyanis kizárólag arra a célra alakulnak, hogy ,.kimossák“, vagyis legalizálják a heroinon szerzett pénzt. Az ópiumkirály Az ópiummák az „arany háromszög“ nehezen megközelíthető hegyvidékes területein évente kétszer érik be. A felvásárlók a betakarítás után indulnak el öszvéreikkel az eldugott hegyi falvakba, ahol még ma is a civilizáció által szinte érintetlen törzsek élnek. A nyersanyag kilogrammjáért a rendkívül elégedett termesztőknek 200 dollárt fizetnek, ám a szindikutások milliókat keresnek rajta... Az ópiummák legnagyobb szállítói azonban nem ezek a hegyi törzsek, hanem a nagy ültetvények tulajdonosai. Az „arany háromszög“ királyának egy Khun Sa nevezetű férfit tartják, aki a térségben termesztett ópium 70-80 százalékát ellenőrzi. Háromezer fős magánhadserege nyújt neki védelmet, s fegyvertárából nem hiányoznak a gránátvetők és a rakétafegyverek sem. Khun Sa sokáig Ban Chin Zaek faluban székelt, ahol a nyersanyag feldolgozása céljából laboratóriumot is épített. Minden probléma nélkül folytathatta üzleti akcióit, mindig befolyásos barátai voltak. A thaiföldi hadsereg egységei éppen akkor igyekeztek felszámolni Khun Sa egyik bázisát, amikor a Novoje Vremja tudósítója az országban tartózkodott. Az „ópiumkirályt“ azonban valaki figyelmeztette és a katonák csapdába estek. Idővel azonban mégis sikerült kiűzni öt a birtokáról. A hegyekbe vonult vissza, magával vitte fegyvereit és nyersanyagkészleteit, és hamarosan új laboratóriumokat épített fel... A CIA belép az üzletbe Az „arany háromszögben“ a Koumin- tang egykori tagjai alkotják a további nagy csoportot, amely kábítószer-kereskedelemmel foglalkozik. Ók 1949-ben találtak itt menedékre. Hozzájuk csatlakoztak az amerikai agresszió éveiben Indokínában harcolt zsoldosok. Annak idején az amerikai Központi Hírszerző Szolgálat, a CIA diverzánsok és gyilkosok 30 ezres hadseregét toborozta össze a laoszi és a vietnami nemzeti felszabadító mozgalmak elleni harcra. Éveken keresztül szállították ide repülőgépeken a fegyvereket és a lőszert, s a gépek visszafelé heroinnal megtelt zsákokkal voltak megrakva. így rakták le a CIA és az „arany háromszögben“ működő szindikátusok együttműködésének alapjait. A kábítószer-kereskedelem azután is folytatódott, hogy az amerikaiak kénytelenek voltak távozni Vietnamból. A heroin-szindikátusokat mindig fedezte a hatalmas üzlettárs, amely szabad kezet biztosított számukra és immunitást a hatóságok megtorló intézkedéseivel szemben. Mennyi pénzt keresett a CIA a kábítószeren? Ez valószínűleg örökre titok marad. Egy számadat azonban ismert: a CIA által „pénzmosásra“ alapított ausztrál Nugan Hand bankba néhány év alatt 4,5 millió dollárt utaltak át - a CIA „arany háromszögből „származó jövedelmét. George Doole tábornok, aki az amerikai titkosszolgálat számára a légi összeköttetést biztosította, légitársaságok hálózatát hozta létre, s ezek gépei kém- és diverzánscsoportokat, fegyvereket, robbanóanyagot szállítottak. Az „arany háromszög“ szükségleteiről több társaság is gondoskodott: a Civil Air Transport (1950 után lett a CIA tulajdona), az Air Asia (1959-tól van a CIA birtokában), a Bird Air (a 60-as évek elején szerezte meg a CIA), az Air Opium stb. A titkos- szolgálat egyik volt munkatársa szerint a CIA nagyobb gépparkkal rendelkezett, mint az amerikai polgári légiforgalmi társaságok. A CIA illetékesei felajánlották üzleti partnereiknek, hpgy az „áru“ jelentős részét saját repülőgépeiken szállítják rendeltetési helyére, úgyhogy nem kell tartani a vámosoktól. A vietnami piszkos háború után az amerikai hírszerző szolgálat eladta a tulajdonában levő összes légitársaságot. Ezek magánkézbe kerültek, ám hamarosan bebizonyosodott, hogy ugyanazokról a kezekről van szó. A titkosszolgálat volt magas beosztású munkatársai lettek az új tulajdonosok, s a repülési utasítások mindig a CIA központjából érkeznek. A CBS amerikai tévétársaság szerint „a titkos repüléseket a hivatalos jelentésekben meg sem említik vagy hamis adatokkal és repülési parancsokkal leplezik őket“. Nem véletlen... A heroinexport folytatódik, a „fehér por“ ára egyre nő, s ugyancsak növekszik a kínálat. A thaiföldi kábítószerellenes hivatal adatai szerint az 1983-84-es mezőgazdasági évben 7200 hektáron termesztettek ópiummákot. 1985-ben ez a terület 1500 hektárral volt nagyobb. Az Egyesült Államokba kerülő heroin jelentős része származik Pakisztánból (az ún. „arany félhold“ területéről). A CIA-nak itt is vannak emberei - az afgán ellenforradalmárok, akik ópiummákot termesztenek és annak feldolgozásával is foglalkoznak. Iszlámábádban jól tudják, kinek a védőszárnyai alatt folyik a heroinüzlet, de nem avatkoznak a dologba. Évente 70 tonna kokaint, 4 tonna heroint, és 15 ezer tonna marihuánát szállítanak illegálisan az Egyesült Államokba. Az „áru“ nem hever parlagon. A kábítószer- élvezők száma ugyanis növekszik. Az alkoholizmusról és a kábítószer-fogyasztásról Washingtonban tavaly augusztusban tartott országos konferencia résztvevői által előterjesztett adatok szerint a felsőbb oztályok diákjainak már 62 százaléka fogyaszt kábítószert. A konferencián kiábrándultán állapították meg, hogy semmilyen lehetőség sincs a kábítószerfogyasztás terjedésének megakadályozására. Ezt a csapást, amely valóban katasztrofális méreteket ölt, az amerikaiak nagymértékben a Központi Hírszerző Szolgálatnak „köszönhetik“. Nem volt ugyanis véletlen, hogy amikor Floridában 1984 végén letartóztattak egy kábítószercsem- pész-csoportot, a megrökönyödött rendőröknek felmutatták a CIA munkatársainak szolgálati igazolványát... (Folytatjuk) Cocaine Heroin Marijuana *1 *1 13200 11 (metric tons) ,250 (metric tons) 1981J 982 1983 1981 1982 1993 1991 1982 1983J teili T A növényi eredetű kábítószerek legfőbb fajtáinak (kokain, heroin, marihuana) fogyasztása az Egyesült Államokban (az U. S. News and World Report grafikonja)
