Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-31 / 5. szám

1 ÚJ szú 1986. 1.31. • Egyházi Zoltán, a Csehszlo­vák Tudományos-Műszaki Tár­saság üzemi csoportjának el­nöke A Gyulamajori (Öulov Dvor) Ál­lami Gazdaság háromezer hektár­nál is kevesebb szántójával test­vérüzemei sorában a kisebbek kö­zé tartozik. Nevével mégis gyak­rabban találkozunk, mint a nálánál kétszer-háromszor nagyobb gaz­daságokéval. Főleg azokon a he­lyeken és fórumokon, ahol a mű­szaki fejlesztésről, a legújabb tu­dományos ismeretek gyakorlati al­kalmazásáról, az újítók munkájá­ról és ötleteik hasznosításáról esik szó. Ezekben a gyulamajoriak a mezőgazdasági üzemek élén haladnak. Nagy szakértelemmel, alkotókedvvel és felelősségérzet­tel egyengetik mindannak útját egészen az érvényesülésig, ami hatékonyabbá, ésszerűbbé és ol­csóbbá teszi a termelést. A SZAKÉRTELEM A fejlesztéssel kapcsolatos szervező és irányító munkából a legtöbbet a Csehszlovák Tudo­mányos-Műszaki Társaság 1983- ban megalakult üzemi csoportja vállalja. Elnöke Egyházi Zoltán mérnök, a műszaki szolgáltató részleg vezetője.- A csoportnak tíz tagja van, olyan emberek, akik feladataik el­végzése mellett arra is találnak időt, hogy érdeklődjenek a munka- területükkel kapcsolatos újdonsá­gokról. Ha felfedeznek valamit, amit mi is hasznosíthatnánk, akkor javaslatukat a csoport megvitatja, majd a bevezetéssel járó előnyök összegezése után elfogadásra az üzem gazdasági vezetősége elé terjeszti. Persze ezek nem mindig nagy, látványos dolgok. Sokszor csak az a feladat, hogy egészít­sünk ki egy hiányos gépsort, vagy oldjuk meg bizonyos növény öntö­zését. Esetleg honosítsunk meg egy növénytermesztési rendszert, és küldjünk ki embereket a tanul­mányozására. A komolyabb és hosszabb időt igénylő feladatok sorából jelentő­ségével és fontosságával is ki­emelkedik az üzemanyag-fo­gyasztás üzemi normáinak a ki­dolgozása. A csoport néhány tagja már több mint két éve figyeli és méri, hogy az adott feltételek mel­lett az egyes munkáknál mennyit fogyasztanak a műszakilag kifo­gástalan gépek. Elméletileg már sok minden tisztázódott, de a megfigyelések eredményeit a gyakorlatban teljes egészében csak a jövő évtől kezdhetik hasz­nosítani. Az üzemanyagmérő órá­kat a gyártó ugyanis csak 1987-re Ígérte.- Unatkozni azért addig sem fogunk, van feladatunk elég- hangsúlyozta a csoport elnöke.- A gazdaság vezetőségének a megbízásából aratásig a szalma kazalba rakásának az eddig alkal­mazottnál korszerűbb, gyorsaDD és kevesebb emberi munkaerőt igénylő technológiáját kell megho­nosítanunk. A munka a gépek megvásárlásával és az emberek megfelelő felkészítésével ér majd véget. További, ugyancsak hosz- szabb időszakot igénylő feladat keretében a napenergia hasznosí­tásának lehetőségeit tanulmá­nyozzuk. Első lépésként egyik sertéstelepünkön a használati víz melegítésére már felszereltünk egy napkollektort, és a közeljövő­ben megkezdünk egy beruházást, amivel a nap sugárzó energiáját a szénakészítésben is hasznosí­tani fogjuk. AZ ALKOTÓKEDV A Csehszlovák Tudományos- Műszaki Társaság üzemi csoport­jával szorosan együttműködik az újításokkal és találmányokkal fog­lalkozó bizottság. Elnöke Radina Krajmer mérnök, a gazdaság gé- pesítóje.- Munkánk sokrétű. Legfonto­sabb feladatunknak saját újítóink ösztönzését és segítését tartjuk. Rendszeresen tematikus feladato­kat írunk ki. Ezekkel olyan problé­mák megoldását szorgalmazzuk, amelyek gazdálkodásunk folya­matában valamilyen nehézséget okoznak. Ha az újító kéri, segítsé­gére vagyunk a műszaki részletek kidolgozásában, vagy elküldjük az újítást az elbírálásra illetékes in­tézménybe, hogy véleményezzék. Az alkotó kedvet úgy is fokozzuk, hogy az újítási javaslatot idejében elbíráljuk, késedelem nélkül alkal­mazni kezdjük, és az újítót megju­talmazzuk. Ha az újítás másutt is érdeklődésre tarthat számot, ak­kor az üzemen kívüli terjesztését is vállaljuk. A bizottság tagjai feladatukkal összhangban azt is figyelik, hogy más üzemekben milyen újításokat alkalmaznak, és azok hasznosít- hatók-e gazdaságukban. így vet­ték meg és építették be a melegle- vegös takarmányszárítás folya­matába a homogenizátort. A lu­cernaszecska újraszecskázásával a szárítás mintegy ötödével igé­nyelt kevesebb energiát.- Legutóbb pedig ezzel bővült feladataink sora - mutatta a gépe­sítő a sok helyen már eredménye­sen alkalmazott kalászemelöt. - A Nyitrai Mezőgazdasági Főis­kola két tanárának a találmánya. Három éven át kerestek gyártót. Mi elvállaltuk, és az eredmények a legnagyobb reményeket is túl­szárnyalják. Valamennyi növény­nél, de elsősorban a borsónál al­kalmazhatók eredménnyel. Hasz­nálatukkal olyan mértékben csök­ken a betakarítási veszteség, hogy áruk már a takarmányborsó­ban is másfél órai üzemelés alatt megtérül. Nem véletlen, hogy ka­lászemelőinkkel egy külföldi be­mutatón is sikert arattunk. FELELŐSSÉGÉRZET Az elmúlt évben a Gyulamajori Állami Gazdaság legsikeresebb újítója Ludovít Szabó öntözötech- nikus volt. Kidolgozta azt a rend­szert, amellyel júliusban és au­gusztusban is sorkivágások nélkül öntözhető a szemes kukorica. Ez­zel jelentős értékek takaríthatók meg, hiszen a sorok kivágásával korábban mintegy tizedével csök­kent a növény területe. Az ötlet így országos méretben is az elmúlt év legnagyobb társadalmi hasznot je­lentő mezőgazdasági újítása volt. Nem lényegtelen, hogy az újító fiatal, csak néhány éve dolgozik a gazdaságban.- Láttam a problémát, és azt is tudtam, hogy nálunk támogatják az újítókat. így mertem előhoza­kodni az ötlettel, amelynek valóra váltásában sok segítséget kap­tam. A kollégák segítettek a kivite­lezésben, az újításokkal foglalko­zó bizottság pedig vállalta a szak- véleményezíetést és később az újítás terjesztését - mondta Ludo­vít Szabó, egyben hangsúlyozta, hogy a továbbiakban a megértés és támogatás még az újításáért kapott négyezer koronánál is job­ban ösztönözte. Kellemesen érte a gazdaság vezetőitől kapott elis­merés és köszönet, hogy újításá­val az üzem népszerűsítéséhez is hozzájárult. Mindez csak növelte felelősségérzetét az eredménye­kért, s ugyanakkor erősítette elha­tározását, hogy további újítások­kal is hozzájáruljon gazdálkodá­suk javításához. így már tavaly két újítási javaslattal jelentkezett, s miután ismételten meggyőződött arról, hogy a gazdaságban értéke van a kezdeményezésnek, és megbecsülik az újat, jobbat alkotó embert, már további dolgokon töri a fejét.- Jó lenne megoldani a hígtrá­gya és az öntözővíz megfelelő arányú keverését. Az elgondolás megvan, tanulmányoztam a lehe­tőségeket, most várom levelemre a választ az egyik tudományos intézettől. A másik dolog, amivel foglalkozom, az első újításommal kapcsolatos. Az öntözőcső kihú­zása sok emberi erőt igényel, de bízom benne, hogy rövidesen már erre sem lesz szükség. Bizonyságául annak, hogy a szakértelem, az alkotókedv és a felelősségérzet mindenképpen meghozza a gyümölcsét. EGRI FERENC Kukoricatermesztök sikerei A keszegfalvai (Kameniőná) Steiner Gábor Efsz kukorica- termesztői a 7. ötéves tervidőszak első évében kezdték ei IKR rendszerben a kukorica termesztését. Ez a rendszer a szövet­kezetnek jó eredményt biztosított az ötszáz hektárnyi szemes kukorica termesztésében. A legnagyobb sikert az ötéves tervidőszak utolsó évében érték el: 8,1 tonnás hektárhozam­mal nemcsak szövetkezeti rekordot állítottak fel, hanem az év legeredményesebb kukoricatermesztői lettek a Komáromi (Komárno) járásban. Varga Kálmán, a szövetkezet elnöke elsősorban az IKR rendszernek tulajdonítja a sikert. E rendszer előnyei közé elsősorban a tökéletes gépsort, a jó minőségű vetőmagot, a hatékony gyomirtó szert és a kellő tápanyagokat sorolta. Persze, nem hanyagolható el az emberi tényező sem. A jó munkaszervezésnek és az emberek hozzáállásának Is komoly szerepe volt a sikerek elérésében. AZ IKR rendszer szaktanácsadókat is biztosít, akik nagyon ügyeinek az egyedszámok betartására. Ebben ők is érdekel­tek, ezért megkövetelik a vetés előtti tökéletes talajelökészí- tést. Az 1985-ös év tapasztalatait ebben az évben tovább kívánják hasznosítani, tökéletesítik a termesztés gépesítését és még jobban ügyelnek a fajták kiválasztására. KOLOZSI ERNŐ Ötletekben nincs hiány Tudományos-műszaki fejlesztés egy mezőgazdasági üzemben • A kalászeme­lő minden nö­vénynél ered­ménnyel alkal­mazható. Radi­na Krajmer, az újításokkal és találmányokkal foglalkozó bi­zottság veze­tője (A szerző felvételei) EGY ÜZEMGAZDÁSZ SZÁMVETÉSE AZ ÚJ ÉVET SIKERESEBBEN ZÁRHATJÁK A Felsőpatonyi (Horné Potöö) Efsz-ben minden ágazatban készülnek a zárszámadó közgyűlésre, amelyen alaposan értéke­lik az eredményeket és a szerzett tapasztalatok alapján határoza­tokat fogadnak el az új termelési feladatok megvalósítására. A szocialista munkabrigádok és más élenjáró kollektívák már többször megvitatták, hogyan lehetne a jövőben mérsékelni az időjárás kedvezőtlen hatását a termelésre és mit tehetnének a tagok a lehetőségek még jobb kihasználására. Milyen módon lehetne elérni, hogy a termelés minden szakaszon kedvezően alakuljon, és ennek következtében nagyobb legyen a nyereség. Ezekkel a kérdésekkel, problémákkal kapcsolatban intéztem néhány kérdést Cséfalvai Józsefhez, az efsz üzemgazdá­szához:- Értékelése szerint milyen évet hagytak maguk mögött?-Nehézség és probléma#akad bőven. Sajnos a pénzügyi mutatók egyes szakaszokon nem a legjobban alakulnak. Az összteljesítmény tervét csak 97 százalékra teljesítettük. Nem vigyáztunk eléggé a termelési költségek alakulására, ezért nyere­ségünk jóval kevesebb a tervezettnél. Ebből az a tanulság, hogy a jövőben jól meg kell gondolnunk, hogyan és mire fordítjuk a pénzt, és az mit hozhat a szövetkezetnek. Meg kell említeni, hogy a bruttó mezőgazdasági termelés értéke hektáronként 25 200 korona, ami azt jelenti, hogy a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban nem a legutolsók közé tartozunk a termelésben, de még nagyon sokat kell tennünk, hogy az élre kerüljünk.- A pénzügyi terv teljesítését melyik szakaszokon mutatkozó lemaradások okozták?- Már konkrét adatokat említhetek. Először hangoztatnom kell, hogy a nyereség azért kevesebb, mert egyes szakaszokon a szükséges munkákat elvégeztük ugyan, de a bevétel különböző okok miatt nem jött be. Úgy terveztük, hogy a szőlészet 2 294 000 korona bevételt hoz. A fagykárok miatt alig kaptunk pénzt a termésért A múlt évi januári rendkívüli hideg a virágkertészet­ben 400 ezer korona kárt okozott. A zöldségtemelésben 600 ezer koronával kevesebb a bevétel a tervezettnél. Egyrészt szintén a hideg időjárás, másrészt a munka- és technológiai fegyelem meglazulása miatt. Nem teljesítettük a korai és kései káposzta termelési tervét. A cukorrépa hektárhozama alacsonyabb volt a tervezettnél.- Milyen hektárhozamokat értek el a gabonatermesztésben?- Ezen a téren jelentősek a sikereink. Agronómusaink és velük együtt a növénytermesztésben dolgozók igazán jó munkát végez­tek. Ezt bizonyítják az adatok is. Az őszi búza hektárhozama 6,6, a tavaszi árpáé 5,5, a szemes kukoricáé 6,7 tonna volt. Gaboná­ból átlagosan 6,5 tonnás hektárhozamot értünk el. A tervezett 9695 tonna helyett 10 200 tonna gabonát termeltünk. Teljesíthet­tük az eladási tervet és az állatállomány számára is tárolhattunk szemes takarmányt. ,- A takarmánytermelésben milyenek az eredményeik?- A tömegtakarmányok termelésére nagy gondot fordítunk. Száz hektáron termeltünk intenzív fúféléket, amelyek átlagos hektárhozama zöld állapotban 64 tonna volt. Az új évben a szar­vasmarha-állomány egy részét intenzív legelőkön tartjuk. Nagy hozamot adott a silókukorica. Hektáronként 53,3 tonnát takarítot­tunk be belőle. Ilyen termést már régen nem értünk el. Amint az agronómusoktól hallottam, főnövénynek tartották, jól előkészített talajba vetették és fejlődéséhez elegendő és megfelelő összeté­telű szerves és műtrágyát juttattak a földbe. A nagy hozamok elérését az öntözés is elősegítette.- Az állattenyésztésben milyen volt az állatok termelékeny­sége?- Ha erről a szakaszról beszélek, csak azt mondhatom, hogy a munkakollektívák igazán jó munkát végeztek. Jól előkészítették a takarmányt az állatok számára és minden lehetőséget felhasz­náltak a termelékenység fokozására. A múlt évben tehenenként átlagosan 4470 liter tejet fejtünk. Kiszámítottuk, hogy a napi átlagos tehenenkénti fejési átlag 12,25 liter volt. A tejtermeléshez előírt normákat abraktakarmány-fogyasztásból nem léptük túl. A hizómarhák 1,05 kg-ot, a hízósertések 61,9 dekagrammot gyarapodtak naponta átlagosan és szintén jól értékesítették a takarmányt.- A múlt évi eredmények és tapasztalatok alapján mit vár a gazdálkodásban a 8. ötéves tervidőszak első évében?- Bizakodó vagyok. Sikerült rendezni kisebb-nagyobb tartozá­sainkat, tiszta számlával indultunk az új évbe. Elegendő pénzünk lesz újabb beruházásokra. A vezetőség véleménye, hogy nagyobb erőfeszítésekkel egyenletesebbé válhat a termelés. Már megtettük a szükséges intézkedéseket az egyes szakaszokon. Úgy gondoljuk, hogy cukorrépából legalább 45—48 tonnát takarít­hatunk be hektáronként. A zöldségtermelésben is biztonságo­sabbá akarjuk tenni a hozamokat és rendszeresebbé a szállításo­kat. Jelentős beruházással bővítjük az üvegházat, korszerűsítjük a berendezéseket, hogy jóval több zöldséget juttathassunk a piacra, mint a múlt évben. A technológia- és munkafegyelem megszilárdításával el akarjuk érni, hogy a Zeleninával kötött szerződéseket betarthassuk. Az állattenyésztésben szintén kor­szerűsítéseket hajtunk végre. A kocák számára az átalakított istállóban jobb tartási körülményeket létesítünk. A tervek szerint kocánként legalább 19-20 malacot választunk el. A húsiparnak 20 tonnával több sertéshúst adunk el.- Az év elején tehát úgy látja, hogy a pénzügyi és termelési gazdálkodásban kedvező változások történhetnek. Mit tart a leg­fontosabbnak, hogy a kitűzött célokat elérhessék?- Nézetem szerint a vezetőségnek tovább kell tökéletesítenie az irányítást és a sokéves tapasztalatok felhasználásával rugal­masabbá tenni a szervezést. Jobban fel kell használnunk az erkölcsi és anyagi ösztönzőket a termelés szintjének további emelésére. Számítunk az élenjáró munkakollektívák jól előkészí­tett kötelezettségvállalásaira. Jó agitácjós és meggyőző munká­val elérjük, hogy a tagok igazán jó gazda módjára dolgozzanak munkahelyükön. Egy nehéz év után az üzemgazdász tehát úgy véli, hogy az új évben kedvező fordulat történhet a gazdálkodásban. Sok hasz­nos tapasztalatot szűrtek le a múlt évi hibákból és arra töreked­nek, hogy ezek ne ismétlődjenek meg. Nagyobb következetes­séggel, a vezetők és tagok jobb együttműködésével igyekeznek dolgozni, hogy az igényesebb feladatokat minden szakaszon megvalósíthassák. BÁLLÁ JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents