Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)
1986-12-10 / 291. szám, szerda
Növelni kell a népgazdaság teljesítőképességét és hatékonyságát (Folytatás az 5. oldalról) béreknek és kereseteknek megfeleljen a jól ellátott, gazdag választékú hazai piac és a jó minőségű szolgáltatások. Az ilyen piac és az ilyen szolgáltatások is fontos ösztönzést jelentenek, hogy a dolgozók érdekelve legyenek keresetükben és így a jobb munkaeredményekben is. Ennek az a feltétele, hogy javítsuk a piaci ellátás minőségét, színvonalát, a választékot és a szállítások rugalmasságát. Az öt év alatt a kiskereskedelmi forgalom több mint 14 százalékkal nő, miközben megváltozik szerkezete, növekszik az ipari cikkek eladásának részaránya. Az élelmiszerek struktúrájában további minőségi változások mennek végbe az ésszerű táplálkozás követelményeinek érvényesítése érdekében. Ez megnyilvánul abban, hogy a zsiradékok, a gabonafélékből készült termékek és a cukor fogyasztása nem változik. Ezzel szemben nő a gyümölcs- és zöldség, a déli gyümölcs, az alkoholmentes italok fogyasztása. Az egy főre eső húsfogyasztás öt év alatt 2,5 kilogrammal nő és eléri a 88,5 kilogrammot. Jelentősen nő az innovált és új tartós fogyasztási cikkek eladott mennyisége. Az eladott személyautók száma évente átlag 120-140 ezer lesz, évente 180-230 ezer darab színes televíziót, 480-600 ezer darab mélyhűtőt és hűtőszekrényt adunk el. Előreláthatólag kompakt lemezek, DC- lemezjátszók, videomagnetofonok, személyi számítógépek és más elektronikai termékek kerülnek a piacra. Mélyebbé és rugalmasabbá kell tenni az együttműködést a kereskedelem és a termelés között, javítani a kereskedelem munkáját és következetesebben figyelembe kell venni a vásárlók igényeit. A termelésnek és a szolgáltató vállalatoknak kezdeményezően új, jobb minőségű termékeket és szolgáltatásokat kell kínálniuk, ezzel is növelve a fogyasztók érdeklődését. A 8. ötéves tervidőszakban a személyi fogyasztás növekedésénék a munkaeredményektől való függőségét hangsúlyozó politikával párhuzamosan előreláthatóan tovább tökéletesítjük a szociális intézkedések széles körű rendszerét. Az életszínvonal emeléséről és javításáról való gondoskodás részeként többet fordítunk a nem termelési szféra anyagi ellátottságára, az ilyen kiadások a 8. ötéves tervidőszakban egynegyeddel lesznek nagyobbak. A terciális szférában a beruházások 29 milliárd koronával lesznek nagyobbak, s így elérik a 412 milliárd koronát. Az egészségügyben az anyagi költségek 6,2 milliárd koronával, vagyis több mint 41 százalékkal, az oktatásban és kultúrában 3,5 milliárd koronával, vagyis 21 százalékkal, a szolgáltatásokban és a lakásgazdálkodásban 4,4 milliárddal, vagyis 29 százalékkal nőnek. Az előirányzott pénzeszközöket és a szolgáltatási dolgozók számának tervezett növelésétésszerűen és sokkal hatékonyabban a szolgáltatások javítására kell kihasználni. Hogy milyen fontosságot tulajdonítunk a terciális szféra fejlesztésének, arról az is tanúskodik, hogy öt év alatt ezen a területen a dolgozók száma 114 ezerrel növekszik. így például az egészségügyben és a szociális biztosításban a dolgozók száma 35 ezerrel, az oktatásban 19 ezerrel, a kereskedelemben és a közétkeztetésben 24 ezerrel nő. A CSKP XVII. kongresszusán elfogadott határozatok megvalósítása érdekében a 8. ötéves terv bizonyos tartalékokkal számol egyes fontos szociális intézkedések végrehajtására. Ezek fokozatos megvalósítása a források képzésétől függ. A 8. ötéves tervidőszakra a CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya által jóváhagyott lakáspolitikai koncepcióval összhangban 482 ezer lakás építésével és 30 ezer lakás korszerűsítésével számolunk. Következetesen ügyelni kell a lakásépítés komplex jellegére, mivel ezt gyakran nem veszik figyelembe. A környezetvédelemre, amely az élet- színvonal és az emberről való gondoskodás elválaszthatatlan része, jelentős összegeket fordítunk. Az ökológiai beruházásokra előirányzott 12 milliárd koronán kívül - ami kétszer több mint a 7. ötéves tervidőszakban - a 8. ötéves tervidőszakban jelentős összegeket fordítunk arra is, hogy az ipar fejlesztése ne rontsa tovább környezetünket. Határozottabban kell növelni a nemzeti bizottságok szerepét az általuk irányított területek komplex szociális és gazdasági fejlesztésében. Következetesen kell megvalósítaniuk a választási programokat, ezzel is hozzájárulva az állampolgárok jogos szükségleteinek és igényeinek kielégítéséhez, a mindennapi problémák megoldásához. Az állampolgárok kezdeményezésének támogatására és a választási programok megvalósítására a Z-akció keretében 22 milliárd koronát irányozunk elő a beruházásokra. Ezt az összeget ésszerűen mindenekelőtt olyan akciókra kell fordítani, amelyek hozzájárulnak környezetünk javításához, a választási kerületek fontos gazdasági és szociális szükségleteinek kielégítéséhez. A 8. ötéves terv igényes koncepciója nem mentes a kockázatoktól és problémáktól. A minisztériumok a napokban tárgyalják meg a termelési-gazdasági egységek gazdasági terveit, amelyeket az év végéig kell megerősíteniük. Az egyes termelési-gazdasági egységek és vállalatok nem megfelelő minőségű tervei, a megoldatlan problémák és az intenzifikálás nem elég igényes programjai jelentik az állami terv és a 8. ötéves terv igényes feladatainak teljesítését tekintve a fő kockázatot. Mindenekelőtt a'tervezett mértékben kell csökkenteni a termelési fogyasztást, a megkezdett építkezések számát, le kell rövidíteni az építkezések idejét, a készletek szintjének és összetételének a terv szerint kell alakulnia, hatékony kivitelt kell elérni a nem szocialista országokba, meg kell termelni a tervezett mennyiségű gabonát és teljesíteni kell a feladatokat a társadalmi munkatermelékenység növelésében. Ezekre a területekre kell összpontosítani az irányító szervek figyelmét, hogy ne gyengüljön a 8. ötéves terv feladatainak realitása. A CSKP Központi Bizottságának 4. ülésén Gustáv Husák elvtárs világosan leszögezte: ,,Ami a feladatok reális voltát illeti, gazdaságunk nyersanyag-, energia-, alapanyag- és beruházásigényességének összehasonlítása az iparilag fejlett országokkal azt mutatja, hogy jelentős tartalékokkal dolgozunk. Ez a munkatermelékenység szintjére és a termékek minőségére is vonatkozik. A gazdaságunk intenzi- fikálásában elért fordulat feltétele ezeknek a tartalékoknak a kiaknázása. A szükségletek szempontjából ez a fordulat elkerülhetetlen, a lehetőségek szempontjából pedig reális." Ezért a felettes szerveknek nagyon felelősségteljesen kell ellenőrizniük az előterjesztett gazdasági tervek színvonalát és minőségét, és csak azokat szabad megerősíteni, amelyek teljes mértékben összhangban állnak a XVII. pártkongresszus irányvonalával, az állami ötéves tervben meghatározott és a törvényjavaslatban foglalt feladatokkal. A 8. ötéves terv feladatainak és a törvényjavaslat megvalósításának támogatására alkotó módon kell kihasználni az irányítás, a tervezés érvényes szabályait, a pénzügyi-gazdasági szabályozókat, valamint azokat az intézkedéseket, amelyeket jövőre és a 8. ötéves tervidőszak folyamán foganatosítunk. A CSKP XVII. kongresszusán a politikai beszámoló kitűzte azt a feladatot, hogy „szüntelenül tökéletesíteni kell a gazdaság tervezésének és irányításának rendszerét, és fokozatosan át kell alakítani a gazdasági mechanizmust“. A CSKP Központi Bizottságának 4. ülése ennek a feladatnak a lebontásáról tárgyalt és meghatározta a további eljárást. A gazdasági mechanizmus átalakítása, amely a tudományos- műszaki haladás elsajátítására, a szerkezeti változásokra, termelési alapunk műszaki felújítására, a nemzetközi szocialista munkamegosztásban való ésszerű és hatékony részvételre irányul, döntő feltétele az intenzív gazdaságfejlesztésre való áttérésnek. Ezzel kapcsolatban a kiválasztott szervezetekben a jövő év kezdetétől kísérletileg növelik a gazdasági szervezetek önállóságát és felelősségét a hatékony fejlődésért. E feladat megvalósításának szükség- szerűségéről ismét meggyőz bennünket az állami terv idei teljesítésének alakulása. Bebizonyosodik, hogy a népgazdaság sokoldalú intenzifikálása rendkívül nehéz és bonyolult folyamat. A 8. ötéves tervidőszak kezdetének alapvető irányzatai azt mutatják, hogy a helyzet nagyon differenciáltan alakul és a gazdaság egyes területein nem kiegyensúlyozott a fejlődés. Egyrészt pozitívan kell értékelni, hogy a 7. ötéves terv utolsó éveiben nagyobb volt a gazdasági fejlődés dinamikája, ami főleg a termelés általános volumenének növekedésében és az élet- színvonal emelkedésében nyilvánult meg. Ugyanakkor a termelés és felhasználásának struktúrája nem felel meg a társadalmi szempontból szükséges és tervezett arányoknak. És ami különösen súlyos, a minőségi mutatók teljesítésében messze lemaradunk. Röviden: az intenzifikálás folyamata lassúbb, mint ahogy azt a CSKP XVII. kongresszusa előirányozta. Az idei tervteljesítés fogyatékosságai növelik az 1987. évi állami terv feladatainak igényességét. A jövő évi terv az ideinél nagyobb hangsúlyt helyez a gazdaság intenzifikálásának elmélyítésére és a hatékony fejlesztés további fokozására. A CSKP Központi Bizottságának 4. ülése nyíltan és bírálóan tárgyalt ezekről a kérdésekről és határozatot fogadott el, amelynek következetes teljesítése szavatolja, hogy az 1987. évi eredmények teljes mértékben összhangban lesznek a CSKP XVII. kongresszusának határozataival. Gazdasági és szociális téren az irányítás és a tervezés rendszerében és a gazdasági mechanizmusban a kitűzött feladatok eredményes megvalósítása elképzelhetetlen az emberi tényező aktivizálása nélkül. Nagy felelősség hárul a vezetőkre, akiknek a dolgok ismeretében kell dönteniük, meg kell nyerniük munkatársaikat és az összes dolgozót a feladatok kezdeményező megvalósítására. Az igényes feladatok valóra váltásában jelentős segítséget jelent majd a gazdasági vezetők és a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom aktív hozzáállása a munkakezdeményezés szervezéséhez, a prágai felhívásnak és a Szakszervezetek Központi Tanácsa felhívásának megvalósítása érdekében. Ennek értelmében a tervezett munkatermelékenységet egy százalékkal kell növelni, az anyagköltségeket 0,5 százalékkal csökkenteni, javítani a termelés minőségét, kihasználva a kezdeményező tervezést. A 8. ötéves terv törvényjavaslatának koncepciója és jogi megfogalmazása megfelel az ötéves tervekről szóló törvényekre vonatkozó alkotmányos és jogi szabályoknak, mindenekelőtt a csehszlovák föderá-. cióról szóló alkotmánytörvény 10. és 36. cikkelyének és a népgazdaság tervezéséről szóló 145/1970 Zb. számú törvény 7. §-ának. A Szövetségi Gyűlés az előterjesztett törvényjavaslat-jóváhagyásával egyúttal jóváhagyja a gazdasági és szociális fejlesztés alapvető céljait, feladatait és feltételeit 1990-ig. A törvényjavaslat lehetővé teszi azoknak a céloknak és feladatoknak a megvalósítását, amelyeket a CSSZSZK kormányának programnyilatkozata tűzött ki. A program- nyilatkozatot a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának és Nemzetek Kamarájának második együttes ülése fogadta el. A törvény a kormányok, a központi államigazgatási szervek és a szocialista szervezetek kötelességévé teszi, hogy konkretizálják a törvénybe foglalt alapvető célokat és feladatokat, dolgozzák ki azokat az eljárásokat, megoldásokat és intézkedéseket, amelyek szükségesek a törvény következetes megtartásához. Engedjék meg, hogy köszönetét mondjak érdeklődésükért, aktív hozzáállásukért és mindenekelőtt a 8. ötéves terv törvény- javaslatának megtárgyalása során előterjesztett javaslataikért és észrevételeikért. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya nevében biztosítani akarom önöket afelől, hogy a kormány mindent megtesz a törvény eredményes megtartásáért. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya nevében javaslom, hogy a Szövetségi Gyűlés hagyja jóvá a 8. ötéves terv előterjesztett törvényjavaslatát. Az ellenőrzés hatékony eszköz a bürokratizmus elleni harcban (Folytatás az 1. oldalról) tünk arról, hogy a szolgáltatások színvonala nem felel meg a lakosság szükségleteinek, a javulás csak lassú, a fejlődés nem kiegyensúlyozott. Az észlelt fogyatékosságokkal kapcsolatban az ellenőrző és revíziós bizottságok intézkedéseket javasolnak a helyzet javítására az illetékes irányító pártszerveknek. Munkánkban állandó figyelmet fordítunk arra, hogy érvényesítsék a gyakorlatban a CSKP KB Elnökségének a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem elve megsértése elleni harc hatékonysága elmélyítéséről szóló levelét. Nézetünk szerint a legtöbb negatív jelenség a gazdaság, a kereskedelem és a szolgáltatások területén tapasztalható. Még mindig gyakori a gazdaságosság hiánya, a társadalmi tulajdon védelme terén észlelt gondatlanság, a társadalom rovására történő meggazdagodás, a munka nélkül szerzett bevétel, a köztulajdon fosztogatása, a szolgálati beosztással való visszaélés, a munkakerülés és az élősködés. A legsúlyosabb ebben az, hogy e fogyatékosságok létrejöttéhez közvetlenül vagy közvetve egyes vezető gazdasági dolgozók is hozzájárulnak. A felelős dolgozók egy része azt a kötelességét sem teljesíti, hogy be kell jelentenie a törvényesség megszegésének eseteit. A bűncselekményeket igyekeznek „vállalaton belül“ megoldani, sót néha elkendőzni, vagy igazolni az antiszociális cselekedeteket a nyilvános bírálat és a büntetés helyett. Megállapítottuk - hangsúlyozta Jaroslav Hajn - hogy a negatív jelenségek megszüntetésére elégtelenül hat az ipari és a mezőgazdasági üzemek, valamint a szolgáltatóipari szervezetek belső ellenőrzési rendszere. Számos esetben a belső ellenőrzés nem tekinthető autoritativ szervnek. Egyes vezető dolgozók az ellenőrzést Yiem tekintik tevékenységük oszthatatlan részének. Ezekből és más hasonló tapasztalatokból a pártszerveknek és -szervezeteknek pártvonalon megfelelő következtetéseket kell levonniuk. Felelősségre kell vonniuk azokat, akik megszegik a pártalapszabályzatot és a szocialista állam törvényeit. Nem lehetünk elnézőek, mert ez a párt egészének tekintélyét aláássa. A CSKP KERB elnöke a továbbiakban leszögezte, hogy az ellenőrző és revíziós bizottságok tevékenységének fontos területe a dolgozók ötleteinek, észrevételeinek és panaszainak felelős intézése. A párt megbecsüli azokat az állampolgárokat, akik nem tűrik meg a felületesség és a formalizmus különféle megnyilvánulásait a párthatározatok végrehajtása során, s a helyzet javítására törekednek. Számos ezzel kapcsolatban beérkezett levél mutat rá arra, hogy egyes vezető dolgozók szóban egyetértenek azzal, hogy fel kell számolni a negatív jelenségeket, de a gyakorlatban egészen másként járnak el. Ez a legszembetűnőbb ott, ahol az önző egyéni érdekek dominálnak, ahol hiányzik a következetes ellenőrzés, ahol nem teremtik meg a kellő politikai feltételeket a bírálathoz és az önbírálathoz. A termelési és az irányítási folyamatokra gyakorolt pártbefolyás erősítésének fontos eszköze a pártszervezeteknek a gazdasági vezetőség munkájára való ellenőrzési joga. Tapasztalataink azt mutatják, hogy egyes alapszervezetek ezzel a joggal csak formálisan és következetlenül élnek. Gyakran a tisztségviselők sem értik meg, hogy ez a politikai ellenőrzés formája, amelynek segítségével nemcsak orvosolni lehet a gazdasági szervezet bajait, hanem következetesen és hozzáértően meg is lehet őket előzni. Jaroslav Hajn kiemelte, hogy az ellenőrzési jog egyúttal hatékony eszköz a bürokratizmus és más visszásságok elleni harcban. Fontos szerepe van a káderek nevelése terén is, ugyanis segítségével növelhető felelősségük a párthatározatok sikeres végrehajtásáért. Az ellenőrzési jog érvényesítése során nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a pártszervezetek és az üzemvezetőségek közös célt követnek, a kongresszusi határozatok teljesítésére törekszenek. Erőfeszítéseik során azonban más eszközöket alkalmaznak. A párt- szervezeteknek semmi esetre sem szabad átvenniük a gazdasági és az állami szervek kötelességeit és felelősségét. Nem is pótolhatják és nem is helyettesíthetik ezeket a szerveket, még kevésbé dönthetnek helyettük. A bizottságaink által végrehajtott ellenőrzések célja a fogyatékosságok megszüntetése, a helyzet javítása. De le kell vonnunk pártvonalon a következtetéseket az alapszabályzat ismételt és durva megsértése esetén. Nem hunyhatunk szemet afölött, ha nem tartják meg a pártnak a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött irányvonalát. Ha nem tapasztalunk elég készséget, akkor pártvonalon bárkit felelősségre lehet vonni beosztására és tisztségére való tekintet nélkül. El kell érni, hogy megállapításaink és a fogyatékosságok megszüntetésére tett intézkedéseink eljussanak a pártalapszervezetek legfelsőbb szervének, vagyis a taggyűlésnek a napirendjére. Beszédének végén a CSKP KERB elnöke hangsúlyozta, hogy a CSKP ellenőrző és revíziós bizottságai munkájának legfontosabb kritériuma nem az ellenőrzések száma, hanem a minőség. A fő mérce a párt politikájának következetesebb megvalósításához nyújtott hatékony segítség, amint ezt Gustáv Husák elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának 4. ülésén hangsúlyozta. Minden pártszervtől és -szervezettől, minden párttagtól és tagjelölttől függ - bárhol és bármilyen beosztásban is dolgozzanak hogy sikerül-e elérnünk a kongresszuson kitűzött céljainkat. Ehhez a pártépítés minden szintjén az ellenőrző és revíziós bizottságok politikailag elkötelezett tevékenységének is hozzá kell járulnia. A beszédet a vita követte. A tanácskozás ma folytatja munkáját. ÚJ SZÚ 6 1986. XII. 10.
