Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)
1986-12-06 / 288. szám, szombat
Gustáv Husák elvtárs előadói beszéde (Folytatás a 3. oldalról) haladó szakágazatok előnyben részesített fejlesztésével összefüggő szerkezeti változások megvalósításának, a nyersanyag- és az energiaigényesség csökkentésében a lényeges előrehaladásnak, a minőség javításának, az innovációs ütem gyorsításának, az export és hatékonysága növelésének alapvető láncszeme. A tudományos kutatási bázis erejét és eszközeit, a tárcák, a termelésigazdasági egységek és a vállalatok igyekezetét összpontosítani kell a haladó technológia alkalmazására, az elektronizálás meggyorsítására, az automatizálás és a robotizálás fejlesztésére, a világszínvonallal egybevethető gépek és gépi berendezés új generációi létrehozásának elsajátítására, a biotechnológia és az új anyagfajták fejlesztésére. Nyíltan meg kell azonban mondani, hogy éppen ezen a döntő fontosságú szakaszon egyelőre még nem értük el a szükséges előrelépést. Főleg a kutatást és a fejlesztést nem sikerült a fő feladatokra orientálnunk. A részeredmények ellenére nem lehetünk elégedettek a tudományos kutatási bázis munkájával sem, pedig erre a bázisra igen jelentős anyagi eszközöket fordítunk. Több mint 190 ezer dolgozója van, s a 8. ötéves tervidőszakban a tudomány és a technika fejlesztésének költségei éves átlagban meghaladják a 20 milliárd koronát. Gondoskodni kell ezeknek az eszközöknek hatásosabb kihasználásáról. A komplex program lehetővé teszi tudományos kutatási igyekezetünk jóval magasabb szintű egybehangolását a Szovjetunió és a többi KGST-ország igyekezetével. E program elfogadásával feltétlenül szükségessé vált, hogy új szemszögből vizsgáljuk felül az eddigi eredményeket, bíráló szellemben elemezve azoknak a határozatoknak a teljesítését, amelyeket ezekről a kérdésekről a párt központi bizottsága hozott, és kidolgozni olyan átfogó intézkedéseket, amelyek megteremtik a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításáról szóló kongresszusi irányelv eredményesebb teljesítésének előfeltételeit. Ez természetesen vonatkozik minden ágazatra, de főleg a gép- és az elektrotechnikai iparra. Ez népgazdasági jelentőségükkel, s azzal a felelősségükkel magyarázható, hogy gépeket, technológiát és gépi berendezést szállítanak minden ágazat számára. Tudjuk, hogy e tekintetben mily sok a probléma. Ezért rendkívül sürgős, átfogó és konkrét javaslatok kidolgozása a gép- és az elektrotechnikai ipar minőségi átalakításának megvalósítására, egyidejűleg széleskörűen bevonva ezeket az ágazatokat a nemzetközi szocialista munkamegosztásba. Egyes kiemelt, alapvető fontosságú szakágazataiknak jóval nagyobb exportképességet kell biztosítaniuk, hogy ezáltal lehetővé tegyék a korszerű gépek és gépi berendezés behozatalát is. Ez lehetővé teszi a jelenlegi aránytalanul széles választékpalettának és kedvezőtlen következményeinek erélyesebb leszűkítését. Ezek bonyolult, de halaszthatatlan feladatok. Csak így teremthetők meg annak előfeltételei, hogy egész népgazdaságunkat gyorsabban lássuk el új technikával. Tekintettel a gépipar kulcsszerepére, tisztában kell lenni ter- melési-műszaki bázisa korszerűsítésének szükségével és keresni kell e korszerűsítés meggyorsításának lehetőségeit. Elvtársak, amint azt a XVII. pártkongresszus megállapította, az irányítás és a tervezés mai rendszere már nem felel meg a lényegesen bonyolultabb és igényesebb feltételeknek, a népgazdaság további fejlesztése, a műszaki-tudományos haladás gyors érvényesítése, az intenzifikálás, valamint a nemzetközi szakosításban és kooperációban való szélesebb körű részvétel feladatainak és céljainak. Ezért a kongresszus döntéseket hozott a gazdasági mechanizmus fokozatos átalakításának megkezdéséről. A központi bizottság elnöksége és a szövetségi kormány jelenleg dolgozza kí e feladat teljesítése alapelveinek javaslatát. Komoly intézkedésekről van szó, amelyek érintik a központi irányítás és tervezés hatékonysága fokozásának alapvető kérdéseit, a terv megalkotási módszereinek tökéletesítését, a pénzügyi-gazdasági eszközök, főleg az árak és a nyereségelvonások szerepének növelését. Ezek az intézkedések a termelési-gazdasági egységeket és a vállalatokat fokozatosan átállítják a teljes önelszámolásra és az önfinanszírozásra, a szervezési struktúrák tökéletesítésére, arra, hogy a dolgozók anyagi érdekeltsége a végső eredményeket illetően megnövekedjék, s ugyancsak fokozódjanak kezdeményezései és részvételük az irányításban. Ezek az elvek teljes mértékben a szocialista gazdaság irányítása alapelveinek, főleg a demokratikus centralizmusnak, a társadalmi tuia)donnak, a tervszerűségnek, a munka szerinti elosztásnak és a áru-pénz viszonylatok tervszerű kihasználásának az alkotó érvényesítéséből indulnak ki. Tiszteletben tartják annak szükségességét is, hogy gazdasági mechanizmusunk közeledjen a Szovjetunióban és a többi KGST-országban elfogadott intézkedésekhez. Ezeknek az elveknek az oly módon történő fokozatos érvényesítését szeretnénk, hogy azok segítsék elő a 8. ötéves terv feladatainak teljesítését és hogy már ezek alapján folyjon a 9. ötéves terv előkészítése. E kérdéskör, átfogó kidolgozását követően a gazdasági mechanizmus átalakításának tervezetét a központi bizottság elé terjesztik megvitatásra. Annak érdekében, hogy az átalakítás alapelveinek lehetőségeit és hatékonyságát kipróbáljuk, jövő év január 1 -tói a feldolgozóipar kiválasztott szervezeteiben hozzálátunk az átfogó kísérlet fokozatos bevezetésére azzal a céllal, hogy a gazdasági szervezetek önállósága és a hatékony fejlődésért viselt felelőssége növekedjék. A kísérletnek természetesen biztosítani kell a 8. ötéves terv feladatainak teljesítését, ugyanakkor nagyobb ösztönzést kell létrehoznia e feladatok túlteljesítésére. A normatív viszonyok hosszú távú jellegének elvéből indul ki, biztosítja a létrehozott vállalati alapok átu- talhatóságát, s azt, hogy ezeket az alapokat a szervezet teljes jogkörében a gazdaságilag indokolatlan újraelosztási folyamatok korlátozására lehessen fordítani A kísérletben részt vevő termelési-gazdasági egységek és vállalatok száma fokozatosan pontosítva lesz aszerint, miként jönnek létre ehhez a szükséges feltételek. Szükséges, hogy mindenki tudatosítsa, a vállalatok gazdálkodásának feltételei, amelyeket a gazdasági mechanizmus átépítése során létre szeretnénk hozni, lényegesen magasabb igényeket fognak jelenteni a minőséggel és a hatékonysággal szemben, a tartalékok kihasználása, a termelési struktúra tökéletesítése és műszaki színvonalának fokozása tekintetében Ezért az átalakítás előkészítése mindenekelőtt a 8. ötéves terv minőségi feladatainak a teljesítését, a gazdasági egyensúly megszilárdítását, a jelenlegi irányítási rendszer adta lehetőségek teljes kihasználását és a jobb gazdálkodást követeli meg minden területen. Tudatában vagyunk annak, hogy a gazdasági mechanizmus átalakítása milyen komoly feladat. Pártunknak gondja lesz arra, hogy az előkészítés és a fokozatos végrehajtás szocialista társadalmunk megszilárdításához és fejlődéséhez vezessen. Elvtársak, a gazdaság intenzifikálásának érvényesítésére fektetett hangsúly abból a törekvésünkből ered, hogy létrehozzuk a feltételeket a lakosság életszínvonalának növeléséhez, az emberek jobb életéhez. A szociális politika céltudatos megvalósítását a XVII. kongresszuson kitűzött irányvonal végrehajtása elválaszthatatlan részének tekintjük. Eközben azokból a nagy eredményekből indulunk ki, amelyeket ezen a területen a szocialista építés éveiben értünk el és amelyekre joggal vagyunk büszkék. Annak ellenére, hogy gazdaságunk előtt az utóbbi években egész sor hatás miatt bonyolult feladatok merültek fel, megtartottuk és mérsékelten növeltük a magas élet- színvonalat. A 8. ötéves tervidőszakban az életszínvonal növekedésének meggyorsítását tűztük ki célul. A XVII. pártkongresszusnak a kiskereskedelmi árpolitikáról szóló határozatai szellemében az idén biztosítottuk ezeknek az áraknak a stabilitását. A lehetőségekhez mérten meggyorsítottuk a lakosság reáljövedelmének és bérének növekedését is. Ezzel a tendenciával számolunk az ötéves tevidószak többi évében is. Folytatni fogjuk a szociális biztonság megszilárdítását. Fokozatosan, lépésenként, a létrehozott források szerint szeretnénk megoldani néhány sürgető szociális problémát. Szükségesnek tartjuk az előrehaladást, a munka mennyisége és minősége szerinti javadalmazás elve hatékonyabb érvényesítésének formáit és módszereit tekintve, ahol egyelőre egész sor hiányosság merül fel Az anyagi érdekeltség hatékony érvényesítése érdekében tovább kell tökéletesíteni és fejleszteni a belső piacot Annak ellenére, hogy egészében véve biztosítjuk stabilitását, számos olyan, főleg a választékot érintő hiányosság tapasztalható, amelyeket a fogyasztók joggal bírálnak. Az ipartól ezért megköveteljük, hogy lényegesen növelje elsősorban a jó minőségű iparcikkek és a műszakilag progresszív, tartós fogyasztási cikkek előállítását. A lehető leggyorsabban javaslatokat kell előterjeszteni a kereskedelem és a termelés viszonya rugalmasságának lényeges fokozására, a felesleges köztes láncszemek felszámolására és az igényelt, keresett termékeknek a belső piacra történő rugalmasabb szállítására. A közétkeztetésben is be kell vezetni a rendet, az irányítás és az érdekeltség rugalmasabb formáit. A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége utasította az illetékes kormányszerveket arra, hogy dolgozzanak ki ezekben a kérdésekben konkrét javaslatokat. Jóval nagyobb határozottsággal kell hozzálátni a lakossági szolgáltatások bővítése legkülönbözőbb formáinak az érvényesítéséhez, ahogy azt a párt központi bizottsága már a 80-as évek elején jóváhagyta. Néhány területen haladás tapasztalható, ám még mindig sok a panasz a szolgáltatások minőségét és hozzáférhetőségét illetően. Egészében véve annak az elvnek kell érvényesülnie, miszerint minden, ami az emberek életét érinti és elégedettségüket befolyásolja, legyen szó gyakran látszólag csupán apróságokról, számunkra elsőrendű fontosságú. Elvtársak, a XVII. pártkongresszuson kitűzött célok elérése a nép kezdeményezésének és alkotó aktivitásának széles körű kibontakoztatását követeli meg. Ezért fektetünk oly nagy hangsúlyt a szocialista demokrácia elmélyítésére és a szocialista önigazgatás elemeinek fejlesztésére. Ez az út vezet ahhoz, hogy az emberekben erősödik a tudat, hogy a vállalatuknál, városukban és községükben, országukban ók maguk a gazdák. Természetesen valamennyi irányító szerv, a nemzeti bizottságok, a Nemzeti Frontba tömörülő társadalmi szervezetek kötelessége, hogy e tevékenység során a korábbiaknál jóval nagyobb mértékben támaszkodjanak az emberekre, rendszeresen, nyíltan, az igazságnak megfelelően tájékoztassák őket, figyelmesen reagáljanak bíráló megjegyzéseikre, ajánlásaikra és javaslataikra. A kongresszus és a választások óta néhány pozitív jelenség figyelhető meg, de még mindig sok a formalizmus és a bürokratizmus. Tapasztalhatók olyan törekvések, hogy az emberek közötti munkát és a problémák konkrét megoldását az irányelvek és határozatok tömegével helyettesítsék. Ezért olyan fontos, hogy a szocialista demokráciánk sokoldalú rendszere által megteremtett formákat élő és reális tartalommal töltsük meg, azokat az emberek kezdeményezése fejlesztésének valódi eszközévé változtassuk. A szakszervezeti mozgalomban jelenleg az ágazati konferenciák zajlanak és előkészületben van az össz- szakszervezeti konferencia, megkezdődtek a Szocialista Ifjúsági Szövetség alapszervezeteinek évzáró taggyűlései is. A kommunistákra ezekben a szervezetekben nagy felelősség hárul azért, hogy a tanácskozások nyílt, bíráló légkörnek legyenek, s a munka tökéletesítésére irányuló aktív törekvés érvényesüljön rajtuk. Rendkívül fontos a dolgozók részvételének elmélyítése a szociális és gazdasági feladatok megoldásában. A gazdasági mechanizmus előkészületben levő átalakítása főleg a vállalatok jogkörének a megváltozása és áttérésük az önelszámolásra, azt a célt szolgálja, hogy létrejöjjenek a tágabb feltételek a dolgozókollektívák szélesebb körű részvételéhez az arról szóló döntésekben, hogyan gazdálkodik vállalatuk, üzemük, műhelyük. De már most arra kell kihasználni az eddig is jelentős lehetőségeket, hogy fokozódjon a dolgozók és szervezeteik részvétele az irányításban. Az anyagi érdekeltségre fektetett hangsúlyt a munkához való öntudatos viszony fejlesztésével, az erkölcsi tényezők hatásával elválaszthatatlan egységben értelmezzük. Erre elsősorban a munka szerinti javadalmazás elvének érvényesítése van nagy befolyással. Tudjuk, hogy sok bírálat illeti a különböző hiányosságokat. A CSKP KB Elnökségének a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem megsértése, a munka nélküli jövedelmek és a spekuláció elleni harc hatékonysága elmélyítésére felszólító levelében foglalt követelményeket nagyobb hangsúllyal kell életbe léptetni. Lényegesen jelentősebb feladatot kell kapniuk a párt- és más szerveknek a városokban és a munkahelyeken. A kongresszusi határozatok megvalósítása során a párt legyen a hajtó erő minden területen. A kommunistáknak példát kell mutatniuk. Elmondhatjuk, hogy a pártszervek- és -szervezetek a kongresszusi határozatok megvilágítása és megvalósításuk megkezdése terén nagy tömegpolitikai munkát végeztek. Jelentős erőfeszítéseket tesznek a feladatok teljesítéséért, főleg a gazdaságban, de más területeken is. Nyíltabban és bírálóbban ítélik meg a problémákat, igényesebben értékelik a káderek munkáját, aktívabban keresik és érvényesítik a problémák konkrét megoldását. A munka módszereit és formáit azonban a pártban is minden területen gyorsabban kell tökéletesíteni. Annál is fontosabb, hogy a pártszervek és -szervezetek az irányítás politikai módszereinek a fejlesztésére, a konkrét politikai-szervező munkára és az emberekkel való élő kapcsolatra összpontosítsanak. A kommunistáknak mindenütt magasabb mércét, nagyobb igényességet, bíráló hozzáállást, új szellemet kell érvényesíteniük a munkában. Ez annak feltétele is, hogy növekedjen befolyásuk a dolgozókra. A pártszerveknek és -szervezeteknek nem szabad átvenniük az állami és gazdasági szervek kötelességeit, nem szabad őket helyettesíteniük, hanem politikailag kell hatniuk tevékenységük minőségének javítására és hatékonyan kell érvényesíteniük az ellenőrzés jogát. A nagyfokú felelősség irányába kell őket vezetniük és meg kell tőlük követelni a feladatok kezdeményező megoldását. Jelenleg jelentős mértékben növekszik a kádermunka, az emberek kiválasztásának, nevelésének és széthe- lyezésének a fontossága. Számos területen a lemaradás épp az e téren tapasztalható gyengeségekben keresendő. Ezt erősíti meg a káderek éppen folyó komplex értékelése. A vezetőkre minden szinten és területen nagy felelősség hárul azért, hogy a kongresszusi határozatok következetesen valósuljanak meg. Nem csinálhatunk azonban belőlük a bírálatokat levezető villámhárítót, de meg kell adnunk a politikai támogatást azoknak, akik megértik az igényesebb hozzáállás szükségességét és a gyakorlatban is így cselekednek. Ott, ahol ez nem így történikés ahol nem jók az eredmények, a társadalom érdekei megkövetelik a kádercserét. Fokozott figyelmet kell fordítanunk a jó képességű új emberek kiválasztására, politikai és szakmai felkészítésére. A jelenlegi időszakban a párt csaknem 48 ezer alapszervezete intenzíven készül az évzáró taggyűlésekre. A központi bizottság elnöksége határozatot fogadott el e gyűlések tartalmát és politikai-szervezési biztosítását illetően. A gyűlések munkájának alapvető irányát a kongresszusi határozatok, valamint a központi bizottság előző és főleg mostani ülésén elfogadott határozatok szabják meg. Az évzáró taggyűlések rendkívüli jelentősége abban rejlik, hogy fontos lépést kell jelenteniük a kongresszusi határozatok gyorsabb megvalósítására irányuló erőfeszítésekben. Ehhez arra van szükség, hogy a nyílt véleménycsere és a címre szóló bírálat légkörében megvitassák, tevékenységi körükben hogyan valósulnak meg a gyakorlatban a kongresszus határozatai. Rendkívül fontos, hogy a dolgozók konkrétan rámutassanak, mit kell tenni azért, hogy vállalatuknál vagy szervezetükben teljesüljenek a kongresszuson és az ötéves terv feladatai által meghatározott célok. Nagy figyelmet kell fordítaniuk a párt sorainak a minőségi javítására is, annak a határozatnak a szellemében, amelyet a központi bizottság 3. ülésén fogadtunk el. Az évzáró taggyűlések céljainak teljesítésére kell összpontosítani a felsőbb pártszervek segítségét is, a központi bizottságét, a kerületi és főleg a járási bizottságokét, amelyek közvetlenül irányítják pártunknak ezt az alapvető láncszemét. A megoldás alatt levő problémák bonyolult jellege jelentős mértékben növeli az ideológiai munkával szemben támasztott követelményeket. Ahhoz, hogy az ideológiai munka lépést tartson ezekkel a feladatokkal, elsősorban fokozni kell hozzájárulását az új gondolkodás formálásához, ami fontos előfeltétele a szociális-gazdasági fejlesztés meggyorsításának. Ma ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy meggyőző válaszokat kell adni az emberek által felvetett időszerű kérdésekre, azokra az új problémákra, amelyek a XVII. pártkongresszus határozatainak megvalósítása során merülnek fel. Előtérbe kerül annak a megmagyarázása, mi a lényege és az értelme a kongresszuson megszabott céloknak, milyen út vezet a szocialista demokrácia elmélyítéséhez, az embereknek az irányításban való részvétele bővítésének, stb. Mindezeket a Kérdéseket konkrétan kell megvilágítani és nem szabad az általános jelszavak szintjén maradni. Elméleti frontunknak is aktívabban kell foglalkoznia a jelenlegi időszak elemzésével, azokkal a változásokkal, amelyeken társadalmunk és az egész szocialista közösség megy keresztül. Külön szeretnék szólni a tájékoztató eszközök szerepéről. A közvélemény tájékozottságának javítása, a XVII. pártkongresszuson kitűzött feladatok teljesítésére való mozgósítás terén kifejtett tevékenységüket nagyra értékeljük. A tájékoztatóeszközöknek teljes mértékben tudatosítaniuk kell felelősségüket, azt, milyen hatással vannak a közvéleményre és a dolgozók állás- foglalásaira. Ebből erednek az újságírásunkkal, annak eszmeiségével, érvelése meggyőző voltával, formai gazdagságával szemben támasztott magas követelmények. Jelenleg rendkívül fontos, hogy a sajtó, a rádió és a televízió figyelmesen reagáljon az új jelenségekre, a XVII. pártkongresszus határozatainak megvalósítása során tapasztalható haladó tendenciákra és jó tapasztalatokra. Hozzá kell járulniuk népszerűsítésükhöz és terjesztésükhöz. Ugyanakkor fejleszteni kell az építő, elvszerü bírálatot, amelynek a jelentősége pótolhatatlan a hiányosságok, a rutin, a megcsontosodottság leküzdésében, a szocializmustól idegen valamennyi jelenség ellen vívott harcban. A megbí- ráltaktól is határozottabban kell megkövetelnünk, hogy a kritikát nyíltan fogadják. A közvéleményt tájékoztatni kell arról, milyen lépések történnek a bírált hibák kijavítása érdekében. A fogyatékosságokat csak így lehet gyorsabban felszámolni, s ezzel párhuzamosan fog erősödni a széles tömegek bizalma politikánk iránt, s fog szilárdulni szavaink és tetteink egysége. Elvtársak, a moszkvai találkozón vélemény- cserét folytattunk az időszerű nemzetközi kérdésekről. Hangsúlyoztuk, hogy az országaink társadalmi-gazdasági fejlesztésének meggyorsítása elválaszthatatlanul összekapcsolódik a nemzetközi légkör javításáért és a leszerelésért vívott küzdelemmel. Támogatásra talált az a vélemény, miszerint fokozni kell a közös erőfeszítéseket a nukleáris fegyverek felszámolására és a hagyományos fegyverek korlátozására, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítására. A nemzetközi helyzet alakulásának a legfontosabb meghatározó tényezője a szovjet külpolitikának az a dinamikus, újszerű és offenzív fellépése, amely a XXVII. pártkongresszus békeprogramjának és más szovjet kezdeményezéseknek az érvényesítése során tapasztalható. Ez a politika rendkívüli jelentőségű a szocialista közösség országainak békés élete, a tőkés világ dolgozóinak harca és a fejlődő országok nemzeteinek a független politikai és gazdasági fejlődésért vívott küzdelme szempontjából. A szovjet külpolitika elvi irányvonalát ismét kiemelte a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ parlamentjeihez és népeihez szóló felhívása a nukleáris veszély elhárítása érdekében. Az atomfegyverek nélküli és erő- szakmentes világ alapelveiről szóló delhi nyilatkozat is, amelyet az elmúlt napokban Mihail Gorbacsov elvtárs és Gandhi indiai miniszterelnök írt alá, tükröződik a leszerelés és a békés nemzetközi együttműködés követelményének a sürgőssége. A szovjet javaslatok egyre növekvő támogatásra találnak az el nem kötelezettek, továbbá a Szocialista Interna- cionálé soraiban, valamennyi kontinens haladó és békeszerető emberei és a nyugati országok egyre nagyobb számú realistán gondolkodó politikusai körében. A Szovjetunió következetesen érvényesíti a nemzetközi kapcsolatoknak a nukleáris korszakra alkalmazott új felfogását, s a világban növekszik ennek a felfogásnak a hatása. Elmondhatjuk, bővül a béke potenciálja és szúkül az imperializmus reakciós erőinek a mozgástere. A csehszlovák nép teljes mértékben támogatja a Szovjetunió békepolitikáját, a Gorbacsov elvtárs által előterjesztett javaslatokat, a szocialista országok közös kezdeményezéseit, amelyekben mi is részt veszünk. Ezekben joggal látjuk létérdekeink kifejezőjét. A Szovjetunió békejavaslatai egységes komplexumot alkotnak, amely megmutatja az enyhüléssel kapcsolatos alapvető kérdések megoldásához, a tartós béke és a nemzetközi biztonság garantálásához, a nukleáris fegyvereknek még a mostani nemzedék életében történő felszámolásához, a világűr militarizálásának elhárításához, a hagyományos fegyverzet csökkentéséhez vezető reális utat, beleértve a megbízható ellenőrzés szavatolását is. Gyakorlatilag nincs egyetlen olyan nemzetközi kérdés, amelyre ne adnának választ. A békéért vívott küzdelemben kiemelkedő határkővé vált a legfelsőbb szintű szovjet-amerikai találkozó Reykjavíkban. Annak ellenére, hogy végül mégsem született megállapodás, a találkozó előrevitte, minőségileg magasabb szintre emelte a nukleáris leszerelésért vívott küzdelmet. Ez befolyással van a leszerelési tárgyalások egész további menetére, bár lényegüket az imperialista körök igyekeznek állandóan elködösíteni. Ezen a találkozón az egész nemzetközi közvélemény előtt bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió felkészült a nukleáris veszély felszámolására. Ezzel párhuzamosan lelepleződtek a jelenlegi amerikai kormányzat valódi céljai. Az USA békenyi(Folytatás a 7. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1986. XII. 6.
