Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)

1986-12-03 / 285. szám, szerda

ATOMEROMU-ÉPÍTÉS - GONDOKKAL Nem az építőkön múlik Beszélgetés MIROSLAV BUOCIKKAL, az SZSZK Építésügyi Minisztériuma atomerőmüvek építését irányító főosztályának igazgatójával Munkaerő, anyag, gépek Ami az energetikai helyzetet il­leti, ez év decemberétől a kifogás­talanul működő hat atomerőművi áramtermelő blokkhoz egy újabb csatlakozik, és így az 1987-es esztendőben a hazai villamos- áram-termelés egynegyedét atom­erőmüvek termelik. A Jaslovské Bohunice-i V-1 ás V-2-es atom­erőmüvek négy blokkján kívül Du- kovanyban december közepétől három áramtermelő blokk fog mű­ködni, és így évente összesen mintegy 21,5 milliárd kilowattórát termelnek. Vagyis jelenleg az emergetikai fejlesztés legnyilván­valóbb útja újabb atomerőművek építése. Szlovákiában a mohi (Mochovce) atomerőmű építése folyik, azonban nem olyan ütem­ben, mint ahogy azt az illetékesek eredetileg elképzelték. Tulajdon­képpen ez volt a témája annak a beszélgetésnek, amelyet az egyik legilletékesebbel, Miroslav Buocikkal, az SZSZK Építésügyi Minisztériuma atomerőművek épí­tését irányító főosztályának igaz­gatójával folytattunk. • Közeledik az év vége, így fölmerül a kérdés, hogy a Mohi atomerőmű építőinek milyen re­ményei lehetnek az idei terv telje­sítésére - az évközi ismert nehéz­ségeket nem tévesztve szem elől?- Ami a tervszámokat illeti, az első két 440 megawattos blokk építésén 917,4 millió korona érté­kű munkát kell elvégezni. Az szin­te bizonyos, hogy ezt nem tud­nánk teljesíteni, éppen ezért a to­vábbi két 440 megawattos blokk építésén is megkezdtük a munká­latokat. így lehetőség nyílt a terv­teljesítésre, és egyúttal arra is, hogy a munkák folyamatosságá­nak biztosításával az elkövetkező időszakban pótoljuk a lemaradást. Hogy miért késtünk, arra tulajdon­képpen könnyű a válasz. A leg­főbb akadályokat az gördíti elénk, hogy késnek a tervdokumentáci­ók, ennek megfelelően aztán az építők is kénytelenek várakozni, így ha az okokat nem is ők váltják ki, a tervteljesítést ennek ellenére tólük is számon kérik. Nem mon­dok újat, ha azt állítom, hogy a 917,4 millió koronás építési ter­vet nehéz lesz teljesítenünk, hi­szen az év elsó tíz hónapja alatt mintegy 720 millió korona értékű munkát végeztünk el, ami az éves tervnek 78,5 százaléka. Én mégis bizakodó vagyok, s ez a menet közben végrehajtott, a lemaradás pótlását célzó intézkedéseknek tudható be. Kapacitások - tartalékban • Ezek szerint éppúgy, mint sok más beruházáson, a tervdoku­mentáció késése okozza a legtöbb gondot, ami aztán a kivitelezőt sújtja leginkább. Ebből a szem­pontból a későbbiek folyamán vár­ható-e javulás?- Nehéz e kérdésre válaszolni, jóllehet ezen múlik a jövő évi terv sorsa is, hiszen az Építésügyi Mi­nisztérium tartalékol olyan kapaci­tásokat, amelyekkel garantálni tudjuk a teljesítését. Ez a második szakaszban 1 milliárd 39 millió korona értékű, a harmadik sza­kaszban pedig 160 millió koronányi építőipari munkát jelent. Ebben az országban még nem fordult elő olyan méretű ipari építkezés, amelyen egy esztendő alatt 1 milli­árd 200 millió koronányi építőipari munkát végeztek volna el. Ráadá­sul ilyen kis területen, hiszen a du­nai vízmű építése több mint 100 kilométer hosszúságban folyik a Duna mentén, s ekkora éves tervük eddig még nem volt. Hogy az említett tartalékokból mennyit vetünk be jövőre, annak pontosí­tása folyamatban van, és a szállí­tói-megrendelői kapcsolatok ala­kulásától is függ. Itt megjegyzem, hogy meglévő kapacitásaink ele­gendőnek bizonyultak volna, ha az építkezés a harmonogramnak megfelelően történik. Eltelt azon­ban öt esztendő, és messze va­gyunk attól, ahol lenni szeretnénk. • Ha pótmegoldásokkal kell elérni a határidők betartását, ah­hoz bizonyára nagy kapacitások operatív mozgatására van szükség.-.Bennünket köt a határidő, amely szerint 1989-ben be kell indítani az első blokkot. Ha a fo­lyamatosságot már nem tudjuk betartani, külföldről kell szakem­bereket hoznunk. Például hegesz­tő szakmunkásokat a Lengyel Népköztársaságból. Ugyanis any- nyi hegesztő szakmunkásunk nincs, amennyivel pótolni tudnánk az elfecsérelt időszakot. De egyébként is vannak gondjaink, hiszen az átlagfizetések szem­pontjából az építőipar - az ágaza­tok rangsorát tekintve - a 8., 9. helyen szerepel, ami azt is jelenti, hogy a korábbihoz viszonyítva ma már nem attraktív ágazat. Mi min­dent megtettünk a beruházások sikere érdekében, hiszen sorozat- gyártás esetén a tervdokumentá­ciók átvételétől számított három-öt hónapon belül szállítani tudjuk a kívánt előregyártott elemeket, sót az atipikus elemek esetében is lerövidítettük a gyártást hét hó­napra. A gépipar például az utóbbi esetben továbbra is 12-14 hóna­pos határidőt köt ki a szerződé­seknél, pedig - véleményem sze­rint - könnyebb helyzetben van mint mi. Más ágazatokban is moz­gósíthatnák az erőket, hogy a nagyberuházásokon bizonyos szállítások időtartamát a korábbi szokásoktól eltérően legalább 2-3, esetleg 4 hónappal lerövidít­sék. Nehéz helyzetben vagyunk a gépi berendezések kérdésében is. Általában mindig késve kapjuk meg ezeket. A szállítás folyama­tossága viszont fontos a szá­munkra, mert ilyen kis területen, mint a mohi atomerőmű építés^ valamennyit el sem tudnánk he­lyezni egyszerre. Viszont a mun­kát el kell végeznünk... Költségek, élettartam, biztonság • Ha valami nem az elképzelé­sek szerint alakul, akkor megvaló­sítása nyilván több szellemi és fizikai energiát igényel, ami a kia­dásokat is növeli. *- Ez így igaz, hiszen például a felvonulási épületek elkészítése véleményünk szerint ma már nem oldható meg 800 milliónál keve­sebből, ami csaknem 150 millióval több az eredetileg elképzeltnél. Készítünk egy jelentést az egész építkezés költségvetésének növe­kedéséről. Az a véleményünk, hogy indokaink megalapozottak, és ezt mindenképpen figyelembe kell venni, ha már nem tudtuk biztosítani ennek a beruházásnak az eredeti harmonogram szerinti építését. 0 A Jaslovské Bohunice-i V—2- es atomerőműhöz hasonlítva hoz­závetőlegesen milyen mértékű le­het ez a növekedés?- Végleges választ nem tudnék adni, egyébként sem lehet a kettőt összehasonlítani. A két atomerő­mű között ugyanis jelentős konst­rukciós különbségek vannak, ezek már eleve feltételezték a többletki­adást. Ezt az atomerőmüvet egyébként eleve biztonságosabb­ra terveztük, mégpedig a földmoz­gások szempontjából. Ha egy földrengés epicentruma Mohi alatt lenne, amely a Richter-skálán elérné a 7-es fokozatot, az atome­rőmű akkor is minden bonyodalom nélkül tovább működne. A bizton­ságos üzemelés egyéb feltételei­nek biztosítása pedig nem első­sorban az építők feladata. • Manapság a nyugati orszá­gokban azt a kérdést fontolgatják, hogy miként lehetne az atomerő­művek élettartamát az eredetileg feltételezett 20-25 évről 40-45-re növelni?- Az élettartam növelése és a biztonságosság kérdése az első hallásra ellentmond egymásnak. Ráadásul az atomerőművek még nem működnek olyan régen, hogy erre érdemleges választ tudjon bárki is adni. Fokozni kell az ellen­őrzések gyakoriságát, mintegy „tesztelni“ az atomerőmüveket bi­zonyos rövid intervallumokban, így pontosabb véleményt tudunk mondani azok műszaki állagáról és dönteni afelől, hogy az atome­rőmű alkalmas lehet-e a feltétele­zettnél hosszabb üzemeltetésre. Egy azonban bizonyos: az évez­red végéig a tudomány jelenlegi állása szerint nincs más mód a nö­vekvő energiahiány kielégítésére, így az a feladatunk, hogy a jelen* légi technológiákat maradéktala­nul betartva biztosítsuk az atom- energetika fejlődései. Mi minde­nekelőtt az építőiparban. MÉSZÁROS JÁNOS KOMMENTÁLJUK _ _____ Ne m magánügy A számadatok önmagukért beszélnek: Csehszlovákiában egy év alatt 28,7 milliárd cigarettát füstölnek el, vagyis az összlakosságra számítva egy személyre 1891 darab jut. Mivel mégsem hódol mindenki ennek a káros szenvedélynek és az összlakosságba a csecsemőket és a gyerekeket is beleért­jük, könnyen kiszámíthatjuk, hány cigarettát szív el egy dohányos naponta. Sokat, sok helyen írtak és beszéltek már a dohányzás káros hatásáról. Az ijesztő statisztikai adatok, a szakemberek figyelmeztetései, az orvosok dörgedelmei azonban nem érték el a várt hatást - a dohányosok száma nemhogy csökkenne, inkább emelkedik. Pedig bármennyire is tiltakoznak e káros élvezet hívei, érveléseik hamisak, hiszen a statisztika szenv- telenül közli: a 30-35 éves dohányos élettartama várhatóan 8-9 évvel rövidebb, mint a nem dohányosé. Dohányzás nélkül pedig a rosszindulatú daganatos megbetegedések okozta halálozás 25 százalékkal csökkenne. Ma már mindenki tudja, hogy a dohányzás a szívelégtelen­ség, az infarktus, az idült hörghurut és a tüdőrák kiváltó tényezői között szerepel. Tudjuk, ám a felnőtt lakosság 56 százaléka ennek ellenére rendszeresen a több mint ezer ártalmas anyagot tartalmazó cigarettafüsttel teszi próbára szervezete ellenállóképességét. A legaggasztóbb jelenség, hogy egyre több a tizenéves dohányos - egy felmérés tanulsága szerint nem ritka, hogy már négy évesek rágyújtanak, tizenöt éves korig pedig a gyerekeknek több mint a fele próbálta ki a felnőttektől megirigyelt füstölést. Napjainkban állandóan nő a füst bűvö­letében élő nők száma is, s közülük nem kevesen, terhessé­gük alatt sem tudnak lemondani a cigarettáról. Törvényes rendelkezések és jogszabályok védik a nem dohányosok jogát a füstmentes levegőhöz. Vendéglátóipari egységekben, irodákban, kórházakban és más létesítmé­nyekben is tilos a cigarettázás. A tilalmak azonban önmaguk­ban nem sokat érnek. Számos helyen a nemdohányzók alig- alig mernek szólni tiszta levegőjük érdekében, a viták elkerü­lése végett inkább nyelik a füstöt az értekezleteken, a műhe­lyekben vagy a presszókban. Sajátos nemtörődömség jel­lemzi a dohányosok szemléletét. Ismerik az ártalmakat, azt is tudják, hogy szenvedélyükkel mások egészségét is károsít­ják, mégsem szoknak le. Pedig nem tévednek azok, akik a kulturált magatartás egyik fokmérőjének tartják a dohány­zástól való tartózkodást olyan emberek jelenlétében, akik nem dohányoznak. Egyesek úgy vélik, magánügy a cigarettá­zás, de Mí figyelembe vesszük, hogy a mások által kifújt füst belélegzése is káros, társadalmi problémává terebélyesedik. Nehéz meggyőzni az érintetteket a dohányzás ártalmairól, de nem szabad feladni a harcot. Az elmondottakon kívül azért sem, mert becslések szerint a dohányzással kapcsolatos anyagi veszteség két-háromszor nagyobb, mint a dohányáru eladásából származó bevétel. Sok múlik azok példamutatá­sán, akik pedagógusként, művészként, közéleti személyiség­ként elmélyíthetik az emberek felelősségét saját egészségük megóvásáért. Vonatkozik ez mindenekelőtt az orvosokra, mert a dohányzó orvos saját példájával fékezi mindazok erőfeszítéseit, akik kitartóan küzdenek az esztelen egészség­károsító szenvedély ellen. CSIZMÁR ESZTER Az értekezleten szorgalma­san jegyezgettek, hogy majd a csapattestüknek apróléko­san beszámolhassanak azok­ról a feladatokról, amelyeket ebben a kiképzési évben kell teljesíteniük. Fiatalok, még csak pár éve viselik a néphad­sereg tiszti egyenruháját. Hár­mukkal a tanácskozás szüne­tében váltottunk szót életükről, szolgálatukról. Különböző be­osztásban szolgálnak, de egy közös bennük: életpályájukat hivatásnak tekintik, s igyekez­nek másoknak is jó példával szolgálni. Fontos a jó családi háttér Jozef Trangoš főhadnagy szá­mára nem okozott különösebb gondot a pályaválasztás. Már gyermekkorában elhatározta, hogy katona lesz. Vonzotta a szá­mítástechnika, de a főiskolán az elektrotechnikai ellátószolgálat karára került.- Csapattiszti szolgálatom megkezdése óta több helyen is szolgáltam, majd ide kerültem, ahol a műszaki üteg parancsnoká­nak neveztek ki. Mindnyájunk szá­mára új volt a haditechnika, ezért nem maradt más hátra, minthogy beosztottjaimmal együtt hozzá kezdjünk kezelésének elsajátítá­sához. Az idő sürgetett, a kiképzé­si év közepén tarottunk, s az évvé­gi szemle is közel volt. Igyekeze­H i vatá s sze retet tünk nem volt hiábavaló. Egysé­günk elnyerte a példás címet, ami az egész kollektíva, az üteg min­den egyes katonájának az érdeme - mondja szerényen. A legtöbb időt katonái között tölti. Azt mondják róla, hogy szigo­rú, de megértő parancsnok. Bár családja van, addig nem megy haza, amíg munkáját, feladatát el nem végzi. Elmenőben is benéz a legénységi körletbe, hogy meg­győződjön, minden rendben van-e.- Szabadidőmben együtt járok a feleségemmel úszni, síelni, kul­turális rendezvényekre és kirán­dulni - folytatja. - A jó családi háttér a mi szakmánkban nagyon sokat jelent.- Ha újra pályaválasztás előtt állna?- Biztos vagyok benne, hogy a katonai pályát választanám. Aki szereti hivatását, az nem ijed meg a váratlan nehézségektől sem. Eredményei azt bizonyítják, hogy szereti hivatását. Kiérdemel­te, hogy felvegyék a pártba tagje­löltnek. Férfi módon helytállni- Hogy miért választottam a ka­tonai életpályát, nem tudnám pon­tosan megfogalmazni. Egyszerű­en vonzott az ismeretlen munka­kör, az egyenruha. Érettségi után szüleim beleegyezésével és tá­mogatásával katonai tanfolyamra jelentkeztem. A felvételi sikerült és ősszel már a Nové Mesto nad Váhom-i katonai tanintézetben ta­nultam. Az elsó naptól több időt fordítottam a tanulásra, mint a szórakozásra. Az egy év hamar elszaladt, s az egyik műszaki egy­ségnél kezdtem meg szolgálato­mat- vallja magáról Alena Jakub- cová törzsőrmester. Felelősségteljes beosztást ka­pott, amelyet igyekezett a lehető legjobban ellátni. Szabadidejében bekapcsolódott a SZISZ-alapszer- vezet munkájába, ahol igyekezett példaképül szolgálni. Munkájára, lelkiismeretességére felettesei is felfigyeltek, s még magasabb be­osztásba helyezték. Mint tagjelölt is helytállt, a közelmúltban vették fel a párttagok sorába.- Az új munkahelyemen is igyekszem helytállni - mondja. - A SZISZ munkájába is bekap­csolódom, noha itt nehezebb munkakörülmények között dolgo­zunk, mint a csapattestnél. A biza­lom, amelyet kaptam, arra kötelez, hogy ezután is bizonyítsak, ahogy mondani szokás, nő létemre is, férfi módra helytálljak. Jól választott Egy évvel ezelőtt még az isko­lapadban ült, most egy rádióloká­tor-állomás parancsnoka. Petr Kö­zének hadnagy a Liptovský Miku­láš-i Katonai Műszaki Főiskolán a tanulás mellett a SZISZ munká­jából is aktívan kivette részét, de a kedvteléséről, a turisztikáról és a fényképezésről sem mondott le.- A diploma átvétele után né­hány nap szabadságot kaptam, majd előkészítő tanfolyamon vet­tem részt. A csapattestnél az elsó dolgom az volt, hogy közelebbről is megismerkedjem beosztottjaim­mal, tudjam kire miben számítha­tok, ki milyen feladat ellátására alkalmas - eleveníti fel az első napokat. - Úgy érzem, jól kijövök beosztottja im ma I. Szolgálati helyén beválasztot­ták a SZISZ-alapszervezet veze­tőségébe. Az egyik pionírcsapat­ban rajvezető lett. Azt mondja,* szeret a gyerekekkel foglalkozni, számára ez a munka kikapcsoló­dást jelent.- A főiskolán gazdag elméleti tudásra tettem szert, de a tapasz­talatokat, amelyek a feladatok telje­sítéséhez szükségesek, még csak ezután szerzem meg. Az élet, a szolgálat gyakran olyan helyze­tek elé állítja az embert, amelyeket magának kell megoldania. Nem szégyenlek másoktól tanulni. Nem bántam meg, hogy a hivatásos katonai életpályát választottam. Büszkén viselem a néphadsereg egyenruháját. NEMETH JÁNOS ÚJ SZÚ 4 1986. XII. 3.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents