Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)

1986-12-27 / 304. szám, szombat

ÚJ szú 3 1986. XII. 27. A smolenicei (Trnavai járás) Chemolak hazánk egyik legna­gyobb festékgyártója. A vállalat dolgozói az elmúlt tíz évben több mint 80 új terméket fejlesz­tettek ki, amelyek ma már ter­melésük majd háromnegyedét teszik ki. Az idén több mint húsz újdonságot kísérleteztek ki, ezekből tizenkettőt gyártanak. A képen Ján Paprskár a vietna­mi Nguyen Duc Manht a festé­kek diszpergálására tanítja. (Vlastimil Andor felvétele - ČSTK) Segítik a problémák megoldását AMI ÖSZTÖNZI ÉS AMI ELKESERÍTI AZ ÚJÍTÓT A kongresszusi határozatok sikeres teljesítéséért A pártszervek a tömegpolitikai munka fö szervezői A Hroboňovói Csehszlovák -Szovjet Barátság Efsz jó gazdál­kodási eredményekkel dicseked­het. Annak ellenére, hogy más mezőgazdasági üzemekhez ha­sonlóan a gazdasági feladatok tel­jesítését náluk is számos körül­mény nehezíti. Helyi sajátosság viszont, hogy a termelőmunka so­rán felmerülő problémákat igye­keznek rugalmasan megoldani, mégpedig elsősorban saját erőből és a dolgozók széles körű bevo­násával. Az ilyen célú munkából többek között az újítók is aktívan kiveszik részüket.- Bizonyító példaként említhe­tem a tej hűtésével kapcsolatos újítást - kezdte Hodosi Károly, a szövetkezet energetikusa. - öt korszerűsített tehénistállónkban a kifejt tej csővezetéken közvetle­nül az istálló gyújtótartályába ke­rül. Ezeket a tartályokat külön- külön, vagyis öt vezetékkel kap­csolták össze a tejházzal. Mi a rendszert átalakítottuk. Az öt gyújtőtartályt és a tejház hűtőbe­rendezését egyetlen közös veze­tékkel kötöttük össze, így a koráb­ban tervezett öt szivattyú és tíz villanybojler helyett a tej továb­bítására egy szivattyú, a vezeték tisztításához szükséges víz mele­gítésére pedig két bojler is elég. Ezzel évente tetemes mennyiségű villanyáramot takarítunk meg.- Hol és hogyan került napi­rendre ez a probléma?- A tejüzem januárban majd márciusban is a második minőségi osztályba sorolta tejünket. Koráb­ban kivétel nélkül csak kifogásta­lan minőségű tejet adtunk el, an­nak ellenére, hogy az istállókból a fejés befejezését követően tar­tálykocsival gyűjtötték össze a te­jet. Az új minőségi követelmé­nyeknek ez már nem felelt meg, mivel a fejés és az összegyűjtés, vagyis a tej lehűtése között bizo­nyos időkülönbség volt. A fejés és a hűtés közötti időt csak a csőve­zetékes szállítással lehetett meg­szüntetni, de ugyanakkor számot­tevően energiafogyasztásunkat sem növelhettük meg. A szövetke­zet gazdasági vezetősége az újí­tásokkal foglalkozó bizottságot e kettős feladat megoldásával bíz­ta meg. A folytatás aztán már a szokásos volt, és amint azt az eredmény is bizonyítja, a feladatot sikeresen megoldottuk. A csőve­zeték üzemel és energiafogyasz­tásunk sem növekedett számotte­vően. Hodosi Károly az újításokkal foglalkozó és az újítók munkáját irányító bizottság elnöke, így a te­matikus feladatok megoldásának formájáról is részletesen szólt.- A feladat megoldásával a bi­zottság mindig megbíz valakit. Olyan személyt, aki munkabeosz­tásával a feladat jellegéhez közel áll. A megbízott egyén azután ma­ga köré gyűjti azokat a dolgozókat, általában öt-hat személyt, akik a probléma megoldásában a segít­ségére lehetnek. A tejjel kapcsola­tos feladat megoldásában például én irányítottam a csoport munká­ját. Egy további csoport tagjai Bar- talos Rudoffal, a meleglevegós ta­karmányszárító vezetőjével az élen a lucernaszéna tárolásával kapcsolatos tematikus feladat megoldásán dolgoznak. A határ­idő itt 1987 márciusa.- Mi a sorsuk a dolgozók részé­ről kiinduló javaslatoknak és el­képzeléseknek?- Alapelvünk, hogy egyetlen ér­demleges ötletet sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni. Minden újí­tási javaslatot gondosan megvita­tunk, és ha az valóban újszerű, a meglévőnél hasznosabb vagy egyszerűbb eljárást jelent, akkor az újítót javaslatának valóra váltá­sában messzemenően támogat­juk. Az idén például csak az öntö­zés szakaszán két értékes, a ko­rábbinál jobb és gazdaságosabb megoldást vezettünk be. Az egyik a csörlődobos öntözőberendezé­seket a hidránsokkal összekötő tömlők felcsavarásával és elraktá­rozásával, a másik pedig a hidrán- sok víztelenítésével kapcsolatos. Hodosi Károly az irányítás mel­lett már kilencedik éve maga is rendszeresen újít. Nagy érdeme például a takarmányszárítóban a hulladékhó újrahasznosítása, az állattenyésztésben dolgozók pe­dig nem győzik dicsérni a gumi­csizmák belsejének szárítására és szagtalanítására szerkesztett be­rendezését. Jelenleg is újdonsá­gon töri a fejét. Az előhizlaldában szeretné megoldani a kétféle ta­karmány megfelelő arányú keve­rését, hogy ezzel is könnyítsen az etetők munkáján. A kisebb meny- nyiségű adalékot ugyanis vödrök­ben kell kihordani az etetóvályúk- ba. így arra a kérdésre is részlete­sen válaszolt a saját tapasztalatai alapján, hogy mi ösztönzi ót mint újítót, és mi keseríti el a legjobban.- Az ösztönzésben a belső kényszer a döntő. Akiben ez nincs meg, abból semmiféle körülmé­nyek között sem lesz újító. Ha látom, hogy valahol probléma van, bonyolult, vagy sokba kerül egy- egy termelési folyamat, akkor egy­szerűen nem hagy nyugodni a gondolat, hogy azon változtatni kellene. És tulajdonképpen ezzel már elindult a folyamat. Számtalan szóba jöhető eljárást gondol végig az ember, amíg eljut az új, a meg­lévőnél jobb és lehetséges megol­dásig. Ilyenkor aztán szinte villám- csapásként ér, ha az eljárás alkal­mazásához valamilyen szükséges berendezést, esetleg egy műszaki terméket, például egyszerű szele­pet nem tudunk beszerezni. De A filozófiai rendszerek szüntelen fejlődésük során érik el fejlettsé­gük tetőfokát, amely azonban nem tekinthető az utolsó fejlődési sza­kasznak. Egyes rendszereknek a hanyatlás a további sorsuk, mi­vel képtelenek követni a társada­lomban lezajlott változásokat, mert olyan osztály ideológiáját alkották, amely kimerítette a tör­ténelmi lehetőségeit. Marxista szempontból azok az ismertető müvek a legértékesebbek, ame­lyek elemzéseikkel végigkísérik egyes filozófiai renszerek fejlődé­sének minden szakaszát. A fejlő­dés folyamatossága érvényes a marxizmus-leninizmusra is, amelynek kiváltképpen gazdag időszakáról tesznek tanúbizony­ságot századunk húszas évei. Szovjet-oroszországban ekkor vált először ez a filozófiai tanítás tudományos intézmények közpon­tilag elfogadott, meghatározó esz­közévé. Több irányzat és alterna­tíva élt egymás mellett a társada­lomtudományokban. Közülük egyesek feledésbe merültek az idő során, így Mihail Mihajlovics Bahtyin munkássága is, melyet még ennél is rosszabb, ha kapha­tó a dolog, de az a kereskedel­mi szervezetek rendelkezésének megfelelően állandó vagy átme­neti jelleggel csak készpénzért vá­sárolható meg. Ilyenkor előfordul, hogy a már kidolgozott és elkészí­tett újítás gyakorlati alkalmazásá­ra egy villanymotor, vagy csak egy drágább kapcsoló miatt heteket, sőt hosszú hónapokat kell várni. A szövetkezetben folyó újítá­si tevékenységgel kapcsolatban még két, ugyancsak lényeges és sajátos dolgot kell elmondani. Ezekről Czucz Kálmán, az efsz alelnöke szólt.- Egy pillanatra sem feledjük, hogy az újítók hasznos munkát végeznek, s ezért megfelelő erköl­csi és anyagi elismerés jár. Ha a dolgozó csak egyszer is úgy érzi, hogy igyekezetét nem méltá­nyolták kellően, a kezdeménye­zéstől elmegy a kedve. Ezért miu­tán gondosan mérlegeltük egy- egy újítási javaslat társadalmi hasznát, az eredményt a javasló­val is megbeszéljük és közösen döntünk a további teendőkről. Azt is szem előtt tartjuk, hogy az újítá­sok elsősorban kollektív munka eredményei. Az ötlet valóra váltá­sához és a gyakorlatba való beve­zetéséhez több ember hatékony együttműködésére van szükség. Ezért például szocialista munka­brigádjaink tagjait is ösztönözzük, hogy felajánlásaikban újítási ja­vaslatok benyújtására és temati­kus feladatok megoldására is vál­lalkozzanak. Ilyen tekintetben el­sősorban a takarmányszárítók kollektívája és a gépjavítók mutat­nak jó példát. Az utóbbiak Bíró Sándor irányításával legutóbb egy gép átalakításáért kaptak jutalmat. Az alelnök és az újításokkal foglalkozó bizottság elnökének szavaiból az említetteken túl még egy további tényt is levonhatunk. Azt, hogy a műszaki haladás meg­gyorsításakor az újítómozgalom­ban rejlő lehetőségekről sem sza­bad megfeledkezni. csak a múlt évtizedben kezdtünk megismerni esztétikai műveinek kiadásával. A hazai olvasó csak most kezdheti ismerkedését filo­zófiai Írásaival. A freudizmus (1927), valamint A marxizmus és a nyelvfilozófia (1929) című mű­vek közös kötetben Marxizmus, freudizmus a filozófia jazyka (Mar­xizmus, freudizmus, nyelvfilozófia) címen jelentek meg a Pravda Könyvkiadó Filozófiai üzenetek sorozatában. A könyv szerkesztője A freudiz­mus társszerzójeként Volosinovot említi. Ez a kérdés a mai napig vita tárgyát képezi a szovjet szakiro­dalomban. Egyes nézetek szerint ez Bahtyin önálló müve, de Volosi- nov nevén jelentették meg. Az elfogadhatóbb nézetek szerint a bahtyini iskola jelentős filozófiai művét tartja kezében az olvasó. Egy biztos, hogy az elemzés mód­szertani, meghatározó szemlélete a neves tudóstól származik, akit munkájában Volosinov segített és támogatott. Miért érdekes manapság egy közel hatvan évvel ezelőtt kiadott könyv, amely a századfordulón Az utóbbi időben a Komáromi (Komárno) járás pártszervei több ízben is foglalkoztak a párt tömeg­politikai céljainak megvalósításá­val és e tevékenység további töké­letesítésével a XVII. pártkongresz- szus határozatainak szellemében. Az elért eredményeket és a továb­bi feladatokat abból a szemszög­ből elemezték, illetve tűzték ki, hogy a tömegpolitikai munka hoz­zájáruljon a társadalom szociális és gazdasági fejlődésének meg­gyorsításához. Mindjárt az elején hangsúlyozni szeretném, hogy a járás pártszervei e tevékenység­ben is a minőséget tartják a leg­fontosabb követelménynek. A járás pártszervezetei számta­lan munkahelyen sikerrel vonják be a gazdasági propagandába és az agitációs munkába a dolgozó­kat a tömegszervezetek, főleg a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom és a SZiSZ-szervezetek út­ján. Helyesen valósítják meg azt a lenini tanítást, amely szerint a tömegszervezetek a párt meg­hosszabbított karjai, vagyis moz­gósítják a dolgozókat a legkisebb munkahelyeken is. E téren jó példával járnak elöl a Martini Nehézgépipari Müvek komáromi Steiner Gábor Hajógyá­rában működő 2-es, 4-es, 5-ös, 11 -es 17-es és 19-es számú párt- alapszervezetek, valamint a Bajcsi (Bajč) Állami Gazdaság, a Hurba- novói Sörgyár, a komáromi Agro- zet, a Járási Építőipari Vállalat, a komáromi és nemesócsai (Ze­mianska Olča) cipőgyárak párt- szervezetei. Eredményesen nép­szerűsítik a dolgozó kollektívák progresszív munkaformáit, kima­gasló eredményeit a hajógyárban, az Agrozetben, a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalatban (ČSAD) és a Tanyi (Tôň) Len- és Kenderfeldolgozó Üzemben, vala­mint a Priemko helyi gazdálkodási üzemben. A gazdasági propagan­da és az agitáció egyik leghatéko­nyabb példája a „Minimálisan 1 napi termelést biztosítunk a megtakarított anyagból“ elneve­zésű mozgalom. Ez nem csupán gazdasági hasznot jelent. Hatás­sal van a nevelésre és a munka­kollektívák tagjai közti elvtársi vi­szonyok szilárdítására is. Ezeket a jó tapasztalatokat hasznosítani kell a jövő évben, főleg a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére kibontako­zó szocialista felajánlások követ­kezetes teljesítése érdekében. A tömegpolitikai munka elem­zése során a pártszervek leszö­gezték, hogy az utóbbi időben a járás művelődési intézményei­ben dolgozó 314 népművelő is sok pozitív eredményt ért el. A műve­lődési dolgozók számának gyara­megjelent polgári filozófiai rend­szer kritikáját nyújtja? A freudiz­mus című mű a marxizmus törté­netében először elemzi mélyreha­tóan a pszichoanalízis elméletét, s egyben rámutat társadalmi sze­repére és ideológiai alapjaira. A három részre osztott elemzés­ben először meghatározza a freu­dizmus helyét a kortárs filozófiai és lélektani irányzatok között. Ezt követi a tudatalatti és a pszicho­analízis módszerének ismerteté­se, majd végezetül megismerked­hetünk az álomfejtés filozófiai, ide­ológiai kritikájával, valamint a freu­dizmus marxista védelmezőinek bírálatával. A szerzők méltányol­ják a lélekelemzés területén elért felfedezéseket, új módszereket, problémafelvetéseket, de nem ér­tenek egyet a freudizmus módsze­rének alkalmazásával a társadal­mi problémák elemzése során. Az említett mű - Bahtyin egész munkássága - hozzájárult a mar­xizmus elméletének és kategóriái rendszerének fejlődéséhez. Kriti­kájában sohasem hivatkozik a klasszikusok idézeteire, hanem az elemzés során alkalmazza podásával a kommunisták aránya is növekedett a művelődési intéz­ményekben. Főleg az idei év je­lentős politikai eseményei - párt­konferenciák, pártkongresszusok, a képviseleti szervekbe történt vá­lasztások, a CSKP megalakulásá­nak 65. évfordulója - során kifej­tett tevékenységükkel tettek erről tanúbizonyságot. Hogy csak egy példát említsek: a CSKP megala­kulása 65. évfordulójának méltó megünnepléséhez nagymérték­ben hozzájárultak a komáromi Du- namenti Múzeum dolgozói a kom­munista- és munkásmozgalmi ál­landó kiállítás második részének megnyitásával. Persze ezek a po­zitív eredmények még nem jelen­tik azt, hogy minden a legnagyobb rendben van. Többek között például a Komá­romi Járási Népművelési Központ által kiadott módszertani anyagok sok esetben nem érik el a kívánt színvonalat. Tartalmuk sok esetben nem konkrét, hanem általános, ezeket nem lehet agitációs és propagáci- ós célokra eredményesen felhasz­nálni. Ezen az illetékeseknek vál­toztattok kell. Az agitációs köz­pontoknak saját kidolgozott terveik szerint kell kifejteniük tevékenysé­güket - és ami még lényegesebb: saját maguk által kialakított agitá­ciós törzskarral. A járás dolgozóinak és ifjúságá­nak nevelésében fontos szerepük van a népkönyvtáraknak. Pozitív eredmény, hogy az elmúlt öt év alatt százezer kötettel gyarapodott a könyvtárak könyvállománya és az összlakosság 20 százaléka jár könyvtárba. Érdekesség, hogy a bátorkeszi (Vojnice) népkönyv­tárban zenesarkot létesítettek, amely egyedüli a járásban. Nagyon helyesnek bizonyult az a határozat, amely szerint a járási székhelyen felépítették a Cseh­szlovák-Szovjet Barátság Házát. Ez az intézmény gazdag felsze­reltségével igen sokrétű tevékeny­ségre ad alkalmat, amit főleg a já­rásban működő Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség alap­szervezetei, de más tömegszerve­zetek is kihasználnak. Az interna­cionalista nevelés nagyon jelentős intézményévé vált ez a létesít­mény. A 8. ötéves terv időszaká­ban az eddigieknél jobban ki kell használni a népművelési intézmé­nyeket és egyben dolgozóink szá­mára is magasabbra kell emelni a mércét. Tudatosítani kell, hogy a szocialista ember nemcsak az anyagi javakat, hanem a szellemi értékeket is igényli. KOLOZSI ERNŐ, az SZLKP Komáromi Járási Bizottságának munkatársa a marxista-leninista szemléletet. Módszertani jelentőségű Bahtyin tudat meghatározása, amely sze­rint ,,Az emberi gondolkodás so­hasem tükrözi csak az objektum létét, amelyet igyekszik megis­merni, hanem ezzel együtt a szub­jektum létét és annak konkrét tár­sadalmi létét is“. Ez vitathatatlanul marxista álláspont, amely már hat­van évvel ezelőtt figyelmeztetett a gnoszeológiai redukció veszé­lyeire. A szovjet marxista filozófia mégsem errefelé haladt a harmin­cas években. A definícióban emlí­tett második szempont figyelmen kívül hagyása a társadalmi tudat szerepének leegyszerűsítéséhez vezetett. A gnoszeológiai ismeret- szerzés előtérbe helyezése szél­sőséges metafizikus nézethez ve­zethet, amely a tudatot elválasztja az embertől, a társadalmi, törté­nelmi szubjektum gyakorlati tevé­kenységétől. Közel húsz évvel ezelőtt már tarthatatlannak bizo­nyult ez az egyoldalú szemlélet és ebben nagy érdeme volt az újra­felfedezett Bahtyin életműnek. A ma is módszertani könyvként használható Bahtyin-Volosinov mű Ladislav Holata és František Novosad szlovák fordításában je­lent meg. Az olvasót Holota elő­szava igazítja el. HUSHEGYt GÁBOR EGRI FERENC A polgári filozófia marxista kritikája Bahtyin és Volosinov müvének szlovák nyelvű kiadása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents