Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1986-11-14 / 269. szám, péntek
5 J SZŐ 3 86. XI. 14. Folytatódik az AÁSZ-tanácskozás Napirenden Közép-Amerika és a brit-argentin konfliktus (ČSTK) - Guatemala fővárosában az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) 16. közgyűlésén szerdán beszédet mondott Victor Hugo Tinoco nicaraguai külügyminiszter-helyettes. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nicaraguai határ közvetlen közelében több mint 4000 amerikai katona áll készenlétben, hogy bármikor betörjön az ország területére. Ez reális fenyegetést jelent nemcsak a sandinista Nicaragua, hanem az egész Közép-Amerika számára - közölte. Washingtonnak a zsoldos bandák által folytatott hadüzenet nélküli háborúja már több mint 33 ezer nicaraguai életébe került, s köztük sok volt a nő és a gyermek. Tinoco azért is bírálta az Egyesült Államokat, hogy támogatja Nagy-Britanniát az Argentínával való konfliktusában. A salvadori, a hondurasi és a Costa Rica-i küldöttség bojkottálja az AÁSZ-tanácskozás keretében a Contadora csoport tagországai képviselőinek konzultációit, melyek célja a közép-amerikai békefolyamat meggyorsítása. Ezzel veszélybe került a Contadora határozati javaslatának megvitatása, amely felszólítja az AÁSZ tagállamait a békés rendezésre irányuló erőfeszítések támogatására. Az AÁSZ közgyűlésének szerdai ülésén jóváhagyták a kábítószerek gyártása és csempészése elleni harc Amerikaközi programját, valamint azt a határozatot, amelyben a tagországok támogatásukról biztosítják Argentínát a Malvin-szigetek körüli viszályban, s egyben elutasítják Nagy- Britannia gyarmatosító igényeit a szigetcsoportra. Francia és amerikai atomkísérlet (ČSTK) - Franciaország tegnapra virradó éjszaka újabb kísérleti atomrobbantást hajtott végre a csendes-óceáni Mururoa korall- szigeten - közölték Új Zéland-i szeizmológusok. A korallszigeten végrehajtott immár 80. francia atomrobbantás megkezölítóleg 20 kilotonna erejű volt. A Cook-szige- teken lévő szeizmológiai állomás igazgatója szerint az év végéig várhatóan még 3-4 robbantást hajtanak végre. A hír közzététele után röviddel az ausztrál külügyminisztérium képviselője tiltakozott a robbantás ellen. Az amerikai kísérleti atomrobbantásokat irányító energetikai minisztérium is bejelentette, hogy Cascon fedőnéven péntek reggelre a szovjet egyoldalú atommoratórium kihirdetése utáni 19. föld- alati robbantást tervezik a nevadai sivatagban. Ereje 150 ezer tonna hagyományos robbanóanyagnak felel meg. A környező terület lakosságát figyelmeztették arra, hogy a robbanás ereje várhatóan megmozgatja a házak berendezését is. Ez a robbanás lesz az idei 12., összesen pedig a 651. amerikai atomrobbantás a nevadai sivatagban. Ezt megelőzően október 16- án hajtottak végre egy kísérletet. Felhívás a világ közvéleményéhez Befejeződött a nürnbergi perről szóló moszkvai tanácskozás (ČSTK) - A világ közvélemé nyéhez intézett felhívás elfogadásával fejeződött be tegnap Moszkvában A nürnbergi tanulságok elnevezésű nemzetközi tudományos konferencia, melyet a náci háborús bűnösök perével foglalkozó nemzetközi törvényszék ítélethirdetése 40. évfordulójának szenteltek. A háromnapos tanácskozáson vezető szovjet tudósok és jogászok, a nürnbergi per résztvevői, valamint a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Csehszlovákia és a világ még több mint 20 országának közéleti személyiségei vettek részt. A tanácskozás záró napján a résztvevők beszámolót hallgattak meg a szekciókban szerdán lefolyt vitáról, melyben kb. 70 jogász, filozófus és történész szólalt fel. Felszólalásaikban elsősorban a nürnbergi bíróság jelentőségével foglalkoztak a nemzetközi jog háborü utáni normáinak kialakítása szempontjából, elemezték a második világháború eredményeinek hatását a nemzetközi helyzetre és hangsúlyozták a revansizmus és a neofasizmus elleni aktív harc szükségességét. A világ közvéleményéhez intézett felhívás hangsúlyozza: a nürnbergi törvényszék az emberiség történelmében első ízben büntette meg egy agresszív háború vétkeseit és ezzel jelentősen hozzájárult a nemzetközi jog elveinek megszilárdításához. Hétfőn ül össze a szovjet parlament (ČSTK) - Hétfőn, november 17- én kezdődik meg a Kremlben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka, amely megvitatja a jövő évi gazdasági fejlesztési tervet és állami költségvetést. Az állami terv és költségvetés javaslatának előkészítésével tizenöt bizottságot bíztak meg, melyek gondosan mérlegeltek minden egyes adatot, hiszen ezektől függ a szovjet állam fejlődése az elkövetkező esztendőben. ENSZ Csehszlovák felszólalás (ČSTK) - Az ENSZ-közgyúlés a Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség (IAEA) jelentését vitatta meg. A vitában felszólalt Jaroslav César, hazánk állandó ENSZ- képviselóje. Csehszlovákia Kanadával és Pakisztánnal együtt társszerzője a jelentéssel kapcsolatos határozati javaslatnak. Úgy véljük - mondotta a csehszlovák nagykövet hogy a határozat új feltételeket teremthet az IAEA munkájához, feltételezve, hogy törekvéseihez csatlakozik valamennyi tagország. A szervezet bizonyította, hogy jól fel van készülve pótolhatatlan feladata teljesítésére a nemzetközi együttműködés fejlesztésében, az atomenergia békés felhasználása és az atomsorompó megszilárdítása terén. Szöulban szerdán folytatódtak a heves tüntetések tiltakozásul a délkoreai rezsim megtorló politikája ellen. A tüntetésen kb. 800 diák vett részt, akiket a rendőrség gumibotokkal és könnyfakasztó gránátokkal próbált feloszlatni. A Jomiuri Simbun japán napilag közölte, hogy a szöuli egyetemen szerdán tizenhat diákot tartóztattak le, és az ifjúsági szervezetek további 20 aktivistája ellen adtak ki elfogató parancsot. A dél-koreai fővárosban szerdán sajtóértekezletet rendezett Ri Min Wu, az Új Demokrata Párt elnöke, és azzal vádolta a hatóságokat, hogy a Koreai-félsziget déli részén gyakorlatilag rendkívüli állapotot vezettek be és erővel próbálják meg felszámolni az összes kormányellenes szervezetet. A demokratikus erőkkel szembeni megtorlások azonnali beszüntetésére szólította fel a kormányt, és közölte, hogy pártja a közeljövőben hatalmas népi gyűlést akar tartani Szöulban tiltakozásul a kormány önkénye ellen. November 11 -én háziőrizetre ítélte a dél-koreai rendőrség Kim De Dzsungot, az ellenzék egyik ismert képviselőjét. A rendőrség az ellenzéki politikust Szöul központjában tartóztatta le, mikor az emberi jogok megsértése ellen tiltakozókhoz csatlakozott. Képünkön: a tüntetők igyekeznek meggátolni a politikust szállító rendőrautó indulását. (Telefoto - ČSTK) Még mindig homályos az iráni fegyverszállítások ügye Reagan „válságstábot“ hívott össze • Teherán ENSZ-képviselóje tagadja a titkos megállapodás tényét cserében Irán eléri az amerikai (ČSTK) - Reagan amerikai elnök szerdán első ízben erősítette meg személyesen, hogy az Egyesült Államok fegyvereket szállított Iránnak. Az akciót azzal az állítással próbálta védelmezni, hogy erre szükség volt az iráni „mérsékelt elemekkel“ való kapcsolatfelvételhez. Minderről a The New York Times számolt be tegnap a kormány meg nem nevezett tagjaira hivatkozva. A Fehér Ház mindeddig elutasította az iráni ügy kommentálását, mondván, hogy amerikai nemzeti érdekekről van szó. Az elnök azonban szerdán váratlanul a Fehér Házba hívta a szenátus és a képviselőház demokrata és republikánus párti vezető politikusait és tájékoztatta őket az Iránnal létesített kapcsolatokról. A kétórás megbeszélésről semmi sem szivárgott ki. A republikánus Robert Dole és Richard Cheney mellett a találkozón részt vett a demokrata Robert Byrd és Jim Wright, valamint George Bush alelnök, Caspar Weinberger hadügyminiszter, Edwin Meese igazságügyminiszter, William Casey, a CIA igazgatója, Donald Regan, a Fehér Ház személyzeti főnöke és John Poindexter, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Az elnök ugyan azt állítja, hogy Iránt illetően valójában semmi sem történik, három nap leforgása alatt mégis immár másodszor hívta össze a Fehér Házban „válságstábját“ és a két fó politikai párt vezető képviselőit. Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője lakonikus nyilatkozatában mindössze óvott a határozott ítéletektől, az Iránnal való titkos kapcsolatok ügyében mindaddig, míg nem lesznek ismertek a részletek. E fejleményekkel szinte egyidöben Szaid Radzsaje Khoraszani, Irán állandó ENSZ-képviselóje azonban kijelentette, hogy Irán kap amerikai fegyvereket, de nem létezik semmilyen arra vonatkozó titkos megállapodás, hogy ezért túszok szabadon bocsátását. Jelezte, hogy a Libanonban fogva tartott amerikaiak elengedését előmozdíthatná a Teherán és Washington közti pénzügyi viták rendezése. New York-i sajtóértekezletén ugyancsak megerősítette, hogy Róbert McFarlane, az elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója valóban tett a közelmúltban titkos látogatást Iránban, hogy tárgyaljon az ország vezetőivel. Látogatása nem egészen öt napig tartott. Az iráni diplomata elmondta, kormányának cáfolhatatlan bizonyítékai vannak erről: McFarlane ugyanis telefonált Teheránból valakinek a Fehér Házba és ezt a beszélgetést magnószalagra vették. Szíria-ellenes lépésekre készül az USA (ČSTK) - A The New York Times amerikai hetilap tegnap beAdós államok konzultatív értekezlete Limában (ČSTK) - A perui fővárosban szerdán megkezdődött a fejlődő országok konzultatív értekezlete a külföldi adósságokról. Az el nem kötelezettek mozgalma által támogatott tanácskozáson Latin-Ame- rika, Afrika és Ázsia 36 államának képviselői vesznek részt. Az értekezletet Luis Alva Castro, a perui kormány elnöke nyitotta meg, s beszédében határozottan elutasította azt a véleményt, miszerint a csillagászati összegekre rúgó külföldi adósságok okozta válságért csak a fejlődő országok hibáztathatok. Bírálta a különböző, a probléma megoldását nem szolgáló kezdeményezéseket, így például az amerikai Baker-tervet. A perui kormányfő szerint ez a terv csak a hitelezők érdekeit veszi figyelembe, s a fejlődő országok szükségleteit elhanyagolja. Az adósságválságot elsősorban olyan tényezők okozták, mint például a nyersanyagárak szüntelen csökkenése, az egyenjogú és kölcsönösen előnyös kereskedelem feltételeinek a romlása, s ami ezzel szorosan összefügg, a fejlett tőkés államok diszkriminációs gazdaságpolitikája, továbbá az erőforrások nem megfelelő kihasználása és az, hogy a fejlődő országokból tömegesen áramlik ki a tőke - mondta a perui miniszterelnök. A limai konzultatív értekezlet pénteken ér véget, s üléseit zárt ajtók mögött folytatja. Külföldi adósságok /milliárd amerikai dollárban/ számolt arról, hogy az Egyesült Államok gazdasági szankciókat tervez Szíria ellen, s ezeket még a héten bejelentik Margaret Thatcher brit kormányfő Egyesült Államokba való látogatása előtt. Az USA ily módon akar csatlakozni a nyugat-európai országokhoz, melyek a héten Londonban állapodtak meg bizonyos Szíria elleni intézkedésekben. A Közös Piac tagországai - Görögország kivételével - ily módon akarják „megbüntetni“ Szíriát terrorista akciókban való állítólagos részvételéért. A vádat Nagy-Britannia emelte Szíria ellen, mindössze annak Észak-atlanti közgyűlés (ČSTK) - Isztambulban tegnap megkezdődött az észak-atlanti közgyűlés 32. ülésszaka, melyen a NATO 16 tagországából kb. 200 parlamenti képviselő vesz részt. A tanácskozás fő napirendi pontjai közé tartozik a kelet-nyugati viszony és a szovjet-amerikai leszerelési megbeszélések fejleményei a reykjavíki csúcstalálkozó után. Hírügynökségi források szerint várhatóan nézeteltérések lesznek a nukleáris leszerelés realisztikusabban gondolkodó hívei és a szilárd „atlantisták“ között, akik a NATO európai kontinensen lévő nukleáris potenciáljának minden csökkentését a hagyományos fegyverzet további korszerűsítéséhez kötik alapján, hogy ilyen értelmű vallomást tett egy terrorista. A vádat Szíria határozottan elutasította, és a Közös Piac egyes tagállamai is, így pl. Franciaország, kétségbe vonták a brit „bizonyítékok“ szavahihetőségét. Weinberger „kulcsa“ (ČSTK) - Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter szerdán este a republikánus párt nőtagjainak tartott előadásában kijelentette, az Egyesült Államok az erópoli- tikát tartja a sikeres tárgyalások kulcsának. „Az USA-nak erősnek kell lennie, bármilyen tanácskozásról legyen szó. Ha . gyengék leszünk, sosem érünk el Amerika érdekeinek megfelelő megegyezéseket“ - állította a miniszter. Mentegette a nem konstruktív amerikai hozzáállást a reykjavíki tárgyalásokon, s újból állást foglalt a szovjet-amerikai leszerelési tárgyalások továbbhaladását akadályozó „hadászati védelmi kezdeményezés“ mellett. Tokiói támogatás Manilának (ČSTK) - Corazon Aquino Fülöp-szigeteki elnök tegnap befejezte négynapos hivatalos látogatását Japánban, és hazautazott Manilába. Az elnökasszony Nakaszone Jaszuhiro japán miniszter- elnöktől újabb kölcsönökre kapott ígéretet a Fülöp-szigetek gazdaságának helyreállításához. Corazon Aquino Tokióban elsősorban a japán magáncégeket szólította fel nagyobb Fülöp-szigeteki befektetésekre.
