Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1986-11-13 / 268. szám, csütörtök

SZÖVETKEZETI LAKÁSOK I. Építés és karbantartás Nem véletlenül választotta az újságírók sokrétű tájékoztatásának módjául a kétnapos ,,utazásos" sajtóértekezletet a Szlovákiai Lakásszö­vetkezetek Szövetsége. Amint Štefan Blaško, a szövetség elnöke hangsúlyozta, nemcsak azt szerették volna elmondani a sajtó képviselői­nek, milyen feladatok megvalósítását tűzték ki célul a 8. ötéves tervidőszakban, hanem a Nyugat-szlovákiai kerület néhány járásában a szövetkezeti lakások építését, karbantartását is be akarták mutatni. Igen sok tapasztalatot szereztünk az út során a fejlődés üteméről, ám a fogyatékosságokra is rámutattak kísérőink. Bevezetőként érdemes néhány pillantást vetni, milyen is a helyzet Szlovákiában a szövetkezeti lakásépítés terén.- Az állami lakáspolitikai kon­cepcióval összhangban a 8. öt­éves tervidőszakban továbbra is a szövetkezeti lakások építésével elégítjük ki elsősorban a lakosság igényeit - mondotta Štefan Blaš­ko. - Ez azt jelenti, hogy tovább bővül a tagok száma, gyarapodik a szövetkezeti vagyon. A Szlová­kiai Tervbizottság irányelvei sze­rint 90 500 szövetkezeti lakás épí­tését fejezik be a tervidőszak vé­gére, ebból mintegy 50 300 a munkaerő stabilizálását segíti eló. Az önsegélyes szövetkezeti lakásépítés keretében 3000 lakás befejezésével, illetve 2460 építé­sének megkezdésével számolunk. Természetesen az új lakások építtetésén, illetve átadásán kívül jelentős feladat hárul a lakásszö­vetkezetekre a meglevő házak karbantartásában, korszerűsíté­sében és felújításában is. Mindezt saját erőből, a szövetség Družbyt vállalatának dolgozói, a tagok ön­segélyes hozzájárulásával, illetve a beruházó szervezetek közremű­ködésével valósítják meg. Hogy nem elhanyagolható ez' a terület, azt a számok is igazolják. A 8. öt­éves tervidőszak alatt Szlovákiá­ban a szövetkezeti lakások javítá­sára, karbantartására és felújítá­sára összesen 1 milliárd 585 millió 835 ezer koronát fordítanak. Nagyrészt (71,8 százalékban) sa­ját karbantartóik végzik el a szük­séges munkákat, a Družbyt válla­lat dolgozóira mintegy 12,2 száza­lék hárul. Várakozó tagok és új lakók Utunk elsó állomása Trenčín volt, ahol Ján Slovík, a járási la­kásszövetkezet elnöke tájékozta­tott a szövetkezet múltjáról, jele­néről.- A hetvenes évek elején 34 kisebb-nagyobb szövetkezetei vontunk össze, s jelenleg 453 épület 9709 lakásegysége alkotja szövetkezetünk vagyonát. Több mint 11 000 tagunk van, évente kb. 400 lakásba költözhetnek be a lakók. Aztán arról is szólt, hogy a 8. öt­éves tervidőszakban 2066 lakás átadásával számolnak, de ezek a munkaerő stabilizálása céljából épülnek, s az 1700 várakozó tag csak tovább reménykedhet... Néhány család nemrég vehette birtokába új otthonát a Dél II. lakó­telepen, ahová vendéglátóinkkal együtt ellátogattunk. A véletlenül kiválasztott lakásban készsége­sen véleményt mondott az ott élő fiatalasszony, a nevét viszont nem volt hajlandó elárulni.- A lakás minőségével úgy nagyjából elégedettek voltunk - mondotta. - Az észlelt fogyaté­kosságokat az építők kijavították. Viszont még mindig nem működik a felvonó, pedig már egy hónapja beköltöztünk és ami még bosz- szantóbb, nincs meleg vizünk. A környezetről inkább nem is szó­lok semmit, hisz önök is láthatják: alig közelíthető meg a házunk. Hát még ha az esó is elered, sártenger vesz majd körül! Az elnöknek beszámoltunk a hallottakról, látottakról. Nem is­meretlenek előtte ezek a gondok.- A felvonót csak akkor indítjuk el, ha valamennyi lakó beköltözött a házba. Tapasztalatunk szerint a költözés során a felvonók meg­rongálódnak, mivel túlterhelik őket. A melegvíz-szolgáltatás a la­kásgazdálkodási vállalat feladata és ígéretük szerint a fűtési idény megkezdésével egyidőben a me­leg víz is eljut majd a lakásokba. Ugyanis csak az idény megkezdé­sétől vesznek fel munkaerőt, aki gondoskodik a fűtésről, a víz me­legítéséről. Furcsa indokok. A lakóknak azonban nincs más választásuk, meg kell elégedniük ezzel. Ján Slovík viszont azon csodálkozott, hogy nem került szóba a bevásár­lóközpont. Az évszázad építkezé­sének csúfolják a lakótelepen élők: tizennégy éve „készülget“. A miértre az elnök lehangoltan felelt: Az építóvállalatokat csupán az átadott lakások száma érdekli, nem pedig a járulékos beruhá­zások. Felemelőnek aligha nevezhető látványt nyújtottak a lakótelep át­adásra váró épületei: kitört ablak­üvegek, a lépcsőházban rendet­lenség. Azt hiszem, sok felesleges munkát végeznek el még itt a ha­nyagság miatt...- A lakóknak csak az átadáskor mondhatjuk meg, melyik lakás az övék - mondotta az elnök. - Csu­pán így tudjuk elérni, hogy a la­kásra várók és az építkezésen dolgozók ,,együttműködése“ megszűnjön. Korábban sok gon­dunk volt ezzel. Elburjánzott a kor­rupció, hogy egy-egy lakásba jobb, szebb felszerelés kerüljön. Most már maguk a lakók végzik el az esetleges átalakításokat, a kulcs átadása után. Társasházak - földműveseknek Kedvezőbb - bár problémáktól nem mentes - helyzetről számolt be Jozef Bírás, a járási lakásépítő szövetkezet vezetője. Ennek a szövetkezetnek az a feladata, hogy a mezőgazdasági dolgozók­nak építsen szövetkezeti lakáso­kat. Az elmúlt tervidőszakban 230 lakást adtak át.- Mi más feltételek között épí­tünk mint a lakótelepeken. Kisebb, 6-10 lakásos házakat építünk. Szoros a kapcsolatunk a földmű­ves-szövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal, melyek dolgozói számára készülnek a lakások. Ahol a vezetőség tudatosítja, hogy a lakásépítés a szociális program szerves részét képezi, s egyben a dolgozók stabilizálásához is elengedhetetlen, ott könnyebb a dolgunk, segítőkészebbek. A szövetkezet a felépített há­zakat a járási mezőgazdasági igazgatóságnak adja el, a karban­tartást, illetve az üzemeltetést a legtöbb esetben a szövetkezet vállalja magára.- Ezeknek a házaknak a fenn­tartási költségei sokszor maga­sabbak, mint a városiaké. A járás községeinek mintegy 30 százalé­kában van gázvezeték. Elsősor­ban ezekben építünk, hogy a fűtés egyszerűbb, olcsóbb legyen. De van ahol nincs vízvezeték- és szennyvízcsatorna-hálózat sem. Ilyenkor emelkednek az építkezési költségek és természetesen a fenntartás is többe kerül. A Trenčianska Teplá-i földmű­ves-szövetkezet üvegházairól hí­res, melyekben zöldséget ter­mesztenek. A szövetkezet vezetői a dolgozókról való gondoskodást is fontosnak tartják. Ezt bizonyítja, hogy tágas, 72,5 négyzetméter la­kóterülete lakásokat építtetnek tagjaiknak. Nemrég adtak át az állattenyésztésben dolgozóknak- nem messzire a teleptől - egy négylakásos házat és áprilisra el­készül a következő, ahol további hat család kap otthont a munkálta­tójától.- Csak félmegoldásnak látjuk a falusi társasházak építését- mondotta Jozef Bírás. - A mező­gazdasági dolgozók inkább csalá­di házakat akarnak, melyek mellett kert van és állatokat is tarthatnak. Ezért határoztunk úgy, hogy csa­ládi, illetve sorházakat építünk számukra. Már ötvennek elkészült a tervjavaslata, s reméljük elége­dettek lesznek a szövetkezeti ta­gok, hisz nem lesz gondjuk se az építkezési engedéllyel, sem az építkezéssel, mindezt mi helyettük végezzük el. DEÁK TERÉZ Döntési Jog Szlovákia legmagasabb szintű törvényhozó testülete, a Szlovák Nemzeti Tanács a napokban új törvényeket hagyott jóvá. Az egyik a művi terhességmegszakítás feltételeit vál­toztatta meg. A törvény elfogadását megelőzően az illetékes szervek és a képviselők nagy körültekintéssel és alaposan felmérték a helyzetet, mérlegelték a lehetőségeket. Eddig az 1957-ben jóváhagyott, közel harmincéves törvény szabályozta a művi terhességmegszakítás feltételeit. Ám az elmúlt évtizedekben nem csökkent azon nók száma, akik az anyaságot vállalni nem akarták. Az évek során végzett felmérésekből nyilvánvalóvá vált, hogy a művi terhesség- megszakítást kérvényező nők száma stabilizálódott. Egyér­telművé lett az is, hogy szinte valamennyi kérvényező, annak ellenére, hogy a bizottság tagjai figyelmeztették a terhesség­megszakítás esetleges káros következményeire, kitartott eredeti elhatározása mellett. Csakhogy - s ez is szerepet játszott a törvénymódosítás gondolatának felvetésében - a bizottságok munkáját befolyásoló hosszadalmas admi­nisztráció következtében a nók jelentős hányada nem szakít­hatta meg terhességét az első hetekben. Vagyis abban az időszakban, amikor a beavatkozást kímélő eljárással, keve­sebb kockázattal is el lehetett volna végezni. A szocialista társadalomban a tervezett családalapítás össztársadalmi érdek. Társadalmunk sokat tesz a családo­kért, a gyerekekért, a leendő anyák egészégvédelméért. Figyelembe veszi a házastársak jogát, hogy ók döntsék el, mikor és hány gyereket akarnak. De természetesen érdeke, hogy a leendő szülök megteremtsék azokat a feltételeket, amelyek nélkülözhetetlenek a gyerek személyiségénekegész­séges fejlődéséhez. „A szülök alapvető emberi joga, szaba­don és felelősségteljesen meghatározni gyermekeik számát és születési időpontját“ - olvashatjuk az emberi jogokról szóló nemzetközi konferencia dokumentumaiban, és ez a jog nálunk teljes mértékben érvényesül.- A művi terhességmegszakítás kényszermegoldás a nők számára s a beavatkozás kockázatával számolni kell - szö­gezte le az SZNT ülésén dr. Éva Tökölyová az SZSZK egészségügyi minisztere. - Tudni kell azonban, a terhesség ma már kímélöbb eljárással is megszakítható, ha erre a ter­hesség kezdeti stádiumában kerül sor. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ez a módszer teljesen veszélytelen, hiszen minden méhenbelüli beavatkozás előre nem látható következményekkel járhat. Az egészségügyi dolgozók a nők érdekeit szem előtt tartva ezt a terhesség 8. hetéig elvégez­hető módszert szorgalmazzák abban az esetben, ha a nő az orvossal folytatott konzultáció után nem akarja megtartani terhességét. A szakemberek egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a nevelésnek, kiemelik ezen a téren is a megelőzés szüksé­gességét. S nemcsak a fogamzásgátlásról szólnak, hanem a párkapcsolatok megfontoltabb kialakításáról is. A gyakor­latból tudjuk, hogy a felnőtté válás kényes kérdéseiről úgy a szülők, mint az iskola, de a többi érdekelt, így például a SZISZ sem beszél megfelelő módon és hangnemben. Társadalmunk örömmel fogadja minden új állampolgára világrajöttét. S megteremti mindazokat a feltételeket, melyek egészséges fejlődéséhez kellenek. Az új törvény viszont módot ad arra, hogy abban az esetben, ha nem kívánt terhességről van szó, a nő kezében legyen a döntés joga. Az SZNT által jóváhagyott törvény 1987. január elsején lép érvénybe. PÉTERFISZONYA Teljesítik az intenzifikációs programot A sokolovi bányászok nagy gondot fordítanak a téli időszakra való felkészülésre. Igyekeznek kedvező feltételeket teremteni ahhoz, hogy a földmozgatás és a szénkitermelés a külszíni bányákban folyamatos maradjon. A képen: Zdeňka Nováková a szénszállítás folyamatosságát ' ellenőrzi. (Jiŕi Vlach felvétele - ČTK) Sokat segít a A Partizánskej Augusztus 29 Cipőgyár nemesócsai (Zemianska Olča) részlegének közel 600 dol­gozója van. Ez a csallóközi üzem­részleg a legjobbak közé tartozik, hiszen dolgozói évről évre határ­idő elótt teljesítik évi feladataikat. Az itt gyártott lábbelik minőségét nagyon dicsérik a szovjet vásárlók is, amit több Szovjetunióból érke­zett elismerő oklevél is bizonyít. Az üzemrészleg dolgozói büsz­kék termékeikre, eredményeikre, de azt is tudatosítják, hogy ami ma még elég, holnap már kevés lehet. Ezért állandóan keresik az olyan munkamódszereket, amelyekkel hatékonyabbá tehetik a termelést, tovább javíthatják a termékek mi­nőségét. A CSKP XVII. kongresz- szusa előtt sikeresen kapcsolód­tak be a ,,17 sikeres dekád“ nevű mozgalomba. Ez a munkaverseny szintén hozzájárult ahhoz, hogy első negyedévi tervfeladataikat magasan túlteljesítsék. Mindezt az üzemrészleg veze­tőjétől, Emil Romántól tudtam meg, aki további eredményekről és tervekről is tájékoztatott. El­mondotta, hogy a CSKP XVII. kongresszusa előtt az 1990-ig szó­ló intenzifikációs program kere­tében nagyon igényes feladatokat tűztek maguk elé. A pártkongresz- szus és a képviselő-testületi vá­lasztások előtti időszak fokozott munkaaktivitása meghozta a várt közvetlen eredményeket, az inten­zifikációs program azonban 1990- ig szól, ezért egy újszerű szocia­lista munkaversenyt indítottak a program sikeres megvalósítása érdekében. Ez év szeptemberé­ben az 1986-1990-es évekre in­ternacionalista szocialista munka­nemzetközi szocialista munkaverseny versenyről írtak alá szerződést a nemesócsai cipóüzem és a ma­gyarországi Tatai Cipőgyár gaz­dasági vezetői, párt- és szakszer­vezeteinek elnökei. Az internacionalista szocialista munkaverseny keretében a két fél képviselői arra kötelezték magu­kat, hogy mindennapi becsületes munkájukkal is harcolnak a béké­ért és erősítik baráti kapcsolatai­kat. Évente egy-egy hétre mindkét fél kölcsönösen 8-8 munkásból álló csoportot küld a másik cipő­gyárba, tapasztalatcserére. A köl­csönös együttműködés eredmé­nyeit félévente értékelik a két cipő­gyár gazdasági vezetői, párt- és szakszervezeti bizottságai. A nemesócsai cipőüzem a tex­tilfeldolgozó részlegről egy 45 ta­gú kollektívát nevezett be az inter­nacionalista szocialista munkaver­senybe. A textilfeldolgozó részleg­ről és a varróműhelyból 8 dolgozó egyénileg is jelentkezett ebbe a munkaversenybe, mégpedig: Szabó Miklós, Méhes János, Cseh István, Mészáros Adrianna, Szaj­kó Erzsébet, Germán Katalin, Laky Ilona és Molnár Veronika. Valamennyien egyéni szocialista felajánlással vesznek részt a ver­senyben. Például a textilanyago­kat vágó Szabó Miklós ,,A 7. öt­éves tervidőszak élmunkása“ cím viselője, személyi felajánlása ke­retében vállalta, hogy 15 ezer ko­ronával csökkenti az anyagráfor­dítási költségeket, egy százalék­kal pedig a leértékelt áruk kategó­riájába sorolt hibás termékek ará­nyát az elmúlt évi eredményekhez viszonyítva. Emellett teljesítmény­normáját 105 százalékra teljesíti és fokozott figyelmet fordít az új dolgozók betanítására. Az internacionalista szocialista munkaverseny keretében mindkét cipőgyár dolgozói arra töreked­nek, hogy az azonos munkaműve­leteknél alkalmazott technológiák­kal minél jobb eredményeket érje­nek el. Reméljük, az internaciona­lista szocialista munkaverseny nagymértékben hozzájárul majd a Partizánskei Augusztus 29 Cipő­gyár nemesócsai részlege 1990-ig szóló intenzifikációs programjának sikeres megvalósításához. KOLOZSI ERNÓ Automatizált információs rendszerek (ČSTK) - 1977-től dolgoznak a nemzeti bizottságok automatizált in­formációs rendszerének kiépítésén, amely elősegíti a nemzeti bizottságok tevékenységének javítását. A célok elérése bizonyos mértékben a szüksé­ges technika színvonalától függ. A szá­mítóközpontokban „három és feledik“ generációjú EEC számítógépeket és korszerűsített adatfeldolgozó berende­zéseket használnak. A CSSZK kormánya ez évi 30. szá­mú határozatával megnagyta a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak, hogy szenteljenek figyelmet a rendszer megvalósításával kapcsolatos felada­toknak. Meghagyta topábbá, hogy biz­tosítsák a felhasználók - nemzeti bi­zottságok és az általuk irányított szer­vezetek - együttműködését a prágai számítástechnikai vállalattal, a mikro- és kisszámítógépek feladatainak terve­zése során, ós teremtsék meg a felté­teleket az automatizált rendszer mie­lőbbi üzembe helyezéséhez. ÚJ SZÚ 4 1986. XI. 13

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents