Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1986-11-11 / 266. szám, kedd

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A KGST-országok testvérpártjai vezetőinek moszkvai tanácskozása SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Európánk Valójában csak ma kezdődik a tényleges munka a helsinki európai biztonsági és együttműködési konferencián részt vett 35 ország harmadik, bécsi utótalálkozóján, melyen most már az állandó küldöttségek vesznek részt. Tévedés lenne azonban a múlt heti külügyminiszteri szintű tanácskozást csak látványos nyitánynak minősíteni. A 35 külügyminiszter, valamint az ENSZ és szakosított szervezeteinek képviselői mintegy megadták a hangot a további tárgyalásokhoz. A diplomáciák vezetői kifejtették kormányuk álláspontját Európa jelenét és jövőjét illetően, beszámoltak arról, országaik mit tettek a helsinki kosarakba, s hogyan értékelik partnereik hozzájárulását a kosa­rak valódi értékekkel való megtöltéséhez. Bécsben egy olyan Európa képviselői találkoztak, melyben mintegy sűrítve találhatók meg a világ társadalmi, gazdasági problémái; hatnak az egyes országokat összekötő és megosztó érdekek, itt a legmagasabb a katonai konfrontáció szintje, ugyanakkor itt a legkedvezőbbek a feltételek az eltérő társa­dalmi rendszerű országok közti együttműködéshez. Itt fejti ki tevékenységét a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Varsói Szerződés, a másik oldalon pedig a Közös Piac és a NATO. Európának okozta a legtöbb szenvedést századunk két világháborúja, s éppen ezért Európa ismeri legjobban a béke értékét. Ennek viszont ellentmond az a tény, hogy a tanácskozá­son részt vevő országokra esik a világ évi katonai kiadásainak 80 százaléka. Megkülönböztetett figyelmet szentelt minden felszólaló a biz­tonsági kérdéseknek, melyek kedvező megoldása meghatározó mindenfajta együttműködés szempontjából. E létfontosságú kérdéskör elemzésében az óvatos derűlátás volt a jellemző, hiszen Reykjavík után alapvetően megváltozott a helyzet: az izlandi fővárosban megtartott szovjet-amerikai csúcstalálkozón bebizonyosodott, lehetséges az, amit néhány hónappal ezelőtt még utópiának véltek - a nukleáris leszerelés még az évszázad végéig. A meglevő feszültségek, véleménykülönbségek és érdekellentétek ellenére ennek a felismerésnek köszönhetően Bécsben kedvezőbb, sőt határozottan jobb jégkör uralkodott, mint Belgrádban vagy Madridban. A spanyol fővárosban mégis sikerült megállapodni a stockholmi biztonsági és bizalomerősítő intézkedésekkel, valamint a leszerelési kérdésekkel foglalkozó konferencia mandátumát illetően. Ez a konferencia a közelmúlt­ban jelentős sikerrel fejezte be munkáját, ami ugyancsak érez­tette hatását a bécsi Hofburgban. Hiba lenne azonban a kedvező előjelek alapján túlságosan vérmes reményeket táplálni. Két vélemény egyeztetése sem könnyű feladat, a tanácskozásnak viszont 35 résztvevője van, a határozatok pedig csak konszenzussal fogadhatók el. Elhang­zott viszont - és kedvező fogadtatásra talált - több olyan konstruktív javaslat, amely rövid időn belül nagyot lendíthetne az összeurópai folyamat továbbvitelén. A legnagyobb figyelmet talán az a szovjet indítvány érdemli meg, hogy a találkozó résztvevői még tanácskozásuk jövő év közepére tervezett befe­jezése előtt dolgozzák ki a második stockholmi konferencia mandátumát, amely a hagyományos fegyverek és fegyveres erők Európában való csökkentésével foglalkozna. A megállapo­dás elérése egy ilyen fontos kérdésben kedvező hatással lehetne az egész további tanácskozásra. Az újabb stockholmi konferencia pedig előmozdíthatná egy fontos biztonsági kérdés megoldását. Mert a megoldásra van lehetőség - ezt Stockholm bizonyította és Bécsben szinte kivétel nélkül minden küldöttség- vezető megerősítette ha a felek konstruktivitást tanúsítanak és készséget a kompromisszumokra. Az európai enyhülés egyik fontos előfeltétele a kontinens országainak az eddiginél sokkal átfogóbb, sokkal több területre kiterjedő gazdasági és kereskedelmi együttmüködése. Európa egyes országai számos tekintetben hasonló, néha azonos gaz­dasági gondokkal küszködnek és ezek közös erővel való megol­dása sokkal gyorsabb és sokkal hatékonyabb eredményt hoz­hat. Éppen ezért javasolta hazánk egy európai gazdasági fórum megrendezését Prágában, amelyen a szakemberek megvitathat­nák az ezen a területen évek óta felgyülemlett és egészen újkeletű problémákat, kereshetnék eredményes megoldásaikat. Korunk gyors ütemű műszaki haladása szinte megköveteli a nagyobb mértékű nemzetközi gazdasági összefogást. Bécs­ben több felszólaló mutatott rá arra, megengedhetetlen, hogy Európa műszaki és technológiai szempontból megosztott le­gyen. Az országok közti szorosabb gazdasági, kereskedelmi, tech­nológiai együttműködés, a közös vállalatok létrehozása, a har­madik piacokon való együttes fellépés bizalomerősítő hatása legalább olyan fontos, ha nem fontosabb, mint az ebből szár­mazó gazdasági haszon. Éppen ez volt a bécsi találkozó további fontos témája: az államok közti bizalom növelése, az emberek közti közvetlen, egyre szorosabb kapcsolatok létrehozása, a szellemi élet terén való közeledés. Az egyes álláspontok ezen a téren különböztek egymástól a leginkább, ami viszont nem annyira a tényleges ellentéteknek, mint inkább az Egyesült Államok által már évek­kel ezelőtt a szocialista országok ellen indított kampány ma is megfigyelhető hatásának tulajdonítható. Tény, ez az a terület, melynek helyzete a legnehezebben illusztrálható adatokkal, számszerű tényekkel. S egyben tény az is, hogy ez az a problé­makör, amely a leginkább felhasználható a más államok bel- ügyeibe való beavatkozásra. Az Egyesült Államok és néhány közeli szövetségese által a szocialista országokban az emberi jogok állítólagos megsértésével kapcsolatosan megütött, túlsá­gosan is „szenvedélyesre“ sikerült hangnem azonban nem talált az általuk remélt visszhangra. A kontinens érdekei nemcsak ezen a téren, hanem minden területen a józanabb hangvételt igénylik. Hiszen többről van itt szó, mint csak az egyes országok érdekeiről: Európánk jövőjéről. GÖRFÖL ZSUZSA KEDD 1986. november 11, XXXIX. évfolyam 266. szám Ára 50 fillér (ČSTK) - Moszkvában tegnap megkezdődött a KGST-tagországok testvérpártjai vezetőinek munka- találkozója. A találkozón hazánk képviseletében Gus­táv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke vesz részt. BulgáriátTodorZsivkov,aBolgárKommu- nista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke; Kubát Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Kubai Köztársaság Állam- és Minisztertanácsának elnöke; Magyarországot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Mongóliát Dzsambin Batmönh, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének el­nöke; az NDK-t Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke; Lengyelországot Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, a Lengyel Nép- köztársaság Államtanácsának elnöke; Romániát Ni- colae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitká­ra, a Román Szocialista Köztársaság elnöke; Vietna­mot Truong Chinh, a Vietnami Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Vietnami Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke; a vendéglátó országot pedig Mihail Gorbacsov,az SZKP Központi Bizottságának főtitkára képviseli. A tanácskozás ma folytatódik. Jókívánságok Angolába (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Jósé Eduardo dos Santosnak, az Angolai Népi Felszabaditási Mozgalom (MPLA) - Munkapárt elnökének, az Angolai Népi Köztársaság elnökének az ország függetlenné nyilvání­tásának 11. évfordulója alkalmából. A távirat nagyra értékeli azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az angolai nép az MPLA vezetésével a II. pártkongresszuson kitűzött igényes feladatok megvalósításá­ra, valamint a forradalmi vívmá­nyok védelmére és megszilárdítá­sára tesz. Az Angolai Népi Köztár­saság hősi harca a dél-afrikai rendszer és a nemzetközi imperia­lizmus agresszív akciói ellen - szögezi le a távirat - teljes támogatásra talál a szocialista Csehszlovákia népe, az egész vi­lág haladó és békeszerető embe­Az Azerbajdzsáni SZSZK napjai hazánkban (Tudósítónktól és ČSTK) - Az idei csehszlovák-szovjet barátsági hónap gazdag eseménysorozatá­nak keretében kerül sor hazánkban az Azerbajdzsáni SZSZK napjaira. Tegnap Prágában, a Belvederben azerbajdzsáni művészeti kiállítás nyílt, amely elsősorban a 19. és 20. századi szőnyegkészítést mu­tatja be. Ilyen nagyszabású közel kétszáz eredeti alkotást magában foglaló azerbajdzsáni szőnyegki­állításra első ízben kerül sor ná­lunk. A szőnyegkészítés az azer­bajdzsáni népi iparművészet egyik legrégibb ága. Kétségkívül hozzá­járult az egyetemes művészet gazdagításához. A látogatók meg­ismerhetik továbbá a kaukázuson- túli nép neves festőművészeinek, grafikusainak alkotásait is. Ezeken végig követhető a realista művé­szet és a nemzeti hagyományok (Folytatás a 2. oldalon) rei körében, s jelentős mértékben hozzájárul a gyarmatosítás és az újgyarmatosítás ellen, az afrikai népek szabadságáért és függet­lenségéért vívott küzdelemhez. Kifejezi meggyőződését, hogy a két párt és állam hagyományos barátsága, szolidaritása és együtt­működése, amely a marxizmus- -leninizmus és a proletár interna­cionalizmus elvén alapul, a jövő­ben tovább szilárdul és fejlődik mindkét nép, a világbéke és a nemzetközi haladás javára. Ugyanebből az alkalomból Bo- huslav Chňoupek külügyminiszter üdvözlő táviratot küldött Alfonso van Dúne Mbindának, az Angolai Népi Köztársaság külgyminiszte- rének. Célba értek (ČSTK) - Teljesítette fel­ajánlását tegnap a Szlovák Magnezitművek jolsvai (Jelša­va) üzemében Dušan Útrata szocialista munkabrigádja. A bányászok a nagy októberi szocialista forradalom 69. év­fordulója tiszteletére megígér­ték, hogy 185 000 tonna mag­nezitércet fejtenek, és ezzel egészévi tervüket is teljesítik. Mivel a brigád az év első kilenc hónapjában havi teljesítmény­normáit átlagosan 118,3 szá­zalékra teljesítette, így novem­ber 7-ig nemcsak megtartotta adott szavát, hanem 100 ton­nával több magnezitércet is fejtett a kötelezettségben vál­lalt mennyiségnél. Ezenkívül több mint 35 000 korona anya­gi költséget is megtakarított. Eduard Sevardnadze sajtóértekezlete Bécsben két koncepció találkozott (ČSTK) - Moszkvában tegnap sajtóértekezletet tartott Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Šzovjet­unió külügyminisztere. Nyilatkoza­tában részletesen foglalkozott George Shultz amerikai külügymi­niszterrel Bécsben november 5-én és 6-án megtartott tárgyalásaival. Mint Sevardnadze kijelentette, a megbeszélések gerincét az a szovjet törekvés alkotta, hogy meggyőződjenek róla, az amerikai fél szorgalmazza-e továbbra is azokat a megállapodásokat, me­lyekre Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan jutott, és megállapít­sák: kész-e Washington folytatni ezt a munkát arról a szintről, me­lyet Reykjavíkban sikerült elérni. A Bécsben előterjesztett szovjet munkadokumentum teljes mérték­ben megfelel annak, amiben a két ország vezetője megállapodott Iz- landon - hangsúlyozta Sevardna­dze. Az amerikai fél azonban Bécsben más célt tűzött ki maga elé: a reykjavíki csomagot egy bécsi csomaggal akarta helyet­tesíteni. A szovjet külügyminiszter leszögezte: Bécsben két koncep­ció, két teljesen ellentétes hozzá­állás találkozott. Terjedelmes nyilatkozata után Eduard Sevardnadze válaszolt az újságírók kérdéseire. Sajtóérte­kezletéről lapunk holnapi szá­mában tájékoztatjuk részleteseb­ben olvasóinkat. A moszkvai munkatalálkozó résztvevői (balról jobbra): Kádár János, Nicolae Ceausescu, Erich Honecker, Mihail Gorbacsov, Truong Chinh, Wojciech Jaruzelski, Fidel Castro, Todor Zsivkov, Gustáv Husák és Dzsambin Batmönh (ČSTK-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents