Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1986-11-07 / 263. szám, péntek
ÚJ szú 3 Határozott előrelépést a szocializmus lehetőségeinek kihasználásában Jegor Ligacsov beszéde a moszkvai évfordulós ünnepségen (ČSTK) - Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára tegnap beszédet mondott a nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulója alkalmából Moszkvában rendezett ünnepi ülésen. Egyebek között rámutatott: Az októberi forradalom műve, azé a forradalomé, amely alapvetően megváltoztatta a Szovjetunió sorsát és az egyetemes történelem menetét, amely a népek előtt megnyitotta az utat a társadalmi felszabadulás és a nemzeti szabadság előtt, amely a világ fölött szétterítette a béke és a nemzetközi együttmúködés zászlaját - ez a grandiózus és bonyolult, nemes és nagy mű folytatódik. A Szovjetunióban jelenleg végbemenő változások világosan bizonyítják, hogy az októberi forradalom óta eltelt években a szovjet nép nem veszített semmit a kommunizmushoz vezető nagy úton betöltött úttörő szerepéből. Lenin forradalmár nemzedékéhez hasonlóan mi is tudatosítjuk, hogy a társadalmi haladás új határait nem érjük el automatikusan. A tavalyi áprilisi plénum és a párt XXVII. kongresszusa határozatai pedig nem jelentenek mást, mint azt a követelményt, hogy határozottan lépjünk előre, hogy minél teljesebben használjuk ki a szocializmus lehetőségeit és előnyeit a szovjet emberek, valamennyi nemzet hasznára. Az októberi forradalom győzelmével új, szocialista társadalom született, amely megerősödött és az érettség magas fokát érte el. A szovjet társadalom a szociálpolitikai és szellemi téren egy egész korszakkal előzte meg a kapitalista világot. A hatalom és a termelőeszközök a nép kezében vannak. Kizárt a kizsákmányolás, a társadalmi elnyomás és a nacionalista ellentétek bármilyen formája. A szovjet ember világa a kollektivizmus és az elvtársi kölcsönös segítségnyújtás világa, amelyben mindenki a jövőbe vetett biztonsággal, a megbízható szociális «biztosítás érzésével él. Teljesült az emberek ősi vágya az igazságosság után ós azután, hogy a személyiség sokoldalú fejlődéséről való gondoskodás legyen a társadalom mozgató ereje. A szocialista rendszer fölénye főleg abban a képességében nyilvánul meg és erősödik meg, hogy az emberi lét alapvető kérdéseit meg tudja oldani. Vitathatatlan tény, hogy az áprilisi plenáris ülés és a XXVII. kongresszus határozatainak megvalósítása során már rendkívül jelentős mértékben fokoztuk pártunk politikai erejét és politikai tekintélyét - hangsúlyozta Jegor Ligacsov. Ez nagy vívmány. Ugyanakkor azonban a párt fokozott felelősségét is jelenti. A nép jóváhagyta és támogatja az SZKP politikáját, saját akarata kife- jezőjeként fogadta el, mint olyan politikát, amelynek nincs alternatívája. Világos, hogy a kitűzött célok következetes teljesítése nem csupán elhatározás kérdése.' Nem csak célkitűzéseink alapján fognak bennünket megítélni, hanem elsősorban a társadalomban bekövetkezett reális változások és a gyakorlati eredmények szerint. Jegor Ligacsov a továbbiakban hangoztatta: tévednek azok, akik arra hajlanak, hogy az átépítésben csupán a szocialista építmény kozmetikai változását lássák. Az átépítés a gazdaság, a politika és a szociális szféra belső, kulcsfontosságú struktúráinak a megváltozását jelenti. Éppen erre irányul, épp ebben rejlik lényege, épp ez változtatja visszafordíthatatlanná. Kulcsfontosságúak a gazdaságban végbemenő változások. Ezek a változások jelentősek, érezhetőek. Megkezdődött a népgazdaság új, széles körű múszaki átépítése. Sokat teszünk a gépipar megkülönböztetett fejlesztésének biztosításáért, termékei minőségének jelentős és gyors javulásáért. A 12. ötéves tervidőszak első hat hónapja a népgazdaság fejlődésének fokozott dinamikájáról tanúskodik. Ezekben a hónapokban értük el a nyolcvanas években a nemzeti jövedelem és az ipari termelés legnagyobb növekedési ütemét. A mezőgazdasági termelés növekedésének üteme, amint azt feltételeztük is, csaknem kétszeresével meghaladta az ötéves terv átlagos évi feladatainak szintjét. A gabona össztermése mintegy 210 millió tonna lesz, ami 30 millió tonnával több, mint az elmúlt ötéves tervidőszak átlagos évi gabonatermelése volt. Jegor Ligacsov beszédének további részében kiemelte, a statisztika csakhamar jelentős határt regisztrálhat: a Szovjetunió nemzeti vagyona a forradalom előtti szint ötvenszeresét fogja kitenni. Ez tízszerte nagyobb az Egyesült Államok hasonló mutatójának a növekedésénél. Szovjethatalom éveiben radikálisan megváltozott népünk életének színvonala és minősó<Jte egyaránt. A lakosság reáljövedelmei a városokban 12- szeresükre, vidéken 19-szeresükre növekedtek. A szovjet nép számára az élet szokásos normájává vált a garantált munka, a térítésmentes orvosi ellátás, a nyugdíjjogosultság idős korban, valamint mindenki számára hozzáférhető az állami és közügyek irányításában való részvétel. A legutóbbi 30 évben épített lakóházakba 240 millió ember költözött be. A forradalom magadta a népnek az általános művelődésre való lehetőséget. A szovjet tudomány megnyitotta az emberiség számára az utat a világűrbe. A Szovjetunió változatlanul tartja vezető helyét a kozmosz békés kutatásában, akárcsak a nemzetközi tudományos-múszaki haladás további területein is. A szocializmus alapvetően megváltoztatta hazánk helyzetét ós szerepét a nemzetközi színtéren - szögezte le Jegor Ligacsov. Olyan anyagi, eszmei és erkölcsi forrásokra tettünk szert általa, amelyek lehetővé teszik azt, hogy hatékonyan hassunk a nemzetközi események alakulására, offenzív küzdelmet folytassunk népünk ós a világ többi népe számára a békés élet biztosítása céljából, hogy teljesítsük az SZKP XXVII. kongresszusának határozatait és a párt Programjában kitúzött történelmi feladatokat. Erre az alapra, a szocializmus korlátlan lehetőségeire épülnek hazánk társadalmi és gazdasági fejlesztése meggyorsításának gondolata, társadalmi életünk megújítása, újszerű megoldásaink, valamint bel- és külpolitikai akcióink. Az átépítés megkezdett folyamata forradalmi jellegű méreteit ós tartalmát tekintve egyaránt. Természetesen nem társadalmi rendszerünk lényegének megváltoztatásáról van szó. Épp ellenkezőleg. Ennek a folyamatnak a célja az alapvető szocialista elvek megszilárdítása és fejlesztése, a vele összeegyeztethetetlen jelenségek felszámolása, a feltételek megteremtése a szocializmus hatalmas potenciáljának hatékony kihasználásához. A párt az.áté- pítés mólyenszántó lényegét pontos definícióval fejezi ki - Több szocializmust!. Hozzáláttunk a szocialista termelési viszonyok határozott megújításához, továbbá ahhoz, hogy biztosítsuk összhangját az egyre növekvő termelőerőkkel. Sokat teszünk a szociális igazságosság legszigorúbb elveinek fejlesztéséért ós megtartásáért, amely szocialista rendszerünk sajátossága. Ki- szélesednek és gazdagodnak a szovjet népi hatalom és a szocialista népi önigazgatás formái. Mindez azt jelenti, hogy teljes lendületre kapcsoltak a haladás erőteljes motorjai, amilyenekkel a szocialista rendszeren kívül semmilyen más rendszer sem rendelkezik. Jegor Ligacsov a továbbiakban az átépitéssel kapcsolatos fegyelemről beszélt. Rámutatott arra, hogy gyakorlati síkon folyamatban van az áttérés a részleges javítgatásokról az irányítás és a gazdálkodás átfogó radikális reformjára. A népgazdaság fejlesztésének kiemelt irányai a következők: az ólelmi- szerprobléma lehető leggyorsabb megoldása, a piac feltöltóse kifejezetten az igényelt választékhoz alkalmazkodó közszükségleti cikkekkel, valamint a lakosság számára a szolgáltatások korszerű színvonalának a biztosítása. A szociális területen kifejezetten javulnak a gazdasági eredmények. A január és szeptember között eltelt időszakban 11 százalékkal több lakást adtak át, mint az elmúlt év hasonló időszakában, 13 százalékkal több iskolát, 27 százalékkal több óvodát és bölcsődét ós hozzávetőleg 60 százalékkal több rendelőintézetet ós kórházat. Ezek magas mutatók, azonban még mindig nincsenek összhangban a tervvel. Jelentős mértékben azzal függ ez össze, hogy a szociális komplexumhoz tartozó minisztériumok ós reszortok szétforgácsoltán dolgoznak. Ezen a helyzeten most változtatni kell. Megalakul a szovjet kormány állandó szerve, amely e területen egyezteti a teendőket. Jegor Ligacsov egyéb szociális intézkedésekről is tájékoztatott, továbbá a demokrácia kiszélesítéséről, ós arról, hogy a szovjet társadalmat meg kell szabadítani a tőle idegen jelenségektől. A szónok a továbbiakban nagy figyelmet szentelt a pártmunka stílusa ós módszerei átépítésének. A párt- alapszerveztekben a kongresszus utáni időszakban most megtartott beszámoló taggyűlések éppen befejeződött kampányának eredményei azt mutatják, hogy a kommunisták jelenleg igényesebbek magukkal ós választott képviselőikkel szemben is. A pártbizottságok és szervezetek egyre inkább a politikai vezetés kompetensebb szerveként működnek. A pártirányítás rendszerében eddig is a káderkérdés volt az alapprobléma és az is marad. Már most megállapítható, hogy a káderek jobb széthelyezését célzó, 1985 áprilisa után jóváhagyót intézkedések a gyakorlatban beváltak. A párt határozottan felszámolja mindazt, ami a káderek minőségének csökkenéséhez vezetett. Arra törekszik, hogy megbízható gátat állítson az ilyen jelenségek útjába. A kádermunkában sok mindent még meg kell javítani ós meg kell változtatni. Teljesen törvényszerű, hogy a káderpolitika kérdéseit külön pontként besorolták az SZKP Központi Bizottsága plenáris ülésének programjába. Jegor Ligacsov a továbbiakban külpolitikai kérdésekkel foglalkozva leszögezte, hogy a haditechnika fejlődése a világot választás elé állította: vagy a túlélés érdekében magtanul emberhez méltóan élni vagy elpusztul. Ez szükségessé teszi azt, hogy bátran és részletesen átértékeljük a létrejött helyzetet, továbbá azt, hogy új gondolkodásmódra van szükség, amely mentesül a nukleáris órát megelőző korszak elképzeléseitől és nézeteitől. Az áprilisi plenáris ülés éppen azért rendkívül fontos, mert megkezdte annak az új gondolkodásmódnak a kialakítását, amelyet átfogóan az SZKP XXVII. kongresszusa fogalmazott meg. A kongresz- szus arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi körülmények között, amikor halálos veszély fenyegeti az emberi faj puszta létét, a kapitalizmus és a szocializmus közötti konfrontáció kizárólag a békés versengés formájában mehet végbe. A külpolitikai kérdésekhez való új hozzáállás mindenekelőtt azáltal adott, hogy a biztonság szavatolása most elsősorban politikai, nem pedig katonai feladat: a saját biztonságot nem lehet garantálni, ha más országok veszélyeztetve érzik magukat. Más út nincs - szögezte le a szónok. Jegor Ligacsov a továbbiakban rámutatott arra, hogy az atomfegyverek megsemmisítéséért folyó harc minőségileg új, gyakorlati síkra helyeződött át ez év január 15-e után, amikor is a Szovjetunió előterjesztette a fegyverek 2000-ig történő világméretű megsemmisítésének konkrét programját. Mindinkább elismerik a szovjet atommoratórium jelentőségét és értékét, amely már több mint egy éve érvényben van. Stockholmban sikerült előrelépést elérni az országok közötti bizalom megszilárdításában, továbbá annak az elvnek a megerősítésében, hogy a nemzetközi gyakorlatban mondjanak le az erő alkalmazásáról, vagy az erővel történő fenyegetésről. A bizalom megteremtése szempontjából rendkívül nagy fontosságú a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bécsi konferenciája. Joggal remélhetjük, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencián részt vett országok képviselőinek most megkezdődött utóértekezlete hozzájárulhat e folyamat jelentős továbbviteléhez. Tömören szólva: számos jel utal arra, hogy reális lehetőség van a széles körű kelet-nyugati párbeszéd alapján a feszültség csökkentésére. A Szovjetunió ilyen értelemben rendkívüli fontosságot tulajdonít például az NSZEP és az SPD közös javaslatának, hogy Európában, a NATO ós a Varsói Szerződés közötti választóvonal két oldalán hozzanak létre atomfegyvermentes övezetet. A Szovjetunió nemcsak előterjesztette reális terveit a tömegpusztító fegyverek megsemmisítésére, a hagyományos fegyverek állományának radikális csökkentésére, a nemzetközi feszültséggócok felszámolására, valamint számos más, az államok közötti kapcsolatokban vitás kérdés megoldására. A Szovjetunió elérte, hogy gyakorlatilag valamennyi kezdeményező javaslata az államférfiak közötti párbeszéd vagy tárgyalás, illetve közéleti és politikai körök tanácskozásának tárgyává vált. Ilyen értelemben nagy eseménynek számított Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan reykjavíki találkozója. Erre a Szovjetunió kezdeményezése nyomán került sor. Helyes ós időben tett lépés volt. A találkozó hangsúlyozta a nemzetközi ügyekben az aktivitás és a kitartás jelentőségét, annak fontosságát, hogy szívósan keresni kell az égető problémák megoldásához vezető nem hagyományos eljárásokat és vissza kell utasítani az ezek megoldását gátló másodrendű dolgokat. A reykjavíki találkozó a két legnagyobb atomhatalom politikájának valamiféle próbaköve volt és megmutatta az egész világ előtt, hogy ki kicsoda. A Szovjetunió bátor és radikális tervet terjesztett elő a nukleáris potenciálok jelentős és kiegyensúlyozott csökkentésére, majd mielőbbi megsemmisítésére. Az Egyesült Államok részéről beigazolódott, hogy nem képes megtenni az út reá eső felét sem, sőt, képtelen volt kimozdulni a holtpontról. Egyetlen célt tartott csak szem előtt: megvódelmezni az úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezést (SDI), „a csillagháború“ hírhedt tervét, a militarizmus e koncentrált kifejezőjét. Más szóval: fenntartani a halált hozó új fegyverfajták kifejlesztésére való „jogot", amelyek bármely ország ellen az agresszió eszközévé válhatnak, a „jogot" országunk és az egész emberiség zsarolására. A reykjavíki találkozó ily módon megerősítette, hogy az Egyesült Államok vezető képviselőinek a katonai fölényre ós a világúr militarizálására irányuló törekvései a radikális leszerelés legfőbb akadályává léptek elő. Ez a találkozó mást is alátámasztott: azt, hogy lehetőség van a nukleáris leszereléshez vezető megállapodásokra. Az atomfegyverektől mentes világért folyó harc új, magasabb szintet ért el, s most erről a színvonalról tovább kell folytatni az aktív bókeoffen- zívát valamennyi területen. A Szovjetunió az SDI ellentéteként javaslatot terjesztett elő a világűr békés célú kihasználásában való nemzetközi együttműködésre. Ez új munkalehetőségeket is biztosítana jelentős mértékben, ami különösképpen fontos, tekintettel a nyugati munkanélküliségre, valamint a legújabb technológiák világűrben ós a földön történő hasznosításának lehetősége szempontjából is. Napjainkban rendkívül sok függ a szovjet-amerikai kapcsolatok helyzetétől a háború és a béke kérdéskörében. A történelem is így határozta ezt meg. Országunk elsősorban ebből a szempontból közelít ezekhez a kapcsolatokhoz. Sürgető szükségszerűségnek tartjuk ugyanis a legfelsőbb szintű tárgyszerű párbeszéd fenntartását, hogy a Reykjavíkban előterjesztett szovjet javaslatok alapján az hozzájáruljon a legfontosabb kérdés megoldásához: az atomfegyverek egyszer s mindenkorra történő megsemmisítéséhez. Külpolitikánkban azonban nem akarunk kizárólag a szovjet-amerikai kapcsolatokra szorítkozni. Nem is tesszük , ezt. Irányvonalunk a párbeszéd és a valamennyi országgal való együttműködés irányvonala minden területen. Elsősorban a nemzetközi biztonság átfogó rendszerének létrehozásával összefüggő területeken. Ez a rendszer azonban csak akkor válhat univerzálissá ós igazságossá, ha a nemzetközi közösség megtanulja azt, hogy szem elótt kell tartania a jelenlegi világ minden realitását. Ezek közül az első és legvisszafordíthatatlanabb az, hogy a béke az emberiség legmagasabb rendű értéke, sőt, mi több, túlélésének elengedhetetlen feltétele. Ez azonban nem jeletni azt, hogy a többi realitás háttérbe szorul. Ellenkezőleg, a szabadságra, függetlenségre és a demokráciára való jog elismerése, vagyis más szóval a társadalmi haladásra való jog tiszteletben tartása kötelező feltétele annak, hogy valóban garantálni lehessen az atomfegyverektől mentes, biztonságos, igazságos és demokratikus világot - szögezte le Jegor Ligacsov. A szónok a továbbiakban rámutatott arra, hogy az SZKP a kommunista mozgalom, a baloldali demokratikus erők elválaszthatatlan része volt a múltban ós ezentúl is az marad. A Szovjetunió mindig is a háború ellen, a politikai és gazdasági biztonság szilárd épületének létrehozásáért küzdő haladó, demokratikus országok oldalán állt és a jövőben is ott fog állni. Jegor Ligacsov kijelentette: a Szovjetunió külpolitikájának egyik legalapvetőbb feladata a szocialista közösség megszilárdítása, a szocialista országokkal fenntartott kapcsolatok és kölcsönös együttmúködés bővítése. Közös céljaink vannak és gyakorlatilag hasonló feladataink is a társadalmigazdasági fejlesztés meggyorsításával összefüggésben. Ezért különösen fontos a pártjaink közötti konkrét tapasztalatcsere, a nemzetközi színtéren megvalósuló akcióink egyeztetése. A baráti országok vezető képviselőinek munka- találkozói mindemellett rendkívüli jelentőségűek. A XXVII. kongresszus után ez a tevékenység jelentősen kiszélesedett és felgyorsult. A szocialista országok kapcsolatainak légköre nyíltabb és természetesebb lett. Új formákat keresünk a külgazdasági együttműködésben, a gyártásszakosítás ós a termelési kooperáció elmélyítésében, a szocialista országok vállalatai közötti közvetlen kapcsolatok megszilárdításában. Tovább bővülnek ós mélyülnek az állampolgárok és a dolgozókollektívák legkülönfélébb jellegű kapcsolatai, szilárdul és bővül a baráti országok népeinek barátsága, illetve együttműködése. Ez valamennyiünknek javára válik, de leginkább közös ügyünk - a béke ós a szocializmus ügyét szolgálja. A szocialista országok között a nemzetközi kapcsolatokban akadnak bonyodalmak, nézeteltérések, sőt olykor problémák is. Azonban jelentős mértékben erősödött a közös törekvés ezek együttes felszámolására. A szov- jet-kínai kapcsolatok javulása ezt meggyőzően bizonyítja. Az SZKP abból indul ki, hogy szükséges és elodázhatatlan a két nagy szocialista ország kapcsolatainak további normalizálása és egészséges fejlesztése az egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet és a jószomszédság elvei alapján. Jegor Ligacsov beszédének zárószakaszában az ideológiai harc kérdéseire tért ki. Rámutatott arra, a Szovjetunió amellett száll síkra, hogy az ideológiai harc ne akadályozza a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok fejlesztését. Az ideológiai harc felváltása ideológiai diverzi- óval ós „keresztes háborúval" a kozmikus érában súlyosan veszélyezteti a békét. A nyugaton azonban éppen így járnak el azok, akik primitív, kifejezetten agresszív ós éppen ebből eredően különösen veszélyes antikommu- nizmust hirdetik. Megkísérlik a kommunizmus „feltartóztatását" a szocialista országokra szórt rágalmazások segítségével. Ez a lényege az emberi jogok és a szabadságjogok védelme ürügyén a nyugati propaganda részéről folytatott hisztériakampánynak. „A jogok védelmére" valójában nem a Szovjetunióban és a többi baráti országban van szüksége, hanem saját államaikban. Utunk az elkövetkező években nem lesz könnyű, sok bonyodalommal és problémával kell szembenéznünk. Kitartóan haladunk azonban előre az általunk választott úton - Október útján. Társadalmi ós gazdasági terveink, nemzetközi politikánk minden szónál ékesebben cáfolják a „szovjet katonai fenyegetésről" terjesztett antikommu- nista mítoszt, amely állítólag aláássa a nemzetközi bizalmat. Cáfolja ezt egyértelműen az SZKP XXVII. kongresszusán megfogalmazott szovjet védelmi katonai doktrína is. Lényege nagyon egyszerű: a Szovjetunió nem akar saját maga számára nagyobb biztonságot más országok rovására, de sosem engedi meg azt sem, hogy saját biztonsága csökkenjen. Ez nem kevés eszközt és erőt emészt fel. De mindaddig, amíg változatlanul veszély fenyegeti Október eredményeit és a világbókét, mi továbbra is szilárdítjuk dicső fegyveres erőinket és any- nyit fordítunk országunk védelmére, amennyire szükség lesz. A párt erről következetesen fog gondoskodni. Jegor Ligacsov beszédének végén megállapította, hogy a nemzetközi helyzet továbbra is feszült. A Szovjetunió, a többi szocialista ország, a széles körű antinukleáris mozgalom- amelybe országok tucatjai ós emberek százmilliói aktívan bekapcsolódnak- azért harcolnak, hogy ez a helyzet megváltozzon. Mi reméljük és meg vagyunk győződve arról, hogy pozitív irányba változik meg! Jegor Ligacsov végezetül kijelentette: Október évfordulója megünneplésének legjobb módja az, hogy előbbre vigyük azt a művet, amelyért a szovjet nép dicső fiai és leányai támadásba lendültek a Téli Palota ellen, életüket áldozták a polgárháborúban és a nagy honvédő háborúban, s bebizonyították nagy hősiességüket a harcban és a munkában. tz egyet jelent azzal, hogy nagy lépést kell tennünk a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusa történelmi határozatainak teljesítésében. És mi ezeket teljesíteni fogjuk — hangsúlyozta Jegor Ligacsov. 1986. XI. 7. Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllll
