Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1986-11-06 / 262. szám, csütörtök

Cseh kulturális mozaik Céltudatos munkával Az új színházi évad elején szinte természetes, hogy a kritikusok visszapillantanak az elmúlt szezon eredményeire és leszűrik a tanulságokat. A cseh színházművészet tavalyi mérlegét több kritikus is megvonta. Cikkeikben őszintén és nyíltan szólnak a leg­égetőbb problémákról. A fiatalok katonai pályára való felkészítéséről a Rozsnyói (Rožňava) járásban SZÍNHÁZI SZÁMVETÉS A Tvorbában Monika Vydrová kritikus fejtette ki véleményét az elmúlt cseh színházi évadról. Megállapítása szerint az elmúlt szezon hozott néhány dramatur­giai és rendezői szempontból is valóban figyelemre méltó újdonsá­got. Ezek közé tartozik a brnói Állami Színházban bemutatott, Engels életéről és művéről szóló Kettős részlet (Dvojdetail) címú Oldŕich Danék-a\kolás. Az erede­tileg tévéjátéknak íródott darab színpadi változata sikerének titka fóleg a hozzáértő dramaturgiai fel­dolgozás. Hasonló kísérlet volt J. Hlaváč Különleges eljárás című darabja a prágai Nemzeti Szín­házban, amely azonban nem vált igazi színpadi művé. Sikeres pró­bálkozás volt viszont J. Bartoš Családi esemény című új színmű­ve a prágai Burian Színházban. A családi környezetben játszódó mű figyelemre méltó vallomás ko­runk erkölcsi kérdéseiről. Hasonló etikai és erkölcsi problémákat boncolgat Jaroslav Jílek Újból akarok élni című alkotása, amelyet a Vinohrady Színházban mutattak be. Ez - az előbb említett darab­hoz képest - nem kapott egyértel­műen kedvező fogadtatást. A Ve­černí Brno szatirikus színház vi­szont Dostál Pagoda színművé­vel, a Fónixmadár kikel a hamu­ból, uraim címú darabbal aratott si­kert. A könnyed műfajú, de erősen háborúellenes töltésű színmű az ifjúság körében is kedvező vissz­hangot váltott ki. A cseh klasszikus drámákból a kritikus szerint a prágai Nemzeti­ben a Makropulosz-ügy című Ča- pek-mú jelentett igazi színházi eseményt. A világklasszisok közül Bruckner Angliai Erzsébet című történelmi drámájának magas színvonalú előadásával vonta ma­gára a figyelmet Kladno és Mladá Boleslav színházainak egyesült társulata. A České Budéjovice-i Dél-csehországi Színház Brecht Kurázsi mama című művével ka­varta fel a kritika hullámait. A ren­dező, M. Taberyová sajátos, a vi­lágról alkotott „antibrechti“ látás­móddal, új összefüggésekben és alkotó módon tárta a néző elé az elidegenedés jelenségeit. A plzeňi Tyl Színház és a prágai Rokoko Lorca-darabbal jeleskedett. Plzeňben a Bernarda házát, a Ro­kokóban a Vérnászt tűzték műsor­ra - átütő sikerrel! A Vinohrady Színház viszont Rostand Cyranó- jával bizonyította, hogy képes mind rendezői, mind színészi erő­forrásainak mozgósítására. Az orosz klasszikusok közül a kritikus kiemeli a prágai Na Zábradlí Szín­házban bemutatott a Pazuhin és... stb. című alkotást, amelyet Szaltikov-Scsedrin írt. Ugyanak­kor megállapítja, hogy a modern szovjet drámairodalomból viszony­lag gyéren válogattak a színházak Mától: Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok író-olvasó találkozókkal kez­dődnek ma este a Kelet-szlovákiai kerületben az idei Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok. Szlo­vákiai magyar és ukrán írók Kas­sán (Košice), valamint a kerület több kisvárosában, s falvában folytatnak eszmecserét az érdek­lődőkkel. Holnap újabb találkozókra kerül sor, több iskolában is. Szombat délelőtt megkoszorúzzák Fábry Zoltán stószi (Štós) sírját, majd délután a kassai Hutník Szálló első emeleti termében hangzik el Szeberényi Zoltán Fábry publi­cisztikája címú előadása. Ezt kö­vetően Balázs Béla nemzetiségi sajtónk fejlődéséről, Lacza Tiha­mér pedig a kultúrának és az iro­dalomnak a nemzetiségi sajtóban betöltött szerepéről beszél. Vasár­nap délelőtt hangzik el Végh Lász- * tó előadása A tömegkommuniká­ciós eszközök szerepe a közmű­velődésben címmel. -y-f dramaturgjai. Suksin, Korosztyi- lov, Szimonov, Druce és Dumba- dze drámái képviselték a szovjet drámairodaimat az elmúlt szezon­ban a cseh színpadokon. Elsősorban klasszikus müvet játszó színházak tevékenységét sok helyütt stúdiószínházak egé­szítik ki, például a brnói Divadlo na provázku, az Ústí nad Labem-i Činoherní studio stb. De más szín­házak társulatai is arra töreked­nek, hogy művészi kifejezési lehe­tőségeik bővítése céljából kama­rajellegű színpadokon is fellép­jenek. Milyen is volt tehát az elmúlt színházi évad Csehországban? Monika Vydrová így összegez: „Mindenesetre érdekes volt, mert megmutatta a gyenge pontokat, s azokat az erősségeket is, ame­lyeknek az új évadban ösztönző tényezőként kell szolgálniuk az al­kotó, átütő erejű művészi munkát. “ KÉT LEHETŐSÉG A fentiekkel összhangban a Cseh Drámaművészek Szövet­sége lapjában, a Scéna 19. szá­mában Bohuš štépánek így ír az új színházi évad kilátásaival fog­lalkozó írásában: ,,A kisebb és nagyobb következetlenségek mel­lett ismét felszínre kerültek a szín­házak és az egész színházi háló­zat feladatával kapcsolatos idejét­múlt elképzelések. Például évek óta működnek nálunk különféle stúdió- és kamara-színházak, de valaki számára mindmáig áthidal­hatatlan problémát okoz annak a többletnek az elismerése, ame­lyet ezek a színházak jelente­nek... A színházi hálózat alapjá­ban véve megváltozott, s akara­tunktól függetlenül a közönség egyre nagyobb mértékben rétege- ződik. Művelődési központok is ar­ra kényszerültek, hogy eredmé­nyes munkájuk érdekében keres­sék és megoldják sajátos arcula­tukat... Egyes esetekben ez olyannyira sikerült, hogy megiri­gyelhette őket bármelyik állandó színházzal rendelkező város... Ezek a művelődési központok a mi egységesen irányított művelődés­politikánkban a színházak konku­rensei. De az igazán jó színház­nak nem kell tartania tőlük, mert a valóságban ezek a létesítmé­nyek csak egészséges, ösztönző hatást, megfelelő konkurenciát jelentenek. Szemmel látható a hivatásos és az amatőr színészek közti éles határvonal elhalványulása. Éppen 0 Először talán szólj néhány szót magáról a versenyről, a be­nyomásaidról.- A verseny, hivatalos nevén 37. Viotti Nemzetközi Zongoraver­seny egy kedves kis észak-olasz városkában zajlott, nem messze Torinótól. Hatvannyolcan indul­tunk, tizennyolc országból. Az ere­detileg négy fordulósra tervezett versenyből végül is öt lett, mivel a negyedik kör után még mindig öten maradtunk, s a zsűri nem tudott dönteni. Rendeztek hát egy ötödik fordulót is, így végeztem két NSZK-beli versenyző között a má­sodik helyen. A benyomásaim? Természetesen a legjobbak, ilyen eredmény elérése után nemigen panaszkodhat az ember. 0 Milyen műveket adtatok eló?- Csaknem minden korból, Bachtól a legmodernebb zenéig játszottunk versenydarabokat. Én is több zeneszerző darabját ját­szottam, de azt hiszem Liszt és Bartók sikerült a legjobban. • Számítottál ilyen jó szerep­lésre? a lelkes amatőrök (a leggyakrab­ban a fiatalok) találják meg a mai színház új nyelvezetét, kifejező eszközeit - ezek esetleges töké­letlenségük ellenére is jelentős visszhangot váltanak ki a közön­ség körében.“ A Scéna kritikusa a cikk végén, jelszavasan így foglalja össze a cseh színházművészet jelenlegi gondjait: ,,Igénytelen törekvés az eszmei hatás elérésére, helytele­nül szerény igyekezet a mai szín­ház új, sajátos rendeltetésének meghatározására, szakmai mega­lapozatlanság, a mesterségbeli tu­dás hanyatlása, a rendezők peda­gógiai érzékének hiánya a társula­tokban, szubjektív és kommersz érdekek előtérbe helyezése, az elvi és elfogulatan kritikához szük­séges bátorság és a kritika elfoga­dásához szükséges igyekezet hi­ánya. “ ,,Mind mindig - írja a szerző cikke végén - most a művészeti szövetségek kongresszusa elótt is, két lehetőségünk van. Vagy azt mondjuk, hogy jók vagyunk, de azért vannak még »tartalékaink«, vagy pedig olyan őszinteséggel szólunk az évekig húzódó problé­mákról, mint ahogyan azt nemrég tették kongresszusukon a szovjet filmművészek és írók. A ZENEI NEVELÉSRŐL A CSSZSZK kulturális miniszté­riuma által kiadott Kulturní rozvoj című folyóirat 15. számában Éva Sigmundová, a prágai Nemzeti Színház operatársulatának szólis­tája az opera jelenéről és jövőjéről fejti ki véleményét. Vajon indokol- tak-e azok az aggodalmak, misze­rint az operaművészet válságát éli, sőt nincs jövője? - kérdezi. A művésznő szerint az opera min­denképen fennmarad, ebben talán senki sem kételkedik. A gond sok­kal inkább az, hogy lesznek e ki­váló énekesek? Ez ugyan világ- probléma, de nekünk is szembe kell néznünk e kérdéssel. A továbbiakban az operaelő­adások csökkenő látogatottságáról ír: - Az üres széksorok sok minden­ről árulkodnak (...), de a döntő ok véleményem szerint az, hogy iskoláink többségében még min­dig lebecsülik az esztétikai neve­lés jelentőségét. Az emberekben - és különösen a fiatalokban - ki kell formálni a zene iránti aktív érdeklődést. Ugyanúgy fontos az is, hogy az ifjúságot bevezessük a zene birodalmába. Megismer­tessük őket a zeneművészet kér­déseivel. A művésznő elgondolkodtató cikke végén hangsúlyozza, hogy a zene szeretete ma már hozzá­tartozik az általános műveltség­hez. SOMOGYI MÁTYÁS-Aki valamilyen versenyen in­dul, természetesen feltett szándé­ka, hogy elérjen valamit. Persze, sosem lehet elő­re tudni, milyen lesz a színvonal, milyen mezőny jön össze. Itt elég erős volt a mezőny, ta­lán a szervezés lehetett volna jobb. Kevés volt például a gya­korlási lehető­ség. Egy ilyen kéthetes ren­dezvényen ál­talában napi 3-4 órát kellene gyakorolni, itt alig egy órára jutot­tunk zongorához. Ez sokaknak gondot okozott. Hogy számítot­tam-e ilyen eredményre? Az em­ber minden verseny előtt elképzel egy bizonyos határt, amit a lehető­ségeihez mérten teljesíthet, felté­ve ha minden sikerül. Én úgy szá­mítottam, eljuthatok a harmadik fordulóig. ,,A szocialista haza védelmére és építésére légy kész- hallhatjuk ünnepi alkalmakkor pionírjainktól s rá a választ is: „Mindig kész“. Az évtizedek óta így megfogalma­zott elvárás mindenki számára egyértelmű és világos, hiszen egyben legalapvetőbb állampol­gári kötelességünket fejezi ki. Szocialista hazánk védelmi felké­szültségének szilárdítását, a Csehszlovák Néphadsereg harci képességének növelését, vala­mint a hadsereg tiszti állománya összetételének folytonos javítását Csehszlovákia Kommunista Pártja és kormánya is legalapvetőbb fel­adatának tartja. E feladatokból ter­mészetesen nemcsak a katonai alakulatokra, hanem már az alap­iskolákra is fontos tennivalók há­rulnak, mindenekelőtt a fiatalok katonai pályára irányításában és felkészítésükben. Ezeknek az el­várásoknak a Rozsnyói járásban már évek óta folyamatosan kielé­gítő módon tesznek eleget. Ta­pasztalataikról Karol Samselivel, a járási nemzeti bizottság oktatási osztályának vezetőjével beszél­gettünk.- Való igaz, hogy a katonai pá­lyákra járásunkból már évek óta aránylag sok fiatal jelentkezik, s ez megítélésünk szerint nem is vélet­len - mondja Karol Samseli, majd így folytatja: - Tudja, járásunkban a munkásmozgalomnak régi ha­gyományai vannak. Apáink igen sokszor életüket, szabadságukat kockáztatva küzdöttek a szocialis­ta eszmék megvalósulásáért - és ezek a hagyományok nem tűntek el, tovább élnek, fiataljaink maga­tartásában folytatódnak. Ez igen fontos motiváció. Másrészt az is tény, hogy oktató-nevelő mun­kánkban más egyéb mellett - a fiatalok katonai pályára irányí­tásáról és felkészítéséről sem fe­ledkezünk meg. Ez irányú törekvé­seink attól kezdve lettek eredmé­nyesebbek, amióta megtaláltuk a járási katonai parancsnokság­gal, a Honvédelmi Szövetséggel, a Csehszlovák Testnevelési Szö­vetséggel a konkrét együttműkö­dés formáit.- Például?- Számunkra nagyon jó dolog, hogy ma már több olyan magas rangú katonai személyiség tevé­kenykedik országszerte, aki a mi alapiskoláinkból indult. Közülük Vladimír Macák őrnagy, Dobos Péter százados, vagy Szilágyi Jó­zsef százados gyakori vendég is­koláinkban. A velük folytatott kö­tetlen beszélgetések diákjaink számára érdekesek, sok esetben 0 A Prágai Zeneakadémia végzős növendéke vagy. Mik a terveid az iskola befejezése után?- Az iskola után egy év katonai szolgálat következik, utána igyek­szem majd azt folytatni, amit eddig csináltam, vagyis sokat tanulni és játszani. A katonai szolgálat letöl­tése után szeretném kérvényezni a Szlovák Zenei Alap ösztöndíját. 0 S a közeljövőben?- Az év végéig hét hangverse­nyen veszek részt, fóleg Szlová­kiában, de lesz egy-egy fellépé­sem Magyarországon illetve Olaszországban. KÖVESDI KÁROLY pedig egyenesen meghatározó jellegűek is, hiszen nem egy fiatal éppen e találkozások hatására dönt úgy, hogy a katonai pályát választja élethivatásának. Megkü­lönböztetett figyelmet fordítunk to­vábbá arra is, hogy a pályaválasz­tási tanácsadással megbízott pe­dagógusainknak is jó áttekintésük legyen a különböző katonai isko­lákról, ugyanis tapasztalataink szerint korábban ez nem volt meg, s a szülők sem tudták, hogy mi­lyen lehetőségek között választ­hatnak gyermekeik.- Gondolom, hogy az ilyen és ehhez hasonló lehetőségek feltá­rása volt a céljuk, amikor 1985. június 11-én - az Oktatási Minisz­térium beleegyezésével - felhí­vással fordultak a szlovákiai alap- és középiskolákhoz, arra ösztö­nözve őket, hogy a katonai közép- és főiskolákra nagyobb körültekin­téssel válasszák ki és készítsék fel a rátermett fiatalokat.- Igen, s el kell, hogy mondjam, a felhívásunk kedvező visszhang­ra talált. Közzététele után elsőként a bratislavai nemzeti bizottságok oktatási osztályai küldtek érdem­leges választ, majd ezt követően a lévaiak (Levice), a topoľčanyiak, a galántaiak (Galanta), a komáro­miak (Komárno), a senicaiak, a trenčíniek, a nyitraiak (Nitra), az érsekújváriak (Nové Zámky), a Spišská Nová Ves-iek, a Stará Lubovňa-iak jelentkeztek, aztán a kassaiak (Košice), a trnavaiak, a bardejoviak. A Zlaté Moravce-i, a hlohoveci, skalicai, a malackyi, a topol’őanyi, a galántai, a trnavai, a poprádi gimnáziumok külön vá­laszoltak. Felhívásunkat a lévai, a Zlaté Moravce-i, a prievidzai, a bardejovi szakmunkásképző is­kolák - a Vranovi Közgazdasági Szakközépiskola, a Michalovcei Elektroipari Szakközépiskola - ta­nárai is elfogadták, s ezzel még mindenkit fel sem soroltam, hiszen a posta újabbnál újabb reagáláso­kat hoz. Mi ennek örülünk, a ta­pasztalatainkat szívesen osztjuk meg mindenkivel és mások gya­korlatából is készségesen tanu­lunk.- Járásukban melyek azok az alapiskolák, ahonnan a legtöbb ta­nuló készül katonai pályára?- Első helyen a Revúcai Gott- wald Utcai Alapiskolát kell meg­említenem. Innen a múlt tanévben katonai gimnáziumba is két tanu­lót, katonai szakközépiskolába pe­dig hármat vettek fel. Hasonló jó eredményeket mutathatnak fel a dobšinai, a jelšavai, a muráňi és a rozsnyói alapiskolák is.- Ez vonatkoztatható a járás magyar tanítási nyelvű alapiskolá­ira is?- Igen. Mindenekelőtt a pelsőci (Plešivec), a szádalmási (Jablo- nov nad Turnou) Magyar Tanítási Nyelvű alapiskolákat emelhetném ki, de úgy néz ki, hogy most már az olyan kis létszámú alapiskolá­ból, mint például a dernői (Drnava) is lesz érdeklődő a katonai iskolák iránt.- Úgy tudom, hogy önök a kato­nai pályák iránt érdeklődő gyere­kek számára nyári tábort is szer­veznek.- Már harmadszor rendeztük meg ezt a tábort és a tapasztalata­ink nagyon jók. Ebbe a tíznapos táborba azok a hetedik és nyolca­dik osztályos tanulók jöhetnek, akik katonai középiskolában kí­vánják tovább folytatni tanulmá­nyaikat. Legutóbb huszonnégyen voltak. Ebben a táborban kiváló sportolók, a Honvédelmi Szövet­ség szakemberei és természete­sen különböző katonai alakulatok képviselői foglalkoznak a tanulók­kal. A programban sportjátékok, turisztika, ügyességi versenyek szerepelnek, valamint ismerkedés a különböző katonai felszerelé­sekkel, és úszótanfolyam is van. A gyerekek mindezt nagy élvezet­tel, jókedvvel csinálják, s már most meglátszik rajtuk, hogy idővel néphadseregünk hasznos tagjaivá fognak válni. SZASZÁK GYÖRGY Második hely Olaszországban Beszélgetés Máté Péter zongoraművésszel Máté Péter zongoraművészt nem szükséges bemutatni. A gömöri származású fiatal előadóművész a napokban szép nemzetközi sikerrel hívta fel magára a figyelmet: az olaszországi Vercelliben megrendezett 37. nemzetközi zongoraversenyen 2. helyezést ért el. Röviddel hazaér­kezése után készült vele a beszélgetés. DJ SZÚ 6 1986. XI. 6

Next

/
Thumbnails
Contents