Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1986-11-05 / 261. szám, szerda

A követelményeknek megfelelő együttműködési formákat (Folytatás a 3. oldalról) len kapcsolatok sokoldalú bővíté­séért, közös vállalatok és szerve­zetek létrehozásáért. Jelenleg mintegy háromszáz szovjet válla­lat tart fenn közvetlen kapcsolato­kat a baráti országok vállalataival. Ezeket a kapcsolatokat azonban eddig a minisztériumok közvetíté­sével úgymond „felülről“ hozták létre. A kooperációban gyártott termékek részaránya a gépipari termékekkel való kereskedelem teljes volumenében továbbra is alacsony és mindössze 5-11 szá­zalékot tesz ki. Ezeknek a kérdé­seknek nem szenteltek kellő fi­gyelmet a tervegyeztetések során sem. Létre kell hozni a szükséges feltételeket annak érdekében, hogy kibóvítsük az együttműkö­dést ezen a területen, hogy ebben érdekeltebbé váljanak maguk a vállalatok is. A belső intézkedésekkel együtt ugyanakkor szükség van az együttmúködés nemzetközi me­chanizmusának a megfelelő átala­kítására is. ösztönözni kell a köz­vetlen kooperációs kapcsolatok fejlesztését és közös gazdasági szervezetek létrehozását. Ezért a KGST szerveiben meg kell vitat­ni az együttmúködés gazdasági eszközei tökéletesítésének a kér­dését, beleértve az árképzés a va- lutáris és pénzügyi kapcsolatok, valamint a szerződéses-jogi for­mák rendszerét. Ülésszakunk elé terjesztették megvitatás céljából azt a doku­mentumot, amely sok tekintetben meghatározza az energiaipar fej­lesztését a tagországokban. Ez a nukleáris erőmüvek és fűtőmű­vek programja, amely azzal szá­mol, hogy 2000-ig a KGST-tagor- szágokban - a Szovjetuniót leszá­mítva - a nukleáris erőművek összteljesítménye a jelenlegi 8000 megawattal szemben eléri az 50 ezer megawattot. Ekkorra a villa­mos energia 30—40 százalékát már atomerőművekben fogják elő­állítani. A Szovjetunióban ez a részarány jelenleg 11 százalék és szintén azt tervezzük, hogy ez a hányad 30 százalékra emelke­dik, az atomerőművek teljesítmé­nye pedig 400-500 százalékkal növekszik. Ezenkívül építünk nJfc- leáris fútómúveket és takarékos­kodunk ily módon olyan értékes és csak korlátozott mennyiségben rendelkezésünkre álló szerves tü­zelőanyagokkal, mint a gáz és a mazut. Ezt az utat választottuk a villa­mos- és hőenergia fokozódó szükségletének gondos elemzé­se, valamint fedezésük lehetősé­geinek, illetve az energetikában a tudományos-múszaki haladás nemzetközi tendenciáinak tanul­mányozása alapján. A csernobili tragédia nemhogy nem hiúsította meg a nukleáris energetika terén való együttmúködés távlatait, ha­nem épp ellenkezőleg, előtérbe állította a nagyobb biztonság sza­vatolásának kérdéseit, fokozta je­lentőségét mint az energiát meg­bízhatóan szavatoló egyedüli energiaforrást a jövőben. A közös program mindehhez szilárd alapot jelent. A szocialista országok még aktívabban kapcsolódnak be az e területen megvalósuló nemzet­közi együttmúködésbe azzal, hogy azokból a javaslatokból indulnak ki, amelyeket a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség elé ter­jesztettünk. Jelentős mértékben növelni kell a nukleáris berendezések gyártá­sát és ki kell szélesíteni a koope­rációt, ki kell egészíteni az említett kérdésekre vonatkozó megállapo­dásokat annak érdekében, hogy sikeresen teljesítsük a program feladatait. Ennek elengedhetetlen feltétele a nukleáris berendezések gyártá­sára alkalmas kapacitások kihasz­nálását szavatoló szilárd kötele­zettségek elfogadása, azon kapa­citásokét, amelyeket a tagorszá­gok hoztak létre a nukleáris erő­művek építése programjának biz­tosítása céljából. Ez a követel­mény teljesen jogos, ha tekintetbe vesszük, hogy az atomerőművek építésének 1990-ig szóló elfoga­dott programját csak félig teljesí­tettük, és így megkárosodtak azok az országok, amelyek üzembe he­lyezték a nukleáris gépgyártási kapacitásokat. Úgyszintén fontos összhangba hozni a program teljesítését a tu­dományos-múszaki fejlesztés komplex programja ide vonatkozó részében foglalt intézkedések tel­jesítésével, hogy az atomerőmű­vek építése a legmagasabb mű­szaki színvonalon történjen, s hogy az alkalmazott leghaladóbb módszerek szavatolják biztonsá­gukat. Célszerű lenne országaink szakemberei számára konferenci­át rendezni a reaktorok új generá­ciójához tartozó rendszerek kifej­lesztésének kérdéseiről. Továbbra is bonyolultak a kö­zösség tagországai gazdaságfej­lesztésének külső körülményei. Az imperializmus velünk szemben al­kalmazza a gazdasági hadviselés eszközeit, többek között a hitelblo­kádot és a különféle embargókat. A tőkés piacokon tapasztalható ingatag konjunktúra kedvezőtlenül befolyásolja kölcsönös kereske­delmünket. Mindenekelőtt azon­ban tovább tart a nemzetközi fe­szültség és nem szűnt meg az atomháború veszé'ye. Azt követően, hogy a Szovjet­unió Reykjavíkban új javaslatokat terjesztett elő az atomfegyverek korlátozásával és felszámolásával összefüggő legfontosabb kérdé­sekben, az államok és nemzetek társadalmi és gazdasági fejleszté­sének békés körülmények közötti biztosításáért folyó küzdelem rendkívül fontos szakaszához ér­kezett. Aktív törekvésekre és még céltudatosabb akciókra van szük­ség a szocialista közösség orszá­gai és minden békeszerető erő részéről. A stockholmi konferencia elsó szakaszának pozitív eredményei, valamint az a körülmény, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség jóváhagyta a nukleáris balesetek esetében a segítség- nyújtásra és a gyors információ- cserére vonatkozó konvenciót, ar­ról tanúskodik, hogy az új politikai gondolkodásmód hajtásai mégis­csak jelentkeznek. És most lehe­tőség kínálkozik arra, hogy tovább szilárduljanak a bécsi összeurópai utókonferencián. Ez elősegítheti az országok közötti gazdasági kapcsolatokban a bizalom meg­szilárdítását és a kölcsönösen elő­nyös együttmúködés fejlesztését gátló akadályok elhárítását gazda­sági, tudományos és műszaki te­rületen, valamint a környezetvé­delemben. Az európai gazdasági és politi­kai együttmúködés bővítését elő­segíthetné a KGST, valamint a KGST egyes tagországai és az Európai Gazdasági Közösség kö­zötti hivatalos kapcsolatok felvé­tele. E két legnagyobb integrációs tömörülés közötti kereskedelmi kapcsolatok megfelelnének mind­két fél érdekeinek és hozzájárul­nának az európai és a nemzetközi biztonság anyagi bázisának a megszilárdításához. A szocialista közösség támo­gatja az el nem kötelezett orszá­gok törekvéseit a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok átalakítására. A KGST 40. ülésszaka óta eltelt időszakban még kifejezőbben megmutatkoztak a világgazdasági válság negatív következményei. Rendkívül kiéleződött a külföldi adósságválság. Mindez súlyos megrázkódtatásokat okozhat a pénzügyi gazdasági szférában, a nemzetközi árucsere-forgalom­ban. A világgazdasági kapcsola­tok szerkezeti átalakítása straté­giai szempontból súlyos következ­ményekkel járhat az említett or­szágok népeire nézve. Ezért bennünket is aggaszt a vi­lággazdasági kapcsolatok jelenle­gi helyzete, ami a Hararéban elfo­gadott gazdasági deklarációban is kifejezésre jutott. A legfontosabb nemzetközi gazdasági problémák átfogó igaz­ságos megoldásának szükséges­sége időszerűvé vált. Nem tekint­hetjük normális jelenségnek a vi­lágkereskedelemben a mind na­gyobb méreteket öltő protekcio­nizmust, minthogy azt sem, hogy az imperialista országok szankció­kat, embargókat és diszkrimináci­ót alkalmaznak politikai megfonto­lásból. Az Egyesült Államok Nica­raguával, Afganisztánnal és Ango­lával szemben követett politikája kihívást jelent a nemzetközi kö­zösség számára. Ezek az orszá­gok védelmezik arra vonatkozó jo­gukat, hogy önállóan döntsenek saját sorsukról. A Szovjetunió és a többi baráti ország következetesen érvényesí­ti a fejlődő országokkal való kap­csolatok megszilárdításának poli­tikáját. Ezzel összefüggésben még nagyobb jelentőségű a KGST-tagországok erőfeszíté­seinek egyeztetése sokoldalú ala­pokon, és a fejlődő országok meg­segítését célzó programjaik. Hatalmas gazdasági és tudo- manyos-múszaki potenciál van a KGST tagországainak birtoká­ban. Ily módon ezer szállal kötőd­nek a világ különböző részeiben levő országok gazdaságaihoz. Gazdasági terveink megvalósítá­sa, a szocialista közösség orszá­gainak tovább szilárduló egysége és összeforrottsága, az új társa­dalmi és gazdasági célok elérésé­re irányuló törekvéseik megbízha­tó feltételeket teremtenek az együttmúködés kiszélesítésére és elmélyítésére a fejlődő országok­kal, és úgyszintén a kapitalista országokkal fenntartott kölcsönö­sen előnyös kereskedelmi kap­csolatok bővítésére. A szocialista közösség nemzetközi kapcsolatai­nak és gazdasági helyzetének a megszilárdítása nemzeteink, va­lamint az egyetemes haladás és a béke érdekeit szolgálja. A végrehajtó bizottság jelenté­se tükrözi törekvéseink sokoldalú­ságát, amelyeket országaink an­nak érdekében tesznek, hogy elő­relépjenek a haladás útján, s ugyanakkor bizonyítja készsé­güket a széles körű konstruktív együttműködésre a világ vala­mennyi államával. Támogatjuk azt a javaslatot, hogy hagyjuk jóvá a végrehajtó bizottság tevékeny­ségét. Meggyőződésünket fejez­zük ki, hogy a mostani vélemény- csere hozzájárul a szocialista kö­zösség fejlődésének meggyorsítá­sához. Mihail Gorbacsov válasza egy indiai diáklánynak (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára válaszolt Pravina Godavarthi indiai iskoláslánynak, aki hozzá és Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnökhöz fordult felhívással. Az SZKP KB főtitkára levelében hangsúlyozza, hogy a szovjet- in­diai barátság más államok számá­ra a jó kapcsolatok példája lehet. Ezek a kapcsolatok ma gyümöl­csözőek és a jövőben még ered­ményesebbek lesznek. Ha ma a fenyegető veszélyt a gyermekek is tudatosítják, az azt jelenti, hogy a felnőtteknek tudato­sítaniuk kell: a világ valóban elju­tott egy kritikus határhoz - írja Mihail Gorbacsov. A szakadéktól csak egyetlen út vezet visszafelé - meg kell semmisíteni a nukleáris fegyvereket, többé nem szabad őket gyártani és tökéletesíteni A Szovjetunió kész így cselekedni és ugyanerre szólítja fel a világ összes országát. Ez természete­sen nem lesz egyszerű, nemcsak tőlünk függ, hogy elérjük-e ezt a célt - írja válaszában Mihail Gorbacsov. Pravina Godavarthi indiai isko­láslány felhívására Radzsiv Gan­dhi indiai miniszterelnök is vála­szolt. Úgy vélem, hogy a kormányok képviselői nem hagyhatják figyel­men kívül a gyermekek felhívásait, akik az élet megismeréséhez, a játékhoz és munkájukhoz szük­séges feltételeik megteremtését szorgalmazzák, ami elidegeníthe­tetlen joguk, mutat rá válaszában az indiai miniszterelnök. „Úgy vé­lem, Mihail Gorbacsov főtitkár ne­vében és a magam nevében is kijelenthetem, hogy erőfeszíté­sünk céljaként a te vágyaidnak is teljesülniük kell“ szögezte le. Pravina Godavarthi levelében többek között a következőket írta: „Minden gyermek iskolába akar járni, tanulni, játszani szeretne és boldogan élni. Nem akarjuk, hogy anyáinkat és apáinkat, nagyszüle- tinket, fivéreinket és nővéreinket megöljék. Nem akarjuk, hogy isko­láink romba dőljenek és könyveink elégjenek a borzalmas atomhábo­rú túzében. Mi, gyermekek, és felnőttek békét akarunk. Vala­mennyi gyermek nevében kérem önöket, tegyenek meg mindent azért, hogy vágyaink teljesül­jenek.“ A szovjet küldöttség találkozott a delhi hatok szakértőivel (ČSTK) - Genfben kedden az atom- és űrfegyverekröl folyó szovjet-amerikai tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség találkozott az ún. delhi hatok - Argentína, Görögország, India, Mexikó, Tanzánia és Svédor­szág - szakértői csoportjával. Kérésükre a szovjet szakem­berek kifejtették a Szovjetunió elvi álláspontját a Genfben folyó tár­gyalásokon. Ez az álláspont a reykjavíki legmagasabb szintű szovjet-amerikai találkozó ered­ményeiből indul ki. A szovjet fél hangsúlyozta, hogy e megközelí­tés alapja az atom- és űrfegyverek kérdéseinek egész komplexumá­ról szóló messzemenő és kölcsö­nösen összefüggő javaslatok összessége, amelyeket Mihail Gobacsov, az SZKP KB főtitkára Izlandon terjesztett elő. A reykjaví­ki tapasztalatok emellett azt mu­tatják, hogy éppen az ilyen meg­közelítés nyithat reális távlatokat az atomfegyverek lényeges csök­kentésére. , Időközi kongresszusi választások az USA-ban (ČSTK) - Az Egyesült Államok ban a választók tegnap döntöttek arról, milyenek lesznek az erővi­szonyok a hazai politikai poron­don A kérdés az, hogy a szená­tusban megőrzi-e többségét Rea­gan elnök republikánus pártja, Mozambik folytatja a harcot az apartheid ellen (ČSTK) — Joaquim Chissano, a Frelimo párt új elnöke, mozambiki államfő a párt központi bizottságának hétfői rendkívüli ülésén mondott zárszavában többek között rámutatott: A Frelimo legfőbb feladata a szocialista társadalom felépítése Mozambikban. Nagyra értékelte Samora Machel, a repülőszerencsétlenség következtében elhunyt korábbi pártelnök és államfő érdemeit a gyarmati iga alól történt felszabadulásában, az új társadalom építésében. A központi bizottság ülését rendkívül feszült helyzetben hívtuk össze - mondotta Chissano, ami­kor a forradalom ellenségei kam­pányt folytatnak Mozambik ellen. Az új történelmi szakaszban né­pünknek rendkívül komoly problé­mákat kell megoldania, szüntele­nül időszerűek a gazdasági, politi­kai és társadalmi fejlődés alapvető irányai, amelyeket a Frelimo IV. kongresszusa tűzött ki. Elsőrendű feladat marad a fegyveres bandi- tizmus felszámolása. Az összes emberi és anyagi erőforrást moz­gósítani kell a forradalmi vívmá­nyok megvédésére, a szocializ­mus felépítésére. Az új mozambiki vezető rámu­tatott továbbá, hogy erősíteni kell a pártot, fokozni kell a társadalom­ban betöltött szerepét és javítani kell az irányítás stílusát és mód­szereit. Chissano végezetül hangsú­lyozta, a Frelimo párt hű marad az internacionalista elvekhez, aktívan részt kíván venni az Afrikai Egy­ségszervezet, valamint az el nem kötelezettek tevékenységében. A párt következetesen harcolni kíván a gyarmatosítás és az apartheid ellen, a baráti kapcso­latok erősítésére fog törekedni a marxista-leninista pártokkal, a szocialista államokkal és min­den más országgal. XXX Joaquim Chissano, az új mozambiki vezető 1939-ben született a déli Gaza tartomány egyik kis falujában. Közép­iskolai tanulmányait Marquesben, a mai Maputóban végezte, majd 1960- ban a gyarmattartó anyaországban, Portugáliában folytatta tanulmányait. Alig egy évvel később továbbutazott Franciaországba, hogy csatlakozzon a kibontakozó mozambiki felszabadítá­si mozgalom ott - legálisan - szervez­kedő résztvevőihez. 1962-ben egyik alapítója volt a Frelimónak. Tanulmá­nyait ekkor megszakította, hogy a moz­galom vezetőjének, Eduardo Mondla- nénak titkáraként a Frelimo tanzániai főhadiszállásán dolgozzon. 1974-es portugáliai forradalom után Chissano egyik vezetője volt annak a Frelimo-küldöttségnek, amely a gyarmati háború befejezéséről és a függetlenség megadásáról tárgyalt az új portugál kormánnyal. 1974-1975-ben miniszterelnökként irányította a Frelimo és a portugál kor­mány képviselőiből álló ideiglenes kor­mányt, amely előkészítette az afrikai ország függetlenségének kikiáltását. A hatalom átvétele után kül­ügyminiszterként dolgozott. Chissano a szuahéli és a portugál mellett folyékonyan beszél angolul és franciául is. Nős, négy gyermek apja. vagy az ellenzéki demokraták ke­rülnek-e fölénybe. A szenátorok egy harmadának megválasztása mellett a képviselöház mind a 435 tagját, valamint 36 kormányzót és több ezer államhivatalnokot vá­lasztottak meg. A szavazólistákon ugyan több mint 178 millió ameri­kai szerepelt, ám az optimisták sem várták, hogy a részvételi arány 50 százaléknál nagyobb lesz. A demokraták szenátusi több­ségéhez elegendő megőrizni a je­lenlegi 47 mandátumot és további négyet szerezni a 12 megüresedő helyből. A képviselóházban a de­mokraták a 435 mandátumból 253 birtokosai, s,reális a lehetőségük arra, hogy 10-12 százalékkal nö­veljék képviselőik számát. Valami­vel rosszabbak a kilátásaik a szö­vetségi államok kormányzói he­lyeiért vívott küzdelemben. Ronald Reagan elnök az elmúlt hetekben személyesen csatlako­zott a republikánus jelöltek propa­gandakampányához. 17 szövet­ségi államban tett körútja alkalmá­val arról kívánta meggyőzni a sza­vazókat, hogy a republikánus kor­mányzat jobb életfeltételeket biz­tosított számukra és hogy az or­szágnak végre „erős“ kormánya van külpolitikai tekintetben is. Bezártak több szöuli egyetemet (ČSTK) - A dél-koreai hatósá­gok tegnap meghatározatlan időre bezártak több főiskolát Szöulban, hogy meggátolják a diákok újabb tüntetéseit Csőn Tu-hvan ameri- ka-barát diktatúrája ellen. A felfegyverzett rendőrség le­zárta három egyetem épületének bejáratát, ahol a hallgatók tiltako­zó gyűléseket terveztek az emberi jogok és demokratikus szabad­ságjogok megsértése ellen Dél- Koreában. A rendőrség megtorló intézke­dései ellenére hétfőn este Szöul­ban mintegy 600 diák újabb tünte­tést rendezett. Követelték több mint 1500 társuk szabadonbocsá­tását, akiket a múlt pénteken a konkuki egyetem hallgatói elleni rendőrségi beavatkozás alkal­mával tartóztattak le. ÚJ SZÚ 4 1986. XI. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents