Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1986-11-25 / 278. szám, kedd
Levelezőink írják Textilművész bemutatkozása A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Csallóközi Múzeumban megnyílt Štefan Rabina festőművész kiállítása, amelyen néhány akvarellen és tusrajzon kívül kézzel szőtt textíliák láthatók. A művész érdekes szerkezeti felépítésű faliszőnyegein gazdag fantáziával és széles színskála alkalmazásával örökíti meg vonzódását a természethez. _ .. . _ Csörgő Zsuzsa Krascsenits Géza felvétele Korszerű berendezés - ízletes ebéd Közel tíz éve üzemel a Jolsvai (Jelšava) Állami Gazdaság üzemi konyhája, mely a gazdaság központjából 1983-ban költözött Gi- cére (Hucín) egy 100 ezer korona értéket meghaladó korszerű berendezéssel felszerelt új épületbe. Eleinte kevés volt az érdeklődő az üzemi étkezés iránt, de ma már naponta átlag 200 adag ebédet Új iskola épül főznek. Az ebédet a konyha autója hordja szét a gazdaság 4 részlegének hét pontjára. Nyáron, az aratási munkák idején megkétszereződik a munka a konyhán. Krah- nák Rózsa hattagú szocialista brigádja ilyenkor reggelit és vacsorát is főz a vendégkombájnosoknak és a többi aratónak. Dernák Mária szakács, valamint Hegyi Jolán, Szabari Ilona, Koreny Edit és Jana Germányiová konyhai alkalmazottak mindent megtesznek azért, hogy a dolgozók elégedettek legyenek a fóztjükkel. Bányász Ida Kitűnő eredmények A Szlovák Magnezitművek kassai (Košice) üzemének dolgozói az elmúlt háromnegyed évben kitűnő eredményeket értek el mind a szocialista, mind a nem szocialista országokba irányuló exportfeladatuk teljesítésében. Az értékelt időszakban 103,7 százalékra teljesítették kivitelüket Belgium és NSZK részére. Először sikerült határidő előtt eleget tenni a szocialista országokba irányuló exportjuknak is. Magyarország és Bulgária részére 493 tonna terméket szállítottak, s ezzel tervüket 109,3 százalékra teljesítették. Drenko László Jelesre vizsgáztak A Csehszlovák Dunahajózási Vállalat komáromi (Komárno) kikötőjében a közelmúltban majdnem tragikusan végződő baleset történt. Dušan Blaško egy óvatlan pillanatban a mozgó vagon alá csúszott. A súlyosan sérültet hihetetlen gyorsasággal a kórház sebészeti műtőjébe szállították. Orvosaink visszahozták ót a klinikai halálból. Most a fiatalember szétroncsolt jobb karjának megmentéséért küzd dr. Basternák Ferenc főorvos munkatársaival. Rengeteg vért veszített a páciens, melynek pótlása elengedhetetlen. A kikötő dolgozói közül: Beke Antal, Vendégh Pál, Krutch József, László József, Bohumil Feiger, Kis Petik István, Milan Gaj- dáč, Botyik Pál és Füssi Ernő azonnal véradásra jelentkeztek a kórház transzfúziós részlegén. Azóta már mások is követték példájukat, bizonyítva, hogy nemcsak a dokkban állnak helyt, hanem humanitásban is. Csiba Géza Tizenhárom millió koronát fordítanak Leleszen (Leles) az új nyolctantermes alapiskola építésére, melynek alapkövét idén augusztus 15-én rakták le. A község 220 tanulója jelenleg a 150 éves öreg épületbe jár, de ha a lakosság továbbra is ilyen szorgalommal segíti az építkezést, 1989 szeptember elsején a tanévet az új iskolában kezdhetik a diákok. Augusztus közepétől október végéig elvégezték az építkezés első szakaszát, melyre egymillió 360 ezer koronát fordítottak Varga Ernő, a nemzeti bizottság elnöke elmondta, hogy az év végéig még 500 ezer koronát kapnak a járási nemzeti bizottságtól. Leleszen 454 család él, s mindnyájan vállalkoztak arra, hogy nyolc órát dolgoznak társadalmi munkában az építkezésen. Az iskolánál minden alkalommal 10-20 személy jelenik meg. Eddig legtöbb órát dolgozott Bodnár István, Salár László, llko László és llko Gábor. Halász László nyugdíjas mester szervezi a munkát és Jakab János nyugdíjas pedig felügyel az építkezésen. Ján Kunco Segítőkész nyugdíjasok Szűcs László, a Csallóközkürti (Ohrady) Hnb elnöke fogadta a község azon nyugdíjasait, akik még ma is aktívan kiveszik részüket a politikai és társadalmi életből. A meghívottak között volt Kiss Béla, a Nemzeti Front helyi szervezetének elnöke, Bugár István, a tűzoltószevezetnek és az állattenyésztők szervezetének elnöke, Varga Istvánné, a helyi Jednota fogyasztási szövetkezet elnöke, Varga Lászlóné a Vöröskereszt elnöke, Polin Irén és a 83 éves Almási István, aki magas kora ellenére társadalmi munkában a község egyik parkját gondozza. Nagy Ilona Három nemzedék találkozója Vágsellyén (Šaľa) három nyugdíjasklubban találkoznak és szórakoznak az idős emberek. A 2-es számú klub vezetőségének Ján Okruhlica az elnöke. A több mint száz tag a nyári hónapokban legszívesebben a klub kertjében tevékenykedik. Gondozzák a virágokat, a zöldségféléket. A hűvösebb évszakokban is igyekeznek hasznos elfoglaltságot találni. A legutóbb régi használati tárgyakat, munkaeszközöket gyűjtöttek, s azokból kiállítást rendeztek. Az iskolák pedagógusai és tanulói is megtekintették ezt a kiállítást. Az idős emberek pedig mindig szeretettel magyarázzák meg a gyerekeknek, hogy a bemutatott tárgyakat valamikor mire használták. Évente megszervezik a három nemzedék találkozóját ( a felvételen). A szülők és gyermekeik egyaránt érdeklődéssel hallgatják a nyugíjasok elbeszéléseit a régi gyermeksorsokról, a szegény emberek ételeiről, ruházkodási szokásairól, a nincstelenek megaláztatásairól, a tanulási lehetőségekről, a háború okozta megpróbáltatásokról, a fasiszták szörnyű bűntetteiről, a szocializmus építésének kezdeti nehézségeiről. A szakkörök közül legjobban az énekkör és a versmondók köre működik. Lovecký Anna szakértelemmel irányítja az éneklócsopor- tot, Kollár Margit pedig a szavalók munkáját. Változatos műsoraikkal szívesen ismerkednek meg a különböző rendezvények résztvevői, ezért sokfelé hívják őket szerepelni. Kép és szöveg. Milan Aľakša Megfontolt községfejlesztés Három új lakótelep készült el 1982-ben Somodiban (Drieno- vec). Azóta a hnb dolgozói, Képes Gyula hnb-elnök irányításával arra törekszenek, hogy elkészüljenek a járulékos beruházások is. Idén a 2-es lakótelepen - ahol a legtöbb családi ház épült - befejezték a villanyhálózat és a betonutak építését, valamint a tereprendezést. Ezekre egymillió 200 ezer koronát fordítottak. A 1 -es és a 3- as telepeken 600 ezer korona értékű útalapozási munkálatokat végeztek, 500 méter hosszan lefektették a vízvezetéket és 600 méteren elkészült az útaszfaltozás. A kivitelezést az teszi olcsóbbá, hogy a munkát a helyi gazdálkodási üzemek szakemberei végzik, a lakosság pedig társadalmi munkában segít. Farkas Rózsa [RT ÍFl pn au m lii IaJ Osztozkodás Sz. T.: A lányom 1974-ben ment férjhez. Házassága tönkrement, s ezért elváltak. A közösen szerzett állami lakásban a leányom maradt a két gyermekkel. Elosztották a közösen szerzett ingóságokat. Volt azonban egy autójuk is, melyet a férje vitt el, pedig a megvásárláshoz a leányom még az esküvő előtt megtakarított 25 ezer koronájával járult hozzá. A vételár hiányzó részére hitelt vettek fel (ezt időközben már le is törlesztették). Arról szeretnénk most felvilágosítást kapni, érde- mes-e a bírósághoz fordulni ebben az ügyben? A házasság fennállása alatt közösen szerzett vagyont (a törvény kifejezésével élve - a házastársak osztatlan közös tulajdonát), a válás után a volt házastársak közös megegyezésével megoszthatják egymás között. A megosztás során azonban a Polgári Törvény- könyv 150 §-ában említett elvek szerint kellene eljárniuk. A megosztásnál abból kell kiindulni, hogy a házastársak tulajdoni hányadai egyenlóek. Bármelyik házastárs követelheti, hogy meg legyen neki térítve az, amit a saját' különvagyonából a közös vagyonra fordított és köteles megtéríteni azt, amit a közös vagyonból fordítottak a különvagyonára. Figyelembe kell venni továbbá a kiskorú gyermekek szükségleteit, azt, hogy melyik házastárs miként gondoskodott a családról, s azt is, ki hogyan járult hozzá a közös dolgok megszerzéséhez és megőrzéséhez. A hozzájárulás mértékének megállapításánál figyelembe kell venni a gyermekekről és a közös háztartás vezetéséről való gondoskodást. A házasság fennállása alatt vásárolt autó kétségkívül közös tulajdonban volt, bár a megszerzéséhez a házastársak felhasználták a leánya különvagyonát képező 25 ezer koronát is. Az osztatlan közös tulajdon megosztásáról szóló megegyezésnek tehát ki kellett térnie az autóra is (ha a megegyezés ezt nem foglalta volna magába, érvénytelen lenne). Csak abból a tényből kiindulva, hogy a leánya volt férje „elvitte“ az autót, nem lehet azonban arra következtetni, hogy az autót kivonták volna az osztozkodás alól (a levélben egyáltalán nem tesz említést azokról a dolgokról sem, amelyek a leánya tulajdonában maradtak, illetve az értékükről). A személygépkocsi megszerzéséhez felhasznált 25 ezer koronára az osztatlan közös tulajdon megosztásáról szóló megegyezésnek nézetünk szerint nem kellett feltétlenül kitérnie (a törvény szerint ugyanis csak „követelheti“, de nem köteles erre, s ezért a házastársak nem is kötelesek a megyezésükben rendezni a különvagyonból történő beruházások kérdéseit). Ugyanakkor azonban a leánya nem követelhette volna már a teljes 25 ezer koronát, mert figyelembe kellett volna vennie azt, hogy az autót használták (méghozzá közösen), s így csökkent az értéke. Végezetül még megjegyezzük, hogy ha a válástól már eltelt 3 év, akkor elvben megindítható ugyan a közös tulajdon megosztására irányuló per, de az a vélelem érvényesül, hogy már megosztoztak, méghozzá úgy, hogy mindegyikük annak vált tulajdonosává, amit kizárólag tulajdonosként a saját vagy a családja és háztartása érdekében használ. Végkielégítés V. M.: Huzamosabb ideje ellentétek jellemzik a feleségem és a szülei közti viszonyt. Azt híresz- telik a faluban (bár előttünk ezt tagadják), hogy mindazt, amink van, csakis és egyedül nekik köszönhetjük. A szövetkezeti lakásunkat, autónkat és kertünket viszont a híresztelések ellenére csak szerény életmóddal, takarékoskodással és kölcsönökkel tudtuk megszerezni. Semmiféle anyagi támogatást nem kaptunk tőlük. Ezzel szemben a feleségem öccsének autót, színes tévét, bundát és egyéb értékes holmikat vásárolnak. A híresztelésük arra enged következtetni, hogy a feleségem már ki van elégítve a szülői vagyonból. Tudunk azonban konkrét esetről is, ahol az ilyen végkielégítés ténylegesen meg is történt. Ezért azt szeretnénk tudni, hogy hol lehet ezt a végkielégítést kérvényezni, milyen módon lehet elintézni. Szeretnénk ugyanis családi házat építeni és ezért most pénzre van szükségünk. A végkielégítést (vagy a kiháza- sítást, hozományt) nem ismeri és általában nem is ismeri el a jogrendünk. A Polgári Törvénykönyv 484. §-ának első bekezdése szerint azonban a törvényes öröklésnél az örökös örökrészébe be kell számítani mindannak az ingyenes adománynak értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette (nem kell beszámítani a szokásos mértékű ajándékokat). Az örökösnek azonban nem kell visszatérítenie örököstársainak semmit még akkor sem, ha a nem szokásos mértékű ajándékok együttes értéke meghaladja örökrésze értékét. Ajándékokat (végkielégítést) követelni, perelni, kérvényezni persze sehol sem lehet. A felesége szüleit a jog nem korlátozza a vagyonukkal való rendelkezésben. A saját munkájukkal szerzett vagyonukat bármilyen korlátozás nélkül elkölthetik, felélhetik, elajándékozhatják. Jogigény a jutalomra K. I.: Leányom júniustól mun- kásnőként dolgozik egy gyárban, de jutalmat, prémiumot még sohasem kapott. A munkáját rendesen elvégzi, a mestere mégis azt mondja, hogy a munkabéren kívül semmi sem jár neki ezért. Nem ítélhetjük meg látatlanban, hogy keletkezett-e leányának jogigénye jutalomra vagy sem. Érdemesnek tartjuk azonban ezzel kapcsolatban ismertetni a legfelsőbb bíróság nézetét, amely szerint helytelen az a nézet, hogy a jutalom mindig csak fakultatív juttatás lenne (vagyis olyan, amelyre a dolgozónak nincs alanyi joga, de mégis megítélhető). Vannak viszont jutalmak, mint például a 159/1970. sz. rendelet alapján folyósított jubileumi jutalmak, amelyek nem válhatnak kötelező jellegű juttatásokká (a dolgozóknak ezekre nincs alanyi joguk). Ezzel szemben nincs indoka annak, miért ne keletkezhetne jogigény a teljesítményjutalomra, amelyet a munkafeladatok meghatározott terjedelemben és minőségben való eredményes és kezdeményező teljesítéséért nyújtanak, ha megítélése feltételeit pontosan szabályozzák a vállalat irányelvei és az összege előre meg van határozva. Hozzá kell tenni, hogy a prémiumok megítéléséről a prémiumszabályzatok rendelkeznek, melyekben meg van határozva a premizálás célzata, a jutalmazható dolgozók köre, a prémiumok feltételei és a mutatók, valamint a prémiumok összege a mutatók teljesítésével való összefüggésben. Ajánljuk, a leánya forduljon előbb a szakszervezeti bizalmihoz, esetleg a szakszervezet üzemi bizottságának elnökéhez és beszélje meg vele ezt a kérdést. Kívánságára a munkáltatója is köteles lehetővé tenni, hogy áttanulmányozhassa az említett prémiumszabályzatot ugyanúgy mint a kollektív szerződést, amely szintén tartalmazhat rendelkezéseket a jutalmazásról, illetve a jutalmazás csökkentéséről vagy megvonásáról. Amennyiben arra a következtetésre jutna, hogy a jutalomra joga van, követelésével a szakszervezet üzemi bizottsága mellett működő munkaügyi döntőbizottsághoz (rozhodcovská komisia) fordulhat. (m-n.) ÚJ szó 6 1986. XI. 25.