Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1986-11-24 / 277. szám, hétfő
ÚJ szú 3 1986. XI. 24. Közelebb a gyakorlathoz Emelkedő színvonal a fiatal közgazdászok nemzetközi versenyén A felsőoktatási intézmények szerepe a mindennapi életben a fiatalok képzésén és a gyakorlati szakemberek továbbképzésén kívül konkrét feladatok megoldásában is megnyilvánul. Az utóbbi tevékenység jegyében került sor arra a versenyre is a Bratislavai Közgazdasági Főiskolán, melynek keretében a fiatal közgazdászjelöltek nemzetközi szinten mérhették össze tudásukat, képességeiket. Több mint húsz éve született az a gondolat, hogy a közgazdasági főiskola hallgatói tanáraik vezetésével részt vegyenek az alkotó, tudományos munkában, a konkrét gazdasági problémák és feladatok megoldásában. Azóta már hagyományossá vált ez a tudományos diákköri tevékenység, amely év- ről-évre a diákok és a tanárok fokozott figyelmének örvend. Ezt bizonyítja a nemzetközi fordulóba beküldött szakdolgozatok emelkedő színvonala is, valamint a résztvevők növekvő száma, a témaválasztás időszerűsége. A tudományos diákköri tevékenység nemzetközi versenyének idei, 17. évfolyamát ismét a főiskola kereskedelmi kara szervezte, az SZSZK Belkereskedelmi Minisztériumának és a Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai SzövetséElena Strážovská mérnök, docens a verseny eredményét ismerteti gének védnöksége alatt, számos patronáló üzem és vállalat támogatásával. A nemzetközi versenyek nyertesei az idén 16 szakterületen vettek részt szakdolgozataikkal a nemzetközi fordulóban. A kidolgozott témák csaknem háromnegyede módszertani kérdésekkel foglalkozott, és főleg a számítástechnika hasznosításának a lehetőségeire irányult. A szovjet, bolgár, lengyel, magyar, mongol, NDK-beli és hazai főiskolások mellett az idén két görög résztvevője is volt a versenynek. A rendezők a növekvő külföldi érdeklődésre való tekintettel olyan döntést hoztak, mely szerint az idén az egyes versenykategóriákban már csak két-két hazai versenyző indulhatott. A három napig tartó rendezvényről az egyik külföldi vendég, a mongóliai Dr. Batyn Suvd így nyilatkozott:- Nagy meglepetés és öröm volt számomra, hogy aránylag rövid tanári gyakorlatom ellenére rám esett a választás, hogy az egyetlen mongol versenyzőt elkísérjem Csehszlovákiába. Itt a fiatal közgazdász tanárok szakértekezletén egy élénk eszmecserében is részt vehettem a KGST- országok integrációs kapcsolatairól. Életemben először volt lehetőségem látni ezt az országot és Bratislavát. Kár, hogy a rendelkezésre álló idő gyorsan letelt, mert még sok mindent szerettem volna megismerni. Köszönjük a szívélyes fogadtatást és vendéglátást, nagyon jól éreztük itt magunkat. De szólaljon meg Ľubica Šebó- ková is, a csehszlovák és NDK- beli főiskolások nemzetközi alkotócsoportjának egyik hazai képviselője, aki társaival az ipari robotokról és manipulátorokról szóló munkával a nagydíj mellett a Nové slovo hetilap különdíját is elnyerte.- Hazai részről rajtam kívül még öt versenyző érdekelt ebben a témában, négy önálló szakdolgozattal. Ez a feladat azért volt vonzó és nehéz is egyúttal, mert a hazai ipar robotizálása csak rövid múltra tekinthet vissza, kevés az igazán értékes, előre mutató tapasztalat. A Martini Nehézgépipari Műveknél a téma kidolgozása során megértéssel fogadtak, és mindig szívesen segítettek, ha kellett. Én elsősorban ennek, valamint tanáraim célravezető irányíĽubica Šebôková a csehszlo- vák-NDK-beli alkotócsoport tagjaként a robottechnika bevezetéséről írt szakdolgozatot. (Bemard Lipár felvételei) tásának köszönhetem az elismerést. A fiatal közgazdászok lelkesedését tapasztalva, önkéntelenül felmerül az emberben a kérdés; miként hasznosítja ezt az értékes forrást a gyakorlat? A főiskola kereskedelmi karának ez irányú tapasztalatairól Elena Strážovská mérnök, docens, aki már tizenhetedik éve vállalja a szervezési feladatokat, a következőket mondotta:- A gyakorlat részéről különösen jó kapcsolataink alakultak ki a fogyasztási szövetkezetekkel, az áruházakkal, a Zdroj üzlethálózatával és a nemzeti bizottságokkal. Érdeklődéssel figyelik hallgatóink szaktevékenységét, figyelemmel kisérik a versenyeket, s különböző problémákkal fordulnak hozzánk, amelyek megoldásához segítségünket kérik. Hogy csak néhány friss példát említsek, a hurbanovói sörgyár, valamint a Brati- slavához tartozó dúbravkai kenyérgyár az áruszállítás optimalizálásához kért segítséget. Megbízást kaptunk továbbá egy javaslat kidolgozására a zvoleni történelmi városnegyed üzlethálózatának rendezésére. Az idei nemzetközi verseny záróünnepségének a végén újdonságként hatott az a bejelentés, hogy tizenhét év után új szakasz kezdődik a közgazdasági diákköri t evékenységben, ezután felváltva Prága és Bratislava lesz a nemzetközi verseny színhelye. GÁGYOR ALÍZ Szolgáltatások a Bódva-völgyében A Kassa (Košice) vidéki Járási Szolgáltató Vállalat igazgatósága a Bódva-völgy központjában, Szepsiben (Moldava nad Bodvou) van. A vállalat fejlődését, feladatait, gondjait Filomela Józsefnek a vállalat igazgatójának tájékoztatása alapján ismertük meg.- Rendszeres szolgáltató tevékenység a szolgáltató üzem megalakulásával 1953-ban indult meg - mondja az igazgató. - Jelenleg négyszázötven állandó dolgozónk van. A járás területén 108 üzemrészlegünk áll a lakosság rendelkezésére, amelyek 72 féle tevékenységet végeznek. Járásunkban a lakossági szolgáltatások 33,4 százalékát a mi üzemünk végzi. Szolgáltatásaink minőségének a javítását, a választék bővítését szükségessé teszi a lakosság igényeinek növekedése. Ezért részletes tervet dolgoztunk ki a 8. ötéves tervidőszakra. Fő feladataink közé tartozik a már meglévő szolgálatások minőségi javítása, és az igényeknek megfelelő bővítése. Célunk, hogy szolgáltatásaink a legkisebb településeken is elérhetők legyenek. Ebben az évben új szolgáltatásokat vezettünk be Szepsiben és a járás több központi községében. Ezek közé tartozik a pedikür, a kozmetika, a hirdetőszolgálat, a másolás és sokszorosítás, az önkiszolgáló mosás és mángorlás, a vízvezeték tisztítása és klórozása, a gázvezeték és gázberendezések szerelése, az ablakok szigetelése, az elektromos vezetékek ellenőrzése és javítása, a bádogos munkák, a bútorok és gépkocsik kárpitozása. Szepsiben megnyitottuk a szőrmefeldolgozó és -javító műhelyünket. Gondunk is van bőven. Több részleg nem teljesíti tervét. Nem tudtuk megoldani a lábbelik javítását Csányban (Čaňa) és Me- cenzéfen (Medzev). A szőnyeg- tisztító üzem 1987-ben kezdi meg a munkát, amikorra a szükséges gépek szállítását és üzembehelyezését ígérték.- Legnagyobb gondjaink a cipők javításával vannak - mondja Filomela József. - A lakosság igényeit csak részben tudjuk kielégíteni. örülünk a nyugdíjasok segítségének, de ez sem oldja meg teljes mértében a problémát. Hiányoznak a szakemberek s nagyon kevés az utánpótlás. Az egész járás területén mindössze három fiatal jelentkezett cipésznek, s ez nagyon kevés. Üzemünk vezetőségének a jövőben szorosabb kapcsolatot kell kialakítani az alapiskolák igazgatóságaival, hogy megnyerjék a diákokat, válasszák foglalkozásul az érdekes és nagyon keresett szakmákat. Kevés szakképzett kőművesünk és vizvezetékszerelőnk van.- Vannak részlegeink, ahol az utóbbi időben visszaesés mutatkozott. Ilyen az autószerviz. A munka minősége nem romlott, a munkadíj ára sem növekedett, de csökkent a kereslet. Az alkatrészellátás viszont nem megfelelő, igy a javítás ideje elhúzódik. A közelmúltban megkezdtük a közkedvelt Babeta motorkerékpárok javítását. Közvetlen szerződésünk van a kolárovói gyárral, a szükséges alkatrészeket késedelem nélkül, közvetlenül kapjuk meg. Azt hiszem ez a szolgáltatásunk minden igényt kielégít majd. Nincs nagy kereslet a pedikür, a kozmetika és a gyorstisztító szolgáltatás iránt. Az elmúlt évben az egyes részlegek gyors fejlődése ellenére húsz olyan üzemrészlegük volt, mely veszteséggel zárta az évet. Munkájukat felülvizsgálták, s nem csupán a munka minőségében mutatkoztak hiányosságok, hanem elégtelennek tartották az egyes részlegek munkájának propagálását is. A lakosság nem ismeri eléggé a szolgáltatásokat, s ez kizárólag az üzem számlájára írható. Ebben az évben az üzem dolgozói fokozatosan javítják a minőséget, az igények minél tökéletesebb kielégítésére törekednek. Az elsődleges követelmény, mert csak így nyerhetnek új megrendelőket, s tarthatják meg a régieket. Nagy figyelmet kell szentelniük a dolgozók szakképzettségének s az utánpótlás nevelésének, különösen a cipész, üvegező és képkeretező, bádogos és különböző szerelő szakmákban. FECSÓ PÁL Járt utat a járatlanért... Nyárasd (Topol’níky) fejlődő, szépülő község. A széles utcák, rendezett kertek, udvarok, a magasba emelkedő házak az ottlakók szorgalmáról, munkaszeretetéről tanúskodnak. Ám a községben van egy ház (bár annak nevezni túlzás), amelyet az arrajárók inkább kikerülnek, mert félő, rájuk dől. A valamikor jobb napokat is látott ház falai talán már jó öt éve megrepedeztek, s a néhány ujjnyi réseken ki-bejár a novemberi szél, egy erősebb vihar megroggyantot- ta a tetőt. Az ember azt hihetné, lakatlan, elhagyott a romos épület, ám a kéményből felszálló füstcsík igazolja a hírt, a ház lakott, itt él a 76 éves N J. 41 éves F. fiával. Embertelen körülmények között, állandó életveszélyben. De mi van bent! - csapták össze szörnyűlködve kezüket a nyárasdiak. S mert saját szemünkkel akartuk látni az elmondottakat, hívatlanul látogatóba mentünk. Csak nehezen jutottunk be a valamikor konyhának, ma lomtárnak használt helyiségbe, onnét pedig a szobába. Az első pillanatban a csípős, sűrű füsttől nem láttunk semmit, de amint megszoktuk a körülményeket, leírhatatlan rendetlenség, piszok tárult elénk. A megnevezhetetlen színű „ágynemű“ közepette teljesen felöltözve ült a borostás, sovány arcú, J. bácsi. A magas téglarakáson álló nyitott ajtajú kályha még egy ideig okádta a füstöt, majd abbahagyta. Igaz, akkor már egy csöpp meleget sem adott. Az ablak alatti asztalon piszkos edények, tányérok, dobozok sokasága, az agyagpadlón törmelék, papír, konzervdoboz, piszok, szemét. Egy rozoga kanapén hever a lakók tisztának nem mondható ruhatára. (Hogy mi van a szobában levő szekrényekben, rejtély maradt.) A falon egy kis petróleumlámpa, de nem világít, a lakásban sötétség, hisz az ablakot papír takarja. A tüzet a 41 éves F. élesztgeti, akinek dél lévén munkában volna a helye. - Az apámmal kell törődnöm, nem mehettem dolgozni- magyarázza. - De majd hétfőn kimegyek a majorba, új munka után nézek. Fejében úgy látszik, meg sem fordult, hogy már második hete „gondozza“ apját, s hogy pénteken is lehet „munka után nézni". A miből élnek kérdésre csak a vállát vonogatja, mondván, apja nyugdíjat kap, ó néhány korona fizetést csupán, me>1 gyerektartást fizet. Igazolásképpen személyi igazolványát is megmutatja. Abban ugyan eredetileg két gyerek szerepelt, de az egyik nevet áthúzta. - Azt örökbe vették - magyarázta nevetve az önkényes javítás miértjét. - Olyan munkahelyet keresek, ahol adnak szállást az apámnak is. Újabb kérdésünkre, miért nem takarítja a szobát, előbb a vállát vonogatta, majd amikor mérges lett a tekintete, jobbnak láttuk a távozást. Míg a helyi nemzeti bizottságra értünk, azon tűnődtünk, hogyan lehet, hogy J. bácsit nem helyezték már évekkel ezelőtt nyugdíjas- otthonba, hogy idős korában ne kelljen kenyéren, száraz koszton, mocsokban, fagyoskodva élnie?! Kérdéseinkre Riedelmajer Lajos, a hnb titkára próbált kielégítő választ adni, eredménytelenül.- Tudunk arról, milyen rettenetes körülmények között élnek. Sokat foglalkoztunk már az üggyel, de sajnos... Elmondta, hogy 1984- ben eladták a telket egy falubeli távoli rokonnak, aki a telek fejében- hogy a férfiak ne herdálják el a pénzt - kötelezte magát, hogy kis szövetkezeti lakást vesz nekik. A lakásszövetkezet természetesen azonnal nem tudott lakást kiutalni, öt évben állapította meg a várakozási időt. Az eltelt több mint két év alatt viszont annyira leromlott a ház állaga, s a bácsi egészségi állapota, hogy számára az új lakás már nem megoldás. A titkár közölte, hogy ők már többször kérvényezték J. bácsi elhelyezését nyugdíjasotthonba, ám a fiú annyira ragaszkodik az apjához (vagy a nyugdíjához!- a szerk. megjegyzése), hogy nem hajlandó oda engedni őt Persze, a nemzeti bizottságon sejtik azt is, hogy valami nincs rendjén a fiú munkaerkölcsével, mert bizony évek óta gyakran látják dologidőben a faluban, a kocsmában ... Persze, a következmények levonása nem az ő hatáskörükbe tartozik... Azt is megtudtuk, hogy az apa elhelyezése érdekében, kiskorúsíttatni akarták az Írástudatlan 41 éves F.-et, de a próbálkozás nem járt sikerrel. (Hogy miért nem próbálkoztak ezzel az idős, kissé már szenilis bácsi esetében, nem tudták megmagyarázni.) - Gyakran tanakodtunk, mit is tehetnénk érdekükben, de hát erőszakkal mégsem vitethetjük el a bácsit! S mi erről dr. Bulajcsik András körzeti orvos véleménye?- Nyáron, amikor a bácsi beteg lett (be se mentem a házba, inkább az udvaron vizsgáltam meg), beutaltam a somorjai (Šamorín) utógondozóba azzal, hogy felépülése után egyenesen a nyugdíjasotthonba megy, hisz a ház lakhatatlan, életveszélyes. A tervem sajnos nem valósulhatott meg, mert a fiú hazavitette édesapját. Ezt tudtuk meg Nyárasdon, s útban hazafelé a következőképpen próbáltuk összegezni a látottakat, hallottakat. 1. Van egy romos, életveszélyes ház, amelyet a tulajdonos eladott azzal, hogy értékéért lakást kap. Ám a jelenleg 76 éves bácsi az adott megalázó körülmények között nem épülhet fel olyannyira, hogy mire megkapják a szövetkezeti lakást, a fiával kényelemben élhessen. Az idős bácsi számára az egyedüli megoldás, hogy legalább élete utolsó éveiben emberhez méltóan élhessen, a nyugdíjasotthonban való helyezése. A 41 éves férfi, a fiú, ha akarna- tudna dolgozni. Az építőipari vállalat (jelenlegi munkahelye) munkásainak tud szállást biztosítani, vagyis apja elhelyezése után nem maradna fedél nélkül. Ô tulajdonképpen csak addig kellene laknia a munkásszállón, míg megkapja szövetkezeti lakását. 2. Van egy helyi nemzeti bizottság, körzeti orvos, s vagy 3 ezer lakos is, akik tisztában vannak azzal, milyen embertelen körülmények között él a két „szerencsétlen“. Nem kételkedünk abban, hogy a helyi nemzeti bizottság az orvossal közösen segíteni akart a 76 éves bácsin és fián. Azt is elhisz- szük, őszintén félnek attól, nehogy rájuk dőljön a ház. Az viszont mindenki előtt világos kell hogy legyen, a széndék önmagában - ha nem követik tettek - nem ér egy fabatkát sem. És az adott esetben erről van szó. Mert egyszerűbb kijelenteni, mi nem tehetünk semmit, mint az idős lakos érdekében vállalni az esetleg kellemetlenségekkel járó gyors és hatásos intézési módot! Az 1925-ben épült földszintes, repedezett falú, roggyant tetejű házban nincs se víz, se villany. A fűtésre alkalmatlan szobában füst, piszok közepette él a 76 éves N. J. és a 41 éves N. F. És ismét jön átél... PÉTERFI SZONYA A České Budéjovice-i Igla tűgyár idén ünnepli megalapításának 40. évfordulóját. A vállalat dolgozói kezdettől maguk állítottak elő egyes gépeket. Jelenleg számitógép-ve- zérlésü gépsorokat alkalmaznak. A szovjet és az NDK-beU partnereikkel tudományos-műszaki együttműködést fejtenek ki. Az elmúlt időszakban több új automata berendezést helyeztek üzembe. A Jelvételen Miroslav Mašek automata gépsort kezel. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK) i
