Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1986-11-21 / 275. szám, péntek
ÚJ szú 3 % 1986. XI. 21. A KGST és a Közös Piac konzultációi Kapcsolatfelvétel küszöbén Magyarázkodás az „iráni kapcsolat“ ügyében Reagan nem aratott sikert (ČSTK) - Az amerikai elnök a Fehér Házban szerdán tartott tévébeszédében beismerte, hogy az utóbbi 18 hónapban titokban tárgyaltak Iránnal és az érvényes embargó ellenére „védelmi célokat szolgáló fegyvereket és pótalkatrészeket“ szállítottak a hadat viseló országnak. Reagan úgy próbálja „helyrehozni“ ezt a hibáját, hogy minderről nem tájékoztatta a Kongresszust, hogy az ügyről - másfél éves késéssel - részletesen utólagosan tájékoztatja a törvényhozás illetékes bizottságait. Reagan azt a benyomást igyekezett kelteni, hogy a Washington és Teherán közti titkos együttműködést valamiféle „nemes“ célok motiválták, így egyebek között az az állítólagos törekvés, hogy elősegítsék az iráni-iraki fegyveres konfliktus befejezését, a terrorizmussal való leszámolást, hogy elérjék a Libanonban még fogva tartott amerikai túszok elengedését és az Iránhoz fűződő viszony javítását. Az „iráni kapcsolat“ ügyében Reagant továbbra is éles támadások érik a sajtó részéről. A legújabb felmérések eredményei azt igazolják, hogy jelentősen csökkent Reagan népszerűsége és a kormányával szembeni bizalom. Kommentátorok előzetes véleménye szerint Reagan szerdai szereplése nem hozta meg a várt sikert. A washingtoni kormányzat jövőTámaszpontblokád (ČSTK) - A nyugatnémet békeaktivisták tegnap reggel eltorlaszolták a Hasselbachban lévő amerikai támaszponthoz vezető utat. Az Egyesült Államok ugyanis ebben a térségben nagy ütemben telepíti a manőverező robotrepülőgépeket. A kétnapos blokádra, melyre a nyugatnémet békemozgalom koordinációs bizottsága szólított fel, abból az alkalomból kerül sor, hogy a szövetségi parlament három éve fogadta el az ilyen típusú rakéták telepítéséről szóló határozatot. beli politikájára nyilván befolyással lesz az a körülmény, hogy az iráni fegyverüzlet kiszivárogtatása nyomán megrendült az amerikai polgároknak a kormányzatba vetett bizalma. Megfigyelők szerint nem kizárt az eddigi külpolitikai irányvonal „átértékelése“, sőt bizonyos „szerkezeti változások“ végrehajtása a külpolitikát meghatározó apparátusban, így pl. a nemzetbiztonsági tanácsban. Általános volt a várakozás Reagan beszéde előtt, mivel számítani lehetett arra, hogy az elnök kitér a Shultz külügyminiszter állítólagos lemondási szándéka kapcsán szárnyra kelt találgatásokra azonban az elnök a témát nem részletezte. Az NBC amerikai tévétársaság újabb arra utaló bizonyítékokat tárt fel, hogy az Iránba szállított fegyverküldeményekben közvetlen szerepet játszott a Pentagon is. A hadügyminisztérium forrásaira hivatkozva közölte, hogy a Fehér Ház az Iránnal való kapcsolatteremtésre vonatkozó döntés meghozatala után utasítást adott a Pentagonnak, hogy dolgozzák ki az Iránnak szánt fegyverfajták és technikai berendezések listáját. Szovjet egyházak a békéért (ČSTK) - A szovjet egyházi szervezetek részvétele a békéért és az atomleszerelésért vívott harcban - ez volt a témája annak a tegnapi moszkvai sajtóértekezletnek, amelyen a Szovjetunióban működő egyházak és felekezetek képviselői jelentek meg. Filaret minszki és belorussziai metropolita a sajtóértekezleten kijelentette, hogy az orosz pravoszláv egyház egész ezeréves történelme folyamán valamennyi ember testvériségének és a népek közötti barátságnak a gondolatát terjesztette a hivők körében. Filaret metropolita a sajtóértekezlet résztvevői előtt ismertette a világ hívőihez intézett felhívást, amelyet 13 szovjet egyház képviselői fogadtak el nemrégen Zagorszkban tartott értekezletükön. A felhívás hangsúlyozza a hivők rendkívüli felelősségét az atomfegyvermentes világ megteremtéséért és a népek békés együttműködésének megszilárdításáért. Az átfogó nemzetközi biztonságról tárgyal az ENSZ-közgyűlés (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűlés politikai és biztonsági bizottsága tegnap megkezdte a 41. ülésszaka egyik legfontosabb napirendi pontjának megvitatását. Ez a szocialista országok csoportjának javaslata a világbéke és a nemzetközi biztonság átfogó rendszerének kialakítására. A szocialista országok küldöttei határozati javaslatot terjesztettek elő, ámely felszólítja a világ valamennyi államát, hogy vegyenek részt a minden ország egyenjogúságán alapuló biztonság elérésére irányuló erőfeszítésekben, hogy tegyenek saját kezdeményezéseket és mutassanak rá e rendszer kialakítása során teendő gyakorlati lépések további irányaira. Az ENSZ-közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága felhívta a nyugati államokat, hogy ne érvényesítsék a fejlődő országokkal szemben a kereskedelmi korlátozások, blokádok, embargók és más gazdasági szankciók politikáját. A 77-ek csoportjának javaslata alapján szerdán határozatot fogadtak el, amelynek értelmében az ilyen akciók ellenkeznek az ENSZ Alapokmányával és kedvezőtlenül hatnak az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok gazdasági és szociális fejlődésére. Napirenden a költségvetés és az ellátás Az SZNT bizottságának ülése (Tudósítónktól) - Ülést tartott tegnap Bratislavában a Szlovák Nemzeti Tanács kereskedelmi, szolgáltatási és közlekedési bizottsága. A tanácskozást Krocsány Dezsó, az SZNT al- elnöke vezette. Magtárgyalták az SZSZK kormányának a jövő évi költségvetésről „szóló törvényjavaslatát, valamint a nemzeti bizottságok költségvetésének tervezetét. Emil Hanák, az SZSZK belügyminiszterének helyettese ismertette a közszolgáltatások fejlesztésének fő irányait 1995-ig. Megállapította, hogy a szilárd háztartási hulladék elszállítása, a helyi utak tisztítása és karbantartása, a közvilágítás üzemeltetése, valamint a zöldterületek fenntartása - ezek a legfontosabb szolgáltatások - nagyban hozzájárulnak a környezet védelméhez és javítáKorunk kommunista és munkásmozgalmának, a szocializmus, a szocialista világrendszer kialakulásának és megszilárdításának történelmébe a munkásosztály ügyéért, a kommunizmusért vívott küzdelem számos harcosának, kiemelkedő forradalmároknak, a különböző országok és nemzetiségek legjobbjainak a neve van beírva. Köztük Klement Gottwald dicső neve. Tevékenységével elválaszthatatlanul összefüggnek hazája és Csehszlovákia Kommunista Pártja történelmének legjelentősebb időszakai - a párt megalakítása és a harc forradalmi jellegéért, a küzdelem a dolgozó nép érdekeiért, a kapitalista rendszer ellen, a világ első szocialista állama elismeréséért a burzsoá kormány által, a Szovjetunióval való barátságért és együttműködésért a béke és a biztonság nevében. Most, hogy Klement Gottwald születésének 90. évfordulójára emlékezünk, szeretném felidézni a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség kongresszusán 1948. február 22-én mondott beszédét, melyet akkor módomban volt halsához. Megjegyezte, hogy falvaink és városaink tisztasága még sok kívánnivalót hagy maga után. Jaroslav Zelko kereskedelmi miniszter a tárca jövő évi költségvetését ismertette, majd az éwégi ellátásról tájékoztatta a jelenlevőket. A képviselők kérdéseire válaszolva elmondotta, hogy az élelmiszerpiac kiegyensúlyozott, a helyenként jelentkező fennakadásokat az illetékeseknek jobb szervezőmunkával kell orvosolniuk. Déli gyümölcsből 8,5 százalékkal több került a piacra, mint tavaly. Textilből és lábbeliből még mindig nem olyan a kínálat, mint ahogy azt a kereskedelem szeretné, illetve a fogyasztók elvárnák, de bizonyára mindenki talál üzleteinkben megfelelő ajándéknak valót karácsony előtt. D. T. lani. Az ország számára oly nehéz napokban arról beszélt, hogy megbonthatatlanok Csehszlovákia és a Szovjetunió szövetségi kapcsolatai, s Csehszlovákia népe mindig együtt fog haladni a Szovjetunióval. Emlékeztetett a szovjet hadsereg szerepére Csehszlovákia népeinek a fasizmus alól való felszabadításában és azt mondta: „... nem engedjük meg soha a hősök emlékének befeketítését, akik életükkel váltották meg szabadságunkat, örökre hűek maradunk a szovjet-csehszlovák barátsághoz és azokhoz az eszményekhez, melyekért a szovjet katonák oldalán harcoltunk.“ 1948 februárjának emlékezetes napjaiban a párt és személyesen Klement Gottwald vezetésével a munkás- osztály, a köztársaság dolgozói meghiúsították a belső és külső reakció ellenforradalmi összeesküvését, amely arra irányult, hogy elszakítsák Csehszlovákiát a Szovjetuniótól és visszaállítsák az országban a kapitalista rendszert. Klement Gottwaldot egész életében végtelen szerénység, óriási munkabírás és az a törekvés jellemezte, hogy állandóan a tömegek Manilai temetés (ČSTK) - A Fülöp-szigeteken tízezrek vettek részt a múlt héten meggyilkolt legnagyobb szakszervezeti központ, a Május 1 Mozgalom és a Néppárt elnökének, Rolando Olaliá- nak a temetésén. Manilában a temetési menet résztvevői az elnöki palotában petíciót nyújtottak be, melyben követelik a gyilkosság tüzetes kivizsgálását és az eddig ismeretlen merénylők szigorú megbüntetését. xxx A svájci kormány tegnap bejelentette: Ferdinand Marcos volt Fülöp-szi- geteki államfő és családtagjai nemkívánatos személyek az országban. A kormány ezen döntésére azok után került sor, hogy a hírek szerint Marcos Svájcba készül. A volt Fülöp-szigeteki elnök jelenleg az USA-hoz tartozó Hawai-szigeteken él, és a svájci bankokban hatalmas vagyont halmozott fel. között legyen, megismerje elvárásaikat és elképzeléseiket. Ezekre a jellemvonásaira nem volt befolyással az sem, hogy a legfelsőbb párt- és állami tisztségekben dolgozott. Klement Gottwald - amilyennek honfitársai milliói, számos ország és párt képviselői ismerték, amilyennek személyesen én is megismertem ót a háború éveiben és láttam munkájában a háborút követő időszakban - a munkásosztály legjobb jellemvonásait testesítette meg: a határozottságot, a kitartást és a bátorságot, az elvhűséget és a hitet annak az ügynek a győzelmében, amelynek minden erejét, képességét, gazdag politikai és élettapasztalatait szentelte. Csehszlovákia népeinek sikereiben, azokban a hatalmas változásokban, melyek a szocializmus építése és megszilárdítása időszakában következtek be életükben, látjuk Klement Gottwaldnak, a forradalmárnak, kommunistának, internacionalistának és hazafinak, hazánk, a Szovjetunió nagy barátjának óriási hozzájárulá- sát IGOR MEDVEGYEV, az APN vezetésének alelnöke H írügynökségek az utóbbi hetekben eléggé szűkszavú jelentésekben számoltak be arról, hogy újabb szakértői megbeszélésekre került sor a KGST és a Közös Piac között. A kurta hírek mögött fontos történések húzódnak meg: értesülések szerint ugyanis olyan szakaszukhoz értek ezek a konzultációk, hogy belátható időn belül sor kerülhet a tíz szocialista országot és a 12 tőkés államot tömörítő két integrációs szervezet hivatalos kapcsolatfelvételére. Amíg a KGST és a Közös Piac eddig eljutott, göröngyös, kényszerszünetekkel „tarkított“ utat járt meg. Moszkvában és Brüsz- szelben - a világ két legnagyobb gazdasági tömörülésének székhelyén - már a hetvenes évek elején felismerték kettejük párbeszédének a szükségességét, s ehhez a Helsinkiben megindult enyhülési folyamat megfelelő légkört és teret is kínált. A kezdeményezés a KGST-től indult ki: a végrehajtó bizottság 1976-ban indítványozta a Közös Piacnak egy olyan megállapodás kidolgozását és megkötését, amely keretet biztosítana a két szervezet együttműködésének. A KGST egyidejűleg megküldte a brüsszeli bizottságnak az erre vonatkozó saját javaslat-tervezetét. Rövidesen megkezdődtek a megbeszélések, ám csakhamar kiderült, hogy a két szervezet eltérő módon közelít a kapcsolatfelvétel kérdéséhez, teljesen mások a kiindulási pontjaik. A szocialista országok javaslata szerint a két szervezet kölcsönösen elismerte volna egymást, hivatalos képviseleteket létesítettek volna egymás székhelyein, végül pedig olyan kereskedelempolitikai megállapodást indítványozott, amelyet az egyes tagországok és a két szervezet illetékesei is elláttak volna kézjegyükkel. Ezzel szemben az akkor még kilenc, ma viszont már tizenkét tagú Közös Piac nem volt hajlandó egyenrangú szervezetnek elismerni a KGST-t. Kitartott azon követelése mellett, hogy ne a KGST-vel, hanem a szervezet tagállamaival külön-külön kössön megállapodásokat, s feltételként szabta, hogy a KGST-országok elismerjék az Európai Gazdasági Közösséget. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ezen kívül olyan megállapodást szorgalmazott, amelyben a felek kölcsönösen megadják a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét, s kizárják a hátrányos megkülönböztetés lehetőségét. Az EGK az előbbi nyújtására csak rendkívül szűk keretek között lett volna hajlandó: a legnagyobb kedvezményt csak a vámok területén óhajtotta érvényesíteni, s fenn kívánta tartani magának az esetleges diszkriminációs lépések jogát. Mindebből nyilvánvalóan következett, hogy a Közös Piac a szocialista országokkal szemben más játékszabályok szerint kívánt együttműködni, mint más államokkal, s szándékait nem elsősorban gazdasági, hanem politikai megfontolások vezérlik. A brüsszeli bizottság nem értett egyet azzal a KGST-indít- vánnyal sem, hogy egy közösen felállított bizottság ellenőrizze a megállapodásokban rögzítettek teljesítését. A két hozzáállás olyannyira különböző volt, hogy a konzultációk kezdeti szakaszában nem sok remény volt a nézetek közelítésére. A hallgatás hosszú hat éve következett, s gyakorlatilag ezalatt minden kontaktus szünetelt a két szervezet között. A párbeszéd felújításának döntő ösztönzést adott a KGST-tagországok 1984-ben tartott moszkvai legfelsőbb szintű értekezlete. Az itt elfogadott nyilatkozatban a szocialista országok megerősítették, hogy ,.készek a KGST és az EGK között megfelelő megállapodást kötni, szem előtt tartva a szóban forgó szervezetek tagországai közötti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok további fejlődésének segítését“. A moszkvai felhívásra nem érkezett azonnali válasz a Közös Piac székhelyéről. Brüszszelnek akkor azonban már mindenképpen állást kellett foglalnia, amikor Mihail Gorbacsov a Moszkvában tartózkodó Bettino Craxinak - aki akkor a Közös Piac Miniszteri Tanácsának soros elnöke volt - felvetette a kapcsolatteremtést szolgáló párbeszéd folytatásának lehetőségét. E megbeszélések után postázták Moszkvában az EGK címére azt a levelet, amelyben a szervezet indítványozta a dialógus újrafelvételét. A két integrációs tömörülés között ezt követően több levélváltásra került sor, részleteket azonban nem közöltek. Tavaly a KGST megküldte az együttműködés alapjait lerakó közös nyilatkozatra vonatkozó szövegtervezetét, amelyben kinyilvánította együttműködési szándékát és körvonalazta a lehetséges területeket. Brüsszelben úgy vélték, hogy ez a dokumentum jó kiindulópontot jelenthet a párbeszéd folytatásához. Ilyen előzmények után ültek Genfben tárgyalóasztalhoz a két szervezet szakértői. A tárgyalási alapot a KGST említett javaslattervezete képezte. Ebben a szocialista országok némileg változtattak korábbi álláspontjukon. Rendkívül rugalmas álláspontot foglaltak el, ami végső soron a dialógus újrafelvételét tartotta szem előtt. Az új tervezetben leszögezték, hogy készek kétoldalú megállapodások alapján szabályozni a kereskedelmet, de azt is hangsúlyozták, hogy a bilaterális megállapodásoknak és a két szervezet közötti intézményes kapcsolatnak szerves egészet kell alkotnia. Idén nyáron minden KGST-or- szág külön-külön értesítette Brüsszelt, hogy hajlandó tárgyalni kétoldalú megállapodásokról. A KGST-tervezet egyéb részletei hivatalosan nem ismeretesek, de egyes kijelentésekből következtét- ni lehet tartalmára. Eszerint az együttműködés kiterjedne az információk és a statisztikák cseréjére, a környezetvédelemre, a szabványegyeztetés, az energiaügyek, a gazdasági előrejelzések területére. A beruházások, a hitel- nyújtás és az ipari kooperációk jogi szabályozása is témája lehetne a keretmegállapodásnak. A genfi eszmecserékről kiszivárgott, hogy a Közös Piac bizonyos kérdésekben változatlanul köti az ebet a karóhoz, s míg a KGST rugalmasan módosított korábbi tárgyalási alapállásán, addig az EGK makacsságával mintha szándékosan elodázná a kapcsolatfelvételt. Ez derül ki Willy de Clercq-nek, az EGK bizottsága nemzetközi kapcsolatokért felelős tagjának az Európa-parlament bizottsága előtt elhangzott kijelentéséből: eszerint az EGK továbbra is ragaszkodik annak kimondásához, hogy Nyugat-Berlin a Közös Piachoz tartozik. Genfben a KGST szakértői erről a kérdésről nem voltak hajlandók vitázni, mert az 1972-es négyhatalmi megállapodás egyértelműen meghatározza a város státusát. Ehhez hasonló, de nem elhanyagolható részletkérdésekben tehát még vannak véleménykülönbségek. Ennek ellenére általános vélemény szerint megvan a lehetőség arra, hogy egyrészt a Közös Piac, másrészt a KGST, illetve az egyes tagországok között normális, szerződésekkel szabályozott kapcsolatok alakuljanak ki a közeljövőben. A kétoldalú megbeszélések erről már megkezdődtek, illetve folyamatban vannak. P illanatnyilag itt tart tehát a kapcsolatkeresés, sót, van újabb előremutató jel is. Vja- cseszlav Szicsov, a KGST titkárá a 42. ülésszak után tájékoztatott arról, hogy folynak már az előkészületek az újabb szakértői találkozóra, . amelyen egyeztethetik a kapcsolatteremtésre vonatkozó nyilatkozatot. KGST-részról kétségtelenül csakis olyan megállapodás jöhet szóba, amely nem diszkriminálja sem a szervezetet, sem pedig tagállamait, s elfogadja őket a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyenjogú szereplőinek. P. VONYIK ERZSÉBET Forradalmár, internacionalista, hazafi
