Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1986-11-21 / 275. szám, péntek

ÚJ szú 3 % 1986. XI. 21. A KGST és a Közös Piac konzultációi Kapcsolatfelvétel küszöbén Magyarázkodás az „iráni kapcsolat“ ügyében Reagan nem aratott sikert (ČSTK) - Az amerikai elnök a Fehér Házban szerdán tartott tévébeszédében beismerte, hogy az utóbbi 18 hónapban titokban tárgyaltak Iránnal és az érvényes embargó ellenére „védelmi célo­kat szolgáló fegyvereket és pótal­katrészeket“ szállítottak a hadat viseló országnak. Reagan úgy próbálja „helyrehozni“ ezt a hibá­ját, hogy minderről nem tájékoz­tatta a Kongresszust, hogy az ügyről - másfél éves késéssel - részletesen utólagosan tájékoz­tatja a törvényhozás illetékes bi­zottságait. Reagan azt a benyomást igye­kezett kelteni, hogy a Washington és Teherán közti titkos együttmű­ködést valamiféle „nemes“ célok motiválták, így egyebek között az az állítólagos törekvés, hogy elő­segítsék az iráni-iraki fegyveres konfliktus befejezését, a terroriz­mussal való leszámolást, hogy elérjék a Libanonban még fogva tartott amerikai túszok elengedé­sét és az Iránhoz fűződő viszony javítását. Az „iráni kapcsolat“ ügyében Reagant továbbra is éles támadá­sok érik a sajtó részéről. A leg­újabb felmérések eredményei azt igazolják, hogy jelentősen csök­kent Reagan népszerűsége és a kormányával szembeni bizalom. Kommentátorok előzetes vélemé­nye szerint Reagan szerdai sze­replése nem hozta meg a várt sikert. A washingtoni kormányzat jövő­Támaszpontblokád (ČSTK) - A nyugatnémet békeakti­visták tegnap reggel eltorlaszolták a Hasselbachban lévő amerikai tá­maszponthoz vezető utat. Az Egyesült Államok ugyanis ebben a térségben nagy ütemben telepíti a manőverező robotrepülőgépeket. A kétnapos blokádra, melyre a nyu­gatnémet békemozgalom koordinációs bizottsága szólított fel, abból az alka­lomból kerül sor, hogy a szövetségi parlament három éve fogadta el az ilyen típusú rakéták telepítéséről szóló határozatot. beli politikájára nyilván befolyással lesz az a körülmény, hogy az iráni fegyverüzlet kiszivárogtatása nyo­mán megrendült az amerikai pol­gároknak a kormányzatba vetett bizalma. Megfigyelők szerint nem kizárt az eddigi külpolitikai irány­vonal „átértékelése“, sőt bizo­nyos „szerkezeti változások“ vég­rehajtása a külpolitikát meghatá­rozó apparátusban, így pl. a nem­zetbiztonsági tanácsban. Általá­nos volt a várakozás Reagan be­széde előtt, mivel számítani lehe­tett arra, hogy az elnök kitér a Shultz külügyminiszter állítóla­gos lemondási szándéka kapcsán szárnyra kelt találgatásokra azon­ban az elnök a témát nem részle­tezte. Az NBC amerikai tévétársaság újabb arra utaló bizonyítékokat tárt fel, hogy az Iránba szállított fegy­verküldeményekben közvetlen szerepet játszott a Pentagon is. A hadügyminisztérium forrásaira hivatkozva közölte, hogy a Fehér Ház az Iránnal való kapcsolatte­remtésre vonatkozó döntés meg­hozatala után utasítást adott a Pentagonnak, hogy dolgozzák ki az Iránnak szánt fegyverfajták és technikai berendezések listáját. Szovjet egyházak a békéért (ČSTK) - A szovjet egyházi szervezetek részvétele a békéért és az atomleszerelésért vívott harcban - ez volt a témája annak a tegnapi moszkvai sajtóértekez­letnek, amelyen a Szovjetunió­ban működő egyházak és feleke­zetek képviselői jelentek meg. Filaret minszki és belorussziai metropolita a sajtóértekezleten ki­jelentette, hogy az orosz pravo­szláv egyház egész ezeréves tör­ténelme folyamán valamennyi em­ber testvériségének és a népek közötti barátságnak a gondolatát terjesztette a hivők körében. Fila­ret metropolita a sajtóértekezlet résztvevői előtt ismertette a világ hívőihez intézett felhívást, amelyet 13 szovjet egyház képviselői fo­gadtak el nemrégen Zagorszkban tartott értekezletükön. A felhívás hangsúlyozza a hivők rendkívüli felelősségét az atomfegyvermen­tes világ megteremtéséért és a népek békés együttműködésé­nek megszilárdításáért. Az átfogó nemzetközi biztonságról tárgyal az ENSZ-közgyűlés (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűlés politikai és biztonsági bizottsága tegnap megkezdte a 41. ülésszaka egyik legfontosabb napirendi pont­jának megvitatását. Ez a szocialis­ta országok csoportjának javasla­ta a világbéke és a nemzetközi biztonság átfogó rendszerének ki­alakítására. A szocialista országok küldöttei határozati javaslatot terjesztettek elő, ámely felszólítja a világ vala­mennyi államát, hogy vegyenek részt a minden ország egyenjogú­ságán alapuló biztonság elérésére irányuló erőfeszítésekben, hogy tegyenek saját kezdeményezése­ket és mutassanak rá e rendszer kialakítása során teendő gyakorla­ti lépések további irányaira. Az ENSZ-közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága felhívta a nyugati államokat, hogy ne érvé­nyesítsék a fejlődő országokkal szemben a kereskedelmi korláto­zások, blokádok, embargók és más gazdasági szankciók politiká­ját. A 77-ek csoportjának javaslata alapján szerdán határozatot fo­gadtak el, amelynek értelmében az ilyen akciók ellenkeznek az ENSZ Alapokmányával és kedve­zőtlenül hatnak az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok gazda­sági és szociális fejlődésére. Napirenden a költségvetés és az ellátás Az SZNT bizottságának ülése (Tudósítónktól) - Ülést tartott teg­nap Bratislavában a Szlovák Nemzeti Tanács kereskedelmi, szolgáltatási és közlekedési bizottsága. A tanácsko­zást Krocsány Dezsó, az SZNT al- elnöke vezette. Magtárgyalták az SZSZK kormányának a jövő évi költ­ségvetésről „szóló törvényjavaslatát, valamint a nemzeti bizottságok költ­ségvetésének tervezetét. Emil Hanák, az SZSZK belügyminiszterének helyet­tese ismertette a közszolgáltatások fej­lesztésének fő irányait 1995-ig. Megál­lapította, hogy a szilárd háztartási hul­ladék elszállítása, a helyi utak tisztítása és karbantartása, a közvilágítás üze­meltetése, valamint a zöldterületek fenntartása - ezek a legfontosabb szolgáltatások - nagyban hozzájárul­nak a környezet védelméhez és javítá­Korunk kommunista és mun­kásmozgalmának, a szocializmus, a szocialista világrendszer kiala­kulásának és megszilárdításának történelmébe a munkásosztály ügyéért, a kommunizmusért vívott küzdelem számos harcosának, ki­emelkedő forradalmároknak, a kü­lönböző országok és nemzetisé­gek legjobbjainak a neve van beír­va. Köztük Klement Gottwald di­cső neve. Tevékenységével elválasztha­tatlanul összefüggnek hazája és Csehszlovákia Kommunista Pártja történelmének legjelentősebb idő­szakai - a párt megalakítása és a harc forradalmi jellegéért, a küz­delem a dolgozó nép érdekeiért, a kapitalista rendszer ellen, a világ első szocialista állama elismeré­séért a burzsoá kormány által, a Szovjetunióval való barátságért és együttműködésért a béke és a biztonság nevében. Most, hogy Klement Gottwald születésének 90. évfordulójára emlékezünk, szeretném felidézni a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség kongresszusán 1948. február 22-én mondott beszédét, melyet akkor módomban volt hal­sához. Megjegyezte, hogy falvaink és városaink tisztasága még sok kívánni­valót hagy maga után. Jaroslav Zelko kereskedelmi mi­niszter a tárca jövő évi költségvetését ismertette, majd az éwégi ellátásról tájékoztatta a jelenlevőket. A képvise­lők kérdéseire válaszolva elmondotta, hogy az élelmiszerpiac kiegyensúlyo­zott, a helyenként jelentkező fennaka­dásokat az illetékeseknek jobb szerve­zőmunkával kell orvosolniuk. Déli gyü­mölcsből 8,5 százalékkal több került a piacra, mint tavaly. Textilből és láb­beliből még mindig nem olyan a kíná­lat, mint ahogy azt a kereskedelem szeretné, illetve a fogyasztók elvárnák, de bizonyára mindenki talál üzleteink­ben megfelelő ajándéknak valót kará­csony előtt. D. T. lani. Az ország számára oly nehéz napokban arról beszélt, hogy megbonthatatlanok Csehszlová­kia és a Szovjetunió szövetségi kapcsolatai, s Csehszlovákia népe mindig együtt fog haladni a Szov­jetunióval. Emlékeztetett a szovjet hadsereg szerepére Csehszlová­kia népeinek a fasizmus alól való felszabadításában és azt mondta: „... nem engedjük meg soha a hő­sök emlékének befeketítését, akik életükkel váltották meg szabadsá­gunkat, örökre hűek maradunk a szovjet-csehszlovák barátság­hoz és azokhoz az eszmények­hez, melyekért a szovjet katonák oldalán harcoltunk.“ 1948 február­jának emlékezetes napjaiban a párt és személyesen Klement Gottwald vezetésével a munkás- osztály, a köztársaság dolgozói meghiúsították a belső és külső reakció ellenforradalmi összees­küvését, amely arra irányult, hogy elszakítsák Csehszlovákiát a Szovjetuniótól és visszaállítsák az országban a kapitalista rend­szert. Klement Gottwaldot egész éle­tében végtelen szerénység, óriási munkabírás és az a törekvés jelle­mezte, hogy állandóan a tömegek Manilai temetés (ČSTK) - A Fülöp-szigeteken tíz­ezrek vettek részt a múlt héten meg­gyilkolt legnagyobb szakszervezeti központ, a Május 1 Mozgalom és a Néppárt elnökének, Rolando Olaliá- nak a temetésén. Manilában a temeté­si menet résztvevői az elnöki palotá­ban petíciót nyújtottak be, melyben követelik a gyilkosság tüzetes kivizsgá­lását és az eddig ismeretlen merénylők szigorú megbüntetését. xxx A svájci kormány tegnap bejelentet­te: Ferdinand Marcos volt Fülöp-szi- geteki államfő és családtagjai nemkí­vánatos személyek az országban. A kormány ezen döntésére azok után került sor, hogy a hírek szerint Marcos Svájcba készül. A volt Fülöp-szigeteki elnök jelenleg az USA-hoz tartozó Hawai-szigeteken él, és a svájci bankokban hatalmas vagyont halmozott fel. között legyen, megismerje elvárá­saikat és elképzeléseiket. Ezekre a jellemvonásaira nem volt befo­lyással az sem, hogy a legfelsőbb párt- és állami tisztségekben dol­gozott. Klement Gottwald - ami­lyennek honfitársai milliói, számos ország és párt képviselői ismerték, amilyennek személyesen én is megismertem ót a háború éveiben és láttam munkájában a háborút követő időszakban - a mun­kásosztály legjobb jellemvonásait testesítette meg: a határozottsá­got, a kitartást és a bátorságot, az elvhűséget és a hitet annak az ügynek a győzelmében, amelynek minden erejét, képességét, gaz­dag politikai és élettapasztalatait szentelte. Csehszlovákia népeinek sikerei­ben, azokban a hatalmas változá­sokban, melyek a szocializmus építése és megszilárdítása idő­szakában következtek be életük­ben, látjuk Klement Gottwaldnak, a forradalmárnak, kommunistá­nak, internacionalistának és haza­finak, hazánk, a Szovjetunió nagy barátjának óriási hozzájárulá- sát IGOR MEDVEGYEV, az APN vezetésének alelnöke H írügynökségek az utóbbi he­tekben eléggé szűkszavú jelentésekben számoltak be arról, hogy újabb szakértői megbeszélé­sekre került sor a KGST és a Kö­zös Piac között. A kurta hírek mögött fontos történések húzód­nak meg: értesülések szerint ugyanis olyan szakaszukhoz értek ezek a konzultációk, hogy belát­ható időn belül sor kerülhet a tíz szocialista országot és a 12 tőkés államot tömörítő két integrációs szervezet hivatalos kapcsolatfel­vételére. Amíg a KGST és a Közös Piac eddig eljutott, göröngyös, kény­szerszünetekkel „tarkított“ utat járt meg. Moszkvában és Brüsz- szelben - a világ két legnagyobb gazdasági tömörülésének székhe­lyén - már a hetvenes évek elején felismerték kettejük párbeszédé­nek a szükségességét, s ehhez a Helsinkiben megindult enyhülési folyamat megfelelő légkört és teret is kínált. A kezdeményezés a KGST-től indult ki: a végrehajtó bizottság 1976-ban indítványozta a Közös Piacnak egy olyan megál­lapodás kidolgozását és megköté­sét, amely keretet biztosítana a két szervezet együttműködésé­nek. A KGST egyidejűleg meg­küldte a brüsszeli bizottságnak az erre vonatkozó saját javaslat-ter­vezetét. Rövidesen megkezdődtek a megbeszélések, ám csakhamar kiderült, hogy a két szervezet elté­rő módon közelít a kapcsolatfelvé­tel kérdéséhez, teljesen mások a kiindulási pontjaik. A szocialista országok javaslata szerint a két szervezet kölcsönösen elismerte volna egymást, hivatalos képvise­leteket létesítettek volna egymás székhelyein, végül pedig olyan ke­reskedelempolitikai megállapo­dást indítványozott, amelyet az egyes tagországok és a két szer­vezet illetékesei is elláttak volna kézjegyükkel. Ezzel szemben az akkor még kilenc, ma viszont már tizenkét tagú Közös Piac nem volt hajlandó egyenrangú szervezet­nek elismerni a KGST-t. Kitartott azon követelése mellett, hogy ne a KGST-vel, hanem a szervezet tagállamaival külön-külön kössön megállapodásokat, s feltételként szabta, hogy a KGST-országok elismerjék az Európai Gazdasági Közösséget. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa ezen kívül olyan megállapodást szorgalma­zott, amelyben a felek kölcsönö­sen megadják a legnagyobb ke­reskedelmi kedvezmény elvét, s kizárják a hátrányos megkülön­böztetés lehetőségét. Az EGK az előbbi nyújtására csak rendkívül szűk keretek között lett volna haj­landó: a legnagyobb kedvezményt csak a vámok területén óhajtotta érvényesíteni, s fenn kívánta tar­tani magának az esetleges diszkri­minációs lépések jogát. Mindebből nyilvánvalóan következett, hogy a Közös Piac a szocialista orszá­gokkal szemben más játékszabá­lyok szerint kívánt együttműködni, mint más államokkal, s szándékait nem elsősorban gazdasági, ha­nem politikai megfontolások ve­zérlik. A brüsszeli bizottság nem értett egyet azzal a KGST-indít- vánnyal sem, hogy egy közösen felállított bizottság ellenőrizze a megállapodásokban rögzítettek teljesítését. A két hozzáállás olyannyira kü­lönböző volt, hogy a konzultációk kezdeti szakaszában nem sok re­mény volt a nézetek közelítésére. A hallgatás hosszú hat éve követ­kezett, s gyakorlatilag ezalatt min­den kontaktus szünetelt a két szervezet között. A párbeszéd felújításának dön­tő ösztönzést adott a KGST-tagor­szágok 1984-ben tartott moszkvai legfelsőbb szintű értekezlete. Az itt elfogadott nyilatkozatban a szo­cialista országok megerősítették, hogy ,.készek a KGST és az EGK között megfelelő megállapodást kötni, szem előtt tartva a szóban forgó szervezetek tagországai kö­zötti kereskedelmi-gazdasági kap­csolatok további fejlődésének se­gítését“. A moszkvai felhívásra nem érkezett azonnali válasz a Közös Piac székhelyéről. Brüsz­szelnek akkor azonban már min­denképpen állást kellett foglalnia, amikor Mihail Gorbacsov a Moszkvában tartózkodó Bettino Craxinak - aki akkor a Közös Piac Miniszteri Tanácsának soros elnö­ke volt - felvetette a kapcsolatte­remtést szolgáló párbeszéd folyta­tásának lehetőségét. E megbe­szélések után postázták Moszkvá­ban az EGK címére azt a levelet, amelyben a szervezet indítvá­nyozta a dialógus újrafelvételét. A két integrációs tömörülés kö­zött ezt követően több levélváltás­ra került sor, részleteket azonban nem közöltek. Tavaly a KGST megküldte az együttműködés alapjait lerakó közös nyilatkozatra vonatkozó szövegtervezetét, amelyben kinyilvánította együtt­működési szándékát és körvona­lazta a lehetséges területeket. Brüsszelben úgy vélték, hogy ez a dokumentum jó kiindulópontot jelenthet a párbeszéd folytatá­sához. Ilyen előzmények után ültek Genfben tárgyalóasztalhoz a két szervezet szakértői. A tárgyalási alapot a KGST említett javaslatter­vezete képezte. Ebben a szocia­lista országok némileg változtattak korábbi álláspontjukon. Rendkívül rugalmas álláspontot foglaltak el, ami végső soron a dialógus újra­felvételét tartotta szem előtt. Az új tervezetben leszögezték, hogy ké­szek kétoldalú megállapodások alapján szabályozni a kereskedel­met, de azt is hangsúlyozták, hogy a bilaterális megállapodásoknak és a két szervezet közötti intézmé­nyes kapcsolatnak szerves egé­szet kell alkotnia. Idén nyáron minden KGST-or- szág külön-külön értesítette Brüsszelt, hogy hajlandó tárgyalni kétoldalú megállapodásokról. A KGST-tervezet egyéb részletei hivatalosan nem ismeretesek, de egyes kijelentésekből következtét- ni lehet tartalmára. Eszerint az együttműködés kiterjedne az in­formációk és a statisztikák cseré­jére, a környezetvédelemre, a szabványegyeztetés, az energia­ügyek, a gazdasági előrejelzések területére. A beruházások, a hitel- nyújtás és az ipari kooperációk jogi szabályozása is témája lehet­ne a keretmegállapodásnak. A genfi eszmecserékről kiszi­várgott, hogy a Közös Piac bizo­nyos kérdésekben változatlanul köti az ebet a karóhoz, s míg a KGST rugalmasan módosított korábbi tárgyalási alapállásán, ad­dig az EGK makacsságával mint­ha szándékosan elodázná a kap­csolatfelvételt. Ez derül ki Willy de Clercq-nek, az EGK bizottsága nemzetközi kapcsolatokért felelős tagjának az Európa-parlament bi­zottsága előtt elhangzott kijelenté­séből: eszerint az EGK továbbra is ragaszkodik annak kimondásá­hoz, hogy Nyugat-Berlin a Közös Piachoz tartozik. Genfben a KGST szakértői erről a kérdésről nem voltak hajlandók vitázni, mert az 1972-es négyhatalmi megállapo­dás egyértelműen meghatározza a város státusát. Ehhez hasonló, de nem elha­nyagolható részletkérdésekben tehát még vannak véleménykü­lönbségek. Ennek ellenére általá­nos vélemény szerint megvan a lehetőség arra, hogy egyrészt a Közös Piac, másrészt a KGST, illetve az egyes tagországok kö­zött normális, szerződésekkel szabályozott kapcsolatok alakulja­nak ki a közeljövőben. A kétoldalú megbeszélések erről már meg­kezdődtek, illetve folyamatban vannak. P illanatnyilag itt tart tehát a kapcsolatkeresés, sót, van újabb előremutató jel is. Vja- cseszlav Szicsov, a KGST titkárá a 42. ülésszak után tájékoztatott arról, hogy folynak már az előké­születek az újabb szakértői talál­kozóra, . amelyen egyeztethetik a kapcsolatteremtésre vonatkozó nyilatkozatot. KGST-részról két­ségtelenül csakis olyan megálla­podás jöhet szóba, amely nem diszkriminálja sem a szervezetet, sem pedig tagállamait, s elfogadja őket a nemzetközi gazdasági kap­csolatok egyenjogú szereplői­nek. P. VONYIK ERZSÉBET Forradalmár, internacionalista, hazafi

Next

/
Thumbnails
Contents