Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1986-11-19 / 273. szám, szerda

Ismét bizonyítottak A KERTÉSZET A TISZTA JÖVEDELEM JELENTŐS FORRÁSA A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járáshoz tartozó Udvarno- ki (Dvorníky na Ostrove) Egysé­ges Földműves-szövetkezet éle­tében a múlt esztendő a csendes fogadkozások és az áldozatkész szorgoskodás éve volt. Az össze­tételében csaknem teljesen új ve­zető gárda - beleértve az elnöki tisztet betöltő Gdovin Erzsébet mérnököt is - a tagságnak, a kö- zö| tagjai pedig a vezetőség elótt igyekeztek bizonyítani. A neki- gyűrkózés meghozta a remélt si­kert: a járás legkisebb gazdasága a tervezett tiszta nyereséghez az év végi mérlegben hozzáírhatott még 873 ezer koronát. Az elkép­zeléseknek megfelelően sikerült megteremteniük a bővített újrater­melés anyagi feltételeit, s kezdetét vehette az igényesebb mennyisé­gi és minőségi mutatók elérésé­hez vezető út egyengetése. A szö­vetkezet elnöke akkor kiemelte, hogy a közös gazdasági helyzeté­nek megszilárdulása elsősorban a fellendült kertészeti termelés eredményességének köszönhető. A 21 hektáron gazdálkodó 22 fős zöldségkertészeti csoport 1,5 mil­lióval megtoldotta a 2,7 millió ko­ronás tervezett árutermelést és így alapvető mértékben járult hoz­zá a szövetkezet évi nyeresé­géhez. Többet a tervezettnél Most, hogy a kertészetekben is befejeződött a betakarítási idény, kíváncsian érdeklődtünk az Ud­gyarapítására is gondolnunk kell. Mindehhez legkevesebb évi 4,5 millió korona tiszta jövedelemre van szükségünk, melynek előte­remtésében nagy segítségünkre van a kertészet. Meglehet, sőt va­lószínű, hogy ha itt is elkészül a tervezett öntözőrendszer és a szántónak mintegy kétharmadán áttérhetünk az öntözógazdálko- dásra, akkor módosulnak az ará­nyok. A szövetkezet 25 hektáros ker­tészete szabadföldi termelésre szakosodott. Igaz, fóliaházuk is van, de abban csak palántát ne­velnek, mert a vásárolt palánta aránytalanul megdrágítaná a ter­melést és fölemésztené a nyere­ség nagy részét. Márpedig ettől a részlegtől a jövedelmezőségi szint szilárdítását várja a szövet­kezet.- A tervezett 4 millió korona bevétel helyett az idén kerek 6 mil­liót szeretnénk elérni - mondta Vincze Kálmán főkertész. - Ebból az 5,7 millió koronás teljesítmény már biztos, a többiről a napokban döntünk. Több zöldség, értékes vetőmag A szövetkezet az idén 700 ton­na zöldség és 2,5 tonna vetőmag megtermelésére, illetve értékesí­tésére kötelezte magát. A felmé­rések szerint zöldségből mintegy 400 tonnával többet tudnak érté­kesíteni, viszont vetőmagból ke­vesebb termett a tervezettnél. A paprika csumázása idején sok dolgos kézre van szükség a kerté­szetben varnoki Efsz-ben, vajon idén is rászolgáltak-e a kertészeti mun­kacsoport tagjai a dicséretre?- Év közben akadtak értékesí­tési gondjaink - említette egyebek között Gdovin Erzsébet de en­nek ellenére a kertészet ismét a tervezettnél jobb eredménnyel zárja az évet. Ennek kimondottan örülünk, mert sajnos mindig vala­hogy úgy alakul, hogy a bővített újratermeléshez szükséges nye­reségszintet a növénytermesztési és az állattenyésztési ágazat jöve­delmezősége ellenére is csak ab­ban az esetben tudjuk megterem­teni, ha a kertészet a tervezettnél mindig egy kicsivel többet hoz a közös kasszába. Az ötéves terv­időszakban új gazdasági épülete­ket, szilárdított trágyatelepet és központi kazánházat akarunk épí­teni, új vízvezeték-hálózat is kelle­ne, a régi istállók felújításra, kor­szerűsítésre várnak, és a géppark- Nagyon jó termésünk volt paprikából és dinnyéből - említet­te a többi között Kiss Erzsébet kertészmérnök. - Például zöld­paprikából a tervezett 70 tonna helyett 120 tonnát tudtunk értéke­síteni. Ami pedig a vetőmagterme­lést illeti, a karalábéval sajnos ku­darcot vallottunk, viszont a diny- nyénk kitűnően sikerült. A mosto­ha körülmények között tárolt kara­lábét megtámadta a baktériumos rothadás, később pedig a fagyok károsították a növényzetet, így a tervezett 10 mázsa helyett csu­pán 240 kilogramm karalábéma­gunk termett. Ezzel szemben dinnyemagból kétszer annyit tu­dunk kínálni a Semex-nek, mint amennyinek a megtermelésére ígéretet tettünk. Később a fókertész arról be­szélt, hogy ebben az évben kísér­letet tettek a Granát és a Citrina keresztezésével előállított, GR 82­es húsos konzervipari paprika ve­tőmagra történő termesztésével. Az eredménnyel elégedettek, ugyanis a szép nagyra nótt és jól beérett termések bőven ontják a magot.- A paprika csumázása, a mag­nak a magháztól való elkülönítése, a vetőmag tisztítása és szárítása sok munkát ad - tájékoztatott • Vincze Kálmán. - A tervezett 500 kilogramm vetőmag előállításához legkevesebb 70 tonna paprikát kell kimagoznunk. Ilyenkor minden segítő kéznek örülünk, mert az eddig elért 5 tonnás napi teljesít­mény nem kielégítő. Bizony, az időjárás egyre hűvö­sebbre fordul, s a fagy tetemes kárt tehet a termésben. Ez nem csupán a vetőmag és a termelő gazdaság szempontjából lenne hátrányos, hanem azért is, mert a kicsumázott paprikát a szövet­kezet a Slovlik dunaszerdahelyi üzemének szállítja, ahol a lehető legtöbbet szeretnének feldolgozni • ebből a tartósításra kiválóan alkal­mas - és a termelő által lényegé­ben feldolgozásra előkészített - nyersanyagból. A fókertész szá­mítása szerint hozzávetőlegesen 35-40 tonna kicsumázott paprikát tudnának szállítani feldolgozásra, ami az idei nyersanyag-ínséges esztendőben figyelmet érdemlő tételnek számít. xxx Az Udvarnoki Efsz-ben az a hír járja, hogy amikor két évvel ezelőtt a részleg dolgozóinak bemutatták az új főkertészt, az asszonyok rö­viden csak annyit mondtak: - Az­tán úgy vezessen bennünket, hogy többé nem akarunk szé­gyenkezni! Az elmondottak arról tanúskodnak, hogy sem a részleg huszonöt fős közösségének, sem pedig Vincze Kálmánnak nem kell szégyenkeznie a kertészeti rész­leg eredményeiért. KÁDEK GÁBOR Rugalmasabban, szervezettebben Napjainkban sok szó esik a szolgáltatásokról és nem véletlenül. Olyan terület ez, amellyel a lakosság mindennap találkozik, a maga bőrén tapasztalja annak jó vagy árnyéko­sabb oldalait. Mégis vannak nemzeti bizottságok, helyi gaz­dálkodási vállalatok, amelyek nem fordítanak kellő gondot a szolgáltatóhálózat fejlesztésére, a színvonal javítására, a választék bővítésére, a lakossági igények kielégítésére. Ha az utóbbi évek statisztikáját vesszük figyelembe, elége­dettek is lehetnénk. Egy lakosra számítva a szolgáltatások­ból eredő bevétel elérte az évi 586,5 koronát, s csaknem tízezer begyüjtőhellyel és szolgáltató létesítménnyel rendel­kezünk. Míg 1982-ben 2336-an, ma már közel ötezerhétszá- zan végeznek szolgáltatótevékenységet iparengedély alap­ján. A legfontosabbat, a lakosság elégedettségét azonban nem sikerült elérnünk. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy csökkent a helyi gaz­dálkodási vállalatok rentabilitása és három év alatt a lakos­ságtól eredő bevétel arányát huszonegy százalékról csak huszonhat százalékra sikerült növelni. Az okot elsősorban az irányító és a szervező munka hiányosságaiban kell keresni. Például az idényárak lehetőségével a Nyugat-szlovákiai kerület ötven vállalata közül csak öt élt. A hiba abban van, hogy a vállalatoknak kell kezdeményezni a kedvezményes árak bevezetését, amit a nemzeti bizottság hagy jóvá, s így az ügyintézés hosszadalmas. A központi bizottság szolgáltatásokkal foglalkozó ülése óta Szlovákia-szerte a vállalatok, a nemzeti bizottságok számos tervet dolgoztak ki a szolgáltatások színvonalának javítására. A helyi gazdálkodási vállalatoknál és a kisüze­mekben azt tervezték, hogy megszüntetik a termelőüzemek részére végzett bedolgozó munkákat. Sajnos, ezeknek a munkáknak csak egyharmadát szüntették meg, de közben újabb üzemekkel kötöttek kooperációs szerződéseket, ter­mészetesen az illetékes szervek tudtával. Mindez annak tudható be, hogy az irányító nemzeti bizottság megelégszik azzal, hogy a vállalat teljesíti a tervét és szemet huny afelett, hogy milyen arányban veszi ki részét a lakossági szolgáltatá­sokból. A szövetkezetek és más vállalatok sem kapcsolód­nak be a szolgáltatótevékenységbe úgy, amint az a párthatá­rozat alapján feladatuk volna. Ha a szolgáltatások terén előbbre akarunk lépni, márpedig ezt tűzte ki a CSKP XVII. kongresszusa, akkor változtatni kell az irányításon, a szervező munkán. Olyan emberek kezébe kell az irányítást adni, akik nemcsak beszélnek a kitűzött feladatokról, hanem kommunista helytállással mindent meg­tesznek teljesítésükért. Megoldatlan a helyi gazdálkodási vállalatok anyag- és pótalkatrész ellátása is. A szolgáltatá­sokban csak a dolgozók nagyobb anyagi érdekeltsége, a jobb munkaszervezés és az irányító munka tökéletesítése hozhatja meg a várt eredményt. NÉMETH JÁNOS Csak a munkám lett több A magot házilag készített centrifugában Farsang Károly különíti el a magháztól. A felvételen Kiss Erzsébet mérnökkel a végzett munka minőségét ellenőrzik (A szerző felvételei) Ismerős neveket kerestem a Központi Bizottság újonnan vá­lasztott tajgai között az SZLKP legutóbbi kongresszusán. Az egyik névnél megálltam. Nem volt ugyan ismerős, de érsekújvári (Nové Zámky), az Elektrosvitben dolgozik, velem majdnem egyko­rú, magyar nemzetiségű és Tar- doskedden (Tvrdošovce) szüle­tett. Ismernem kellene. De a név- Fučík Erzsébet - nem mond semmit. Bár lehet, hogy a férje nevét viseli. A kongresszus szü­netében egyszer csak boldogan fedeztem fel a régi gyerekkori paj­tást, Dózsa Erzsit, aki - vannak véletlenek - azonos Fučík Erzsé­bettel. Rég találkoztunk, van mit me­sélni. Erzsi a nyolcadik osztály után az Elektrosvitbe került, Érsekújvárba. Húsz évig a szalag mellett dolgozott, lámpákat sze­relt, kilenc éve pedig minőségi ellenőr. A kettes részleg 525-ös műhelyében nyolcvan asszony munkáját ellenőrzi. Négyszáz wat­tos utcai lámpákat szerelnek, ha­vonta mintegy tízezer darabot. Mind exportra megy. Nem is volna semmi baj, ha néha nem akadoz­na a szállítás, mert ha nincs anyag, naponta kétszer is át kell dobni a szalagot - mondja Fučík Erzsébet, amikor felkerestem. Huszonkilenc éve dolgozik az Elektrosvitben, sosem volt más munkahelye. Férjhez ment, felne­velt két gyereket, már unokái van­nak - majd megözvegyült. Viszonylag későn lett párttagje­lölt, harminchárom éves korában.- Amikor már a gyerekek kicsit megnőttek, és nem voltam annyira lekötve. - Úgy érezte, miért ne lehetne párttag, hiszen becsülete­sen dolgozik. S nem sokkal ké­sőbb a 2-es számú alapszervezet 6. pártcsoportjának a vezetője lett. Erős akaratú, energikus asz- szony Fučíkné, a rábízott felada­tokat kedvvel végzi. - Annyi a funkcióm! Egyik kolléganőm azt mondta, nem létezik, hogy ezt mind bírom. Meg hogy otthon is minden rendben van, meg a kert­ben is. Hogy csinálom? Mondom: úgy, hogy be kell osztani az időt. Engem minden érdekel. Számom­ra elképzelhetetlen, hogy mondjuk elmegyek egy gyűlésről. Minden szóra úgy figyelek, akár egy első osztályos. • - Meglepett, hogy az SZLKP KB póttagjává javasoltak?- Nagyon meglepődtem, ami­kor Chmelár elvtárs, az üzemi pártbizottság elnöke közölte ve­lem, milyen megtiszteltetés ért. Azt mondta, azért esett rám a vá­lasztás, mert úgy vélték, biztosan jól fogom képviselni a gyárat, a já­rást, hiszen sokszor hallott, amikor gyűléseken felszólaltam. Megkér­dezte, hogy mi a véleményem. Bevallom, szóhoz sem tudtam jutni.- Igent mondtál?- Nem mertem azonnal igent mondani. Egy nap gondolkodási időt kértem. Különös érzés fogta el, meséli Fučík Erzsébet, amikor az SZLKP legutóbbi kongresszusán a KB új póttagjai között a nevét olvasták. - Azt az érzést nem lehet elmon­dani. A könnyeim is kipotyogtak. Ennyi embert fogok képviselni!- Bizonyára nagy volt a munka­társaid között a csodálkozás, ami­kor megtudták a hírt.- Nem is. Ismernek, tudják, hogy nincs olyan gyűlés, ahol fel ne vetnék valamilyen problémát. Amit mondani akarok, mindig le­írom magamnak, mert fejből szlo­vákul azért mégsem tudok olyan folyékonyan beszélni. A munka­társaim talán azt hiszik, hogy én mindent tudok.- És ez így van?- Dehogyis! Nem, nem tudok mindent. Az új megbízatásommal is csak most ismerkedem. Egy év múlva már majd többet tudok mondani.-Történt valami változás az életedben, a munkahelyeden, amióta a KB póttagja lettél?- Nem. Én nem változtam meg, egyszerű ember vagyok. Hogyan nézne az ki, ha most egyszerre másképpen kezdenék viselkedni. Több a gondom, mert azt akarom, hogy elégedettek legyenek velem, s ezért mindenre nagyon odafi­gyelek.- Több lett a fizetésed?- Egy koronával sem. Csak a munkám lett több. S ha a műhely­ben túlórázni kell, ugyanúgy bent maradok, mint a többiek. Havonta ezernyolcszáz, ezerkilencszáz ko­ronát keresek, a prémiumokkal együtt.-Te munkásnő vagy. Ha most felajánlanák, hogy nagyobb fizeté­sért hivatali beosztást kapsz...- .. .nem fogadnám el. Huszon­kilenc éve ezt a munkát végzem, én innen el nem mennék. Nem létezik. Nem tudom elképzelni, hogy ne legyek közvetlen kapcso­latban az emberekkel, szeretem tudni, mi foglalkoztatja őket, mi­lyen gondjaik vannak. S örömmel tölt el, ha a problémáikat megfele­lő fórumokon tolmácsolhatom. Sok feladat vár Fučík Erzsébet­re; részben olyanok, amelyekben még gyakorlatot és tapasztalato­kat kell szereznie, de lényegesen több az a munka, amelyben eddig szerzett tapasztalataival segít közvetlen környezetének, elsősor­ban mint instruktor, a pártalap- szervezetének. Elsőrendű köve­telmény náluk is a tagsági állo­mány fejlesztése. De ez rendkívüli körültekintést kíván a párttisztség­viselőktől. - Alapszervezetünknek a fele fiatal. De nem könnyű kivá­lasztani a nem párttagok között a megfelelőt. Volt rá ugyanis pél­da, hogy az illető nem felelt meg. - Példaként említi azt az esetet, amikor a terv szerint egy évben nyolc tagjelöltet kellett volna fel­venniük. - Ez soknak bizonyult. Nem tudnánk annyi fiatalt felkészí­teni. Nem megy az olyan egysze­rűen, hogy azt mondjuk valakinek, gyere közénk. Ez túl egyszerű volna. Ez a megoldás kényelmes volna mindkét fél számára. Nehe­zebb, de több örömet és sikert hoz, ha nem a létszámnövelés a célja a tagsági alap bővítésének, s az igazi sikerélményt az jelenti, amikor a fiatalemberek keresik meg a pártelnököt. Mint ahogyan Fučík Erzsébet is tette. KOPASZ CSILLA ÚJ SZÚ 4 1986. XI. 19.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents