Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1986-11-18 / 272. szám, kedd

Levelezőink írják Feltárják a tartalékokat Évzáró szak- szervezeti konfe­renciát tartottak a Hajósok Házá­ban a komáromi (Komárno) Jed­nota fogyasztási szövetkezet tagjai. Árgyusi Imre, az FSZM üzemi bizottságának el­nöke beszámo­lójában ismertet­te az elmúlt idő­szak gazdasági eredményeit. Az értékelt időszak­ban a szövetke­zet a kiskereskedelmi forgalom 86,6 millió koronás tervét 13,9 mil­lió koronával teljesítette túl. A kö­telezettségvállalási mozgalomba 1470-en kapcsolódtak be, a szo­cialista munkaversenybe pedig 647 alkalmazott. A szocialista bri­gádmozgalom aranyjelvényét há­rom kollektíva, az ezüstöt tizen­egy, a bronzot pedig tizenkét kol­lektíva tagjai kapták meg. A beszámoló további részében értékelték az egyes bizottságok munkáját, s megállapították, hogy az elért eredményekkel nem elé­gedhetnek meg, tovább kell fokoz­ni az aktivitást, elsősorban a meg­lévő tartalékok feltárásával. A konferencia végén kitüntették (a felvételen) a jubileumukat ün­neplőket és a legjobb dolgozókat, kollektívákat. Kép és szöveg: Sztrecskó Rudolf Élenjáró szocialista brigád A Liaz nagykürtösi (Veľký Krtíš) 08-as számú üzemében, ahol 27 szocialista brigád tevékenykedik, nagy figyelmet szentelnek a szo­cialista brigádmozgalomnak. Az energetikai részlegen működő Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 63. Évfordulója elnevezésű, 36 tagú szocialista brigád vezetője Eva Pačesová. Fényképük beke­rült a járás legjobb dolgozóinak és kollektíváinak arcképcsarnokába. Jó eredményeiket az utóbbi két- három évben bekövetkezett lé­nyeges szemléletváltozásnak kö­szönhetik. A tagok meggyőződés­ből fokozzák aktivitásukat. Egyéni és kollektív szocialista vállalásaik értékét is szüntelenül növelik. Di­cséretes az újítómozgalomban elért eredményük. Idén tíz újítási javaslatot nyújtottak be, melyek­nek a termelésben való alkalma­zása 66 ezer korona társadalmi hasznot eredményezett. A brigád az üzemi szocialista munkaversenyben, a nem terme­lésben dolgozó kollektívák kate­góriájában ötször egymás után végzett az első helyen. Bodzsár Gyula Tevékeny tanulók A Galántai (Galanta) Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző Intézet két szakmára készít fel fiatalokat, mégpedig mezőgazdasági gépja­vító és gépkocsijavító munkára. Az iskolában 356-an tanulnak. Az elméleti felkésžúlésen kívül gya­korlatokon is részt vesznek a járás mezőgazdasági üzemeiben. A ta­nulás mellett a szakköri tevékeny­ségre is lehetőségük nyílik. Érdek­lődésüknek megfelelően 15 szak­kör közül választhatnak. Jó ered­ményeket elsősorban a sportkörök - asztalitenisz, kézilabda, röplab­da, lövészet - érnek el. A tanulók sokrétű munkájukon kívül társadalmi munkát is végez­nek. Az elmúlt tanévben az iskola- épület karbantartása, a sportpá­Korszerű műszaki könyvtár A lévai (Levice) Levitex vállalat műszaki könyvtárában 20 800 kö­tet van. A könyvállományt, - mely­nek bővítésére az idén 55 ezer koronát fordítanak - textilipari, po­litikai gazdaságtan, elektronikai, gépipari, jogtudományi könyvek, enciklopédiák, szótárak, újságok, hazai és külföldi folyóiratok, vala­mint egyéb információs anyagok alkotják. Jelenleg több mint ötszáz állandó olvasójuk van, s kilenc hónap alatt 880 könyvet kölcsö­nöztek ki. Gáspár Magdolna könyvtáros elmondta, hogy a hagyományos könyvkölcsönzésen kívül egyéb szolgáltatást is nyújtanak az olva­sóknak. A könyvtárközi kölcsön­zés keretében a bratislavai Szlo­vák Műszaki Könyvtár elküldi a bibliográfiát a kért szakirodalom­ról, azonkívül fordításokat biztosí­tanak angol, német és orosz szak- irodalomból az Újságírók Nem­zetközi Szervezetén keresztül. A vállalat nemrég egy mikrofilm­olvasót vásárolt a könyvtárnak. Császár Ernő lyák rendbe hozása és a Nemzeti Front választási programjának tel­jesítése során, valamint a mező­gazdasági csúcsmunkák idején több mint 14 500 órát dolgoztak le és 7,5 tonna ócskavasat gyűjtöt­tek. Oláh Gyula Tökéletesítik az együttműködést Százhuszonhatan vettek részt az Ipolykeszi (Kosihy nad Ipľom) Hnb ülésén, melyen jelen voltak a párt- és állami szervek járási képviselői is. Bodzsár Sándor hnb-elnök szá­molt be a község választási prog­ramjának és szocialista kötelezett­ségvállalásának teljesítéséről. Szólt arról, hogy a nemzeti bizott­ságok szerepét el kell mélyíteni, jobban ki kell használni az anyagi forrásokat és a helyi lehetősége­ket a lakosság szükségleteinek ki­elégítésére. Fokozni kell a lakos­ság részvételét a nemzeti bizott­ságok munkájában, tökéletesíteni kell az együttműködést a Nemzeti Front tömegszervezeteivel. A vitában felszólalók többek kö­zött kérték, hogy községükbe is­mét járjon a mozgó húsbolt, továb­bá* hogy mielőbb oldják meg a háztartási hulladékok elszállítá­sának gondját, valamint javítsák a bratislavai tévéadás I. műsorá­nak vételét. Molnár József Reklamáció nélkül Az Érsekújvári (Nové Zámky) járás jól működő üzemei közé tar­tozik a Szlovákiai Keményítőgyá­rak Dolný Ohaj-i üzeme. Az elmúlt háromnegyed évben a bruttó ter­melés tervét 101,9 százalékra tel­jesítették, s így 620 ezer koroná­val szárnyalták túl a tervet. Az értékelt időszakban 348 ezer ko­rona értékű szárított búzafehérjét szállítottak Svájcba, 290 ezer ko­rona értékben Görögországba, Jugoszláviába pedig 91 200 tonna búzakeményítót 6 millió 264 ezer korona értékben. Az üzem exportszállítmányaival kapcsolatban egyetlen reklamáció sem érkezett. Ezeknek a felada­toknak a teljesítésében 116 kol­lektíva vett részt. Az üzemi pártbi­zottság és az üzem vezetősége nagy figyelmet szentelt a munka­kezdeményezés fejlesztésének. A versenymozgalom élén a szo­cialista brigádok állnak. Közülük kilencnek a tagjai már bronz-, nyolcénak ezüst-, hároménak a tagjai pedig aranyjelvényeket kaptak. A tervfeladatok rendszeres, ki­váló teljesítéséért az üzem meg­kapta A Szocialista Munka Üzeme és A Kiváló Minőség Üzeme kitün­tetést. Balogh Ilona Losoncon (Lučenec) lényegesen meggyorsította a közlekedést az új közúti híd, amely három sávos és a városközpontot köti össze Apátfalu­val (Opatová). A gyalogosok közlekedését a felüljáró teszi biztonsá­gossá. Búkor József felvétele Egy év mérlege Évzáró gyűlést tartott a nőszö­vetség perbenyíki (Pribeník) alap­szervezete, melyen részt vett Dancsanyin Katalin járási küldött, Sápos Menyhért hnb-elnök, vala­mint Szabó László, a helyi párt- szervezet elnöke. A szervezet munkájáról Kiss Vilma elnök számolt be. Elmondta, hogy a tagság minden munkába bekapcsolódott. Részt vettek a ta­vaszi nagytakarításban, faluszépí­tésben s mezőgazdasági munká­ban. A helyi szövetkezetnek segí­tettek a paradicsom és a paprika szedésénél, valamint a szőlő ka­pálásánál és szüretelésénél. Ki­rándulást szerveztek Hajdúszo­boszlóra (Magyarország), ame­lyen ötvenen vettek részt. A négy legaktívabb tagot - Ballók Gyulá- nét, Kulimár Istvánnét, Lengyel Istvánnét és Fetyko Sándornét -, akikre mindig számítani lehet, megjutalmazták. Jóváhagyták a jövő évre szóló tervet, valamint a járási konferen­ciára Kiss Bélánét, Godzsók La- josnét és Holczeiter Máriát válasz­tották meg küldöttnek. Kázsmér Éva u fii FI m 111. kJ lii LL „Itt minden a tiéd lesz“ B. I.: A nagybátyám a feleségé­vel és az anyósával élt együtt. A legközelebbi rokonok közül mi látogattuk őket a leggyakrabban, segítettünk is, ha tudtunk. A nagy­bátyám azt mondogatta, hogy enyém lesz ott minden. Erre sok tanú van. A felesége halála után még gyakrabban mondogatta és üzengetett is, menjek már el vele jogászhoz, mert végrendelkezni akar a javamra. Én ezt szerényen halogattam, hogy van még idó. Amikor végre ráadtam a fejem, ó hirtelen két nappal a megbeszélt időpont előtt meghalt. Az egész vagyon a 90 éves anyósára ma­radt, mivel közös háztartásban él­tek. így a felesége rokonai kerül­tek előnybe. Az anyóst rábeszél­ték, hogy adja el a házat egy idegennek, holott korábban meg­egyeztünk, hogy én venném meg úgy, hogy a vételár felét fizetem ki, mivel mint legközelebbi rokonnak elsőbbségi jogom van. Az ár felét persze nem kaptam meg. Nem tartom igazságosnak a dolgot, s azt szeretném megtudni, meg­szerezhetem-e legalább a vagyon felét és ha igen, milyen úton. Ha erre nem lenne mód, akkor azt szeretném tudni, milyen lehetőség van arra, hogy legalább az állam­nak fizesse vissza a nem jogos pénzt? Elsősorban meg kell monda­nunk, hogy önnek sem elsőbbségi (?)'sem pedig öröklési joga nem volt. Sót nem is tartozott azoknak a személyeknek a körébe, akikkel a törvényes öröklés rendje, mint esetleges örökösökkel számol. Ilyenek a leszármazók, a házas­társ, az örökhagyó szülei, testvé­rei, valamint azok, akik az örökha­gyóval annak halála előtt legalább egy évig éltek közös háztartásban és ebből az okból gondoskodtak a közös háztartás vezetéséről, il­letve eltartásukkal az örökhagyóra voltak utalva. Az öröklési jog szempontjából ön tehát teljes mér­tékben idegennek minősül, s csak ugyanolyan feltételek mellett örö­kölhetett volna, mint bármely más vadidegen személy - végrendelet alapján. A szóban tett ígéretnek („itt minden a tiéd lesz“) ebben az esetben nincs jogi jelentősége. A jogrendünk nem ismeri el a szó­beli végrendeletet, így erre sem hivatkozhat. Ami a megegyezésüket illeti, a nagybátyja halála után az egész hagyaték az anyósára szállt át. Teljes értékű tulajdonosa lett a háznak is. Mivel önöknek sem társtulajdonosi, sem más hasonló joguk nem volt a házhoz, nem illeti meg önöket az „elsőbbség“ joga sem a ház eladásánál. A megálla­podásuk pedig nyilván nem olyan alakban volt megtéve, hogy ez a tulajdonost (az örököst) bármilyen mértékben is korlátozta volna. Jo­gában állt tehát a házat eladni annak, akivel erről megállapodott a jog által előírt formában. Ezért a törvényes tulajdon-átruházási il­letéken kívül nem is tartozik az államnak semmivel sem. Megjegyezzük még, hogy amennyiben a nagybátyja anyósát a saját leszármazói (gyermekei, unokái vagy dédunokái) vették gondozásba, nem is valószínű, hogy a vagyona felét végrendeleti- leg önökre hagyhatta volna (még ha öröklés útján szerezte is), mivel az ún. kötelesrésszel a törvény védi a leszármazók öröklési jogát. Házassági ügyek HGÉ. Nem élek a férjemmel. Én a szüleimnél lakom, ő pedig a leg­újabb barátnőjénél. Márciusban volt egy bontótárgyalásunk, de mi­vel ő nem egyezett bele a válásba a bíróság elutasította a keresete­met. Fellebbeztem (erre is 400 koronát fizettem be), de a felleb­bezési tárgyaláson sem választot­tak el minket, bár itt már a férjem is beleegyezett a válásba. A férjemtől havonta négyszáz korona gyer­mektartást kapok és a kétszáz korona összegű családi pótlékot. Ebből azonban nehéz kijönni, ezért azt szeretném tudni, kérhe­tem-e a férjemtől, hogy a fölösle­gesen kidobott nyolcszáz koroná­nak legalább a felét megtérítse. A másik kérdésem az idén már­ciusban számunkra kiutalt kétszo­bás állami lakásra vonatkozik. A lakásra a férjem és a barátnője (a kisfiával) tartanak igényt. Ne­kem is szükségem lenne rá, mert nemsokára munkába állok. Ezért azt szeretném tudni, kérhetek-e másik lakást, illetve milyen esélye­im vannak egy másik lakás kiuta­lására ha nem vagyunk elválva? Arról, hogy ki viselje a perkölt­ségeket (ide tartozik az illeték is) a bíróság dönt ugyanabban az ítéletben vagy határozatban, melyben a per tárgyát képező kér­désről dönt. A Polgári perrendtar­tás 144. §-a szerint a peres felek­nek a házassági bontóperben nincs joguk a perköltségek megté­rítésére. „A bíróság azonban - ha ezt az eset körülményei vagy a fe­lek viszonyai indokolják - megítél­heti ezeknek a költségeknek vagy egy részüknek a megtérítését.“ A választ az első kérdésére tehát a bíróságok döntéseiben találhatja meg. Ami a lakást illeti, ha a házas­társaknak vagy akár egyiküknek lakáshasználati joga keletkezik, általában közös lakáshasználati jog jön létre, s amíg valakit ilyen lakáshasználati jog illet meg, nem utalható ki számára minden továb­bi nélkül újabb lakás. Igaz, az önök esetében a helyzet jóval bo­nyolultabb. Először is azért, mert nem keletkezik közös lakáshasz­nálati jog, ha „a házastársak tartó­san nem élnek együtt“ (lásd a h’oi- gári Törvénykönyv 175. §-ának 3. bekezdését). A leveléből nem de­rül ki, hogy a lakás kiutalásakor, pontosabban a lakás átvételéről és átadásáról szóló megegyezés megkötésekor önök még tartósan együtt éltek-e vagy sem, s így keletkezett-e közös lakáshaszná­lati joguk. Az viszont kiderül, hogy a lakást nem használja egyikük sem, márpedig ez a Lakásgazdál­kodási Törvény 28. §-ának 6. be­kezdése szerint esetleg jogalapja lehet annak, hogy a nemzeti bi­zottság megszüntesse korábbi ha­tározatát, s a lakást más igénylő­nek utalja ki. Először is azt ajánljuk tehát, hogy a lakást minél előbb foglalja el vagy legalább tisztázza a nemzeti bizottság lakásosztá­lyán, keletkezett-e önnek lakás- használati joga. Ha a lakásba be­költözik, s a lakást a férje is saját magának követelné, az esetleges újabb, „sikeres“ válóper után in­dítványozza az illetékes járásbíró­ságon, hogy az szüntesse meg közös lakáshasználati jogukat, s határozza meg,melyikük jogosult a lakás további használatára. En­nek a kérdésnek eldöntésénél a bíróság köteles figyelembe ven­ni a kiskorú gyermekek érdekeit. Szabadság S. K.: A fizetetten gyermekgon­dozási szabadság után október­ben álltam ismét munkába. Azt szeretném tudni, jogom lesz-e szabadságra még az idén. Ahhoz, hogy az idén joga kelet­kezzen üdülési szabadságra telje­sítenie kell az öthavi folyamatos munkaviszony feltételét (ezt nyil­ván teljesíti is), valamint a 75 napi munkavégzés feltételét. Ebbe a 75 napba be kell számítani bizonyos esetekben olyan napokat is, ami­kor valójában nem végzett munkát (így például a szabadságon, a fi­zetett anyasági szabadságon töl­tött napokat is), továbbá ha a hét folyamán a meghatározott munka­időt ledolgozta nem öt, hanem hat napot kell beszámítani (lásd a Munka Törvénykönyvét végre­hajtó rendelet 64. §-ának 3. be­kezdését). így talán teljesíteni fog­ja az üdülési szabadságra való jogigény létrejöttének második fel­tételét még ha az év elsó kilenc hónapjában fizetetlen gyermek- gondozási szabadságon volt is. Az évi szabadságát azonban ebben az esetben rövidíteni fogják az említett rendelet 16. §-ának 1. be­kezdése alapján az első száz iga­zoltan mulasztott munkanapért a szabadság egy tizenkettedével, s minden további 25 igazoltan mu­lasztott munkanapért további egy tizenketteddel. (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1986. XI. 18.

Next

/
Thumbnails
Contents