Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1986-11-18 / 272. szám, kedd
Levelezőink írják Feltárják a tartalékokat Évzáró szak- szervezeti konferenciát tartottak a Hajósok Házában a komáromi (Komárno) Jednota fogyasztási szövetkezet tagjai. Árgyusi Imre, az FSZM üzemi bizottságának elnöke beszámolójában ismertette az elmúlt időszak gazdasági eredményeit. Az értékelt időszakban a szövetkezet a kiskereskedelmi forgalom 86,6 millió koronás tervét 13,9 millió koronával teljesítette túl. A kötelezettségvállalási mozgalomba 1470-en kapcsolódtak be, a szocialista munkaversenybe pedig 647 alkalmazott. A szocialista brigádmozgalom aranyjelvényét három kollektíva, az ezüstöt tizenegy, a bronzot pedig tizenkét kollektíva tagjai kapták meg. A beszámoló további részében értékelték az egyes bizottságok munkáját, s megállapították, hogy az elért eredményekkel nem elégedhetnek meg, tovább kell fokozni az aktivitást, elsősorban a meglévő tartalékok feltárásával. A konferencia végén kitüntették (a felvételen) a jubileumukat ünneplőket és a legjobb dolgozókat, kollektívákat. Kép és szöveg: Sztrecskó Rudolf Élenjáró szocialista brigád A Liaz nagykürtösi (Veľký Krtíš) 08-as számú üzemében, ahol 27 szocialista brigád tevékenykedik, nagy figyelmet szentelnek a szocialista brigádmozgalomnak. Az energetikai részlegen működő Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. Évfordulója elnevezésű, 36 tagú szocialista brigád vezetője Eva Pačesová. Fényképük bekerült a járás legjobb dolgozóinak és kollektíváinak arcképcsarnokába. Jó eredményeiket az utóbbi két- három évben bekövetkezett lényeges szemléletváltozásnak köszönhetik. A tagok meggyőződésből fokozzák aktivitásukat. Egyéni és kollektív szocialista vállalásaik értékét is szüntelenül növelik. Dicséretes az újítómozgalomban elért eredményük. Idén tíz újítási javaslatot nyújtottak be, melyeknek a termelésben való alkalmazása 66 ezer korona társadalmi hasznot eredményezett. A brigád az üzemi szocialista munkaversenyben, a nem termelésben dolgozó kollektívák kategóriájában ötször egymás után végzett az első helyen. Bodzsár Gyula Tevékeny tanulók A Galántai (Galanta) Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet két szakmára készít fel fiatalokat, mégpedig mezőgazdasági gépjavító és gépkocsijavító munkára. Az iskolában 356-an tanulnak. Az elméleti felkésžúlésen kívül gyakorlatokon is részt vesznek a járás mezőgazdasági üzemeiben. A tanulás mellett a szakköri tevékenységre is lehetőségük nyílik. Érdeklődésüknek megfelelően 15 szakkör közül választhatnak. Jó eredményeket elsősorban a sportkörök - asztalitenisz, kézilabda, röplabda, lövészet - érnek el. A tanulók sokrétű munkájukon kívül társadalmi munkát is végeznek. Az elmúlt tanévben az iskola- épület karbantartása, a sportpáKorszerű műszaki könyvtár A lévai (Levice) Levitex vállalat műszaki könyvtárában 20 800 kötet van. A könyvállományt, - melynek bővítésére az idén 55 ezer koronát fordítanak - textilipari, politikai gazdaságtan, elektronikai, gépipari, jogtudományi könyvek, enciklopédiák, szótárak, újságok, hazai és külföldi folyóiratok, valamint egyéb információs anyagok alkotják. Jelenleg több mint ötszáz állandó olvasójuk van, s kilenc hónap alatt 880 könyvet kölcsönöztek ki. Gáspár Magdolna könyvtáros elmondta, hogy a hagyományos könyvkölcsönzésen kívül egyéb szolgáltatást is nyújtanak az olvasóknak. A könyvtárközi kölcsönzés keretében a bratislavai Szlovák Műszaki Könyvtár elküldi a bibliográfiát a kért szakirodalomról, azonkívül fordításokat biztosítanak angol, német és orosz szak- irodalomból az Újságírók Nemzetközi Szervezetén keresztül. A vállalat nemrég egy mikrofilmolvasót vásárolt a könyvtárnak. Császár Ernő lyák rendbe hozása és a Nemzeti Front választási programjának teljesítése során, valamint a mezőgazdasági csúcsmunkák idején több mint 14 500 órát dolgoztak le és 7,5 tonna ócskavasat gyűjtöttek. Oláh Gyula Tökéletesítik az együttműködést Százhuszonhatan vettek részt az Ipolykeszi (Kosihy nad Ipľom) Hnb ülésén, melyen jelen voltak a párt- és állami szervek járási képviselői is. Bodzsár Sándor hnb-elnök számolt be a község választási programjának és szocialista kötelezettségvállalásának teljesítéséről. Szólt arról, hogy a nemzeti bizottságok szerepét el kell mélyíteni, jobban ki kell használni az anyagi forrásokat és a helyi lehetőségeket a lakosság szükségleteinek kielégítésére. Fokozni kell a lakosság részvételét a nemzeti bizottságok munkájában, tökéletesíteni kell az együttműködést a Nemzeti Front tömegszervezeteivel. A vitában felszólalók többek között kérték, hogy községükbe ismét járjon a mozgó húsbolt, továbbá* hogy mielőbb oldják meg a háztartási hulladékok elszállításának gondját, valamint javítsák a bratislavai tévéadás I. műsorának vételét. Molnár József Reklamáció nélkül Az Érsekújvári (Nové Zámky) járás jól működő üzemei közé tartozik a Szlovákiai Keményítőgyárak Dolný Ohaj-i üzeme. Az elmúlt háromnegyed évben a bruttó termelés tervét 101,9 százalékra teljesítették, s így 620 ezer koronával szárnyalták túl a tervet. Az értékelt időszakban 348 ezer korona értékű szárított búzafehérjét szállítottak Svájcba, 290 ezer korona értékben Görögországba, Jugoszláviába pedig 91 200 tonna búzakeményítót 6 millió 264 ezer korona értékben. Az üzem exportszállítmányaival kapcsolatban egyetlen reklamáció sem érkezett. Ezeknek a feladatoknak a teljesítésében 116 kollektíva vett részt. Az üzemi pártbizottság és az üzem vezetősége nagy figyelmet szentelt a munkakezdeményezés fejlesztésének. A versenymozgalom élén a szocialista brigádok állnak. Közülük kilencnek a tagjai már bronz-, nyolcénak ezüst-, hároménak a tagjai pedig aranyjelvényeket kaptak. A tervfeladatok rendszeres, kiváló teljesítéséért az üzem megkapta A Szocialista Munka Üzeme és A Kiváló Minőség Üzeme kitüntetést. Balogh Ilona Losoncon (Lučenec) lényegesen meggyorsította a közlekedést az új közúti híd, amely három sávos és a városközpontot köti össze Apátfaluval (Opatová). A gyalogosok közlekedését a felüljáró teszi biztonságossá. Búkor József felvétele Egy év mérlege Évzáró gyűlést tartott a nőszövetség perbenyíki (Pribeník) alapszervezete, melyen részt vett Dancsanyin Katalin járási küldött, Sápos Menyhért hnb-elnök, valamint Szabó László, a helyi párt- szervezet elnöke. A szervezet munkájáról Kiss Vilma elnök számolt be. Elmondta, hogy a tagság minden munkába bekapcsolódott. Részt vettek a tavaszi nagytakarításban, faluszépítésben s mezőgazdasági munkában. A helyi szövetkezetnek segítettek a paradicsom és a paprika szedésénél, valamint a szőlő kapálásánál és szüretelésénél. Kirándulást szerveztek Hajdúszoboszlóra (Magyarország), amelyen ötvenen vettek részt. A négy legaktívabb tagot - Ballók Gyulá- nét, Kulimár Istvánnét, Lengyel Istvánnét és Fetyko Sándornét -, akikre mindig számítani lehet, megjutalmazták. Jóváhagyták a jövő évre szóló tervet, valamint a járási konferenciára Kiss Bélánét, Godzsók La- josnét és Holczeiter Máriát választották meg küldöttnek. Kázsmér Éva u fii FI m 111. kJ lii LL „Itt minden a tiéd lesz“ B. I.: A nagybátyám a feleségével és az anyósával élt együtt. A legközelebbi rokonok közül mi látogattuk őket a leggyakrabban, segítettünk is, ha tudtunk. A nagybátyám azt mondogatta, hogy enyém lesz ott minden. Erre sok tanú van. A felesége halála után még gyakrabban mondogatta és üzengetett is, menjek már el vele jogászhoz, mert végrendelkezni akar a javamra. Én ezt szerényen halogattam, hogy van még idó. Amikor végre ráadtam a fejem, ó hirtelen két nappal a megbeszélt időpont előtt meghalt. Az egész vagyon a 90 éves anyósára maradt, mivel közös háztartásban éltek. így a felesége rokonai kerültek előnybe. Az anyóst rábeszélték, hogy adja el a házat egy idegennek, holott korábban megegyeztünk, hogy én venném meg úgy, hogy a vételár felét fizetem ki, mivel mint legközelebbi rokonnak elsőbbségi jogom van. Az ár felét persze nem kaptam meg. Nem tartom igazságosnak a dolgot, s azt szeretném megtudni, megszerezhetem-e legalább a vagyon felét és ha igen, milyen úton. Ha erre nem lenne mód, akkor azt szeretném tudni, milyen lehetőség van arra, hogy legalább az államnak fizesse vissza a nem jogos pénzt? Elsősorban meg kell mondanunk, hogy önnek sem elsőbbségi (?)'sem pedig öröklési joga nem volt. Sót nem is tartozott azoknak a személyeknek a körébe, akikkel a törvényes öröklés rendje, mint esetleges örökösökkel számol. Ilyenek a leszármazók, a házastárs, az örökhagyó szülei, testvérei, valamint azok, akik az örökhagyóval annak halála előtt legalább egy évig éltek közös háztartásban és ebből az okból gondoskodtak a közös háztartás vezetéséről, illetve eltartásukkal az örökhagyóra voltak utalva. Az öröklési jog szempontjából ön tehát teljes mértékben idegennek minősül, s csak ugyanolyan feltételek mellett örökölhetett volna, mint bármely más vadidegen személy - végrendelet alapján. A szóban tett ígéretnek („itt minden a tiéd lesz“) ebben az esetben nincs jogi jelentősége. A jogrendünk nem ismeri el a szóbeli végrendeletet, így erre sem hivatkozhat. Ami a megegyezésüket illeti, a nagybátyja halála után az egész hagyaték az anyósára szállt át. Teljes értékű tulajdonosa lett a háznak is. Mivel önöknek sem társtulajdonosi, sem más hasonló joguk nem volt a házhoz, nem illeti meg önöket az „elsőbbség“ joga sem a ház eladásánál. A megállapodásuk pedig nyilván nem olyan alakban volt megtéve, hogy ez a tulajdonost (az örököst) bármilyen mértékben is korlátozta volna. Jogában állt tehát a házat eladni annak, akivel erről megállapodott a jog által előírt formában. Ezért a törvényes tulajdon-átruházási illetéken kívül nem is tartozik az államnak semmivel sem. Megjegyezzük még, hogy amennyiben a nagybátyja anyósát a saját leszármazói (gyermekei, unokái vagy dédunokái) vették gondozásba, nem is valószínű, hogy a vagyona felét végrendeleti- leg önökre hagyhatta volna (még ha öröklés útján szerezte is), mivel az ún. kötelesrésszel a törvény védi a leszármazók öröklési jogát. Házassági ügyek HGÉ. Nem élek a férjemmel. Én a szüleimnél lakom, ő pedig a legújabb barátnőjénél. Márciusban volt egy bontótárgyalásunk, de mivel ő nem egyezett bele a válásba a bíróság elutasította a keresetemet. Fellebbeztem (erre is 400 koronát fizettem be), de a fellebbezési tárgyaláson sem választottak el minket, bár itt már a férjem is beleegyezett a válásba. A férjemtől havonta négyszáz korona gyermektartást kapok és a kétszáz korona összegű családi pótlékot. Ebből azonban nehéz kijönni, ezért azt szeretném tudni, kérhetem-e a férjemtől, hogy a fölöslegesen kidobott nyolcszáz koronának legalább a felét megtérítse. A másik kérdésem az idén márciusban számunkra kiutalt kétszobás állami lakásra vonatkozik. A lakásra a férjem és a barátnője (a kisfiával) tartanak igényt. Nekem is szükségem lenne rá, mert nemsokára munkába állok. Ezért azt szeretném tudni, kérhetek-e másik lakást, illetve milyen esélyeim vannak egy másik lakás kiutalására ha nem vagyunk elválva? Arról, hogy ki viselje a perköltségeket (ide tartozik az illeték is) a bíróság dönt ugyanabban az ítéletben vagy határozatban, melyben a per tárgyát képező kérdésről dönt. A Polgári perrendtartás 144. §-a szerint a peres feleknek a házassági bontóperben nincs joguk a perköltségek megtérítésére. „A bíróság azonban - ha ezt az eset körülményei vagy a felek viszonyai indokolják - megítélheti ezeknek a költségeknek vagy egy részüknek a megtérítését.“ A választ az első kérdésére tehát a bíróságok döntéseiben találhatja meg. Ami a lakást illeti, ha a házastársaknak vagy akár egyiküknek lakáshasználati joga keletkezik, általában közös lakáshasználati jog jön létre, s amíg valakit ilyen lakáshasználati jog illet meg, nem utalható ki számára minden további nélkül újabb lakás. Igaz, az önök esetében a helyzet jóval bonyolultabb. Először is azért, mert nem keletkezik közös lakáshasználati jog, ha „a házastársak tartósan nem élnek együtt“ (lásd a h’oi- gári Törvénykönyv 175. §-ának 3. bekezdését). A leveléből nem derül ki, hogy a lakás kiutalásakor, pontosabban a lakás átvételéről és átadásáról szóló megegyezés megkötésekor önök még tartósan együtt éltek-e vagy sem, s így keletkezett-e közös lakáshasználati joguk. Az viszont kiderül, hogy a lakást nem használja egyikük sem, márpedig ez a Lakásgazdálkodási Törvény 28. §-ának 6. bekezdése szerint esetleg jogalapja lehet annak, hogy a nemzeti bizottság megszüntesse korábbi határozatát, s a lakást más igénylőnek utalja ki. Először is azt ajánljuk tehát, hogy a lakást minél előbb foglalja el vagy legalább tisztázza a nemzeti bizottság lakásosztályán, keletkezett-e önnek lakás- használati joga. Ha a lakásba beköltözik, s a lakást a férje is saját magának követelné, az esetleges újabb, „sikeres“ válóper után indítványozza az illetékes járásbíróságon, hogy az szüntesse meg közös lakáshasználati jogukat, s határozza meg,melyikük jogosult a lakás további használatára. Ennek a kérdésnek eldöntésénél a bíróság köteles figyelembe venni a kiskorú gyermekek érdekeit. Szabadság S. K.: A fizetetten gyermekgondozási szabadság után októberben álltam ismét munkába. Azt szeretném tudni, jogom lesz-e szabadságra még az idén. Ahhoz, hogy az idén joga keletkezzen üdülési szabadságra teljesítenie kell az öthavi folyamatos munkaviszony feltételét (ezt nyilván teljesíti is), valamint a 75 napi munkavégzés feltételét. Ebbe a 75 napba be kell számítani bizonyos esetekben olyan napokat is, amikor valójában nem végzett munkát (így például a szabadságon, a fizetett anyasági szabadságon töltött napokat is), továbbá ha a hét folyamán a meghatározott munkaidőt ledolgozta nem öt, hanem hat napot kell beszámítani (lásd a Munka Törvénykönyvét végrehajtó rendelet 64. §-ának 3. bekezdését). így talán teljesíteni fogja az üdülési szabadságra való jogigény létrejöttének második feltételét még ha az év elsó kilenc hónapjában fizetetlen gyermek- gondozási szabadságon volt is. Az évi szabadságát azonban ebben az esetben rövidíteni fogják az említett rendelet 16. §-ának 1. bekezdése alapján az első száz igazoltan mulasztott munkanapért a szabadság egy tizenkettedével, s minden további 25 igazoltan mulasztott munkanapért további egy tizenketteddel. (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1986. XI. 18.