Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-15 / 243. szám, szerda
Arjai, egyesüljetek! A Csehszlovákiában forgalomba került Boverosil raktári rovarirtó a maga nemében az elsó a világon, jelenleg a Vladislav na Tŕebíčku-i Egyetértés Efsz gyártja. Ebben az évben 1500 kilogrammot fognak belőle előállítani, amely 3 millió négyzetméter raktárterületre elegendő. A képen dr. Josef Vašina és Marcela Jandová a Boverosil minőségéről készült bejegyzéseket ellenőrzi. (Igor Zehl felvétele - ČTK) Négy évtizede a szakemberek képzésében és a tudományos munkában Peter Colotka beszéde a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola ünnepi ülésén • Szlovákia miniszterelnöke cukorgyári látogatáson SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Reykjavík „szelleme“ A hétvégi szovjet-amerikai munkacsúcs előtt az egyik lap annak a reményének adott hangot, hogy a találkozó után új fogalommal bővül a nemzetközi politikai szótár, nevezetesen azzal, hogy „Reykjavík szelleme“, s erre hivatkozva, építve lehet majd továbblépni a fegyverkezés megfékezése, a fegyverzetkorlátozás, a biztonságosabb világ felé. Most, hogy ez a rendkívüli találkozó lezajlott - és nem hozott rendkívüli eredményeket -, az ember kicsit tanácstalan, de alighanem akkor dönt helyesen, ha ezt a „szellemet“ abban a bizonyos szótárban a kétértelmű szavak közé sorolja. Miért? Azért, mert Reykjavík siker is, kudarc is egyszerre. Siker abban az értelemben, hogy a két nagyhatalom álláspontja még sosem került ilyen közel egymáshoz a stratégiai fegyverek, a közepes hatótávolságú rakéták, az atomrobbantások kérdésében. És Reykjavík után sem égették fel a hidakat, vagyis remény lehet az eredményes folytatásra. A kudarc oldaláról elemezve Reykjavík „szellemét“, ismét a politikai szótárhoz kell nyúlni, amelyben ma már stabil helye van az olyan fogalmaknak, mint a „kompromisszum“, a „kölcsönös engedmény“. Ezek nélkül ma nem létezhetnek normális kapcsolatok a nemzetközi életben. Nos, ez a kölcsönös kompromisszum (amelyről néhány éve még azt mondták, hogy ilyen messzemenően teljesen kizárt) majdnem létre is jött, csakhogy az engedményeket a szovjet fél tette, viszont az Egyesült Államok egy apró lépésre sem volt hajlandó. Nézzük, ezek után mi is történt az izlandi fővárosban! Mihail Gorbacsov vasárnap esti sajtóértekezletén többször is használta az újszerű gondolkodásmód fogalmát, amely nem is olyan rég került be a Szovjetunió politikai szótárába (hogy stílusosak maradjunk). Reykjavíkban pedig teljes nagyságában kifejezésre jutott, mit is ért a Szovjetunió újszerű gondolkodásmódon a külpolitikában: elsősorban nem mindennapi nagyvonalúságot, amely egyáltalán nem csupán a szűkén vett érdekeket, hanem főleg az egész emberiség alapvető érdekeit tartja szem előtt. Mivel érkezett Mihail Gorbacsov Reykjavíkba? Három szerződéstervezettel, amelyek aláírása a későbbi washingtoni látogatás alkalmával lehetett volna esedékes. Ezek a következő területeket ölelték fel: 1. hadászati fegyverrendszerek, 2. közepes hatótávolságú nukleáris rakéták, 3. űrfegyverkezés megakadályozása. Hozzá kell még tenni, hogy a szovjet fél a tárgyalások idején is módosította javaslatait, s további engedményeket tett a megállapodás érdekében. A Szovjetunió indítványozta a hadászati fegyverrendszerek ötvenszázalékos csökkentését, majd teljes felszámolását az évezred végéig. A két fél stratégiai eszközeinek különböző összetétele miatt azonban vita keletkezett arról, hogy a triád mely elemeit hány egységgel kellene csökkenteni. Ekkor Mihail Gorbacsov újabb engedménnyel felajánlotta, hogy mind a szárazföldi, mind a tengeralattjáró-fedélzeti, mind a repülőgépfedélzeti rakéták esetében (ez az a bizonyos triád) mindkét oldalon ötvenszázalékos legyen a csökkentés. Az amerikai fél ezt elfogadta, tehát az elvi megállapodás létrejött. A közepes hatótávolságú rakéták esetében Mihail Gorbacsov az - annak idején szovjet részről egyértelműen elvetett - amerikai ún. „nullaváltozathoz“ való visszatérést javasolta, vagyis: számolják fel Európában az összes szovjet és amerikai rakétát, s ne vegyék figyelembe Nagy-Britannia és Franciaország (egyébként jelentős és a NATO-n belül nagy szerepet játszó) nukleáris ütöerejét. Amerikai részről ezt most nem tartották jónak, s olyan megoldást javasoltak, amely lehetővé teszi, hogy Európában maradjon bizonyos mennyiségű szovjet és amerikai rakéta, s ezt Ázsiában egyenlítenék ki csökkentéssel. A két térség ilyen összekapcsolásának elfogadása megint csak új momentum a szovjet álláspontban. Tehát a Szovjetunió végül belement abba, hogy Ázsiában száz robbanófejjel csökkenti saját eszközeinek számát, s az Egyesült Államok ugyanúgy jár el saját területén, de közben Európában befagyasztják az ezerkilométeres hatótávolságon aluli eszközök mennyiségét és tárgyalásokat kezdenek csökkentésükről. Itt is létrejött a megegyezés, persze szintén csak szóban. Felmerülhet most a kérdés: miért ne lehetne ebben a két kérdésben papíron is lefektetni és aláírni a megállapodást? Igen, alá lehetne írni - ha nem lenne egy kiskapu, amelyen átbújva az egyik fél erőfölénybe jutna a másikkal szemben. S ez a kiskapu a „csillagháborúsnak“ nevezett program. Ezért javasolta Gorbacsov, hogy a fenti két fegyvercsoport csökkentése és felszámolása, illetve az erről szóló tárgyalások idején - tíz évig - ne éljen azzal a jogával egyik fél sem, hogy felmondja a rakétaelhárító rendszerekről kötött (az amerikai ürfegyverkezési terveket korlátozó) 1972-es szovjet-amerikai szerződést. Ugyanakkor a laboratóriumi kutatások és kísérletek folytatódhattak volna. Reagan elnök azonban mereven elzárkózott ez elöl és ragaszkodott ahhoz, hogy az úrfegyvereket a világűrben is kipróbálhassák. Ezen a ponton azután már értelmét veszítette minden további vita, s az előző két témában született megegyezés is, és Reykjavíkból üres kézzel volt kénytelen távozni a két vezető. Igaz, Reagan elnök üres kézzel is érkezett. Nem volt felkészülve a komoly, konkrét megállapodásokra, s végül bebizonyosodott, hogy a „csillagháborús“ programból csillagászati profitot behajtó katonai-ipari komplexum túsza. Mi lesz most, hogyan alakulnak a szovjet-amerikai kapcsolatok, egyáltalán folytatódik-e a párbeszéd, van-e remény a továbblépésre, s ha igen, mikor? Megannyi kérdés, amelyekre a választ a jövő adja meg. Annyi azonban már most leszögezhető, hogy a legrosszabb, amit valaki is tehet, az a rezignáció. A Szovjetunió nem csapta be az ajtót. A megállapodás tehát lehetséges. Ez Reykjavík legfőbb tanulsága. PAPUCSEK GERGELY (ČSTK) - Ünnepi kibővített ülést tartott tegnap a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola tudományos tanácsa a Munka Érdemrenddel kitüntetett felsőoktatási intézmény megalapításának 40. és a szlovákiai mezőgazdasági oktatás kezdetének 45. évfordulója alkalmából. Jelen voltak: Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák miniszterelnök, Ignác Janák, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára, Rudolf Vančo, az SZLKP KB osztályvezetője, a nyitraival baráti kapcsolatokat fenntartó hazai és külföldi főiskolák képviselői, valamint más vendégek. Ünnepi beszédében Michal Kováč, a Nyitrai Mezőgazdasági FENTO*tanácskozás Prágában (ČSTK) - Prágában tegnap kezdődött a FENTO (a szocialista országok műszaki tudományos társaságainak szövetsége)-tag- szervezetek titkárainak kétnapos munkatalálkozója. A tanácskozáson megvitatták a KGST-országok 2000-ig szóló átfogó tudományosműszaki fejlesztési programját, s a FENTO-tagszervezetek hozzájárulását a program teljesítéséhez. SZERDA 1986. október 15. XXXIX. évfolyam 243. szám ★ Ára 50 fillér Az együttműködés elmélyítéséről (ČSTK) - Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök tegnap Prágában fogadta Zhang Daket, Kína csehszlovákiai nagykövetét. Megbeszélésük során a két ország közötti együttmúködés minden fontos területen való elmélyítésének és fejlesztésének kérdésével foglalkoztak. Munka Érdemrend (ČSTK) - Jan Cíbíčkának, a prostéjovi járási pártbizottság vezető titkárának a CSKP-ban és a szocialista társadalom építésében végzett sokévi áldozatos munkájáért a köztársasági elnök Munka Érdemrendet adományozott. A magas állami kitüntetést Jan Cibička elvtársnak jubileuma alkalmából Vladimír Hermann, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a dél-morvaországi kerületi pártbizottság vezető titkára adta át tegnap Brnóban. Kormánybizottság ülése (ČSTK) - Rudolf Rohlíčeknek, a szövetségi miniszterelnök első helyettesének vezetésével tegnap Prágában összeült a népgazdaság tervszerű irányításának kérdéseivel foglalkozó kormánybizottság. A tanácskozáson a gépek jobb kihasználása, a brigádrend- szerú munkaszervezés és javadalmazás fejlődése érdekében hozott intézkedéseket vitatták meg. Növekszik a kölcsönös megismerés és tapasztalatcsere jelentősége ^ kommunista és munkáspártok KB képviselőinek fóruma • A résztvevőket Josef Havlín üdvözölte Főiskola rektora kiemelte, hogy a főiskola az elmúlt négy évtizedben csaknem 20 ezer kiváló növénytermesztőt, állattenyésztőt, üzemgazdászt, talajjavítási szakembert és gépesítót, s az elmúlt 10 év folyamán több mint 300 olyan szakembert nevelt, akik az automatizált vezérlőrendszerekkel, valamint a számítógépeknek (Folytatás a 2. oldalon) (ČSTK) - Megkezdődött tegnap Prágában a kommunista és munkáspártok központi bizottságai tudományos intézményei, valamint más marxista kutatási központok képviselőinek nemzetközi ülése. A tanácskozáson a szocialista országok küldöttségei, valamint a tőkés és a fejlődő országok kommunista pártjai intézeteinek képviselői vesznek részt. A tegnapi ülésen jelen volt Josef Havlín, a CSKP KB titkára, Miloslav Dočkal, a CSKP KB osztályvezetője, Jozef Ševc, az SZLKP KB osztályvezetője és Ladislav Novotný, a CSKP KB Politikai Főiskolájának rektora. A résztvevők eszmecserét folytatnak a tudományos pártintézméBukarest Ülésezik a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága (ČSTK) - Bukarestben tegnap megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. A tanácskozáson részt vesznek: Marij Ivanov, a bolgár külügyminiszter elsó helyettese, továbbá Bohuslav Chňoupek csehszlovák, Várkonyi Péter magyar, Oskar Fischer NDK-beli, Marian Orzechowski lengyel, loan Totu román és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Az ülésen megvitatják az európai és a nemzetközi helyzettel összefüggő problémákat, valamint a külügyminiszteri bizottság legutóbbi varsói ülésén elfogadott megállapodások megvalósítását. xxx Nicolae Ceausescu, az RKP KB főtitkára, Románia elnöke tegnap fogadta Bukarestben Eduard Sevardnadzét, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió külügyminiszterét. A szovjet miniszter Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának megbízásából tájékoztatta Nicolae Ceausescut a reykjavíki szovjet-amerikai legfelsőbb szintű találkozóról. nyék és a munkacsoportok tevékenységéről, és egybehangolják a testvérpártok kongresszusi határozatainak megvalósítása terén kifejtett együttműködést. Ezenkívül vitát folytatnak a szocializmus fejlődésének időszerű kérdéseiről. (Folytatás a 2. oldalon) Miloslav Hruškovič Považská Bystricában (ČSTK) - Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára tegnap munkalátogatást tett Považská Bystricában, ahol megismerkedett a járás fejlődésével és a gépipar távlataival. A járás székhelyén találkozott Jozef Chuchúttal, a járási pártbizottság vezető titkárával, aki tájékoztatta őt arról, hogyan hajtják végre a XVII. pártkongresszus határozatait az iparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatások területén. Ezután Miloslav Hruškovič a Považská Bystrica-i Csapágygyártó Konszern vezérigazgatóságára ment, ahol Ladislav Sklenár mérnök, vezérigazgató tájékoztatta a vendéget a fejlesztés terén a jelenlegi és a következő két ötéves tervidőszakra kitűzött célokról. Kőrútjának következő állomása a Považská Bystrica-i Vág Menti Gépgyár volt. Itt Dušan Zajac mérnök, a vállalat igazgatója tájékoztatta a vállalat eredményeiről.
