Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-10 / 239. szám, péntek
4 Politikai rendszerünk alkotmányos alapjai A politikai rendszer Csehszlovákiában csakúgy, mint más szocialista országokban, a munkás- osztály alapvető és legfontosabb vívmányainak egyike. A szocialista politikai rendszer nélkül nem képzelhető el a szocialista állam, mivel éppen a politikai rendszer fejezi ki a szocialista társadalmi rendszer lényegét. Szocialista államunk politikai rendszerének alapja Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezető szerepe. A politikai rendszert az állami és a társadalmi szervek és intézmények együttese alkotja. Ezek szavatolják a munkásosztály vezette dolgozó nép szuverenitását és egyben biztosítékai társadalmunk további szocialista és kommunista fejlődésének. A szocialista építés eddigi tapasztalatai bizonyítják, hogy a politikai rendszer nem csupán eredménye a munkásosztály forradalmi harcának, de egyben eszköze is a fejlett szocializmus építésének. Az állam és a társadalom alaptörvénye, a CSSZSZK alkotmánya, a társadalmi rendszert taglaló első részében rögzíti politikai rendszerünk alapjait. A politikai rendszer magja a CSKP, mint a társadalom és az állam vezető ereje és a munkásosztály élcsapata. A szocialista államban a marxista-leninista párt vezető helyzete objektív szükségszerűsége a szocialista társadalom további fejlődésének. A CSKP állt a forradalmi változások élén a nemzeti demokratikus és a szocialista forradalomban. Lényegét és ideológiáját tekintve a munkás- osztály pártja. A CSKP éppen a munkásosztály akaratából vált a szocialista állam és a társadalq/n vezető erejévé. Egész tevékenységében a szocialista társadalmi viszonyok további kibontakoztatására, a nép erkölcsi és politikai egységének megszilárdítására, a csehek, a szlovákok és az országban élő nemzetiségek testvériségének megerősítésére törekszik. Tevékenységét a marxizmus -leninizmus alapján fejti ki. Ezt a tanítást a párt következetesen megvalósítja mindennapi munkájában és ez az alapja bel- és külpolitikájának is. Ennek a tanításnak köszönhetően a párt nemcsak megismerheti a társadalom fejlődésének objektív törvényszerűségeit, hanem tudatosan befolyásolhatja is a társadalom további fejlődését tevékenységének valamennyi területén. A CSKP, mint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság politikai rendszerének vezető ereje, jelentékenyen befolyásolja az ország további fejlődését, ami visszahat vezető szerepének elmélyítésére. A politikai rendszer fejlődésével szorosan összefügg a szocialista demokrácia elmélyítése is, amit a CSKP politikája egyik elsőrendű céljának tekinthetünk. A szocialista demokrácia értelme elsősorban abban van, hogy mind több dolgozónak teszi lehetővé a szocialista állam irányításában és igazgatásában való egyre cselekvóbb részvételt. Ezt a tényt igazolják a csehszlovák kommunisták legfelsőbb szintű tanácskozásának dokumentumai is. A CSKP Központi Bizottságának politikai beszámolója, Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának előadói beszéde a CSKP XVII. kongresszusán jogosan állapította meg: „Politikánk tartós irányvonala a szocialista demokrácia fejlesztése és tökéletesítése, a dolgozók részvételének bővítése az állami és a közügyek megoldásában." Ahogyan javítani és edzeni fogjuk a szocializmus politikai rendszerét, amelynek magva a nép hatalma, úgy fog szilárdulni társadalmi rendszerünk, és úgy jönnek létre a társadalom dinamikus fejlődésének új lehetőségei. A nép mind szélesebb körű részvétele az ország irányításában, a munkahelyek, községek és városok ügyeinek mindennapi eldöntésében a jövőben is a CSKP politikájának szilárd és elválaszthatatlan alkotóeleme marad. A CSSZSZK politikai rendszerének fontos alkotóeleme a szocialista állam és mechanizmusa. Az államformát tekintve a CSSZSZK a proletariátus diktatúrájának állama, amely fokozatosan össznépi állammá válik. A CSSZSZK alkotmánya úgy jellemzi a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot, mint olyan szocialista államot, melynek alapját a munkásoknak, a parasztoknak és az értelmiségnek a munkás- osztály által vezetett szilárd szövetsége alkotja. A szocialista állam főként az államszervezet révén gyakorolja funkcióit. Az államszervezetben meghatározó szerepük van a nép- képviseleti testületeknek. A képviselő-testületek, vagyis az állam- hatalmi szervek azok, amelyek révén a dolgozó nép gyakorolja az államhatalmat. Ezeket a szerveket a nép alakítja meg a választások során, ellenőrzi a tevékenységüket és ezek a szervek tevékenységükért a népnek felelnek. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviseló-testületeinek rendszerét a Szövetségi Gyűlés, a Cseh Nemzeti Tanács, a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottságok alkotják. A CSSZSZK alkotmánya a képviseleti demokráciát nyilvánítja a dolgozó nép szuverenitása megvalósulásának alapvető formájává. A képviseleti demokrácia mellett szocialista államunk dolgozói azonban más formákban és közvetlenül is részt vehetnek számos fontos kérdés eldöntésében. így megállapítható, hogy a képviseleti demokrácia és a közvetlen demokrácia harmonikus összekapcsolása jellemzi állampolgáraink részvételét az állam irányításában és igeizgatásában, a szocialista demokrácia elmélyítése során. Míg a CSSZSZK, a CSSZK és az SZSZK legfelsőbb képviselőtestületei az alkotmány szerint társadalmunk életének legfontosabb kérdéseiben döntenek végleges hatállyal, a nemzeti bizottságok, mint helyi képviselő-testületek, az államhatalom és -igazgatás helyi szervei, tervszerűen irányítják, szervezik és biztosítják a gazdasági, a kulturális, az egészségügyi és a szociális fejlesztést a saját területükön. A CSSZSZK politikai rendszere további fejlesztésének szükségszerű előfeltétele a CSKP vezető szerepének elmélyítése mellett a szocialista demokrácia szüntelen fejlesztése és tökéletesítése a képviselő-testületek tevékenységében. Ez egyebek közt azt jelenti, hogy a képviselő-testületek egyre nagyobb mértékben fognak tevékenységükben támaszkodni a dolgozók aktív és kezdeményező részvételére, mind a jogalkotó és az ellenőrző tevékenységében, mind az alkotmánytörvények által rájuk rótt további feladatok teljesítésében. A politikai rendszer további fejlődéséhez ezért kétségkívül hozzájárul a képviselő-testületek tevékenységének javítása, a Szövetségi Gyűlés, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács törvényhozó és ellenőrző tevékenységének tökéletesítése, a társadalmi élet jogi alapjainak szüntelen szilárdítása érdekében. A csehszlovák jogrend fő feladata továbbra is a szocialista társadalmi berendezkedés és a szocialista társadalmi tulajdon hatékony védelme, valamint az állampolgárok jogainak szavatolása. A CSKP XVII. kongresszusa részletesen foglalkozott államunk és társadalmunk továbbfejlesztésének kérdéseivel. Határozatai mindenkit fokozottabb aktivitásra köteleznek mind a gazdasági, mind a politikai, a szociális és a kulturális élet területén, és feltételezik a dolgozók szüntelenül növekvő részvételét az állam irányításában és igazgatásában. A szocialista demokráciának igy orientált elmélyítése és hatékony érvényesítése a politikai gakorlatban társadalmi rendszerünk jellegzetes vonása és egyben objektív előfeltétele a további társadalmi fejlődésnek. Dr. PETER KRESÁK kandidátus, a Komenský Egyetem jogi karának munkatársa Jobban meg kell becsülni A CSKP XVII. kongresszusának határozata ismételten aláhúzta a mezőgazdaság egészének színvonalára döntően kiható növénytermesztési ágazat kiemelt fejlesztésének a szükségességét. Tekintve, hogy e feladat teljesítésében igen komoly szerepet játszik a cukorrépa, a termelők ennél a növénynél is igyekeztek sokoldalúan megteremteni a továbblépés feltételeit. Szlovákiában az idén az egységes földműves-szövetkezetek és az állami gazdaságok a központilag irányított mezőgazdasági vállalatokkal együtt összesen 55 161 hektáron termeltek cukorrépát. A tartós szárazság közepette a termelők még a nyár derekán is reménykedtek abban, hogy egyszer csak megjön az eső, s lehetővé teszi az átlagosnál jobb, az utóbbi évek kudarcait is feledtető terméshozamok elérését. Sajnos, hiábavaló volt a reménykedés, mert az időjárás nemcsak nyáron, de még szeptemberben sem fogadta kegyeibe a termelőket. Az eredmény: a betakarítási idény kezdete előtti országos felmérés szerint legfeljebb 85 százalékra tudjuk teljesíteni a cukorrépa értékesítési-felvásárlási tervét. Miként az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztési munkákat irányító bizottságának legutóbbi tanácskozásán is elhangzott, az esetek többségében - tehát a termőterület nagyobb hányadán - a cukorrépa szokatlanul apró, könnyű, és sajnos cukorból is hozzávetőleges számítás szerint, egy százalékkal kevesebbet tartalmaz, mint más években. A rendszeresen öntözött területeken valamivel kedvezőbb a helyzet, de természetesen itt sem kielégítő a hozam, sem pedig a gyökértermés minősége. Az elmondottakból következik, hogy aki az adott helyzetben is a lehető legelfogadhatóbb eredménnyel szeretné zárni az idényt, annak minden eddiginél nagyobb gondot kell fordítania a cukorrépa betakarításának szervezésére és irányítására, a betakarítási és szállítási veszteségek csökkentésére. A feladat komoly, hiszen a gépek már most is tetemes veszteséggel dolgoznak, az apró gyökerekből sokat összetörnek és elszórnak. Ha rövidesen nem ázik meg a talaj, egyre nehezebb lesz a gépek dolga, számítani kell a gyakori meghibásodással, ami tovább növelheti a betakarítási veszteségeket. Éppen ezért mindenütt haladéktalanul meg kell szervezni a kézi utószedést, mint például a néveri (Neverice) Egyetértés Egységes Fölműves-szövetkezetben, a Nyitrai (Nitra) járásban, ahol azokra bízták az utószedést, akik egyelték és kapálták a cukorrépát, tehát közvetlenül érdekeltek a lehető legjobb hozam elérésében. De segíthetnek ebben a fontos munkában a nyugdíjas szövetkezeti tagok, az iskolások, a patronáló üzemek dolgozói vagy a társadalmi szervezetek tagjai is, mint például az ipolysági (Šahy) Vörös Lobogó Efsz-ben, vagy a Bajcsi (Bajč) Állami Gazdaságban. A gyengébb gyökérhozam törvényszerű velejárója, hogy a vártnál kevesebb a leveles répafej és a cukorgyári répaszelet. Emellett a téli tömegtakarmány-készlet gazdagabbá és változatosabbá tételéhez ugyancsak fontos melaszból sem várhatnak annyit üzemeink, mint más években. Érthetetlen, hogy mindezek ellenére egyes gazdaságokban nem becsülik meg kellőképpen a kukoricaszár hasznosítását is elősegítő leveles répafejet. Több helyen úton-útfélen elszórják, pedig hát a pótkocsikra szerelhető oldalmagasítókat már régen feltalálták, s nemcsak Gömörben meg Mátyusföldön, hanem Csallóközben is ismerik, csak egyes gazdaságokban néha elfelejtik használni. KÁDEK GÁBOR ORVOSI TANÁCSADÓ Féregnyúlvány-gyulladás Féregnyúlvány-gyulladás, ap- pendicitisz (a köznyelvben: vakbélgyulladás): a vastagbél kezdeti szakaszán levő vakbél kb. 6-8 cm hosszú és kb. ceruza vastagságú, vakon végződő nyúlványának a gyulladása. Falában sok nyiroktüsző, környezetében pedig sok nyirokcsomó van. Ezek miatt az anatómiai adottságok miatt a féregnyúlvány-gyulladás a heveny hasi megbetegedések egyik gyakori formája. Előidézésében egyaránt szerepe lehet a féregnyúlványban pangó bélsárnak és A vítkovicei Klement Gottwald Vasműben az ökológiai program keretében Hydrovit típusú szennyvíztisztí fókát helyeztek üzembe. Kifejlesztésüket 1983- ban kezdték meg több kutatóintézettel együttműködve. Előnyük a hosszú élettartam, a könnyű karbantartás és a kis energiaszükséglet. A képen: a berendezés alkotóelemeinek készítése. (Petr Berger felvétele - ČTK) a nyirokutakon ráterjedő fertőzésnek. A féregnyúlványban a műtéti eltávolítás során halszálka, fogkefe sörtéje, gyümölcsmagvak stb. is található, kórokozó szerepük azonban nem bizonyított. A heveny féregnyúlvány-gyulladás rendszerint hirtelen kezdődik, mégpedig rosszulléttel, hányással és gyomortáji fájdalommal. A tünetek az első órákban az egyszerű gyomorrontástól alig különböztethetők meg. Tipikus esetekben a fájdalom hamarosan a jobb al- hasba húzódik le és mozgásra rendszerint fokozódik. A betegnek ilyenkor már többnyire hányingere van, sápadt. A széklet nem jellemző, kezdeti hasmenés és székszorulás (székrekedés) egyaránt előfordulhat. A hőmérséklet tipikus esetben 37,5 Celsius fok körül van, a pulzus pedig szaporább. A betegség kapcsán védekező izomösszehúzódás is kifejlődhet (hasizmok összehúzódása). A gyulladás előrehaladásával a féregnyúlvány (tehát nem a vakbél!) falában üszkös gyulladás keletkezik, és ez átfúródhat (perforál). A további lefolyás attól függ, hogy eddig az időpontig a féregnyúlvány körül milyen erős gyulladásos összenövés (lobgát) alakult ki. Ha ez elég erős, akkor az elhalt féregnyúlvány körül tályog jön létre. Ha a lobgát a hasüreg többi részét még nem határolta el, akkor általános hashártyagyulladás támadhat. Heveny féregnyúlványgyulladás gyanúja esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Orvosi vizsgálat előtt hashajtók és fájdalom- csillapítók bevétele tilos. A betegség megállapítása még orvos számára sem egyszerű, mert a tünetek nagyon változatosak lehetnek, és sok más betegség utánozhatja a heveny féreg- nyúlvány-gyulladás tüneteit. A betegség tökéletes felismerése (meghatározása) gyakran csak sebészeti osztályokon végzett vizsgálatokkal, főleg folyamatos megfigyeléssel dönthető el. A heveny féregnyúlvány-gyulladás megállapítása sürgős műtéti beavatkozást tesz szükségessé, amely a féregnyúlvány eltávolításából áll. Ha a beteg a sebészhez már 2-3 napos kórelózménnyel kerül és a betegség tünetei nem viharosak, akkor várakozó álláspontra helyezkednek (ún. félheveny féregnyúlvány-gyulladás). Ha a betegség tünetei fokozódnak, a műtétet azonnal elvégzik. Ha pedig nem fokozódnak a tünetek, akkor a heveny roham lezajlása után operálnak. Féregnyúlvány körüli tályog esetén rendszerint csak a tályog megnyitása és a tályog dranálása végezhető el, a beteg féregnyúlvány eltávolítására csak hónapokkal később kerülhet sor. Az idült féregnyúlvány-gyulladás rendszerint észrevétlenül lezajlott enyhe, heveny féregnyúlvány-gyulladás következménye. A féregnyúlvány körül keletkezett összenövések megtöretése és úrterének hege elzáródása okozhatja a panaszokat. Az idült féregnyúlvány-gyulladás kezelése is műtéti. Dr. SZABÓ LÁSZLÓ ÚJ SZÚ 4 1986. X. 10.
