Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-08 / 237. szám, szerda
Idei eredményeink jó folytatásra köteleznek Beszélgetés Tomáš Vilinský mérnökkel, a Kelet-szlováki Mezőgazdasági Igazgatóság föagronómusával-szlovákiai Kerületi • ön, mint a kerület legtájéko- zottabb növénytermesztési szakembere, hogyan értékeli a helyzetet az idei aratás után, illetve a jövő évi gabonatermelés megalapozásának idején?- Megvallom, volt már jóval gondterheltebb nyaram és ószöm is. Ugyanakkor az is igaz, hogy most sem vagyok teljesen elégedett. • A kerület idei gabonatermelési mérlege nem rossz. Azt is mondhatnánk róla, hogy kiváló. Négytonnás termésátlagot ugyanis eddig még egyszer sem sikerült elérni.- Valóban nem. 1984-ben álltunk hozzá a legközelebb. Akkor 3,83 tonnát értünk el. Különös, hogy most ebben az igen aszályos esztendőben rekordtermést takarítottunk be. Sokan felteszik a kérdést, hogy ez mennyiben köszönhető az időjárásnak és mennyiben a termelőknek. Nos, nyugodt lelkiismerettel állítom, hogy ez elsősorban a céltudatos munka és igyekezet eredménye. Természetesen helytelen lenne azt állítani, hogy eredményeinket az időjárás nem befolyásolta. Mindig befolyásolja. Köztudott, hogy az elmúlt tervidőszakban három év ilyen szempontból nem volt számunkra kedvező. Ugyanakkor az is igaz, hogy amikor az időjárás jó, akkor lényegesen könnyebb a dolgunk és nagyobb teljesítményre vagyunk képesek. Most összesen 774 ezer tonna gabonát takarítottunk be, 110 ezer tonnával többet a tervezettnél. Feladatát minden járás teljesítette. Ki szebb, ki gyengébb eredménnyel járult hozzá a közös sikerhez. A Tóketere- besi (Trebišov) járás például 4,71 tonnás átlaggal lett első, a Spišská Nová Ves-i járás 4,38, a Kassa (Košice)-vidéki 4,36, a Poprádi 4,06, a Michalovcei és a Vranov nad Topľou-i járás pedig 4 tonnás átlagot ért el. A kerületi átlagnál nyolcvannyolc mezőgazdasági üzem dicsekedhet jobb eredménnyel. Közülük huszonegy az öttonnás hektárhozamot is túlszárnyalta, míg a Sečovcei Efsz hat tonnát ért el. • A Michalovcei járás átlaga 7 mázsával gyengébb a tőketerebesi átlagnál, holott a két szomszédos járás természeti adottságai között nincs akkora eltérés...- Ez minket is bosszant és foglalkoztat. Tény, hogy a két járásban majdnem egyformák a gabonatermesztés feltételei. Csakhogy a természeti adottság magában kevés a jó terméshez. Ahhoz szakszerűen kell megművelni a talajt és gondosan, hozzáértően kell ápolni a növényzetet. Nos, itt az agrotechnikai műveletek minőségében van a hozamkülönbség oka. örvendetes tény, hogy az évekkel ezelőtt gyakran és jogosan bírált terebesiek összeszedték magukat, kijutottak a hullámvölgyből, s jelenleg nemcsak a gabonatermesztésben, hanem a növénytermesztés más ágazataiban is példásan dolgoznak. Rajtuk kívül elismerés illeti a Vranov nad Topľou-i és a Spišská Nová Ves-i járás mezőgazdasági üzemeit, illetve dolgozóit is. Külföldi társasutazások (ČSTK) - Az Ifjúsági Utazási Iroda az ifjúsági kollektívák számára tegnaptól árusítja külföldi társasutazásait. A szocialista országokba szervezett társasutazásokon 8 ezer hely áll majd a SZISZ-csoportok és munkaközösségek tagjainak rendelkezésére. Az ifjúsági kollektívák a költségek felét a kulturális és szociális alapból fizethetik. Az 1986-87-es téli szezonra tervezett belföldi társasutakat az iroda október 11 -tói árusítja. Ezzel egyidöben kezdi meg külföldi franciaországi, magyarországi, NDK-beli, lengyelországi, olaszországi, szovjetunióbeli, jugoszláviai és ausztriai téli társasutazások árusítását. Az 1987-es óv többi társasutazására november 29-tól lehet jelentkezni. • Milyen hatással volt az idei gabonatermesztésre a nagy aszály?- A vélemények megoszlanak. Én úgy látom hogy a takarmányfélék megsínylették, és ugyanúgy a kukorica, valamint a cukorrépa is, viszont a gabonaféléken nem hagyott nagy nyomot. Ez a kerület, s főleg a búzatermő Kelet-szlovákiai Alföld annyira gazdag talajvizekben, hogy itt csapadékos évben sokkal nehezebb a növényter- „mesztők dolga, mint szárazságban. Nehezebb, mert a föld vízzáró rétege magasan van, s ha Tomáš Vilinský mérnök (A szerző felvétele) gyakran esik, a csapadék nem szivárog mélyre, hanem felszínközeiben marad. Az időnként lehulló eső vize tehát fennakad a vízzáró rétegen, s ez egy gyenge, vagy közepes szárazságban elegendő a növények többségének. Az idén egészségesebb volt a gabona szalmája és szeme is, mint máskor. A növényzet nem dőlt meg, jobban érte a levegő, s mivelhogy a vegyszeres gyomirtást is tökéletesebben tudtuk elvégezni, a táblák aránylag tiszták maradtak. Mindebből adódóan érthető, hogy a betakarítási veszteség sem volt akkora, mint egy esős évben. • Az újabb aratás ugyan még messze van, ám előkészületei az ősziek vetésével már kerületszer- te megkezdődtek, ön szerint mi kell ahhoz, hogy Kelet-Szlovákia jövőre ismét szép gabonaterméssel gazdagítsa az ország éléskamráját?- Lényegében csak két dolog: kedvező időjárás, valamint a gabonatermesztők példás helytállása. Mi tagadás, javítani, illetve pótolni valónk akad bőven. Ahhoz, hogy minél többet és minél olcsóbban termeljünk, tökéletesíteni kell az agrotechnikát, örök igazság, hogy a termőföldet nem lehet becsapni. Ha nem műveljük szakszerűen, ha a szükségesnél kevesebb tápanyagot kap, akkor ne várjunk tőle csodákat. Ugyanúgy a növényápolásnak is vannak törvényszerűségei. Ahol például tökéletlen a vetésforgó, vagy a gyomirtást csak tessék-lássék végzik, ott az eredmények sem lehetnek olyanok, mint a feladatait hozzáértően és becsületesen teljesítő üzemben. Sok függ a gabonafajtáktól is. Az idén a búzafajták közül a Danúbia, az Ágra, a Viginta, a Vala és a Kosútka fizettek a legjobban. Tény, hogy néhol gyengébb termést adtak, de ilyenkor nem mindig a fajtában kell látni a hibát... Nekünk, termesztőknek is lehetnek hiányosságaink. Nos, ezeknek a felszámolása szintén igen időszerű feladat. Az intenzív gabonaprogram és a kor ezt szigorúan megköveteli tőlünk. Mindnyájunktól, akik az ország kenyeréért felelősek vagyunk. Mi, kelet-szlo- vákiaiak, igyekszünk a társadalmi elvárásoknak eleget tenni. Jelenleg javában tart az ősziek vetése, összesen 125 ezer hektáron kell most földbe juttatnunk a gabonafélék vetőmagját. GAZDAG JÓZSEF Nők - szolgáltatások, szabadidő A nők nagyfokú foglalkoztatottsága számtalan olyan megoldásra váró feladatot hozott magával, amelyek mielőbbi megvalósítása elengedhetetlenné vált. Nem véletlenül került pártunk XVII. kongresszusán a figyelem homlokterébe a szolgáltatások további bővítésének szükségessége. Ez hazánk gazdasági és szociális fejlesztésének az 1986-1990-es évekre és 2000-ig szóló fő irányaiban is kellő hangsúlyt kapott. Nem véletlen, hogy épp a nők foglalkoztatottságának és a szolgáltatások milyenségének kölcsönhatását hoztuk szóba. Hiszen, ha mérlegeljük a helyzetet, valóban indokoltnak látjuk ezt a kötődést. Mert egyenjogúság ide, egyenjogúság oda, a legtöbb családban még mindig a nők vállára nehezedik a háztartás irányítása és az ezzel kapcsolatos soksok teendő. Tehát a dolgozó nők érzik a legjobban, milyen segítséget nyújtanak nekik a szolgáltatások. Igaz, hogy a hetvenes évek második felétől némely szolgáltatási ágazatban megtorpanás volt tapasztalható. Ez a háztartások gépesítésének természetes következménye volt. Az automata mosógépek általános elterjedésével a szolgáltatóvállalatoknál csökkent a mosnivaió mennyisége. Ezzel szemben megnövekedett az otthon kimosott ruha vasalása iránti igény. Ahol felismerték ennek szükségességét, bevezették ezt a szolgáltatást. S a nők dicsérik, elégedettek vele. De vegyünk elő egy más példát - a mindennapi főzést. Van, aki kedvtelésnek fogja fel a napi fakanálforgatást, de a nyolc és fél órás munkaidő után, ha több üzletet kell bejárnunk, hogy az alapanyagokat megvásároljuk, a nagy többség aligha áll élvezettel a tűzhely mellé. A félkészételek választéka s hozzáférhetősége pedig — beleértve az árakat is - még mindig nyitott kérdés. így e fontos és elengedhetetlen tevékenység - mármint a főzés - még mindig sok időt rabol el a nőktől. Munkamegosztással ez ugyan csökkenthető, de kérdés, hogy ez a háztartások hány százalékát jellemzi. Vehetnénk sorba a többi időrabló szolgáltatást is: a munkába és a munkából való utazást, a rendelőintézetekben várakozással eltöltött órákat, de azokat a fizetett szolgáltatásokat is, amelyeknél szinte szabály, hogy otthon töltünk egy- egy félnapot a meghibásodott mosógép vagy tv-készülék javítójára várva. A foglalkoztatottság és a szolgáltatások boncolgatása során érintenünk kell a szabadidő kérdését is. Ez szorosan összefügg az előbb említett két tényezővel. Ugyanis nem mindegy, hogy munkaidőnk letelte után mit csinálunk: pihenhetünk, művelődhetünk-e, avagy ügyeinket intézzük-e. Sajnos, a felmérések kimutatják azt is, hogy sok-sok felesleges energiát követel az egyénektől, a családoktól az igényeik kielégítéséhez szükséges tevékenység. Sokrétű, körültekintő munkára van szükség, hogy az említett nehézségeket leküzdjük. Tudjuk, mindez nem megy máról holnapra. Az idő viszont sürget. Olyan szempontból is, hogy a nagyobb teljesítmény követelménye párosul a pihenés, a szabadidő ésszerű kihasználása és a továbbképzés fontosságával. Tehát mindenütt a felmerülő igények alapján kell - elsősorban a dolgozó nők érdekében - a helyi viszonyoknak megfelelően fejleszteni és bővíteni a szolgáltatóhálózatot és az elvárások szerint módosítani a nyitvatartási határidőket is. DEÁK TERÉZ Százan egy célért MÉRLEGEN EGY KOMPLEX RACÍONALIZÁCIÓS BRIGÁD MUNKÁJA Štefan Kováč mérnök, a Tekovské Lužany-i Haladás Efsz fó- gépesítője a konkrétumok embere. Meggyőződése, hogy a szót a valós példa igazolja a legjobban. Amikor megtudta, hogy a szövetkezetben tevékenykedő komplex racíonalizációs brigád tevékenységét szeretném megismerni, mindennemű előzetes elméleti tájékoztatás nélkül egy körutat javasolt a szövetkezet területén. Elfogadva tanácsát autóba ültünk és sorra vettük azon helyeket, ahol az adott feladat teljesítésében és probléma megoldásában a komplex racíonalizációs brigád tagjai is közreműködtek. Utunk első állomásáig, a szövetkezet gépudvaráig csak néhány száz métert tettünk meg. Itt egyenesen a központi műhelybe mentünk, ahol a komplex racionalizáció előnyeit két javítás alatt álló gépen is közvetlenül felmérhettük.- A járvaszecskázónk a legna- gobb dologidőben mondta fel a szolgálatot. A bajt csakis motorcserével lehetett megoldani, de megfelelő típust sehol sem kaptunk. A komplex racíonalizációs brigád szakembereiből egy munkacsoport alakult. Mérnökök és gépjavítók együttes erővel megoldották a problémát és a járva- szecskázóba egy traktor megfelelően átalakított motorját építették be - mutatta az E-280-as már indulásra kész gépet. Hasonló okokból és módon oldották meg a lánctalpas javítását. A földgyalut mozgató hidraulikus karokat kellett új típusúakkal helyettesíteni, mivel a kiszolgáltak helyébe eredetit nem kaptak. Az udvaron további három olyan dolgot vettünk számba, amelyeknél a komplex racionali- zációs brigád tagjai valamilyen formában szintén közreműködtek.- Már annyi raktárunk van, hogy idén először minden gabonánkat rövidebb-hosszabb ideig magunk tároltuk. Előbb persze az egész mennyiséget megtisztítottuk, hogy magasabb áron adhassuk el. Ebben az ésszerúsítők a terménytisztító üzembe állításával segítettek. A tisztítóberendezést ugyanis egyelőre átmeneti helyen állítottuk fel, ezért az egészet olyan alvázra szereltük rá, hogy szükség esetén más helyre vihessük. Hozzáértő embereink megtervezték és elkészítették az alvázat. Akárcsak ennek a nyolcszoros vetógépnek az átalakítását, amellyel most már egyszerre tizenkét sort vethetünk - magyarázta a fógépesító, majd az egyik műhely mellett álló konténerre is felhívta a figyelmet.- A slušovicei rendszert vettük át. Ezekbe gyűjtjük a trágyát és minden hulladékanyagot. Nálunk például nem kell külön vasgyűjtést szervezni. Ami már hasznavehetetlen és eldobandó vasdarab vagy végleges érvénnyel elhasználódott alkatrész, az egyenesen a konténerbe kerül. Ha megtelt, a tehergépkocsi a hátára veszi és visszük a gyűjtőbe. A rendszer előnyeit a beruházás megtérülésének idejét és a konténerek észszerű elhelyezésének rendjét a komplex racíonalizációs brigád tagjai dolgozták ki. Elindultunk az állattenyésztési telepre, hogy a kezdeményezés további példáit is számba vehes- sük. Útközben kísérőm a komplex racíonalizációs tevékenység néhány részletével is megismertetett.- A komplex racíonalizációs brigád tizenkét évvel ezelőtt alakult. Jelenleg mintegy száz tagja van, de ez a szám nem állandó. Egyegy újabb feladat teljesítéséhez átmeneti jelleggel új tagokat is felveszünk. Olyan szakmákat ismerő dolgozókat, akik az adott probléma megoldásában hatékony segítséget nyújthatnak. Ilyenkor előfordul, hogy a segíteni hívottak közül néhányan a feladat elvégzése után is a brigád tagjai maradnak. Az időszerű feladatokkal és a megoldásra váró problémákat az ágazatvezetók javaslatai alapján a szövetkezet vezetősége jelöli meg, és ezek teljesítését évente kétszer ellenőrzi. A tagok az elvégzett munka arányában megfelelő erkölcsi és anyagi elismerésben részesülnek.- Ilyen nagy csoport irányítása nem nehéz?- A brigád vezetője én vagyok, de az irányító munkából az egyes szakcsoportok vezetői sokat átvesznek. Kovács Árpád gépesítő irányításával például mintegy tízen dolgoznak, elsősorban olyan feladatokon, amelyek a berendezések átalakítását, módosítását vagy korszerűsítését igénylik. Ondrej Šefčík, a gépjavító műhely vezetője elsősorban azokat gyűjti csoportba, akik a mezei munkákban használt gépek átalakításában, vagy a hiányzó alkatrészek pótlásában segítenek. Közben megérkeztünk az újmajori telepre, ahol Štefan Kováč további sajátos megoldásokra hívta fel a figyelmemet, majd ezek közös tanulságát is levonta. A tehénistállók kifutóit a régi fakorlátok helyett időtálló vaskorlátokkal helyettesítették. Az ötvenes évek elején épült tehénistálló átépítésén a befejező munkálatokat végezték. Hogy milyen volt, azt a mellette álló, ugyancsak átalakításra kerülő épület mutatta. A falakat megemelték, az épület két végébe nagy vaskapukat építettek be, hogy a hízómarhák mélyalmát gépekkel cserélhessék. Az új sátortető egyik oldalát megnyújtották, így az az istállóhoz tartozó szabadtéri részt is befedte.- Ha az ilyen átalakításokat és korszerűsítéseket valamilyen tervező vállalattal dolgoztatnánk ki, akkor az egyrészt tovább tartana, másrészt többe kerülne, harmadrészt pedig kevésbé felelne meg az elképzeléseinknek, vagyis a helyi követelményeknek. Ezért vesszük igénybe a saját embereink, pontosabban a komplex racio- nalizációs brigád tagjainak a segítségét. Az egyik csoport elkészíti a tervet, a másik kidolgozza a munkák menetét, megállapítja az anyagszükségletet, a harmadik meg segít a kivitelezésben. Aránylag rövid idó alatt például így alakítottuk át a sertéstelep hóközpontját villanyáram helyett szilárd tüzelésű fűtőanyag használatára.- Ennyi többletmunkát egyetlen racíonalizációs brigád, még ha száz tagja van is, hogyan tud elvégezni?- Ebben része van a már említett erkölcsi és anyagi ösztönzésnek. Sokat tesz az is, hogy a feladatokat folyamatosan adjuk. Figyelembe vesszük a tagok összetételét, és ügyelünk arra, hogy mindenkinek és mindig legyen lehetősége a munkavállalásra. Mérnököknek, tervezőknek, állatgondozóknak, gépjavítóknak és gépkocsivezetőknek stb., akik mindannyian a komplex racíonalizációs brigád tagjai. A többletfeladatokat az állatgondozók általában a reggeli és a délutáni műszak között, mások a rendes munkaidő után, vagy a hétvégi munkaszüneti napokon végzik el. Mindenki annyit és abban segít, amennyi ideje van és amihez ért. A komplex raciona- lizációs brigád így ad lehetőséget a kezdeményezésre, és ezért is népszerű. Ezt bizonyítja, hogy létszáma különösebb toborzás nélkül is állandóan bővül. EGRI FERENC ÚJ szú 4 1986. X. 8.
