Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-29 / 255. szám, szerda
ÚJ szú 5. 1986. X. 29. A minőséget nemcsak akarni kell Nehéz feltételeik ellenére egyre többet bizonyítanak a hroneci kohászok Az elmúlt évek során aligha irigyelhette valaki a Piesoki Gépgyárak konszernhez tartozó Hroneci Vasöntöde dolgozóinak a helyzetét. A múlt században alapított és sokáig lassú fejlődésre Ítélt üzem többnyire elavult berendezéssel, a legtöbb műhely egészségtelen környezete, a feladatok állandó növekedése, valamint az utóbbi időszak néhány termelési sikertelensége eléggé feszült légkört alakított ki a 820 tagú kollektívában. A komoly gondok végleges megoldására az elavult gyártási részlegek komplex felújítása mutatkozott a legcélszerűbbnek.- Mindannyiunk nagy-nagy örömére a hatodik ötéves tervidőszak kezdetén elkészültek a tervek, kiutalták a szükséges pénzt, a Banská Bystrica-i Stavoindustria vállalat elvállalta a kivitelezést, majd 1977 októberében tényleg meg is kezdődött a több mint fél- milliárd koronát igénylő gyárfelújítás - ismerteti a csaknem egy évtizeddel korábbi viszonyokat Dušan Lúštik kohómérnök, a vasöntöde igazgatója. - A nagyarányú építkezés természetesen kezdettől fogva jókora felfordulást okozott a műhelyekben, de a termelést sehol sem állítottuk le az esetenként szükségessé vált néhány napnál hosszabb időre. Persze, nem is tehettük volna meg ezt, hiszen öntvényeink nélkül a Piesoki Gépgyárak egyetlen üzemében sem gyárthatták volna folyamatosan a bel- és külföldön egyaránt igen keresett különféle szerszámgépeket. Az újjáépítés kezdete a vasöntöde általános korszerűsítése mellett egy korábban csak hírből ismert termelési részleg megalapozását is jelentette a hroneci kohászok számára. Az azóta tető alá került és nagyrészt drága technológiával berendezett csarnokokban most már harmadik éve alakos öntvényeket készítenek a koprivnicei Tatra vállalat čadcai üzemének. A hosszú távú megrendelések mindenekelőtt a Tatra 815-ös tehergépkocsik differenci- álmú-szekrényeire, valamint az első és hátsó futómű fékpofáira szólnak. Mivel a Tatra világmárka, minden egyes alkatrésznél alapvető követelmény a feltétlenül kifogástalan minőség.- Új részlegünkön az építkezés második szakaszának befejezése után évi 10 000 tonna alakos öntvényt fogunk gyártani - mutatja be a vasöntöde büszkeségét az igazgató. - Tavalyelőtt még csak próbajáratban üzemeltek a berendezések, az elmúlt évben viszont már 1381 tonna késztermék került ki innen, az idén pedig 5200 tonna a célunk. Ezt követően még dinamikusabb lesz a mennyiség növelése, ami évről évre egyre nagyobb megrendelések teljesítését teszi lehetővé. Az alakos öntvények mennyiségével kapcsolatban voltak ugyan és itt-ott most is vannak a leszer- zódöttnél nagyobb igénylések, de a čadcai Tatra üzemból sokkal inkább a jobb minőséget szorgalmazták a sorozatgyártás megkezdését követó hónapokban.- Milyen az új termékek minősége?- A tavaly gyártott 1381 tonna alakos öntvényből 91,6 tonna volt a selejt, amit csakis újraolvasztás- sal lehetett úgy-ahogy hasznosí- tanr- számol be Pavol Zvarík mérnök, a minőségellenőrző osztály vezetője. - Idén januárban a diffe- renciálmű-burkolatok és a fékpofák 7,29 százaléka, februárban 9,87 százaléka, márciusban 18,9 százaléka került a selejtbe, áprilistól kezdve viszont jelentős javulás tapasztalható a minőség terén.- Mi okozta a sok selejtet az év elején?- Az olvasztórószlegen két, ma már nullaértókü ívfénykemencéből csapoljuk a különféle vasöntvények készítéséhez szükséges összes fémet. Mivel ugyanezek a kohók szolgálják ki a vasöntöde többi műhelyét is, elég rövid időközönként kell változtatni a kemencetöltetek összetételét. A máshol rendszeresen végzett öblítőcsapolásokra itt nincs lehetőség a nagy teljesítmény-követelmények miatt. így mindig marad némi üledék a kiürített kohó alján vagy falain, és ez már a következő olvasztásnál éppen elég az öntő- fém kívánt vegyi összetételének megváltozásához. Az olvasztás közbeni mintaelemzésekre csak most nyílt lehetőségünk egy kvan- tométer beszerzésével. Korábban szinte mindig csak a technológiai folyamat végén, az öntvények kihűlésekor állapíthattuk meg, hogy éppen milyen fémet csurgattak ide a kohóból. A selejtmennyiség év eleji megnövekedésében szintén szerepet játszott a minóségellenőrök gyenge műszeres felszereltsége. Egy- egy öntvény elbírálásakor jobbára csak szemük látásában és ujjaik tapintásában bízhattak. A felület alatti kisebb-nagyobb repedéseket, belső légbuborékokat vagy egyéb hibákat nem vehették észre. A čadcai Tatra üzemben viszont mindezt azonnal jelezte az ultrahangos műszer és a különleges kohászati mikroszkóp, a Hro- necbe visszaküldött termékek pedig természetesen selejtként kerültek nyilvántartásba.- Valóban sok bajunk forrása volt a két kiöregedett kohó és a műszeres ellátás ügyének késedelmes rendezése, de azért nem lehet mindent csak ezzel magyarázni - vélekedik Stanislav Nemky mérnök, a vasöntöde pártalapszervezetének elnöke. - Saját munkánkban szintén nem kevés fogyatékosságot tártunk fel. Az elmúlt év és az idei első negyedév rossz minőségi mérlege után erélyesebb intékedéseket tettünk a helyzet javítására. A gazdasági vezetőség tagjai, a legfontosabb munkahelyeken dolgozó kommunisták az olvasztárokkal együtt bizony a fizetési borítékon is megérezték, ha teljesítetlenül maradt a minőségi követelmények valamelyike. A már tavaly bevezetett gyakorlatot követve mindenkitől szigorúan megköveteljük a becsületes és pontos munkát. A hibáért felelős dolgozó - beosztására való tekintet nélkül - büntetésben részesül. Az idén például az elsó negyedévi sok selejt miatt 43 esetben indult fegyelmi eljárás a vétkesek ellen, 34 ízben prémiumelvonás, három szakembernél pedig áthelyezés és ezzel együtt természetesen alacsonyabb bérezés lett a mulasztások következménye. Az olvasztórészlegen, de a vasöntöde helyi műhelyében sem tetszett mindenkinek az erélyes intézkedések bevezetése. Az ívfénykemencéket kiszolgáló olvasztárok egyike-másika már-már felmondással fenyegetőzött, amikor három-négy hónapon át prémium nélkül dolgoztak.- Magam is az elégedetlenkedők között voltam - mondja beis- merően Milan Šperka 41 éves olvasztár, aki huszonhárom éve dolgozik a vasöntödében. - Egy-egy rossz csapolásért, ami bizony tényleg nem volt ritka esemény, legkevesebb 60 koronámtól kellett elbúcsúznom. Persze, nemcsak egyedül jártam így. Előfordult, hogy a két kohónál valamennyien havi 350-500 koronával kerestünk kevesebbet a szokásosnál. Erre ugye már észbekap az ember. Főleg miután az is egyértelműen bebizonyosodott, hogy nemcsak az ívfénykemencék rossz műszaki állapota és az öblítócsapolások hiánya miatt szaporodtak meg a minőségre vonatkozó kifogások. Most már sokkal jobban odafigyelünk a kemencetöltet készítésére, berakásakor és az egész olvasztási ciklus alatt a munkánkra. A vasöntöde olvasztómúhelyé- ben hamarosan szintén befejeződik az újjáépítés második szakasza. A jövő év elején hálózatra kapcsolják a jelenlegi kettőnél jóval nagyobb teljesítményű korszerű kohót is, amely minden részlegnek szavatolni fogja az öntéshez szükséges fém optimális vegyi összetételét. Ugyancsak további anyagi eszközöket fordítanak a műszeres felszereltség fejlesztésére, hogy lehetőleg minden egyes hibás öntvény még megmunkálás előtt lekerüljön a futószalagról. Ezek után a selejtgyárt- mányok jelenlegi alig négyszázalékos részarányának szintentartá- sa vagy csökkentése már nem múlhat máson, mint a megszilárdított technológiai fegyelem következetes megtartásán. LALO KÁROLY Korszerű félautomata Ingvarró gépet szereltek fel tavaly januárban a Zornica vállalat Bánovce nad Bebravou-! üzemében. Segítségükkel megszüntették a nehéz fizikai munkát, és három nódolgozó munkáját is megtakarítják. A képen: Marta Kuricová, a félautomata kézelófel- varró gépet kezeli. (Peter šimončík felvétele - ČSTK) Česká Lipa közelében átadták a bílinai Julius Fučík Bányavállalat új, 120 férőhelyes erdei iskoláját, fez épületben három tanterem, ebédlő, tornaterem található, s lehetőség nyílik szakköri tevékenység kifejtésére is. A szünidei hónapokban bányászok üdülhetnek a létesítményben. A képen az iskola új épülete látható. (Libor Zavoral felvétele - ČSTK) Többet, hatékonyabban Számba vették a kukoricatermesztés fejlesztésének tartalékait Nemrégiben Magyarics Vincének, a járási pártbizottság vezető titkárának vezetésével a Nagymegyeri (čalovo) Agrokomplex vállalatnál ülésezett az SZLKP Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Bizottságának mezőgazdasági tudományos szaktanácsa. A résztvevők - a mezőgazdasági vállalatok, a járásban alkalmazott iparszerű kukoricatermesztési rendszerek, a nyárasdi (Topol’níky) kukoricanemesító állomás, valamint a Bratislavai Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet nagyme- gyeri állomásának képviselői - értékelték a járás kukoricatermelésének jelenlegi színvonalát, az utóbbi években felmutatott eredményeit, megvitatták a gyakorlati tapasztalatokat és számba vették, mit lehet és kell tenni a termelés színvonalának és hatékonyságának javítása érdekében. Megállapítást nyert, hogy a járásban az utóbbi években is tovább fejlődött a kukoricatermesztés, de a termelők az ipar- szerű technológia terjedése ellenére sem használják ki tökéletesen a mainál jobb eredmények eléréséhez vezető lehetősegeket. Bartos Andor, a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője egyebek között úgy fogalmazott, hogy az élvonalbeli termelők által elért kiváló hektárhozamok az egyik oldalon jogos büszkeségre adnak okot, de egyúttal azt is jelzik, hogy még korántsem használták ki teljes mértékben minden mezőgazdasági vállalatnál a helyi adottságokat, illetve a rendelkezésre álló biológiai anyag genetikai termőképességét. A termés- becsló felmérések szerint a járásban az idén 6,3-6,4 tonnás hektáronkénti átlaghozamra van kilátás szemes kukoricából, de ismét lényeges különbségek tapasztalhatók a hozzávetőleg azonos feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok eredményeiben. Miként arra Papp Zoltánnak, a vendéglátó gazdaság növény- termesztési ágazatvezetöjének és más felszólalóknak a szavaiból is következtetni lehetett, a tapasztaltnál gyorsabb fejlődésnek mindenekelőtt az a kerékkötője, hogy egyik-másik gazdaságban bizony még ma is sokat vétenek a termelési technológia követelményei ellen. Többen azzal követnek el hibát, hogy nem becsülik, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyják a tudományos alapokra helyezett tápanyagellátás jelentőségét, nem a kellő mennyiségben, nem a legmegfelelőbb összetételben és nem a legjobb időpontban juttatják ki a műtrágyákat. Mások a hibridek megválasztásakor kizárólag a termőképességből indulnak ki, s nem veszik figyelembe azokat az egyéb fontos tulajdonságokat — például a szárszilárdságot, a betegségekkel és a kártevőkkel szembeni ellenálló képességet stb. amelyek szintén döntő hatással vannak arra, hogy a termesztett hibrid az adott feltételek között végül is milyen teljesítményt nyújt. A tapasztalatok szerint nagy hátrány, hogy a vetőmagot ismét porított készítményekkel csávázták, ugyanis a pneumatikus vetőgépek a csávázó szer jórészét elszippantották, s a vetőmag gyakorlatilag védelmet nyújtó hatóanyagok nélkül került a talajba. Ez a felmérések szerint parcellánként 10-20 százalékos tőkiesést - és ennek megfelelő hozamcsökkenést - okozott. A múltban vétett hibák nyíltsza- vú bírálatát és az előbbrelépés lehetőségeinek keresését szolgáló tanácskozáson egyebek között az is szóba került, hogy az anyagiműszaki háttér még mindig nem kielégítő. Például még nem mindenütt adott a kukorica öntözéses feltételek közötti termesztésének lehetősége, és az igazán jó munkavégzést biztosító korszerű és nagy teljesítményű gépek sem hozzáférhetők minden gazdaság részére. Igen ám, csakhogy amíg legutóbb is a termőterület jelentős hányadán elavult gépekkel vetették el a kukoricát, ugyanakkor a rendelkezésre álló korszerű gépek némelyike az együttmúködés hiányában nem volt tökéletesen kihasználva. Ami a vegyszereket illeti, néhány speciális gyomirtószer valóban későn érkezett meg, viszont másokat meg sablonszerűén használtak az üzemek, tekintet nélkül a szükségszerűségre és a hatékonyságot befolyásoló tényezőkre. Más lapra tartozik, hogy a triazin hatóanyagú gyomirtók egyoldalú használata következtében helyenként igencsak elterjedtek a szernek ellenálló gyomok, melyeknek irtására nincsen a járásban elegendő hatásos készítmény. Ez figyelmet érdemlő tény, hiszen az évek óta nyolc tonna fölötti kukoricahozammal büszkélkedő nagymegyeri Agrokomplex vállalatnál szerzett tapasztalatok szerint, a parcellák egy százalékos gyomborítottsága a szemes kukoricánál 63 kilogramm hektáronkénti hozamcsökkenést okoz.- Tagadhatatlan tény, hogy a mezőgazdasági termelés fejlettségének mai fokán a mezőgazda- sági üzemek takarmányellátása és a mezőgazdasági termelés egészének hatékonyabbá tétele szempontjából nálunk éppen a ku- koricatermelós intenzifikálásában rejlenek a legkönnyebben mozgósítható tartalékok - emelte ki egyebek között Magyarics Vince, a járási pártbizottság vezető titkára. - A jobb eredmények érdekében nagyobb területen kell alkalmazni az iparszerú termelési módszereket, jobban ki kell használni az öntözési lehetőségeket, és minden vonatkozásban meg kell szilárdítani az agrotechnikai fegyelmet. Magyarics elvtárs arra is kitért, hogy a nemesítóknek is hatékonyabban kell támogatniuk a termelők fejlesztési törekvéseit. Többek között olyan, kettős termesztésben is hasznosítható hibridet kérnek és várnak a nemesi- tőktől, amely 60-70 nap alatt képes beérlelni a szemtermést. KÁDEK GÁBOR
