Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-24 / 251. szám, péntek
ÚJ szú 5 1986. X. 24. A korsó eltörött, ám a cserepek megmaradtak... ✓ Csorba esett a Zdroj becsületén A múlt héten a Zdroj 10-02-es bratislavai üzemének éttermében ülésezett az SZLKP üzemi alapszervezete. A 130 tag izgatottan várta a tanácskozást, mivel többek között itt tárgyalták meg a pártbizottság javaslatát Miroslav Boc, Michal Sýkora üzletvezetők és Štefan Sýkora raktárvezető párttagságának felfüggesztésére. A bizottság továbbá javasolta, hogy zárják ki a pártból Ľubomír Bohúň mérnököt, az üzem főel- lenőrét, valamint Robert Blažiček, Peter Fabšič és Ferdinand Majer- ka üzletvezetőket. A javaslatokat a tagsági gyűlés a szavazatok döntő többségével jóváhagyta és a bratislavai 2. városkerületi párt- bizottsághoz továbbította. Nem kellett hosszabban magyarázni a kollektívának a szigorú pártbüntetés okát, hiszen az utóbbi napokban sokat hallottak a szocialista tulajdon elleni bűncselekményekről, amelyekről a sajtó is tájékoztatott. Emlékeztessünk legalább a legfontosabb tényekre: a bűnüldöző szervek kérésére a Zdroj ellenőrei váratlanul leltárt végeztek 14 üzletben. Tíz esetben a gyanú beigazolódott, nagy leltárhiányt, különböző spekulációkat állapítottak meg. Az eddig megállapított kár értéke 3,693 millió korona. Az ellenőrök több mint 800 ezer korona értékben olyan árut találtak az üzletekben, amelynek beszerzéséről nem volt bizonylatuk és valószínű, hogy a kár összege a további vizsgálatok után még nagyobb lesz. Az ügyész bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt a Zdroj 10-02-es számú üzeme 12 dolgozója esetében rendelt el előzetes letartóztatást. Már az elmondottak alapján is megállapíthatjuk, hogy a bratislavai üzletvezetők ügye, amely még távolról sincs lezárva, szocialista kereskedelmünkben a legnagyobb ilyen jellegű bűncselekmények közé tartozik. Nem „közönséges leltárhiányról“ van itt szó, amely időnként minden nagyobb üzletben előfordul, hanem a szocialista tulajdon megkárosításának folyamatos, átgondolt folyamatáról. Ľubomír Bohúň mérnök, az üzem főellenóre előre bejelentette a leltározások időpontját. Ezzel lehetővé tette, hogy a vezetők az egyik üzletből a másikba szállítsák az árut, s így leplezzék a hiányt. Az ügyeskedők a raktári dolgozók segítségét is igénybe vették, törvényellenes módon hasznot húztak a Tuzexben vásárolt áru eladásából, ami a sajátságos ellenőrzési mód miatt egy bizonyos ideig sikerült is. Hagyjuk figyelmen kívül azt a kérdést, hogy a spekulációik során miben bíztak, mire alapozták azt a meggyőződésüket, hogy rendszerük tökéletes és leleplez- hetetlen. Az a bizonyos kancsó eltörött, de a cserepek megmaradtak. A Zdroj üzem kollektívája csalódott és nemcsak azért, mert azok, akikben bíztak, több mint félmillió koronát is loptak. A becsületes dolgozókat még jobban bántja, hogy a vásárlók sokszor apróságok miatt is szemükre hányják: mindnyájan tolvajok vagytok, valamennyiötöket le kellene csukni! Daniela Hoferová, a petržalkai Krupska téri élelmiszerüzlet pénztárosa szomorúan beszél erről. Számoltam a közvélemény reakciójával, de mégis fájnak az ilyen szavak.,. Ki a felelős? Az üzem több mint kétezer dolgozója számára eseménydúsak voltak az elmúlt hetek. Rövid idó alatt 17 vezetőt kellett kinevezni és félnek attól, hogy nem sikerül teljesíteniük a tervet. Ez a pártgyűlésen is szóba került. Jozef Turčan, az üzem gazdasági igazgatóhelyettese megerősítette, hogy a helyzet komoly. Kilenc hónap alatt a kiskereskedelmi forgalom tervének teljesítésében csaknem 12 millió korona a lemaradásuk és csupán október első harmadában további egymilliót vesztettek. A lemaradás döntő részét a leltárok okozták és így az üzemben még gondolni is félnek arra, hogyan befolyásolják majd a gazdasági eredményeket az év végén. Természetesen a nyereség- részesedés kifizetése is kérdéses. Sokan kérdezik, miért kell a több száz becsületes dolgozónak néhány ember miatt szenvednie és tulajdonképpen ki is a felelős az egészért. Nehéz a válaszadás. Végleges választ csak az az elemzés adhat majd, amelyen a második városkerületi pártbizottság elnökségének határozata alapján már dolgoznak. Mit tudunk már ma is? Nem titok, hogy Viktor Mrkva, a Zdroj 10-02-es üzemének igazgatója és Alžbeta Korbelová, a káder- és személyzeti osztály vezetője az idei komplex értékelések eredményei alapján csak november elsejéig tölti be hivatalát. Mrkva elvtárs beszélgetésünk során nem tagadta felelősségét:- A beosztásommal jár, hiába védekeznék azzal, hogy a vezetői munkakört betöltő emberek minden követelménynek megfeleltek és jó eredményeikkel megnyerték munkatársaik bizalmát. Nem gondoltuk, hogy ilyesmi megtörténhet- mondotta. Hasonlóan vélekedett Alžbeta Korbelová, nem tagadta felháborodását és sajnálkozását sem. A rendkívül összetett káderhelyzettel, a munkaerőhiánnyal, az alacsony bérekkel és az ebből eredő aránytalan munkaeróván- dorlással, valamint más problémákkal érvelt. František Bruck- mayer a Bratislavai Zdroj Vállalat igazgatója a káderváltozások szükségszerűségét a kádermunka hiányosságaival, az igazgató hibás döntéseivel, az üzem vezetőinek alacsony szakképzettségi szintjével indokolta. így tehát a döntés nincs közvetlen összefüggésben a bűncselekménnyel. Gyors fejlődés, de... További kérdések is felmerülnek, ha részletesebben megismerjük ennek az üzemnek a munkáját, amely több mint 2 ezer alkalmazottjával az egész tröszt legnagyobb üzeme. A 7. ötéves tervidőszakban az üzem gyorsan fejlődött Petržalka építésével összefüggésben. Míg 1980-ban csak 14 ezer négyzetméternyi eladóterülettel rendelkeztek, 1985-ben már 20,5 ezer négyzetméterrel és az idén már csaknem 22 ezerrel. Igaz, hogy a megszüntetett kisüz- letek alkalmazottait átcsoportosíthatták, de a gyors fejlődés során munkaerőik száma csak minimálisan növekedett. Alžbeta Korbelová szerint a legtöbb bajt a szakmunkástanulók átgondolatlan toborzása okozza. A tanulók csaknem háromnegyede a Közép-szlovákiai kerületből jön. A következmény - a lányok alig melegednek meg munkahelyükön, hazamennek. Ehhez még hozzájárul a szakmunkásképző intézet nem megfelelő tanterve, továbbá az a tény, hogy a népgazdaságunk ágazatai közül a statisztika szerint a kereskedelemben vannak a legalacsonyabb bérek. Az üzemben évente mintegy 300 dolgozó cserélődik, 150 nő van anyasági szabadságon és ha valaki ellátogat az üzem káder- és személyzeti osztályának szűk iroda- helyiségeibe, könnyen megállapíthatja, hogy az ott dolgozók aligha tudnak többet csinálni, mint írásbeli kimutatásokat készíteni az alkalmazottakról. Nincs idejük arra, hogy közelebbről megismerjék őket. Az egyes munkahelyek távol esnek egymástól, s így az emberek sokszor nem is ismerik egymást. Ervín Krajčík, a pártalapszervezet elnökének szavai szerint ez gondot okoz a pártszervezetnek is. A tagok egyhatoda évente cserélődik és sokan közülük csak havonta egyszer, a párt- gyűlésen találkoznak. - Mindig hangsúlyoztam, senki sem használhatja a párttagsági igazolványát iparengedélyként - mondotta Ervín Krajčík. - Sajnos beigazolódott, hogy egyesek közülünk csak párttagok voltak és nem kommunisták. Tény, hogy a pártbizottság tagjai közül sem tudta senki, mi történik. Valamennyi törvénysértő jó hírnévnek örvendett, többen közülük kitüntetéseket kaptak jó munkájukért. Nem ismertük kollégánk, Štefan Sýkora főraktárosnak, a pártbizottság tagjának igazi arcát sem. Mindnyájan nagyon spórolós embernek tartottuk... Mindig sok munkánk volt a terv teljesítésével, gondjaink megoldásával kapcsolatban, nem győzünk mindent. Az említett pártgyűlésen is nyilvánvalóvá vált, hogy az üzem szükségletei nincsenek arányban a feladatok teljesítésének reális lehetőségeivel. Rudolf Kováč, a gazdasági egység vezetője felhívta a figyelmet erre. Új üzlet nyílik a Cíhovsky utcában, további ötven emberre van szükség. A helyzet csak úgy oldható meg, ha más üzletekből helyeznek át embereket, ami természetesen negatív következményekkel jár. Jövőre a terv szerint további 3 ezer négyzetméternyi eladóteret kapnak. Az új üzletekbe további 225 ember kell. Honnan nyerik meg őket? Jozef Turčan igazgató- helyettes is megerősítette: - A jövő évi helyzetünk olyannyira válságosnak mutatkozik, hogy aligha tudjuk saját erőnkből megoldani. Milyen gazdálkodás ez? A helyzetet nem dramatizáljuk. Ezzel František Bruckmayer is egyetértett. Ismeri a szállítókkal kapcsolatos problémákat is, a vitában a felszólalók kétharmada ezekkel foglalkozott. „Adjatok árut, szervezzéket meg a folyamatos szállítást, és mi teljesítjük a tervet!" így foglalható össze röviden az ilyen felszólalások tartalma. Régi nóta... František Jaroš, és Milan Novák üzletvezetők több kollégájukkal együtt úgy vélekednek, hogy a szállítók, főleg a hentesek, tejesek és pékek továbbra is azt csinálják, amit akarnak. A hiányos szállítmányok, a rendszertelen szállítás, a rossz minőségű áru nagymértékben befolyásolja az üzem gazdálkodását. Tavaly csupán ebben az üzemben 559 ezer korona értékű kenyér ment kárba. 1986 első felében a veszteség csaknem félmillió korona volt. Három év alatt a szétfolyt tej és más tejtermékek csaknem egymillió korona kárt okoztak. És a döntőbírósági perek többségét a kereskedelem elveszti. A károkat még növeli a romlott áru miatt keletkezett veszteség, csupán azért, mert az árut nem volt hol raktározni. - A raktárhiány a legnagyobb gondunk. Ezen a téren egész Szlovákiában Bratislavában a legrosszabb a helyzet - jegyezte meg František Bruckmayer. - A három bratislavai üzem közül pedig mi vagyunk a legkedvezőtlenebb helyzetben. Végül egy kérdés Nem foglalkozhatunk most azzal, mit tett az üzem eddig, hogy Bratislavában megfelelő területet szerezzen a raktárok építéséhez. A tervek megvalósítását hol a pénz hiánya, hol pedig a mező- gazdasági földterületek felhasználásának tilalma akadályozta meg. Tény, hogy a most épülő raktárok sem szüntetik meg a gondokat. Az üzem szervezeti felépítése is változtatásokra szorul. Számítások szerint az eladótér és a raktártér közti aránytalanság egyre mélyül. Látszatra ezek a vállalati, üzemi problémák nem függnek össze a bratislavai üzletvezetők esetével. Az összefüggés nem közvetlen, hiszen a bűnösöket felelősségre vonják, a pártalapszervezet pedig teljes mértékben elhatárolja magát azoktól a tagoktól, akik visszaéltek a beléjük helyezett bizalommal. Ez szükségszerű, helyes megoldás volt. Az okokat röviden így foglalhatjuk össze: az irányító és kádermunka csődje. A felettes szerveknek azonban fel kell tárniuk a mélyebb összefüggéseket is. Szerintünk ugyanis Bratislava, az SZSZK fővárosa kereskedelmi hálózatának fejlesztésében sok mindent elhanyagoltak. Ha a felelős vezetők őszintén fel akarják tárni a gondokat, válaszolniuk kell erre a kérdésre is: ez a bűncselekmény oka-e a Zdroj 10-02-es üzeme mai helyzetének, vagy pedig ami kialakult, az ennek a helyzetnek a következménye? PETER ONDERA Egyenrangú partnerek BESZÉLGETÉS A NÉPBÍRÁK SZEREPÉRŐL JOGRENDÜNKBEN Népbírák. Igazságügyünk egyik alapvető jogi intézménye, szocialista demokratizmusának legjelentősebb megnyilvánulása. Több évtizedes múltjuk bizonyítja már, hogy részvételük a bírósági eljárásban és döntéshozatalban fontos politikai előfeltétele az igazságos, osztályszemléletű és egyben eredményesen nevelő joggyakorlásnak, a társadalomellenes jelenségek megelőzésének, illetve elmarasztalásának. Az ezzel összefüggő kérdésekről beszélgettünk dr. Július Urbannal, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járásbíróság elnökével. Ezt a posztot ugyan csak másfél éve tölti be, de másfél évtizedes helybeli tanácselnöki tapasztalata bőségesen elegendő ahhoz, hogy a témát minden vonatkozásában tüzetesen ismerje.- Milyen tekintetben nyilvánul, nyilvánulhat meg a végeredményben laikus népbírák szerepe a tanácsi döntésekben? - tesszük fel az első kérdést. A válasz nem késik: - Főképp a tényállás megállapításában, nevezetesen a visszás társadalmi jelenségek okainak feltárásában. Persze nem rendelkeznek jogi képesítéssel, viszont e testület tagjaiként az élet különböző területein, különféle hivatásokban - közgazdászokként, ellenőrökként, mesterekként, technikusokként, nevelőkként, stb. - oly sok tapasztalatra tesznek szert, hogy mindenképpen segítségére lehetnek és többnyire vannak is a hivatásos bíráknak felelősségteljes tisztük ellátásában. Mégpedig egyenrangú partnerként. Ezt éppen annak köszönhetik, hogy kezüket ott tarthatják az élet érverésén. S ezt a helyzetüket csak szilárdítja, hogy minden egyes ügy letárgyalása előtt írásban és szóban konkrét tájékoztatást is kapnak a szenátus elnökétől.- Nyilván rendkívül fontos a népbírák cselekvő részvétele a joggyakorlás e láncszemében, de feltételezem, nem kevésbé jelentős abban is, hogy lehetőleg kevesebben és ritkábban álljanak hadilábon a törvénnyel...- Ez így van. Szerepüket a megelőzésben legalább ennyire jelentősnek tekintjük. Itt kiváltképp érvényesíthetik élet-, munka- és hivatásbeli tapasztalataikat, valamint a menet közben szerzett jogi ismereteiket is. Munkahelyükön, a községekben, a dolgozók körében számtalan alkalmuk nyílik a nevelő munkára. Különben ezt nekik csakúgy, mint a hivatásos bíráknak feladatul is adják törvényeink. Ennek a munkának természetesen igen sok a formája. Egyebek között sokat nyom a latban a személyes példaadás is. S bőségesen nyújtanak ehhez alkalmat a munkahelyeken, a községekben rendezett akciók, a párt- és a tömegszervezeti gyűlések, a nemzeti bizottságok, a népi ellenőrzési szervek ülései, hogy csak néhányat említsek a sok közül. Igaz, az érem másik oldala, hogy ezzel a lehetőséggel nem minden népbíró él és nem minden alkalommal.- Ez év elején járásukban is további négy esztendős megbízatási időszakra megválasztották a népbírákat. Milyen az összetételük?- Százharmincöt népbíránk van, s az említett választás óta kereken az egynegyedük új. A megújulást természetesen szükségessé teszi egyrészt az idő múlása, a korosodás, de másrészt az az igény is, hogy szüntelenül javítsunk az összetételen. A testületnek mintegy a fele nő. S hadd jegyezzem meg, hogy tapasztalataink szerint főleg a termelésben dolgozó fiatalabb női népbírák bizonyulnak aktívaknak. Persze nemcsak ők. Népbíráink általában viszonylag fiatalok, átlagos életkoruk negyven év körüli. A legtöbben - munkások, majd - járásunk jellegének megfelelően - a mezőgazdasági dolgozók következnek, s a hátralevő egyharmadot az értelmiségiek, illetve az egyéb hiva- tásúak teszik ki. Szakismereteik gyarapítására évente kétszer egynapos oktatást szervezünk. Igaz, ez nem túl sok, de elméleti ismereteik a gyakorlatban is gazdagodnak. Persze, igen sok függ a hozzáállásuktól is. Ugyanakkor munkásságuk társadalmi hatékonyságát céltudatosan igyekszünk növelni azzal, hogy a tanácsok munkájába történő besorolásuknál differenciáltan tekintetbe vesszük nemcsak rátermettségüket, felkészültségüket, hanem a lehetőségeiket is.- Tudomásom szerint a Szlovák Szocialista Köztársaság Igazságügyminisztériuma közvetlenül a népbírák idei választása előtt irányelveket dolgozott és adott ki a népbírákkal való foglalkozást illetően. Mi ennek a lényege és mit vár ettől az útmutató dokumentumtól?- Tizenöt oldalas anyagról lévén szó, nincs lehetőség a részletes ismertetésre. Annyit azonban általánosítva megállapíthatok, hogy ezek az irányelvek nagyon konkrétan, pontosan és lényegre törően állapítják meg a népbírák tevékenysége tökéletesítésének legfontosabb tennivalóit. Meggyőződésem szerint gyakorlattá váltásuk jelentős minőségi javulást idéz elő demokratikus joggyakorlásunk e fontos területén. GÁLY IVÁN A 28. Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron aranyérmet nyert a Ledeč nad Sázavou-i Kovofiniš vállalat és az Érsekújvári (Nové Zámky) Szerszám- ipari Kutatóintézet programozható fémbevonat-készítő automatája. Az említett kutatóintézet meghatározó mértékben járult hozzá a gép legfontosabb részének a kifejlesztéséhez. A képen balról: Vincent Bakalár technológus, Mikuláš Kuruc szerszámkészítő és Ján Farkaš művezető a berendezés beállítását beszéli meg. (Vlastimir Andor felvétele - ČSTK)
