Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-21 / 248. szám, kedd

Levelezőink írják Kongresszusra készülve A XI. szakszervezeti kongresz- szus előkészületének jegyében dolgoznak a Losonci (Lučenec) járásban is a szakszervezeti tiszt­ségviselők és tagok, mintegy 36 ezren. Munkájukban fontos szere­pe van a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa azon kezdeménye­zésének, amely az anyagköltsé­gek 0,5 százalékos csökkentését, a munkatermelékenység 1 száza­lékos növelését és a termékek minőségének jelentős javítását irányozza elő. Kanizsa István Teljesítik feladataikat A sládkovičovói cukor- és kon­zervgyár dolgozói kitűnő eredmé­nyeket érnek el a munkatermelé­kenység fokozásában, ami nagy mértékben hozzájárul a vállalat gazdasági mutatóinak teljesítésé­hez. Az árutermelés tervét 110 százalékra teljesítették, a piacra másfél millió koronával több árut küldtek, mint amennyit a terv elő­írt. A dolgozók a termelésben és környezetük szépítésénél 7500 órát dolgoztak társadalmi munká­ban, 124 tonna ócskavasat és 1,1 tonna papírhulladékot gyűjtöttek. A jó eredményekből kiveszik ré­szüket a szocialista munkabrigá­dok, melyek 132 tagja a bronz-, 115 az ezüst- és 32 a mozgalom aranyjelvényét kapta már meg. Oláh Gyula Milyen legyen a város? Átalakítani egy város arculatát, eleget téve a kor követelményei­nek, ugyanakkor megőrizni a múló idő emlékeit, nem könnyű feladat. Még a tapasztalt építészeknek, tervezőknek sem. Fülek (Fiľako­vo) a Losonci (Lučenec) járás má­sodik legnagyobb városa, gazdag történelmi múlttal rendelkezik. A város, elsősorban a központot képező történelmi városrész át­építése évek óta foglalkoztatja a szakembereket. Joggal, hiszen egy elhamarkodott döntés jóváte­hetetlen károkat okozhat. Ennek érdekében a Közép-szlovákiai Ke­rületi Nemzeti Bizottság terület- rendezési osztálya jeligés város­rendezési pályázatot hirdetett. Fő céljuk az volt, hogy még a kivitele­zési munkálatok megkezdése előtt teljes kép alakuljon ki az átépítési lehetőségekről. A pályázat kiértékelése után a bí­rálóbizottság az első díjat Andrej Goč bratislavai építőművésznek ítélte oda. A további helyezéseket is bratislavai építőművészek sze­rezték meg. A pályamunkákat a füleki bemutató után a járási székhelyen a Nógrádi Múzeum ki­állítótermében is bemutatták a nagyközönségnek. Puntigán József Kedves ün­nepségen kö­szöntötte Mol­nár Árpád mér­nök, a Lévai (Levice) Vnb alelnöke Peter Morgertont (a felvételen) hat­vanadik szüle­tésnapja alkal­mából. Morgerton elvtárs 1943­ban jelentkezett a Szovjetunió­ban megalakult elsó csehszlo­vák hadtestbe. Részt vett a bu- zuluki és a duk­lai harcokban. A szlovák nemzeti felkelés idején a Zvolen melletti Tri duby repülőtéren teljesített szolgálatot. Részt vett a magas-tátrai és a Liptovský Mikuláš-i ütközetben is, s harcolt egészen Prága felszabadításáig. Császár Ernő felvétele Gyümölcsöző barátság A vágsellyei (šaľa) Duslónak többéves baráti kapcsolata van az NDK-beli piesteritzi Agrochemie vállalattal. Kölcsönösen látogatják egymást az ifjúsági szervezetek tagjai, a szakmunkások, a szak- szervezeti küldöttségek, és gyak­ran szabadságuk egy részét is együtt töltik. Legutóbb a Duslo szerelöbri- gádjának 21 szakembere segített a piesteritzi gyár amóniagyártó részlegének felújításánál. A mun­kálatokban magyar, bolgár, szov­jet és lengyel szakemberek is részt vettek. Szalay Ede, a Duslo szerelőinek a vezetője elmondta, hogy a munkát egyáltalán nem hátráltatta a többnyelvűség. Sike­res feladatteljesítésük jutalmául a vágsellyeiek ellátogathattak Ber­linbe, és megtekinthették a Wörlitz melletti egzotikus parkot is. Milan Aľakáa A Keleti Vasút­igazgatóság a Roháč szerkesztőségével karöltve a Starý Smo- kovec-i vasútállomás művelődési központ­iéban kiállította a leg­nevesebb szlovák ka­rikaturisták néhány alkotását. A várakozó ' utasok közül sokan megtekintették a tré­fás rajzokat, melyek élesen bírálják közle­kedésünk fogyaté­kosságait, rámutat­nak az utazás viszon­tagságaira ós az uta­sok gyakori problé­máira. A felvételen részlet a kiállításról Jolana Nováková fel­vétele Nyugdíjasklubot avattak A Galántai (Galanta) Járási mű­velődési Központ a matúškovói művelődési házból új épületbe költözött. A helyiségek nem ma­radtak kihasználatlanul. A Galán­tai Vnb az épület tataroztatása, környezetének rendezése, új be­rendezés vásárlása után nyugdí­jasklubot hozott ott létre. Az ízlé­sesen, korszerűen berendezett, zeneszekrénnyel és televízióval ellátott négy helyiségből álló klub kellemes környezetet biztosít a je­lenleg nyolcvan tagot számláló tagságnak, melynek tevékenysé­gét tíztagú választmány irányítja Flaskár István vezetésével. Újabb kiállításon mutatta be Brati­slavában a Dar­nica művelődési központban fest­ményei egy ré­szét Jozef Masa- rovič. A művész eddig alkotott kétezer műve leggyakrabban tájképeket és vi­rágokat ábrázol. A felvételen: La­mači erdórészlet. Mikuláš Maťašeje felvétele Az ügyes kezű asszonyok szá­mára kézimunkakört szerveztek, távlati terveik között szerepelnek érdekes és érdeklődésre számot tartó előadások is. A vnb, valamint a jnb szociális osztályának anyagi támogatása lehetővé teszi a klub­tevékenység bővítését, kirándulá­sok szervezését, kerek évfordu­lók, születésnapok közös megün­neplését. A község nyugdíjasainak e léte­sítmény működése jelenleg még szokatlan, idegen, hiszen a tele­pülés Galántához való csatolása után is megtartotta falusi jellegét. Hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy létezik egy olyan hely, ahol fel­idézhetik ifjúságuk emlékeit, elbe­szélgethetnek, szórakozhatnak, s újabb ismereteket sajátíthatnak el. Panyik Ernő Példás véradók A Stará Turá-i Chirana vállalat dol­gozói egyre korszerűbb orvosi műsze­reket gyártanak, és sokan vért is ad­nak. A Vöröskereszt üzemi szervezete idén már négy csoportos véradást szervezett, több mint 170-en adtak vért. A legutóbbi akción a trenčíni transz- fúziós állomáson hatvanketten vettek részt. Most sem hiányoztak közülük Pavol Nedorost és Jozef Madunický, a Jánský-emlékérem ezüstfokozatá­nak tulajdonosai és több érdemes vér­adó, mint Karol Koči, Milan Jurčo, Matej Haluza, Imrich Hanáček, Božena Capáčková és Ludmila Slámová. Ott volt köztük az injekciós fecskendőket gyártó üzemrészlegról a Csehszlovák -Szovjet Barátság szocialista munka­brigád öt tagja is, akik azért adtak vért, hogy pótolják az egyik brigádtag másfél éves beteg kislányának a sejt­plazmáját. Mató Pál Nyugdíjazás és a szabadság Cz. T.: 1986. augusztus elsejé­től nyugdíjas tanítónő vagyok. Csak a július hónapra kaptam fize­tést, mint fizetett szabadságot, Augusztusra már nem. Azt szeret­ném tudni, hogy helyesen járt-e el velem szemben a munkáltatóm, amikor augusztusban már nem kaptam fizetést. A Munka Törvénykönyv 108. § (1) bek. szerint az évi szabadsá­ga arányos részére volt jogigénye. A Munka Törvénykönyvét végre­hajtó 54/1975. sz. kormányrende­let szerint a szabadság arányos részét úgy állapítják meg, hogy a naptári év folyamán munkavi­szonyban töltött minden naptári hónapért a szabadság évi mérté­kének egy tizenkettede jár. Ha a munkáltatója nem adta volna ki az évi szabadsága 7/12 részét, a szabadsága kiadatlan részét pénzben kellett volna megtérítenie a Munka Törvénykönyve 109. §-a szerint. A rendelet a hatálybalépéstől kötelez M. O.: A lapjukban közzétett építkezési tájékoztató szerint kb. 14 ezer korona hiteltörlesztési hozzájárulásra lenne jogunk. Az építkezést 1983-ban kezdtünk el, a befejezés időpontja 1986. áprili­sára volt kitűzve. Mi azonban há­rom éven belül, pontosabban két és fél év alatt befejeztük az építke­zést. 1985. október 17-én adott ki a nemzeti bizottság használatba­vételi engedélyt. Amint értesültünk arról, hogy milyen kedvezmények járnak azoknak, akik három éven belül fejezik be az építkezést, azonnal kértük ezt a hozzájáru­lást, de mindmáig nem kaptunk kérvényünkre választ. Az új, 136/1985. sz. rendelet nem vonatkozik önökre, vagyis nem részesülhetnek a rendelet ál­tal nyújtható kedvezményekben. A rendelet 1986. január elsején lépett hatályba és csupán azokra a lakásépítkezésekre, illetve felújí­tásokra vonatkozik, melyekre a hatálybalépésének napjától ad­tak ki az illetékes szervek építke­zési engedélyt (lényegében tehát csupán az idén és a jövőben meg­kezdett építkezésekre). Kit tekint a jog apának T. F.: Már két éve, hogy nem élek együtt a férjemmel. Válókere­setet még nem adtunk be, mert a férjem nem akar válni. Én a gye­rekekkel elköltöztem tőle egy tá­volabbi faluba. A gyerekeket nem látogatja, a családi pótlékot sem küldi rendszeresen. Az elmúlt két évben talán csak ötször küldte el. A pénzt egyébként elissza. Volt már elvonókezelésen, de az sem segített, továbbra is iszik. Egy éve élettársi viszonyban élek egy má­sik férfival. Tőle várok most, ötödik hónapja gyermeket. Tudni szeret­ném, hogy mi lesz a születendő gyermekem vezetékneve, illetve hová kell fordulnom annak érde­kében, hogy a gyermek az élettár­sam nevét kapja. A másik kérdé­sem a családi pótlékra vonatkozik. Mint említettem, már két éve, hogy ezt a férjem veszi fel, mivel én nem vagyok munkaviszonyban. Milyen lehetőségem van arra, hogy ezt én, vagy az élettársam kapja. Elsősorban nem tartjuk valószí­nűnek, hogy a járásbíróság eluta­sítaná a bontóperes keresetét - még ha a férje nem hajlandó is válni - ha ön már két éve nem él a férjével és jelenleg az élettársá­tól vár gyermeket. Ezért azt ajánl­juk, forduljon ebben az ügyben mielőbb az illetékes járásbíróság­ra. A bíróság a válóperben dönt a gyermekek elhelyezéséről és a tartásdíjak összegéről is (a férje valószínűleg nem csupán a csalá­di pótlékot küldi rendszertelenül, hanem tartásdíjat sem fizet a gyermekeire!).- A gyermekét, ha megszületik, a jog mindenképpen a férje gyer­mekének tekinti majd és azt a ve­zetéknevet kapja, amelyben a há­zasságkötéskor megegyeztek (s amely a házassági anyakönyvi ki­vonatukban van feltüntetve). A Családjogi Törvény bizonyos vélelmeket állít fel az apa kilétére vonatkozólag. A gyermek apjának elsősorban az anya férjét kell te­kinteni, illetve a volt férjét, ha a gyermek a házasság megszűné­sétől számított 300 napon belül születik meg, és az anya a gyer­mek megszületése előtt nem ment újból férjhez (lásd Családjogi Tör­vény 51. §). Az élettársát tehát csak abban az esetben tekintené a törvény apának, ha a gyermek megszüle­tése előtt ön jogerősen elválna a férjétől és házasságot kötne az élettársával. Ez azonban - tekin­tettel előrehaladott terhességére - csupán elméleti lehetőség. A Családjogi Törvény 52. §-a szerint az apaság meghatározha­tó a szülők egybehangzó kijelen­tésével is. Az ilyen kijelentésnek azonban mindaddig nincs jogi je­lentősége, míg fennáll az előbb említett apasági vélelem, vagyis míg a férjét kell apának tekinteni. Ezért a gyermek megszületése után pert indíthat a járásbíróságon (ugyanezt megteheti a férje is) és megdöntheti a Családjogi Törvény 51. §-ában említett vélelmet, vagyis bizonyíthatja, hogy nem a férje a gyermek apja. Ennek bizonyítása nyilván nem lesz ne­héz. Miután a bíróság a jogerős ítéletben megállapította, hogy nem a mostani férje a gyermek apja, nem lesz már akadálya an­nak, hogy az apaságot a bíróság vagy a nemzeti bizottság előtt tett egybehangzó kijelentésükkel ha­tározzák meg. Ami a családi pótlékot illeti, ezt a kérdést többféleképpen is ren­dezheti. Először is a férje munkál­tatójánál működő szakszervezeti szervhez, a nemzeti biztosítás bi­zottságához (komisia národného poistenia) fordulhat azzal, hogy a férje a családi pótlékot italra költi és kérheti, hogy közvetlenül önnek küldjék meg a pénzt (lásd a 88/1968. sz. törvény 27. §-át és az 54/1956. sz. törvény 45. § 3. bekezdését). A másik lehetőség az: kérel­mükkel a járási betegségi biztosí­tási igazgatósághoz fordulnak, hogy az az élettársa biztosításából ítélje meg a családi pótlékot. En­nek előfeltétele azonban az, hogy a férje ezzel egyetértséh. A férje beleegyezésére csak abban az esetben nincs szükség, ha a férje rendszeresen nem teljesíti a csa­ládi pótlék folyósításának feltéte­leit (pl. igazolatlan mulasztásai vannak) és ezzel veszélyezteti a pótlék rendszeres folyósítását. A segélyek feltételeiről P. F.: A leányom idén áprilisban házasságot kötött egy magyar ál­lampolgárral. Mivel hamarosan Magyarországra költözik, föl- mondta a munkaviszonyát. Jú­niusban teherbe esett, szeptem­ber elsejével megszűnt a munka- viszonya. Hat éve van ledolgozva. Szülni itthon akar. Rendszeresen látogatja a terhesgondozót is. Tudni szeretnénk, lesz-e jogigé­nye anyasági szabadságra, gyer­mekgondozási segélyre és a két­ezer korona összegű szülési se­gélyre? A leányának nem keletkezik jo­ga anyasági szabadságra, hiszen nincs munkaviszonyban, de való­színűleg anyasági segélyre sem, mivel még a szülés előtt letelik a munka-, illetve betegségi bizto­sítási viszonyából folyó hathavi védelmi ideje. Gyermekgondozási segélyre a gyermek egyéves koráig joga lenne, ha a gyermek csehszlovák állampolgárságot kap és mindket­ten Csehszlovákiában élnének. Az utóbbi feltételt valószínűleg nem fogja teljesíteni, s így a segélyre nem lesz jogigénye. A szülési segélyre (2000 koro­na) a dolgozó nőnek vagy a dolgo­zó hozzátartozójának van jogigé­nye (lásd a 88/1968. sz. törvény 13. §). Mivel a leánya már nincs munkaviszonyban és a betegségi biztosítási törvény 41. §-a értel­mében már nem lehet az ön vagy a férje hozzátartozójának tekinte­ni, erre a juttatásra sem keletkezik jogigénye. (m-n.) ÚJ SZÓ 6 1986. X. 21.

Next

/
Thumbnails
Contents