Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-17 / 245. szám, péntek

Arjai, egyesüljetek; SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA PENTEK 1986. október 17. XXXIX. évfolyam 245. szám Ára 50 fillér Korszerűbb felsőoktatást A felsőoktatásnak napjainkban nem az a kulcskérdése, hogy lesz-e elegendő szakember és tudományos utánpótlás, hanem az, hogy egyetemeink, főiskoláink olyan értelmiségieket képez­nek-e, amilyeneket a tudomány és a termelés megkíván. S bár a vélemények a kérdés részleteit tekintve eltérőek, abban min­denki egyetért, hogy társadalmunknak olyan szakemberekre van szüksége, akik tanulmányaik elvégzése után egyrészt hasz­nos munkára alkalmasak, másrészt lépést tudnak tartani a tudo­mány és a gyakorlat gyors ütemű fejlődésével. Felsőoktatási intézményeink azonban csak akkor tudnak ele­get tenni ezeknek a követelményeknek, ha a korszerű igények­hez igazodva megváltoztatják a tananyag és az intézmények belső struktúráját, a tanulmányok tartalmát, a tanítás és a tanu­lás formáit. S noha az utóbbi években a korszerűsítési törekvé­sek eredményeként a felsőfokú oktatásban is előbbre léptünk - tantervek, szakmai gyakorlatok új rendszere alakult ki, módo­sították a tanulmányi időt, új szakokat és karokat indítottak, megannyi új tankönyvet, jegyzetet írtak ennek ellenére van még mit tennünk. Hiszen a felsőfokú oktatásban még nem tükröződik a tudományok újabb fejlettségi foka. Az új ismeretek egyre gyorsabban növekvő mennyisége szükségessé teszi, hogy a régi tudományos ismereteket folyamatosan újakkal egészítsük ki, vagy új összefüggésekben lássuk őket, a túlhala­dott ismereteket pedig gyorsan cseréljük és módosítsuk. A korábban önálló tudományágak és szakok napjainkban integ­rálódnak, új határterületi tudományok jöttek és jönnek létre. A szaktudományok egymásra utaltságának, a komplexitásnak pedig érvényesülnie kell a tananyag struktúrájában, valamint az oktatási intézmények szerkezetében és felépítésében is. Mit jelent a tartalmi korszerűsítés? Jelenti új tudományágakra épülő tantárgyak beépülését a tantervekbe - mint például a humángenetika, a biometria, az ökológia, a mikroelektronika, a biotechnika szakok és karok közelítését, új szakok létesíté­sét, a képzési célok megváltoztatását, az oktatás hatékonyabbá tételét. S jelenti azt is, hogy az alapozást kell erősíteni az oktatásban, amire ráépülhet a differenciált szakmai képzés. A korszerűsítés persze szervezési feladatokat is jelent: tanszé­kek összevonását és intézetek létrehozását. Mégpedig ott és olyan mértékben, ahol a tanítás és a kutatás érdekei ezt megkövetelik. És azt is jelenti, hogy jobb személyi és tárgyi feltételeket kell teremteni a munkához. Egyszóval: a jövő útja a felsőoktatás intenzív fejlesztése. Az oktatásban az ismeretszerzés mellett egyre inkább a kész­ségfejlesztésnek kell előtérbe kerülnie. Az oktatás fő feladata, hogy a hallgatók elsajátítsák azokat a módszereket, és kialakít­sák magukban azokat a képességeket, amelyeknek birtokában a tudomány eredményeit a gyakorlatban alkalmazni tudják. Tehát képesek önállóan gondolkodni és alkotni, s tovább képezni magukat. A feladat kettős: egyrészt keresni kell azokat a módszereket, amelyeknek segítségével a diákok önálló gon­dolkodásra és munkára nevelhetők, másrészt ki kell selejtezni a pedagógiából azokat az avult módszereket, amelyeknek alkal­mazásával ma már nem érhető el eredmény. Úgy tűnik, még nincs minden oktató eléggé tudatában ennek a feladatnak. Sok helyütt még ma is inkább a különböző, olykor felesleges tan­anyagrészek emlékezetbe vésését szorgalmazzák, mintsem az önálló gondolkodás és munkakészség fejlesztését. Pedig ma már mindenki előtt világos, hogy megújulásra képes, rugalmas felsőoktatási rendszert kell kialakítani, a kép­zést kell új alapokra helyezni, úgy, hogy a leendő szakember eligazodhassék a rázúduló információáradatban, képes legyen a valóban szükséges adatok kiválasztására és gyakorlati alkal­mazására. Mi kell ehhez? önálló és logikus gondolkodás, helyes ítéletalkotás, kombinatív készség, s az, hogy a hallgató felis­merje az összefüggéseket és képes legyen a jelenségek rend­szerbe foglalására. Ennek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen nem titok, hogy az egyetemek és főiskolások ma még nem felelnek meg a társadalmi elvárásoknak, a megváltozott viszo­nyok között nem tudnak kellőképpen igazodni a termelés és a gyakorlat követelményeihez, falaikon belül a középszerűség nem kívánt légköre uralkodik, végzőseik egy részének tudás­szintje, szakmai felkészültsége nem kielégítő, közülük sokan nem látják világosan napjaink ideológiai és politikai összefüggé­seit - amint azt pártunk XVII. kongresszusa is megállapította. Ezért arra kell törekedni, hogy a felsőfokú képzés hármas funkciója - az, hogy az egyetemek, főiskolák egyszerre oktató, nevelő és kutató intézmények - valamennyi intézet munkájában érvényesüljön, mert csak így érhető el, hogy a hallgatók politi­kailag tevékeny, kommunista erkölcsű és világnézetű, a tudo­mányok fejlődését folyamatosan követni képes szakemberekké váljanak. Minthogy a nevelés elsősorban az oktatás és képzés közvetítésével valósul meg, különösen nagy a tanszékek mun­kájának jelentősége, s ami ezzel azonos: alapvető az oktatók felelőssége. Társadalmi céljaink megvalósítása, a tudományos-technikai forradalom támasztotta igények egyaránt azt követelik a felső­fokú oktatási intézményektől, hogy a képzés magas színvonala érdekében biztosítsák áz oktató-nevelő munka egységét. Fon­tos, hogy az egyetemi, főiskolai kutatómunka hatékonysága jelentősen növekedjen, s e tevékenység lépést tartson a fejlő­déssel. Felsőoktatási intézményeink csak így tehetnek eleget a párt oktatáspolitikai határozatainak, annak a célnak, hogy emelkedjen az oktatás színvonala. >. TÖLGYESSY MÁRIA Köztársaságunk elnöke új nagyköveteket fogadott A világon egyedülálló bioreaktort üzemeltetnek 1983 óta kísérletileg a piseki szennyvíztisztító állomá­son. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Prágai Mikrobiológiai Intézetének munkatársai itt pró­bálják felhasználni a baktériumo­kat a nitrátok elbontására. A ké­pen: Olga Horká laboratóriumi ellenőrzést végez. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK) (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök tegnap a prágai várban fogadta Donald James Walkert, Új-Zéland új rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövetét, aki átadta megbízó- levelét. A találkozón a felek egybe­hangzóan megállapították, hogy a két ország kapcsolataiban nin­csenek vitás és nyitott kérdések, ami kedvező feltételeket teremt a kapcsolatok és az együttmükö­dés további bővítéséhez. Ezután Abdul Baszit Haqqani, a Pakisztáni Iszlám Köztársaság új rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövete adta át megbízólevelét. « A felek kifejezték meggyőződé­süket, hogy a csehszlovák-pa­kisztáni kapcsolatok tovább fejlőd­nek a sikeres együttműködésnek és az eltérő társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elvei alapján. Előtérben a politikailag érett, magasan képzett káderek nevelése Ľubomír Štrougal a szocialista országok felsőoktatási minisztereivel találkozott (ČSTK) - Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök tegnap a prá­gai Hrzán-palotában fogadta 11 szocialista ország felsőoktatási minisz­terei 15. konferenciájának küldöttségét és hat fejlődő országnak a tanácskozáson megfigyelőként részt vevő képviselőit. *N A vendégek üdvözlése után a miniszterelnök nagyra értékelte a konferencia programját és ered­ményeit, s méltatta a felsőoktatás szerepét a politikailag érett és ma­gas képzettségű káderek nevelé­se terén. Hangsúlyozta, hogy a tu­dományos-műszaki forradalom nagy igényeket támaszt a főiskolai és egyetemi tanárok munkájával, valamint az iskolák korszerű tech­nikával történő ellátásával szemben. Ezzel kapcsolatban ismertette azokat a feladatokat, amelyeket a CSKP XVII. kongresszusa az oktatás, a tudomány és a technika területén tűzött ki, s hangsúlyozta, hogy a felsőoktatás színvonala és a hallgatók ismeretei nagymérték­ben hozzájárulnak a tudományos­Csehszlovák küldöttség utazott Madridba (ČSTK) - Az Antifasiszta Har­cosok Csehszlovákiai Szövetsé­gének és a Külfölddel Baráti Kap­csolatokat Ápoló Csehszlovák Társaság spanyol bizottságának küldöttsége Fábry Istvánnak, a szövetség föderális központi bi­zottsága elnöksége tagjának ve­zetésével tegnap Madridba uta­zott, hogy részt vegyen az interbri- gadisták nemzetközi találkozóján. múszaki haladáshoz, a népgazda­ság intenzifikálásához és a szo­cialista társadalom sokoldalú fejlő­déséhez. A tanácskozás kedvező feltéte­leinek megteremtéséért a cseh­szlovákiai párt és állami szervek­nek Gennagyij Jagogyin, a Szovjetunió felső- és középfokú szakoktatási minisztere mondott köszönetét. Csehszlovák részről a találko­zón részt vett Josef Havlín, a CSKP KB titkára, Matej Lúčan (Folytatás a 2. oldalon) Ugyancsak tegnap adta át meg­bízólevelét köztársaságunk elnö­kének Bhadunga Dhanyangku- na, a Thaiföldi Királyság új rendkí­vüli és meghatalmazott csehszlo­vákiai nagykövete. A fogadáson mindkét fél hang­súlyozta, hogy a csehszlovák­thaiföldi kapcsolatok, elsősorban a kereskedelmi és a gazdasági együttműködés továbbfejlesztése mindkét nép javát szolgálja. Az új nagykövetek fogadásán részt vett Bohuslav Chňoupek külügyminiszter és František Šal- da, a köztársasági elnök irodájá­nak vezetője. Támogatjuk a chilei nép harcát (ČSTK) - Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövet­ségi Gyúlés elnöke tegnap Prágá­ban fogadta Ernest Aranedo sze­nátort és Orelo Vicíani képviselőt, a chilei politikai ellenzék képvise­lőit, akik a népi egység kormánya idején a Chilei Kommunista Párt képviseletében a parlament tagjai voltak. A vendégek tájékoztatták Alois Indrát az ország jelenlegi belpolitikai helyzetéről, továbbá a demokratikus erők, az ellenzéki szervezetek és a Pinochet fasiszta diktatúráját ellenző csoportok har­cáról. Küzdelmükben fontos minő­ségi változást jelentett a szakszer­vezeteket és más társadalmi réte­geket tömörítő országos szerve­zetek 1986-ban történt megalaku­lása. Akcióit az ellenzéki pártok többsége támogatja. Alois Indra hangsúlyozta, hogy a csehszlovákiai dolgozók nagy érdeklődéssel kísérik a chilei ese­ményeket, és teljes mértékben tá­mogatják a chilei nép becsületes harcát a fasiszta diktatúra ellen, a politikai és az állampolgári jogok helyreállításáért, valamint a de­mokratikus politikai rendszer meg­teremtéséért. KOPPENHÁGA Bizottságokban folytatja munkáját a békeerők világkongresszusa (ČSTK) - A békerők világkong­resszusa - amelyen 120 ország 2300 delegátusa vesz részt - bi­zottságokban, azaz hét úgyneve­zett fő tematikai központban foly­tatta munkáját. E fórumok a béke és az igazságosság, a leszerelés, a béke és a felszabadítás, a béke és az emberi jogok, a béke és az emberi szükségletek, a békére va­ló nevelés, valamint a béke és a bizalom kérdéseivel, összefüg­géseivel foglalkoznak. A témák is jelzik, hogy a koppenhágai ta­nácskozáson azok a legfontosabb problémák szerepelnek napiren­den, amelyek az egyetemes béke­mozgalom figyelmének közép­pontjában állnak. A csehszlovák küldöttség vala­mennyi tematikus csoportban kép­viselteti magát. Tomáš Trávníče- ket, a Nemzeti Front KB alelnökét, a csehszlovák delegáció vezetőjét a kongresszus alelnökévé válasz­tották és ó vezeti a béke és az igazságosság kérdéseivel foglal­kozó tematikai központot is. A moszkvai Pravda vezércikke a csúcstalálkozóról Reykjavík - elérkezett a tettek ideje Olasz és francia vezetők állásfoglalása: folytatni (ČSTK) - A szovjet fél állásfog­lalása a reykjavíki találkozón nyílt és becsületes volt - írja a moszk­vai Pravda „Reykjavík után: elér­kezett a tettek ideje“ címú vezér­cikkében. Ez az álláspont az egyenjogúság és az egyenlő biz­tonság elvéből indult ki és tiszte­letben tartotta mindkét ország, szövetségeseik és valamennyi ál­lam népeinek érdekeit. A találko­zón előterjesztett szovjet kompro­misszumos javaslatok konkrétan dokumentálták korunk égető prob­lémáinak új megközelítését és az újszerű gondolkodásmódot - hangsúlyozza a vezércikk. A washingtoni kormány szemlé­letesen megmutatta, hogy bízik technikai fölényében és egyre azt reméli, hogy utolérhetetlen katonai fölényt ér el a Szovjetunióval szemben. A világ újból meggyő­ződhetett arról, hogy a washingto­ni kormány hasonlóan mérlegel, mint az USA katonai-ipari komple­kell a párbeszédet xuma és hogy teljesen az ő hatal­mában van. Ennek ellenére a reykjavíki ta­lálkozó hasznos volt. Sok munkát végzett el és nagy tapasztalatok­kal szolgált. Most már senki sem cselekedhet úgy, mint azelőtt. A találkozó előkészítette a lehet­séges lépést a reális javulás irá­nyában. Most az Egyesült Államo­kon a sor, itt a legfőbb ideje, hogy képviselői végre lemondjanak illú- (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents