Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-13 / 216. szám, szombat

ÚJ szú 5 1986. IX. 13. A kommunisták állnak a kezdeményezések élén Az Elektrosvit nemzeti vállalat­nak a csehországi és szlovákiai fiókvállalatokkal együtt több mint 5000 alkalmazottja van, ebből az érsekújvári (Nové Zámky) üzem­ben négyezren dolgoznak. Válla­latunk az ipari és egyéb világító- testek monopolgyártója, ez képezi a termelés 75-80 százalékát, a többit pedig az abszorpciós hű­tőszekrények. Vállalatunk számára a hetedik ötéves terv elsó két éve rendkívül kedvezőtlen volt. Az 1983 március 12-én megtartott üzemi pártkonfe­rencia kritikusan értékelte az eltelt időszakot. Az állandóan növekvő igényes feladatok mellett, menet közben kellett végrehajtanunk a szerkezeti változásokat, s az ezzel összefüggő rekonstrukciós munkálatokat. Rekordidő alatt megszerveztük a szakmunkásképző intézetet, 1984 óta itt készítjük fel a fiatalo­kat jövendő hivatásukra. A kommunisták fokozott aktivi­tásával és jobb politikai-szervező munkájával, a dolgozók döntő többségének támogatásával sike­rült felsorakoznunk a bratislavai Strojsmalt tröszt legjobbjai közé. Az 1985-ös év első féléve ered­ményeiért elnyertük a vezérigaz­gatóság és a termelési-gazdasági egység szakszervezeti bizottsá­gának vörös zászlaját. A múlt évi eredményeink szintén jók voltak, ennélfogva ismét elnyertük a vö­rös zászlót, azonkívül megszerez­tük az általános gépipari miniszté­rium és az ágazati szakszervezeti szövetség vörös zászlaját. Érthe­tően örültünk, mert dolgozóink igyekezete nem volt hiábavaló. Az elismerések további lendületet ad­nak a feladatok teljesítéséhez. Sokakban talán felmerül, hogy nálunk most már minden olajozot­tan működik. De sajnos még min­dig sok a hiányosság, s ezek meg­keserítik az életünket. Augusztus 14-én műszaki-gazdasági üzemi pártkonferenciát tartottunk. A kon­ferencia témája az első félév ered­ményeinek kritikus értékelése volt, főleg az Intenzifikáció 1990 doku­mentum feladatainak teljesítése, és a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak lebontása. A kon­ferencia megállapította, hogy saj­nos az intenzifikációs program tel­jesítésére nem fordítottunk min­den tekintetben akkora figyelmet, mint azt az üzemi pártbizottság elvárta. Komolyan veszélyeztetett a ki­váló műszaki-gazdasági színvo­nalú új termékek termelési volu­menének teljesítése, olyan termé­kekről van szó, amelyeket a meg­rendelők várnak, s amelyek a vál­lalat gazdasági helyzetét jelentő­sen befolyásolják. Az üzemi párt- bizottság sürgetése ellenére sem mondhatjuk, hogy a tudományos- műszaki fejlesztés nálunk a terv tengelyévé vált volna. A műszaki­ak még sokban adósak a CSKP KB 8. ülése határozatainak meg­valósításával. A konferencia ezért feladatul adta a műszaki részleg kommunistáinak, hogy értékeljék át a világítótestek fejlesztésének tervezett ütemét. A konferencia kritikusan értékelte a munka- és technológiai fegyelem színvona­lát, a termelési feladatok teljesíté­sének egyenletességét, a készter­mékek gyártásának tíznaponkénti és a tervezett választék szerinti teljesítését stb. Az üzemi pártbi­zottság és a pártalapszervezetek a CSKP XVII. kongresszusa hatá­rozatainak teljesítése mellett rend­kívüli figyelmet fordítanak a politi- kai-szervezói, valamint az eszmei- nevelői kérdéseknek is. Külön te­rületet képez a tagállomány továb­bi bővítése, összetételének javí­tása. Az alapüzemben jelenleg 697 párttag és tagjelölt dolgozik. Az 1981-es évzáró konferencia, és a tavalyi évzáró konferencia között 152 új tagjelöltet vettünk fel; 92,1 százalékuk fiatal munkás, és több mint 33 százalékuk nő. A szerve­zettség több mint 17,5 százalék. A párttagok és tagjelöltek eszmei­politikai képzését a politikai neve­lés kabinetje biztosítja. Az előadó­kat a marxizmus-leninizmus esti egyeteme végzőseiből válogatjuk, akik lektorcsoportokban dolgoz­nak, és kellő pedagógiai ismere­tekkel rendelkeznek. Súlyt helye­zünk a szemléltető segédeszkö­zök használatára, hogy a hallga­tók jobban megértsék az előadott témát. A politikai kabinet jó szín­vonalú audiovizuális technikával felszerelt. Fontosnak tartjuk, hogy valamennyi párttag és -tagjelölt valamilyen formában művelődjön, elsajátítsa a marxizmus-leniniz­mus alapjait, eszerint cselekedjék, és legyen kellőképpen felvértezve, hogy a pártonkívüli dolgozókat megnyerje a legnehezebb felada­tok teljesítésére is. A CSKP XVII. kongresszusa után mi is teljes felelősséggel fog­tunk hozzá a kongresszusi határo­zatok lebontásához mind az üzemi pártbizottságban, mind az egyes alapszervezetekben. Tevékeny­ségünk jelenleg az alapdokumen­tumban foglalt feladatok fokozatos megvalósítására irányul. Nagyobb súlyt helyezünk a feladatok teljesí­tésének ellenőrzésére mint eddig, hogy a jó határozatok ne csak papíron maradjanak. Arra törek­szünk, hogy az elért eredménye­ken keresztül bíráljuk el a kommu­nisták szerepét a termelési, gaz­dasági és egyéb feladatok teljesí­tésében, hogy mi, kommunisták álljunk a kezdeményezések élén, hogy mindegyikünk személyes fe­lelősséget érezzen a pártért és a társadalomért, s hozzájáruljon a kitűzött feladatok sikeres meg­valósításához. ĽUDOVÍT CHMELÁR, az üzemi pártbizottság elnöke MŰSZAKI „KI MIT TUD Kiállítás a Technika Házában fi fi Azt állítja: nem az ön „készülé­kében“ a hiba? Hogy ön időben jelzett, kiáltott, mutatott oda... csakhát a másik késve kapott ész­be? Jó. De azért tegyen egy pró­bát! A mikroszámítógépre kap­csolt félautomatikus mérőműszer pontosan jelzi, mennyire gyors a reakciója. Amint kigyullad a fény, azonnal nyomja meg a gombot, s már láthatja is, mennyire friss. Ha 150 és 230 msec (a másod­perc ezred része) közötti időt ér el, akkor nyugodtan elmondhatja: jól működnek a reflexei. Bratislavában, a Technika Há­zában rendezett kiállításon azon­ban nemcsak a reflexeinket vizs­gálhatjuk , felül, hanem Szlovákia 13 egyetemének és főiskolájának széles körű kutatómunkáját is. Az a 220 tárgy - műszer, segédesz­köz, műszaki berendezés, gyógy­szeripari készítmény és képzőmű­vészeti alkotás amely a kiállítá­son látható, pontos képet ad felső­oktatási intézményeink oktatóinak, illetve hallgatóinak tudományos tevékenységéről. Arról a munká­ról, amely hathatósan segíti a gya­korlatot, s lendíteni igyekszik nép­gazdaságunk egyes ágazatain. Mint ismeretes, a 7. ötéves terv­időszak feladataiból főiskoláink és egyetemeink is jelentős részt vállaltak. Az 1981-85-ös időszak­ban 38 fő és 1000 részfeladatot oldottak meg. A holnap azonban még ennél is többet vár el tőlük: a 8. ötéves tervidőszak során az alapkutatás állami tervéből 50 fő- és 920 részfeladat megoldása há­rul felsőoktatási intézményeink tu­dományos munkahelyeire. Főis­kolásaink, illetve egyetemistáink azonban a KGST-országok tudo­mányos-műszaki fejlesztési prog­ramjának megvalósításába is be­kapcsolódnak. A kiállított tárgya­kat látva nem nehéz megállapíta­nunk: ötletben, szorgalomban nincs hiány. Ha a tudományos munkahelyek és diákkörök to­vábbra is kellő anyagi és erkölcsi támogatásban részesülnek, a friss szakmai ismeretek új, korszerű, sok esetben ámulatba ejtő músza­ki berendezéseket eredményez­nek. A szeptember 25-ig tartó kiállí­tás számos érdekességgel várja látogatóit. Ezek közé tartozik a gá­zok radioaktivitását mérő műszer is, amely a Komenský Egyetem magfizika tanszékén készült. Ha külföldről kellene behozni, egyet­len darabért 300 ezer devizakoro­nát fizetnénk. De nem megyünk érte a szomszédba - a közeli hónapokban a Spišská Nová Ves-i kutatóüzem kezdi meg gyártását. A Komenský Egyetem oktatóinak és hallgatóinak sikeres munkáját jelzi az a háromdimenziós beren­dezés is, amely a rétegvizek kuta­tásának és hasznosításának ész- szerűsítését szolgálja. A hidroge­ológiai tanszék munkatársai sze­rint népgazdaságunknak égető szüksége volt már erre a berende­zésre. A Szlovák Múszaki Főiskola is több műszert hozott a kiállításra. Az oxidálás kinetikáját regisztráló műszer a vegyészeti technológia tanszékén készült, a műholdakon végzett biológiai kísérleteket szol­gáló új típusú inkubátor pedig az alkalmazott kibernetika tanszé­kén. A hőtechnikai tanszék a nap­sugárzás irányát automatikusan követő napkollektorát hozta el a kiállításra, a fizikális kémiai tan­szék pedig egy olyan molekulapá­rologtató készülékkel jelentkezett, amely a hőmérsékletüket tekintve labilis anyagok osztályzását és tisztítását segíti elő. A tőkés pia­cokról 250 ezer devizakoronáért szerezhetnénk be egy ilyen páro­logtatót - a KGST-országokban hazánk lesz a készülék elsó gyár­tója. A műszaki főiskola mellett a Ko­menský Egyetem természet- és orvostudományi kara, a közgaz­dasági főiskola, valamint az erdé­szeti és faipari főiskola is képvisel­teti magát a kiállításon. Az utóbbi egy modern fatörzsátmérő-méró- berendezéssel, amelynek máris nagy hasznát veszik fakitermelő vállalataink. Az orvostudományi kar PMI-80 jelzésű reakciómérö- jéról, amelyet elsősorban a spor­tolók és a közlekedésben dolgo­zók hasznosíthatnak, már szót ej­tettünk, a kar oktatói és hallgatói azonban új fajta kerámiaízületeket is készítenek. Más valamivel jöttek a martini­ak: szívhangreproduktorral. Nekik egy olyan berendezést sikerült megtervezniük és kivitelezniük, amely nemcsak a műtőben, ha­nem a beteg ágya mellett is hall­hatóvá teszi a paciens szívhangja­it és szívzörejeit. S hogy a gyógy­szerészeti kar hallgatói sem ülnek tétlenül, bizonyíték erre az az új fertőtlenítőszer, amelynek gyártá­sát - Jodaminox néven - már el is kezdte a hlohoveci Slovakofarma. Könnyen kezelhető, pontos és megbízható a Nyitrai (Nitra) Peda­gógiai Főiskola találmánya, a bur­gonya keményítótartalmának mé­résére szolgáló hordozható ké­szülék, amely egyszerre haszno­sítható a mezőgazdaságban és a keményítőgyárakban. Nem maradtak távol a kiállítás­ról a képzőművészeti főiskola hall­gatói sem. Alkotásaik: a színes fantáziában fogant szobrok, fest­mények, táblarajzok és jelmezter­vek ugyanazt tükrözik, mint a mű­szaki berendezések: felsőoktatási intézményeink mindent megtesz­nek azért, hogy a tehetséges, rá­termett fiatalok a holnap sokoldalú szakemberei, s szocialista kultú­ránk jeles egyéniségei legye­nek- (szabó) A karvinái Május Elseje Bányaválla­latnál Jan Gajdoš 102 tagú ifjúsági munkacsoportja 1972-ben alakult. Tagjai kiváló mun­kaeredményeket érnek el. Például az 1985-1986-os bá­nyászati évben fej­tési tervüket 105,8 százalékra teljesí­tették, és 26 217 tonna szenet ter­meltek terven felül. A képen: Jan Hor- sinka bányakom- bájn-kezelő egy KWB—3 RDU típu­sú lengyel bánya­kombájn késeit cseréli ki. (Petr Berger felvé­tele - ČTK) Körzeti orvos A rendelő és váróterme még nagy jóakarattal sem mondható tágasnak. Köbölkút (Gbelce) egyik körzeti orvosa (mert kettő van) mégsem panaszkodik.- Kollégámmal tesszük dolgun­kat, s a szokásostól eltérően nincs időnk a körülményeink fölött kese­regni - közölte rokonszenves lel­kesedéssel dr. Hugyivár Imre kör­zeti orvos. - Természetesen, ha majd ebben az ötéves tervidő­szakban felépül a betervezett új rendelőintézet, mi sem vetjük meg a jobb munkakörülményeket. De vallom, a körzeti orvos alapvető kötelessége - bármilyenek is a kö­rülményei - ezer kis dologban se­gíteni a betegeken.- Miközben mosolyogni kell- szól közbe Bilko Valéria egész­ségügyi nővér ha van kedve az embernek, ha nincs. Ugyanis ezt is elvárják a betegek. Igaz, az orvosunk született optimista, lé­nyéből árad a jókedv. Köbölkúton megtudtuk, a bete­geknek egyre javuló egészségügyi ellátásban van részük. Itt mara­déktalanul igyekeznek eleget tenni az országos onkológiai, szív- és érrendszer-megbetegedési és ge­rontológiai programokban foglal­taknak.- A körzeti orvosok egyik fela­data elsősorban a betegségek megelőzése. Mi élünk együtt a község lakosságával, mi találko­zunk elsőnek a beteggel, állítjuk fel a diagnózist, illetve mi utalunk a szakorvoshoz. És az elsó talál­kozás hangulata, mikéntje megha­tározó fontosságú az orvos és a beteg további viszonyának ala­kulásában. Talán ezért is izgal­mas, érdekes ez a sokszor meg nem becsült körzetorvosi pálya. Az orvos mindennapi teendőiről is szólt, miközben elárulta, hogy kórházi belgyógyászból lett kör­orvos.- Itt egy kicsit mindenhez érteni kell. A magamrautaltság ugyan nagy felelősség, ám kiváló iskola is. A kórházban jól éreztem ma­gam, de így teljesebb az életem. A körzeti orvost nem csupán orvosi dolgok érdeklik. Megtudtuk, a faluban a nyári aszályok idején évenként megismétlődő gond az ivóvízellátás. A kutak kiapadnak, s ott is, ahol van némi víz, nem alkalmas a fogyasztásra. Az üzle­tekben pedig ilyenkor rendszere­sen hiánycikk az ásványvíz! Az orvos a község vezetőségével együtt hiába érvel (s fél az esetle­ges járványtól), a helyzet évek óta változatlan. Dr. Hugyivár azt is elmondta, nem csupán körorvosi teendőket lát el. Kinevezték a Libádi (Lubá) Egységes Földműves-szövetke­zet üzemi orvosává is. Szívesen vállalta a többletmunkát, mert- mint mondotta - így legalább belelát a dolgok sűrűjébe. A szö­vetkezet vezetősége pedig öröm­mel veszi, hogy tagsága egészsé­gére orvos ügyel. Ezért senki sem csodálkozik, ha az orvos ellenőrző kőrútján meglátogatja a szövetke­zetei.- Mint minden szövetkezetben, Libádon is vannak veszélyeztetett munkahelyek, a dolgozók ki van­nak téve munkahelyi ártalmaknak. Itt is a megelőzés a fő szempont. Közös célunk ügyelni a tagok álló- képességére, csökkenteni a beteg- állományt. Hogyan? Például úgy, hogy az influenza ellen vakcinake­dr. Hugyivár Imre (Gyökeres György felvétele) zelést kapnak a leginkább veszé­lyeztetettek. S hogy ellenőrzés alatt tartom a permettel dolgozó­kat, s rábírom őket, használják a munkavédelmi eszközöket. Beszélgetés közben szóba ke­rült a község lakosságának átla­gos életkora, korunk különböző betegségeinek előfordulási aránya és az alkoholizmus is. - Borterme­lő vidék a miénk, s bizony akad­nak, akik túl gyakran néznek a po­hár fenekére, s koccintgatnak egészségükre. Persze, monda­nom sem kell, végül is a rendelő­ben kötnek ki - közli elkomorodva. Dr. Hugyivár Imre megemlítette azt is, a község egyik nagy gond­ja, hogy korosodik a lakossága. Sok a magányosan élő, beteges idős ember, akinek ellátása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. A jól működő Vöröskereszt-szer­vezet komoly segítséget jelent, de megoldani a gondokat nem képes. (Nem is ez a küldetése.) - Az idős, magányos lakosoknak szükségük lenne egy klubra, illetve amolyan napközi otthonra, amelyben egy­más társaságában múlatnák az időt - vetettük fel. - Nem árulok el titkot - így a válasz a tél beálltá­ig talán sikerül megvalósítani el­képzeléseinket, és öregjeinknek berendezünk egy napközi otthont. Sokhelyütt megoldották már ezt a kérdést, mi sem lehetünk ügye- fogyottabbak! - mondta határo­zottan. A rendelőbe érkező beteg vetett véget a beszélgetésnek. Az orvos elbúcsúzott tőlünk, s amikor be­csukódott mögöttünk a rendelő aj­taja, arra gondoltunk, jó kezekben van a köbölkútiak egészsége. PÉTERFI SZONYA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents