Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-12 / 215. szám, péntek
ŐSZ ELEJI HATÁRJÁRÁSON Fegyelmezett munkával, jövedelmezőbb termeléssel A kellemesen meleg, napsütéses szeptemberi délelóttökön az Ipolysági (őahy) Állami Gazdaság déméndi (Demandice) irodájában az agronómusok asztalai árván állnak. Aki a növénytermesztést irányítja, az ilyenkor a határban van. A munkák közvetlen közelében, hogy probléma, fennakadás esetén a lehető leggyorsabban intézkedhessen. Kollár László mérnököt, az igazgató termelési helyettesét is valahol a határban éri utol a helyi rádió hullámhosszán közvetített kérés: ha tudja, az irodát is ejtse útba. Megígéri (úgyis van elintéznivalója) és jóformán félóra sem telik el, amikor már személyesen is megkérhetem, legyen kalauzom a határban, hogy számba vehes- sük a munkákat és a földek őszi ígéretét.- Ilyen területen gazdálkodunk - mutatott körbe a szőlészet legmagasabb dombjáról, ahová a terepjáró is csak némi erőlködéssel kapaszkodott fel. - Aki ilyen dim- bes-dombos vidéken traktoros, kombájnos, azt máshol már nem érheti nagy meglepetés. A lejtők nap mint nap próbára teszik az embereket, de a növénytermesztés felelős vezetőit is. Itt a hektáronkénti hattonnás hozamot gabonafélékből még előre beprogramozott időjárás mellett sem lehetne elérni. Ennek hallatán és az idei időjárást ismerve kissé halkan, de azért feltettem a kérdést.- Előreláthatólag az ágazat milyen eredménnyel zárja az évet?- Az utóbbi évekre jellemző fellendülés az idén kissé megtörik, de tervezett bruttó bevételünket azért elérjük. így az elmúlt két, nyereséggel zárt év után az idei sem lesz veszteséges. Ezt elsősorban annak köszönhetjük, hogy mindenkor előnyt adunk a nehezebb, több hozzáértést és fegyelmezettebb munkát igénylő, de ugyanakkor jövedelmezőbb növényeknek és termesztési technológiáknak. Ezzel ellensúlyozzuk a rosszabb természeti feltételeket. A szántó huszonnyolc százalékán például vetőmagot termesztünk. Beruházásainkat ennek megfelelően terveztük, így jelenleg már nemcsak búza, árpa és kukorica, hanem egyes hüvelyesek és olajnövények termesztői számára is tudunk kifogástalan minőségű vetőmagot szállítani. Az idén például a hüvelyesek és az olajnövények nagyobb hozama ellensúlyozza a kalászos gabonák kisebb termését. A dombról jókora területet beláttunk, így madártávlatból a főbb ószi munkákat is számba vehettük. A domb lábánál elterülő parcellán két Kiroveccel tárcsáztak, a gépek szomszédságában pedig már hengerezték a területet, hogy a magágy a búza vetéséig kellően megüllepedhessen. A dombok között kanyargó úton istállótrágyával megrakott teherautó éppen előzni készült egy kukoricaszecskát szállító traktort. A távolabbi legelőn a gépnek már csak a körvonalai voltak kivehetőek, de a mögötte elterülő barnás, a bokroktól és a cserjéktől megtisztított terület azt bizonyította, hogy ott felújítást végeznek. A látottakhoz és a dombtetőről sem látható munkákhoz Kollár László rövid kiegészítést is fűzött.- Búzával 1150, őszi árpával pedig 50 hektárt vetünk be. Az augusztus végi eső némiképp megkönnyítette a talajelőkészítést, de a föld továbbra is nagyon száraz. Ahol lehet, ott azért csak tárcsázzuk a parcellát, hogy kemény hantokat ne forgassunk fel. így is háromszor, négyszer kell megjárni a területet, amíg elfogadható minőségű magágyat kapunk. A silókukorica után azonnal megkezdjük a napraforgó betakarítását és párhuzamosan felkészülünk a cukorrépa betakarítására is. Ez már olyan időszak, amikor minden gép és minden munkára alkalmas emberi erő mozgásban van. Érdemes odafigyelni arra is, amit a termelésfelelős a cukorrépa betakarításával kapcsolatosan mondott. A hagyományos és a legkorszerűbb betakarítógépek segítségével egy sajátos, az adott feltételeknek messzemenően megfelelő betakarítási módot alkalmaznak majd.- Van egy hatsoros fejező és kiszántó gépsorunk, egy másik gépsort pedig a hatsoros fejezőből, a Multo-6-ból és a rendfelszedőből állítunk össze. Az első gépsort a könnyebb talajú területeken fogjuk használni, a másikat pedig a nehezebb földeken. A hagyományos fejezőgéppel jó minőségben lehet betakarítani a levél- zetet, amire az időjárás idei alakulása után a téli takarmányalaphoz nagy szükség van. A korszerű, kombinált típusú betakarítógéppel a répahozamot növeljük, mivel a Multo-6 száraz talajon is jól dolgozik, vagyis a gyökereket kisebb veszteséggel szedi fel. A pusztafai (Pustá Ves) részlegen a szemes kukorica betakarítását néztük meg. A szemlélődést a telepen kezdtük. Itt tisztítják, szárítják és tárolják a szemes terményeket, és a két Herszonyectól is ide szállítják a fosztott kukoricacsöveket. Ezek elraktározása az ugyancsak sajátos módon összeállított gépsor és egy háromtagú kollektíva feladata. A munka lényegét vezetőjük, Menyhár János ismertette.- A darálóba ezzel a műtrágya- szóróval adagoljuk a csöveket. A ledarált anyagot szállítószalag viszi a szomszédos silótérbe, így munkánk a napi tíz-tizenkét órás műszak ellenére sem megerőltető. A silótérbe is átmentünk, ahol a meggyúrt anyag tejsavas erjedését már érezni lehetett. Tizenhárom tonna nagy és 10 tonna 0,7 literes üvegben forgalomba kerülő kompótot készítenek naponta a terezíni Észak-csehországi Konzervgyárak dolgozói. Jelenleg főként a szilvát és a körtét dolgozzák fel. A képen: Jind- ŕiška Kadlecová (jobboldalt) és Lenka Hánová poharakat tölt meg szilvával. (ČSTK felv.)- A szállítószalaggal való feltöltés lehetővé teszi a silótér fokozatos lezárását. A megtelt részt fóliával befedjük és megközelítően negyven centiméteres földréteget rakunk rá - mondta Kollár László. Mire kiértünk a határba, a szemes kukorica betakarításában alkalmazott technológia előnyeit is elmagyarázta.- A takarmányozási célokra termesztett szemes kukoricából gabonakombájnokkal csak annyit takarítunk be, amennyi az eladási terv teljesítéséhez szükséges. A többit Herszonyecekkel vágjuk le, és így nagy mennyiségű és egyben kiváló minőségű tömegtakarmányhoz jutunk. E betakarítási technológiának köszönhetjük, hogy a téli időszakra e rendkívüli szárazság után is megfelelő mennyiségű tömegtakarmányt tudunk készletezni. A lucernához és a silókukoricához felerészben már most is a szemes kukorica mellék- termékét keverjük. A tejhozam továbbra is a nyári szinten van, s ez is bizonyítja, hogy a takarmány jó minőségű. A kukoricaföldön Vörös László, a pusztafai részleg agronómusa is az alkalmazott technológia előnyeit részletezte.- A kombájnok a kukorica szárát közvetlenül a talaj felett vágják el. A kalászok szépek és a szár eléggé zöld ahhoz, hogy a szecska is kiváló minőségű legyen. A már levágott területen jobbra és balra is vagy húsz métert tettünk meg. Elhullott kalászokat kerestünk, eredménytelenül.- Nagyon jól dolgoznak a gépek, de a minőségi munka az emberek érdeme is. Ugyanakkor ösztönzünk is a jó munkára, a prémiumrendszer nemcsak a meny- nyiséget, hanem a minőséget is figyelembe veszi.- Látom, a csuhét elhullatják a gépek.- El, de az sem vész kárba. Holnap már ide hajtjuk ki a juhnyá- jat, és ami a földön maradt, azt az állatok mind felszedik. Tiszta területet hagynak maguk mögött. EGRI FERENC Változó építőipar Még nem annyira új vonás az építőiparban bekövetkezett változás, hogy mindenképpen természetesnek vegyük. Ha a múltban valaki a sikertelenség indítékait kutatta, az illetékesek egész sor „objektív“ okot tudtak mentségül felhozni, csakhogy „szó ne érje a ház elejét...“ Aztán az utóbbi egy-két esztendőben lassan változni kezdett az összkép. Illusztrációként elsősorban arról a területről említhetünk egy-két példát, amely a leginkább érinti még a kívülállót is: ez a lakásépítés. Közismert tény, hogy korábban az ágazat „szokása“ szerint mindig az év végén adták át a legtöbb lakást - így kerültek a megfelelő rubrikába a tervteljesítést bizonyító adatok. Azután - a beruházóknak és e hajlékok leendő tulajdonosainak nem kevés bosszúságára - csupán a következő esztendő elsó hónapjaiban tették használhatóvá ezeket a lakásokat. Nem csoda tehát, hogy az újszerűség benyomását keltette a Žilinai Magasépítő Vállalat év eleji kezdeményezése, amelyben egész sor olyan felajánlást fogalmaztak meg, amilyenek korábban abszurdnak tűnhettek volna. Az egyébként mintegy hat sűrűn gépelt oldalon megfogalmazott kötelezettségvállalás egyik legszembetűnőbb kitétele az volt, hogy bármilyen időjárási körülmények között teljesítik az első negyedév gazdasági tervének valamennyi mutatóját. Ez pedig egy évvel korábban szinte elképzelhetetlen lett volna. Azóta már túl vagyunk az idei esztendő kétharmadán, miközben a vállalat elkészítette a félév mérlegét is, s abból kitűnik a kötelezettségvállalás korántsem formális volta. Ugyanis az év első hat hónapjában az 1986-os esztendőben átadandó lakásmennyiségnek több mint a felébe beköltözhettek tulajdonosaik - pontosabban 1528 lakást adtak át, az év végéig a terv összesen 2962 lakás befejezését írja elő. Csak növeli munkájuk értékét az a tény, hogy a fokozottabb mennyiségű igények ellenére a minőségi mutatók is javultak, s a tervezettnél ígéretesebben alakulnak a takarékosságra vonatkozó kötelezettségvállalásaik számadatai is. Felhozhatunk azonban kevésbé látványos, de ugyancsak jellemző - és tanulságos - példát is. Szlovákia fővárosának Magasépítő Vállalatánál az első negyedévben nem úgy alakultak a dolgok, mint ahogy a fentebbi példában a vállalat közép-szlovákiai „rokonánál“. A vállalat vezetői nem keresték a kibúvókat, az „objektív okokat“, a lakásra várók előtti elfogadható „bizonyítványmagyarázatot“. Ehelyett összehívták a vállalat kommunistáit, és rövidlejáratú intézkedéseket foganatosítottak, hogy az év végi mérleg miatt ne kelljen szégyenkezniük. Eszerint szeptember elsejétől az év végéig befejeznek 1420 lakást a főváros területén, s ehhez saját panelgyáraikban biztosítják a feltételeket. Ezzel egyidőben már a jövő esztendő első negyedére is felkészülnek, mégpedig - ott ahol erre szükség van - a kétműszakos termelés bevezetésével. Növelik tehát erőfeszítéseiket, alaposabban készülnek a télre mint bármikor, s egész sor műszaki-gazdasági intézkedést tesznek céljaik maradéktalan teljesítéséért. Közben még a „kiskapukat“ sem szándékoznak nyitva hagyni, mert kijelentették: „Elég erőnk, energiánk van, hogy becsülettel megküzdjünk azokkal a feladatokkal, amelyeket a bratislavai lakásépítésben a CSKP XVII. kongresszusának határozatai ránk rónak.“ Két különböző vállalat, két különböző példa, mindkettő azonban egy lényeges dolgot jelez: sok minden megváltozott - és változik - az építőipar háza táján, s ennek a változásnak mindannyian a nyertesei vagyunk. MÉSZÁROS JÁNOS A cukorbetegség 2. A múlt heti tanácsadóban a cukorbetegség lényegéről, formáiról, tüneteiről írtunk. A következőkben a betegség gyógyításának lehetőségeiről lesz szó. A diabetes gyógyításának komplexnek és célravezetőnek kell lennie. A betegség típusától függően a gyógyításnak négy alapmódszerét különböztetjük meg: a) megfelelő mennyiségű testmozgás; b) diéta; c) szájon keresztül szedhető vércukorszin- tet csökkentő gyógyszerek; d) injekciós inzulin adagolás. A cukorbeteg szabadidejében ne feledkezzen meg a testmozgásról. Ajánlatos a kedvtelésből végzett sport, torna, séta, mivel a nem túlságosan kimerítő izommunka növeli a sejtek által feldolgozott cukor mennyiségét. A diabetikus étrend lényege az, hogy az elfogyasztott étel energia- tartalmának nem szabad többnek lennie, mint a beteg által leadott energiának. Az elhízott egyéneknél az energiafelvételt még 1000-1500 kilokalóriával csökkenteni kell. Az elhízás ugyanis gyengíti az inzulin hatását és a vércukor sejtek általi kihasználását. A beteg napi energiaszükségletét a testmagasság, testsúly, életkor, foglalkozás alapján táblázatok segítségével lehet meghatározni. A cukorbeteg étrendjének több fehérjét kell tartalmaznia, mint amennyit az egészséges ember fogyaszt. Kerülni kell a cukrot, cukorkaféléket, édessüteményeket. A napi megengedett energiamennyiséget az egész nap folyamán egyenletesen, kis adagokra elosztva ajánlatos elfogyasztani. Legmegfelelőbb, ha ennek 1/3-a a reggelire és tízóraira, 1/3-a az ebédre és uzsonnára, 1/3-a pedig a vacsorára és az úgynevezett második vacsorára jut. A cukorbetegek számára több étrendajánlat és recept van kidolgozva. Az élelmiszerüzletekben is egyre inkább nő a különböző DIA ételek és italok választéka. A diabetikus diéta valójában nem sokban különbözik az egészséges ember racionális étrendjétől. Fontos tudnivaló, hogy egyedül csak a diéta megtartása sokszor teljesen elegendő a vércukor szintjének normalizálásához. Amennyiben a diéta mégsem hozná meg a kívánt eredményt, úgy a szájon keresztül szedhető vércukorszintet csökkentő gyógyszerekhez kell folyamodni. Ezek a készítmények (Maninil, Dirastan, Buformin, Silubin stb.) elsősorban az enyhébb és a 40. életév után kezdődő cukorbetegségnél alkalmazhatóak sikeresen. Amennyiben az egyfajta gyógyszer szedése nem csökkenti a tüneteket, úgy kombinálva is adagolhatok. így esetenként sikerül elodázni az inzulinnal való gyógyítás szükségességét. Ezeknek a gyógyszereknek, helyes adagolás mellett, csak nagyon minimálisak a mellékhatásaik. A nem kívánt mellékhatások rizikója nő, ha a betegnek egyidejűleg valamilyen máj- vagy vesekárosodása is van. Terhesség esetén használatuk szintén nem ajánlatos. A diétának azonban a gyógyszerek szedése mellett is fontos jelentősége van. A cukorbeteg inzulinnal való gyógyítása akkor válik szükségessé, ha diétával és tablettákkal sem lehet a vér cukorszintjét a normális értékek közé szorítani. Az inzulinos gyógymód szubtitúciós (helyettesítő), de az injekció formájában szervezetbe juttatott inzulin sohasem egyenértékű az emberi hasnyálmirigy által termelt inzulinnal. Ez a különbség kényszeríti a cukorbeteget arra, hogy az inzulin adagolása mellett is megtartsa az előírt diétát és rendszeres életmódot. Az inzulin különböző formái használatosak. Vannak rövid vagy hosszú ideig ható készítmények, melyeket a bőrbe, izomba vagy vénás érbe injekció formájában juttatnak. A leggyakrabban alkalmazott bőr alá szúrt inzulin injekciókat a betegek legtöbbször saját maguk adagolják, természetesen az orvos előírása alapján. A betegség sokrétűsége, a lefolyás esetleges változásai miatt nagyon fontos, hogy a páciens rendszeresen megjelenjen az előírt orvosi ellenőrzéseken, tanácsadásokon. A cukorbetegség specifikus és nem specifikus szövődményekkel járhat. A specifikus szövődmények közül a legfontosabbak az apró verő-, vénás- és hajszálerek elváltozásai, elsősorban a szemfenéken, vesében és a bőrben, továbbá az idegrostok diabetikus károsodása. Ezen szövődményektől függ a betegség további kimenetele. A nem specifikus komplikációk közül leggyakoribbak a fertózéses megbetegedések - elsősorban a húgyutakban - és az érelmeszesedés gyakoribb kifejlődése. Dr. JÁN KASL ÚJ SZÚ 4 1986. IX. 1
