Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-30 / 230. szám, kedd
írják Hatvanhétszeres véradó Nagytárkányban (Veľké Trakany) és környékén sokan ismerik Hatrák József hatvanhétszeres véradót. Először 1948-ban a katonaságnál adott vért, s azóta évente többször is. Sürgős esetben mindig számíthattak rá. 1977-ben kapta meg a Janský-aranyérmet. Munkahelyén, az ágcsernyói (Čierna nad Tisou) átrakóállomáson példájára munkatársai közül sokan léptek a véradók nagy táborába. Megromlott egészségi állapota miatt már nem adhat vért, de ma is őrzi a sok köszönőlevelet, amelyet azoktól kapott, akiknek vérével az életét mentette meg. Kázsmér Éva Szórakoztattak a rokkantak Színvonalas műsorral szerepelt a bátorkeszi (Vojnice) művelődési ház nagytermében a Rokkantak Szövetsége helyi szervezetének esztrádcsoportja. A közel 60 tagú csoport .lelkes vezetője hosszú évek óta Bukai Etel. Az idősebb korosztályhoz tartozók örömmel hallgatták a magyar nótákat, népdalcsokrokat Radvánszky Gizella, Hornyík Ferenc és Kalocsányi Kornélia előadásában. Nagy sikert aratott Lakatos Tibor, a kísérő zenekar egyik tagja a népművészet értékes alkotásainak előadásával. A műsor kellemes színfoltja volt a modern és klasszikus zenére koreografált tánckompozíció. A rövid, csattanós jelenetek, melyek szerzője nagyrészt Bukai Etel, valamennyi korosztályt jó kedvre derítették. Zsok Gizella Nyugat-csehország egyik legszebb fürdővárosa Františkovy Lázné. A fürdőépületek falán több helyen olvasható világhírű zeneszerzők, írók vagy közéleti személyiségek neve. A táblák közük azt Is, mikor és hányszor voltak ott gyógykezelésen. A város gyönyörű parkjait szobrok, emlékművek díszítik. A sétányon két szfinx-szobor ékeskedik. A hagyomány szerint egy egyiptomi arisztokrata állíttatta őket, aki valamikor ott tartózkodott gyógykezelésen. A gyümölcs és a rózsa az egészséget, illetve a hálát és a barátságot jelképezi. (Kovács Arpád felvétele) Jó ütemben folynak az őszi munkák A Galántai (Galanta) járásban javában folynak az ószi mezőgazdasági munkák. A tizenhat efsz- ben, három állami gazdaságban és egy magtermesztó állami gazdaságban a talajelőkészítésre és az őszi termés betakarítására irányítják figyelmüket. Ezek a munkák jó ütemben haladnak. A középszántást 15 200 hektáron véÚj gyártási program Eredményes félévet zártak, és a folytatás is biztató a zvoleni Bučina ipolynyéki (Vinica) fafeldolgozó üzemében. Sranko Ilona, a gazdasági osztály vezetője tájékoztatott a közel száz dolgozót foglalkoztató üzem termelési programjáról és az eredményekről. Három gyártócsarnokban folyik a munka. Az egyikben alapanyagokat állítanak eló a füleki (Fiľakovo) bútorgyárnak, de itt készülnek az NSZK-ba exportálandó raklapok is. Egy másikban épületfát készítenek, a harmadikban pedig a dolgozók a raklapok összeszö- gelését végzik. Becsületes munkájukat bizonyítja, hogy az elsó félévben az árutermelési tervet 100:6, az értékesítésit 113,5 százalékra, a módosított saját termelési értékből egy dolgozóra jutó munkatermelékenység tervét 146,1, a bevételi tervet pedig 269 százalékra teljesítették. Ebben az évben termékeikre nem érkezett reklamáció, mert az üzemben dolgozó 13 szocialista brigád szívügyének tartja a termékek kifogástalan minőségét. A jövő évtói új gyártási programra térnek át. Az építkezésekhez szükséges faanyagok helyett téglagyárnak készítenek raklapokat, ami jóval nyereségesebb. A nemrég létesült Észak-morvaországi Téglagyár részére a napokban küldték el az első szállítmányt, s év végéig még hatezer raklapot gyártanak. Bodzsár Gyula gezték el, ami a tervezett terület 70 százalékát jelenti. Ezzel a munkával már végeztek a Deáki (Diakovce), Tešedíkovói, Zsigárdi (Žiharec), Sókszelócei (Selice) és Vágfarkasdi (Vlčany) Efsz-ben. Az istállótrágya 11 800 hektáron került földbe. Sámpor János mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság fő- agronómusa elmondta, hogy a ta- lajelókészítésen kívül jól halad az őszi termés betakarítása is. A kendert 237 hektárról, a napraforgót 30 hektárról takarították be. A téli takarmányalap biztosítása is jó ütemben folyik. A végéhez közeledik az évelő takarmánynövények harmadik kaszálása, s több mint 2000 hektáron vágták le a silókukoricát. Ezzel egyidőben végzik az ószi zöldségfélék betakarítását. A járásban több mint ezer hektáron termelnek szólót, melynek szüretelését is megkezdték. Oláh Gyula Testvéri együttműködés A Stará Turá-i Chirana vállalat dolgozói az elmúlt időszakban arra törekedtek, hogy újjal helyettesítsék a tőkés országokból behozott, egyszeri használatú injekciós fecskendőket és -tűket gyártó berendezést. Ezért új eljárást fejlesztettek ki a rozsdamentes acélból készült, 3,2 milliméter átmérőjű csövek hegesztésére. Már negyedik éve használnak mikroplaz- más hegesztőaggregátorral felszerelt gépsort, amely iránt az orvosi Példás kollektíva A vágsellyei (šaľa) Duslo vállalat kazánházában dolgozó, Körösi Zoltán vezette Klement Gottwald Szocialista Brigád a munkahelyén kívül Is példásan összetart. Tagjai leggyakrabban a Vág folyó partján találkoznak, mivel közülük többen horgászengedéllyel rendelkeznek. Legutóbbi hétvégi találkozójukon, mely céllövészettel és futóversennyel, valamint közös ebéddel volt összekötve, részt vettek a családtagok, sót a Trlkota vállalat Kochlány Margit vezette szocialista brigádjának tagjai és a magyarországi Péti Nitrogénmüvek két dolgozója Is. A felvétel a verseny előtti megbeszélésről készült. (Kép és szöveg: Milan Aľakša) műszerek gyártói más KGST- tagországokban is érdeklődést tanúsítanak. A berlini Intermed és a prágai Polytechna képviselői 3 millió korona értékű licencszerződést írtak alá. Ennek nyomán az eljárást az NDK-ban is alkalmazzák. A módszer felhasználását a kligenthali MLW Injecta üzem kezdte meg. A gépsort közösen szerelték fel, állították be és helyezték üzembe. A sikeres együttműködésnek köszönhetően a licencet 17 hónap alatt realizálták, s közben két szerzői szabadalmat használtak fel. Az új technológia alkalmazása jelentős lépés a KGST-tagországok testvéri együttműködésében. Mató Pál Plakátkiállítás Napjainkban alig zajlik le olyan kulturális esemény, amelyet már jóval előtte ne hirdetnének plakátok. Tudjuk, hogy plakátokat már az ókori rómaiak is készítettek. A mai értelemben vett plakát a múlt század nyolcvanas éveiben terjedt el Franciaországból. Célja azonos volt a maiéval: kompozíciójával, sajátos ötletekkel felhívni a járókelők figyelmét mondanivalójára. Készítésük nem könnyű feladat, külön művészet. A losonci (Lučenec) Nógrádi Múzeum és a bratislavai NDK Kulturális és Tájékoztató Központ a múzeum kiállítótermében közös kiállításon mutatott be egy érdekes válogatást az NDK 1984. évi száz legjobb plakátjából. A címek — Kenyeret halál helyett!, Felhívás az anyákhoz, Béke és barátság - egyértelműen jelzik a kiállítás fő gondolatát. Csak sajnálni lehet, hogy a terem kis méretei nem tették lehetővé a teljes anyag bemutatását, hiszen ez esetben még jobban kidomborodott volna ennek az érdekes művészeti ágnak minden szépsége. Puntigán József A családtagápolási táppénz nem fizetése T. D : Az édesapánkat nemrég elbocsátották a kórházból. Megegyeztünk a nővéremmel, hogy felváltva fogunk gondoskodni róla, mert ápolni, etetni, mosdatni kell, vagyis magatehetetlen. Az első hónapot az apánk nálam töltötte, de mindezért csak öt napot fizettek meg, a továbbiakra már fizetetten szabadságot írtak nekem. Az orvos, amikor kiírt két hétre az apám mellé, azt mondta, ha szükséges, kiírhat hosszabb időre is, de azt nem említette, hogy nem kapok pénzt. A betegbiztosításról szóló, 1956. évi 54. sz. törvény 25. §- ának 3. bekezdése értelmében a családtagápolási táppénz legfeljebb három munkanapra jár. A táppénzt folyósítani lehet még további három munkanap idejére, ha az első három nap alatt nem sikerült biztosítani a beteg családtag to vábbi ápolását más személy által. A betegbiztosítási bizottság azonban nem köteles megítélni a családtagápolási táppénzt erre a további három munkanapra. Felháborodása talán érthető. Tudatosítania kell azonban, hogy a családtagápolási táppénzt nem a szülőkről, gyermekekről vagy más közeli rokonokról való gondoskodás megfizetése céljából „találták fel“. A családtagápolási táppénznek az a feladata, hogy ha a dolgozó valamelyik családtagja, hirtelen megbetegedése, illetve ápolása miatt nem dolgozhat és a betegség előreláthatóan huzamosabb ideig tart, lehetővé tegye a dolgozó számára a beteg gondozásának megoldását, jövedelmének jelentősebb csökkenése nélkül. Dolgozhat-e a rokkantsági nyugdíjas? G. I.: Rokkantsági nyugdíjas vagyok, jövőre leszek hatvanéves. A télen szeretnék dolgozni. Természetesen csak könnyű munkát vállalhatok, amelyet el tudnék végezni egészségi állapotom romlása nélkül. Tudni szeretném azonban előbb azt, hogy ha dolgoznék és munkabért fizetnének nekem, továbbra is folyósítanák-e a rokkantsági nyugdíjamat? A rokkantat akkor is megilleti a rokkantsági nyugdíja, ha dolgozik. A munkaviszonyból származó jövedelme tehát nem befolyásolja rokkantsági nyugdíjának folyósítását. Ebből a szempontból csak az egészségi állapota játszik szerepet. A rokkantsági nyugdíj élvezőjének egészségi állapotát az illetékes nemzeti bizottság társadalom- biztosítási véleményező bizottsága azonban utólag is megvizsgálhatja, s a vizsgálat eredményeképpen megváltoztathatja korábbi döntését. (Ez a nyugdíj csökkentésével, vagyis részleges rokkantsági nyugdíj megítélésével, vagy a rokkantsági nyugdíj megvonásával járhat). A rokkantságról szóló korábbi döntés megváltoztatása a véleményező bizottság által főként akkor indokolt, ha olyan személy lép munkaviszonyba és dolgozik, akit a múltban vagy azért nyilvánítottak rokkantnak, mert a véleményező bizottság megítélése szerint képtelen volt állandó munkavégzésre, vagy azért, mert a bizottság feltételezése szerint az állandó jellegű munkavégzés károsan befolyásolná egészségi állapotát, s ez a huzamosabb ideig tartó munkavégzés ellenére sem következett be. A huzamosabb ideig tartó munkavégzés a fent említettek miatt gyakorlatilag csak akkor jön számításba, ha a rokkantnak nyilvánított dolgozó képes az állandó munkavégzésre, de a jelenlegi munkája összehasonlíthatatlan a korábbi hivatása társadalmi jelentőségével és korábbi képességeivel, vagy akkor, ha a munkáját csak rendkívül megkönnyített feltételek között végezheti. Az áthelyezés feltételei Sz. P.: Egy nagyvállalat helyi részlegének dolgozója vagyok. Az egyik munkatársamat katonai szolgálatának idejére a vállalat székhelyéről jött valaki helyettesíteni. A helyettesített dolgozónak lassan letelik a katonai szolgálata, de a helyettesítője nem hajlandó visszamenni korábbi munkahelyére. Ó és a főnököm engem akarnak e munkahely betöltésére kényszeríteni. Ajánljuk, tanulmányozza át elsősorban a munkaszerződését. Ebben fel kell lennie tüntetve a munkavégzés helyének is. A munkavégzés helyét (és lényegében a szerződést is) a vállalatvezetés csak a törvényben meghatározott feltételek megtartása mellett változtathatja meg, módosíthatja; mégpedig akkor, ha az áthelyezést a vállalat rendes üzemeltetésének érdekei indokolják (lásd a Munka Törvénykönyve 38. §-ának 2. bekezdését). A dolgozó természetesen nem köteles egyetérteni az áthelyezéssel, még akkor sem, ha ezt a vállalat fontos érdekei kívánnák meg. Sót, ha nem ért egyet a munkáltatója utasításával, az egy hónapot meghaladó tartamú áthelyezéshez feltétlenül szükséges a szak- szervezeti üzemi bizottságnak beleegyezése is. A szakszervezet beleegyezése nélkül az áthelyezés érvénytelen lenne (lásd a Munka Törvénykönyve 41. §-át). Az áthelyezés ilyenkor legfeljebb évi 90 naptári napig tarthat. A dolgozónak jogában áll az áthelyezés ellen a szakszervezet üzemi bizottsága mellett működő munkaügyi döntőbizottságnál tiltakozni, illetve védelmet kérni a vállalat eljárása ellen. Amennyiben a munkaügyi döntőbizottság 30 napon belül nem hoz döntést, a dolgozónak jogában áll, hogy az illetékes járásbíróságon kérje az áthelyezés érvénytelenségének megállapítását (ha üzemi bizottság mellett nem működik munkaügyi döntőbizottság, úgy közvetlenül a bírósághoz fordulhat). öregségi nyugdíj J. L.: Nyugdíjas vagyok már, dolgozni nem bírok. A feleségem öt gyermeket nevelt fel. Úgy hallottam, hogy 55. életéve betöltésével jogot szerez nyugdíjra. Igaz ez? Levelében sajnos nem említette meg a nyugdíj megítélése szempontjából a legfontosabb körülményt, t. i., hogy a felesége munkaviszonyban van-e, illetve volt-e, s nem tett említést további fontos körülményekről sem (pl. a ledolgozott évekről, felesége jelenlegi életkoráról stb.). A társadalombiztosítási törvény 16. §-a szerint a feleségének akkor keletkezik jogigénye öregségi nyugdíjra, ha legalább 25 évig volt munkaviszonyban (vagy ennyi be- - számítható éve, úgynevezett pótideje lenne), és a munkaviszony fennállása alatt érte el 53. életévét. Ha nem keletkezett jogigénye öregségi nyugdíjra, ajánljuk forduljanak a járási nemzeti bizottsághoz, amelytől valamilyen egyszeri vagy ismétlődő szociális segélyt kérhetnek. Lakásgondok Sz. M.: Háromszobás lakásban élek a férjemmel. Már régebben el akartam költözködni tőle, de míg el nem válunk nem adnak nekem lakást. Hová fordulhatok a panaszommal? Míg a férjétől el nem válik, a polgári jog rendelkezései szerint közös lakáshasználati joguk van, amelyet csak a válást követően lehet megszüntetni kölcsönös megegyezéssel vagy a bíróság döntésével. Azt, hogy addig nem utalhatnak ki önnek egy másik lakást, míg önt megilleti a lakás- használati jog, a lakásgazdálkodás jelenlegi szűkös lehetőségei követelik meg. A válást követően megegyezhetnek abban, hogy ki marad a háromszobás lakásban, esetleg a bírósághoz fordulhatnak, hogy az döntse el vitájukat. (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1986. U. 3I
