Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-29 / 229. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1986. IX. 29. Sikeres kukoricatermesztési bemutató Bevált termelési rendszer - nagy hozamok Őszi gondok a „Szárazvölgyben“ Gyakori a gépek meghibásodása, fogyóban az üzemanyagkészlet A termés betakarításának idő­szakában a mezőgazdasági válla­latok értékelik az egyes módsze­rek hatását a hektárhozamok nö­velésére. Ilyen jellegű felmérést végeztek az Ekecsi (Okoč) Efsz Búcsúháti dűlőjében is. Agronó- musok, gépesítők, a gazdasági szervek és kutatóintézetek képvi­selői elégedetten szemlélték a bő termést ígérő kukoricát. A fajtabe­mutató résztvevői megállapították, hogy a termelőknek lényegesen sikerült csökkenteniük a hosszan tartó szárazság kedvezőtlen hatá­sát. A magasra nőtt kukorica telt szemű, nagy csöveket hozott. A fajta szerinti tősűrűség is meg­felel a követelményeknek. Ebből A fiatalok is érdeklődve figyel­ték az egyes fajtákról adott tájé­koztatásokat és azt is megnéz­ték, hogy ebben a szárazságban mennyire teltek a szemek a csö­veken (Szép Zsigmond mérnök felvételei) arra következtettek, hogy ezen a több mint 300 hektáros táblán az átlagos hektárhozam jóval hat ton­nán felüli lesz. Az Ekecsi Efsz-ben öt évvel ezelőtt kezdődött el a döntő fordu­lat. Ekkor vették fel a kapcsolatot a Bajai Kukoricatermelési Rendszerrel. Az első lépések sok nehézségbe ütköztek. Menet köz­ben azonban sikerült megoldani a problémákat. Az eredményeket az utolsó három évre vonatkoztat­va mutatják ki, amikor az együtt­müködés már nagyban kibontako­zott. Az értékelés szerint ebben az időszakban a rendszerbe tartozó gazdaságokban 17,8 százalékkal növekedett- a szemes kukorica hektárhozama. A bevált magyar- országi termelési rendszert a párt­ós gazdasági szervek is elismer­ték. Jó nevet szerzett az idén az Agrokomplex '86 országos mező­gazdasági kiállításon is, ahol csehszlovákiai tevékenységéért Aranysarló díjat kapott. Rónaszéki Ferenc mérnök, a BKR csehszlovákiai központjá­nak vezetője a szakembereknek hosszan magyarázta tevékenysé­Schőn Vilmos Királyhelmecen (Královský Chlmec) lakik, régen ismerem, legtöbbször a kis műhe­lyében keresem fel, persze csak olyankor, ha valamilyen bádogos munkára vagy a ház körül adódó vízvezeték, szivattyú javítására van szükségem. Nem küld el, min­dig készséges és segít. Hegeszt, vasat vág, baltát élesít, megjavítja a lefolyócsatornát. Amolyan ezermester. Most más kéréssel jöttem hoz­zá. Mint régi kommunistát, Király- helmec szülöttét arra kértem, be­széljen életéről. Először szabadkozott, majd le­tette a munkadarabot a kezéből és kikapcsolta a szikrázó vasvágó köszörűt, s csendesen azt mondta: ■ - Akkor menjünk be a lakásba, mert itt csak dolgozni lehet. Leülni sincs hova. Schőn Viimos még mindig sza­badkozik. Legelőször is azt kérdem:- Mi volt az édesapja foglalko­zása?- Szegény fuvaros volt. güket és azokat a tényezőket, amelyek kedvezően hatottak a hektárhozamok növelésére. A rendszergazda kiváló tulajdon­ságú, az éghajlati és talajviszo­nyoknak megfelelő vetőmagot adott a termelőknek. A KGST- tagországokban gyártott gépekből sikerült olyan gépparkot összeállí­tani, amellyel a taggazdaságok­ban jó minőségben végezhetik el a talajmúvelési, vetési, gyomirtó és növényvédelmi munkákat. A jó hatású vegyszerek meggátolták a gyomosodást. A jövőben tovább javítják a ve­tőmag- és a vegyszerellátást. A munkák végzéséhez jó teljesít­ményű ekéket, könnyütárcsákat, vetőgépeket szállítanak. Szemi­náriumokat szerveznek a növény­védő és gyomirtószerek, valamint a műtrágyák minél gazdaságo­sabb és hatékonyabb felhasználá­sáról. Patakfalusi Péter, a kooperáci­ós osztály vezetője nagy ered­ménynek tartotta, hogy a szá­razság ellenére is több mint 11 ezer hektáron 6 tonnás hektárho­zamot érnek el szemes kukoricá­ból. Azokban a gazdaságokban, amelyekben kedvezőek a lehető­ségek az öntözésre, tíz tonnánál is több szemes kukoricát takarítanak be hektáronként. Jozef Mudroch, az SZSZK Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériuma növényter­mesztési osztályának vezetője szerint a jövőben a bel- és a kül­földi termelési rendszerek egyre nagyobb teret kapnak a növény- termelésben. A magyarországi termelési rendszerek közül a 8. ötéves tervidőszak második évé­ben kiemelt helyet kap a Bajai Kukoricatermelési Rendszer, mert elsősorban a KGST-tagországok- ban gyártott gépekre és vegysze­rekre alapozza tevékenységét. A tárgyalások alapján közös irodát létesítenek a termelési rendszerek összehangolására. Öllé Imre, az Ekecsi Efsz elnö­ke elégedetten hallgatta, hogy an­- Hányán voltak testvérek?- Tízen, és volt három mosto­hatestvérem. A szülőkkel együtt tizenöten voltunk. Ma már csak hárman élünk. Hirtelen elhallgat, majd így foly­tatja.- Királyhelmecen születtem 1913. július 18-án. Tizenötévesen komszomolista lettem, 1931-ben pedig párttag. Klein Sámuel laka: tos és bádogosnál tanultam a szakmát, utána egy évig dolgoz­tam, majd bevonultam katonai szolgálatra. 1933-ig voltam kato­na. Leszerelés után Kremnicán dolgoztam, mozgósításkor onnan vonultam be Hradec Královéba. 1938-ig ott szolgáltam. A cseh- szlovák-német határon voltunk, de miután Csehszlovákiát elárul­ták, feloszlatták a hadsereget. Mindenkit hazaengedtek, úgy, ahogy volt, katonaruhában. Aki akarta, még a puskáját is vihette. Katonaruhában érkeztem Király- helmecre, közben ide már bevo­nult a magyar hadsereg. Mittel- man Móric értesített, hogy keres­nek a csendőrök, bújjak el. Más­Ollé Imre, az Ekecsi Efsz elnöke örül a bő termésnek nak idején jó partnert választottak. Végh István mérnök becslése sze­rint a jövőben az öntözött területe­ken kilenc-tíz tonna szemes kuko­ricát termelhetnek hektáronként. Ollós László mérnök, a műszaki fejlesztési részleg vezetője a vegyszerezés előnyösségét emelte ki. A 950 hektár szemes kukoricából csak hatvan hektáron kellett elvégezniük a sarabolást. Dékány György, a Hetényi (Cho- tín) Agrokémiai Vállalat növényvé­dő osztályának vezetője a Bajcsi (Bajč) Állami Gazdaságban szer­zett tapasztalatok alapján meg­erősítette, hogy a rendszer nagy hatásfokú gyomirtó és növényvé­dő szerekhez juttatja a taggazda­ságokat. A szép napsütéses időjárásban megtartott fajtabemutatón a Bú­csúháti dűlőben nagyon sok és értékes tapasztalatot szereztek a résztvevők. A termelési rend­szert mindannyian nagyra értékel­ték, s helyesnek tartották, hogy Szlovákiában a jövőben még na­gyobb területen fogják alkalmaz­ni. BALLA JÓZSEF nap a katonaruhában vittek el. A csendőrlaktanyán, ahogy átlép­tem a küszöböt, kaptam baloldal­ról egy nagy pofont, aztán a másik oldalról. Visszaütöttem. Ezért meg­bilincseltek és két órára lánccal kikötöttek. Éjfélkor újra megbilin­cseltek és többedmagammal elvit­tek. Röpiratokat kerestek. Beterel­tek Braun Jenó nagykereskedő autóbuszába, és elindultunk. Nem tudtuk, hova. A sofőrt Bodnárnak hívták. Sötét volt, esett az eső. Bodnár hátraszólt a csendőrök­nek, hogy nem látja jól az utat, mondják meg, merre kanyarodjon. A csendőrök leszálltak, s előre­mentek. Míg vitatkoztak, milyen irányban menjenek, én valahogy kinyitottam a busz ajtaját és kiug­rottam. Egy mély árokba gurultam, sikerült gyorsan az út másik olda­lára kúsznom, majd futásnak eredtem. Az autóbusz közben megállt, s a csendőrök elkezdtek vaktában lövöldözni, de meggon­dolták magukat és továbbmentek. Nem tudtam, hol vagyok. Egy szalmakazalba bújtam. Reggel egy szlovák ember szalmáért jött, Közép-Szlovákia déli járásai­ban hónapok óta tart a szárazság, ami nemcsak az őszi érésű növé­nyek hozamát tizedeli meg, ha­nem a jövő évi termést is veszé­lyezteti. Különösen súlyos a hely­zet azokban a gazdaságokban, amelyekben mesterséges úton sem tudják enyhíteni a földek szomjúságát. A kálosai (Kaloša) Vályvölgye Efsz jellegzetesen ilyen gazdaság. A névadó völgyet aszályos esztendőkben csak „Szárazvölgyként“ emlegetik Gö­mörben.- Még szerencsénk, hogy a ga­bonatermesztésben nem volt szá­mottevő a kiesés, s meglepő mó­don a szántóföldi takarmánynövé­nyek is jól bírták a trópusi meleget - mondotta Fejes Lajos, a 2300 hektárnyi összterületen gazdálko­dó földműves-szövetkezet elnöke. Silókukoricából például a mai na­pig csaknem 350 vagonnyi került a tárolókba, ami megközelíti a ter­vezett mennyiséget. A harminc hektáron termesztett szemes ku­korica és a cukorrépa azonban már egyértelműen kárvallottal az időjárásnak. Pedig sokáig azt re­méltük, hogy mindkét növényfajtá­ból rekordtermést érünk majd el, most azonban már kiegyeznénk a tervezett mennyiség teljesítésé­vel is. A cukorrépa esetében a rosszban azért van valami jó is, hiszen ha a mennyiséget nem is, a minőséget mindenképpen telje­síteni tudjuk, ami azért nem lé­nyegtelen, mert néhány éve cu­kortartalom szerint vásárolják fel a termést. A betakarítást az idén korszerű kombájnok segítségével végezzük, amelyek a korábbi gé­pekhez viszonyítva 15-20 száza­lékkal kisebb veszteséggel dol­goznak. A folyamatos munkavég­zést akadályozza, hogy legalább tíz helyen végezzük a munkát, ami elkerülhetetlen, mert egyszerűen nem rendelkezünk elegendő mi­nőségű termőfölddel. A két hektáron termő korai faj­ták szedésével a szőlőszüret is megkezdődött gazdaságunkban. A korábbi évekhez viszonyítva az idén a 26 hektáros borszőlőt illető­en is lényegesen jobbak a termés- kilátásaink. A tervezett mennyisé­get csaknem elérjük, a szóló cu­korfoka pedig megközelíti a 20 százalékot.- Sajnos, lényegesen nagyobb gondjaink vannak a talajmúvelés terén - kapcsolódik a beszélge­tésbe Máté István, a gazdaság növénytermesztési üzemágveze- tóje. A repcét ugyan száz hektáron elvetettük, s nem késlekedtünk az őszi búza magágyelőkészítésével sem, ám félő, hogy a rendkívül tóle tudtam meg, hogy Michalov­cében vagyok. Mondom neki, hogy csehszlovák katona vagyok és megvertek a magyar csendő­rök. Kérésemre leverte a bilincset. Utána azt mondta, hogy vissza kell mennem, mert ez a rendelet. Visszatérésem után hónapokig bujkáltam. Majd a sógorom, sze­kerén Ungvárra vitt és a nagyné- némnél rejtőzködtem el. Később Brnóba szöktem, onnan Grünfeld Sanyi néven Prágába mentem, Prágában már Schőn Vilmos né­ven jelentkeztem az illegális párt- szervezetnél és Šramekéknál dol­goztam, ott is laktam 1941-ig. Né­hány hónap múlva utánam jött Királyhelmecről Lénárt Laci, Ber­ner Sári és Térjék Pali is. 1941- ben a németek elfogtak bennünket és Terezínbe vittek. Ott éltem meg a felszabadulást. A feleségemmel is Terezínben, a koncentrációs táborban ismer­kedtem meg Van két gyermekünk és három aranyos unokánk... Már indulok, amikor még meg­jegyzi: - Régen bokszoltam, fut­balloztam, birkóztam. Hetvenhá- rom évesen is boldog vagyok, hogy dolgozhatom a szakmá­ban DEMJÉN FERENC száraz talajban nem csírázik ki a mag. A talajelőkészítési művele­tek többszöri ismétlése miatt a ter­vezettnél jóval nagyobb költséggel végezzük a munkálatokat. Rend­kívüli az erőgépek igénybevétele, s természetesen a meghibásodá­suk is gyakori. Fogytán van a gázolajkészletünk, s félő, hogy a mélyszántást sem tudjuk kellő minőségben elvégezni. Ebben a helyzetben nem tartjuk helyes­nek a minden áron való takarékos­kodást. Ezután a gazdaság vezetői el­mondották, hogy hála az ösztönző javadalmazási rendszernek, eddig valamennyi fontos nyári és őszi munkát külső segítség nélkül vé­geztek el. Nem kis gondot jelent, hogy a növénytermesztésben és az állattenyésztésben dolgozók 85-90 százaléka nem rendelkezik megfelelő szakképesítéssel. A fi­zikai dolgozók csaknem 90 száza­léka cigányszármazású. Néhá­nyan közülük - így Farkas István, Bendula Pálné, Lakatos Kálmán és Lakatos Géza kiváló dolgozók, s a többség is megteszi a köteles­ségét, ám a fizetésnapokat köve­tően elég gyakoriak az igazolatlan mulasztások. Ezen a jövőben - még ha túl szigorúnak tűnő ren­delkezések árán is - változtatni kell. A szövetkezet vezetőségének egyik legfőbb törekvése a szak­munkásképzésre és az utánpótlás biztosítására, valamint számos szociális kérdés megoldására irá­nyul. A felépülendő 12 lakásba például csak a termelésben kiváló munkát felmutató családok költöz­hetnek. Megtudtuk a gazdaság vezetői­től, hogy a nehézségek ellenére az idén sem számítanak ered­ménytelen esztendőre, mert a ter­melés döntő területein a tervezett­nél kisebb ráfordítással gazdál­kodtak, s a mezőgazdasági terme­lésből eredő esetleges vesztesé­get kompenzálja a melléküzemág nyeresége. hg A prágai közlekedés távlatairól A metróhálózat és a fővárosi tömegközlekedés továbbfejleszté­sének távlatairól számolt be a mi­napi sajtóértekezleten Prágában Bohumil Moravec, Prága főpolgár­mesterének helyettese. Az elmúlt ötéves tervidőszak fo­lyamán befejeződött a prágai met­ró építésének első szakasza. A metró a tömegközlekedés gerin­cévé vált. A nyolcadik ötéves terv­időszakban további kilométerekkel bővül. Többek között az 1988-ban megnyíló B 3-as (Dukelská-Smí- chovská) szakasz eléri majd a dél­nyugati városrészt, 1990-ben nyí­lik a B 2-es (Sokolovská-A. Zápo- tockého) szakasz, s ugyancsak ebben az évben a vonalon új meg­álló - Skalka - átadását is terve­zik. A C vonal új szakaszát (C 4- es, Rudé armády-Fučíkova), mely az északi városrész közleke­dési problémáit orvosolja majd, valószínűleg 1995-ben adják át. Előreláthatólag 1996-ban már a hloubštíni, i lehoveci, Černý most-i F II. negyedek lakosai is igénybe vehetik ezt a közlekedési eszközt. A villamosok továbbra is fontos szerepet töltenek be a fővárosi tömegközlekedésben. A jövőben a város peremterületein több új vonal átadását tervezik. Az utóbbi időben, a metróépítés következté­ben gyakori útvonal-változtatások megszűntek, az új hálózat stabili­zálódott. Nagyobb változásokkal, a peremterületeket kivéve, az ez­redfordulóig nem kell számolnia az utazóknak. Autóbuszállományát a Prágai Közlekedési Vállalat az elkövetke­zőkben nem kívánja bővíteni, sőt környezetvédelmi meggondolás­ból terveik között szerepel az is, hogy a jövőben üzemanyagként a földgázt hasznosítják majd. (tar) A kísérleti parcellán élénk eszmecsere folyt „BOLDOG VAGYOK, HOGY MÉG DOLGOZHATOM

Next

/
Thumbnails
Contents