Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-03 / 207. szám, szerda

Mezőgazdasági beruházások példás kivitelezői Építövállalat - vándorzászlóval öt év alatt - megduplázva • Két esztendő múlva új üzemközpontjuk lesz • Átfogó gondoskodás a dolgozókról • Aki megérdemli - jobban keressen Az újságban gyakran jelennek meg olyan hírek, rövid tudósítá­sok, amelyek egy-egy üzem, vál­lalat, vagy akár termelési-gazda­sági egység eredményeinek elis­merését bizonyító ünnepélyes eseményekről, kitüntetések áta­dásáról szólnak. Ezek a hírek, tudósítások, jellegüknél fogva is csak keveset árulnak el az éppen megemlített termelő szervezetek­ről, az egy-két jellemző adat révén csak kevesekben merül föl, hogy az eredmények mögött elsősor­ban emberek vannak. Olyan em­berek, akik nem követtek el semmi rendkívülit, csak éppen tették a dolgukat, úgy ahogy felelősség­tudatuk diktálta... Amikor hírét vettem, hogy a Du­naszerdahelyi (Dunajská Streda) Mezőgazdasági Építővállalat a 7. ötéves tervidőszak, valamint az 1985-ös esztendő feladatainak kiváló teljesítéséért elnyerte az SZSZK Építőipari Minisztériumá­nak és az ágazati dolgozók szak- szervezetének vándorzászlaját, nemcsak a fentiek jutottak eszem­be, de érdekelni kezdett, vajon miként, milyen „beszédes“ ered­mények révén jutott a vállalat dolgozóinak ez az elismerés. Nagy Ernő, a vállalat igazgató­ja az átlagosnál nagyobb elfoglalt- ságú vezető hírében áll, így ami­kor az igazgatói irodában helyet foglaltunk, előrebocsátotta, hogy csak rövid időt szentelhet a tájé­koztatásnak, de munkatársaitól megtudhatom, bármi legyen is, ami érdekel. Természetesen az elismerés indoklását vártam az arra legilletékesebbtól:- Kétségtelen, hogy az elmúlt ötéves tervidőszak, különösen an­nak utolsó esztendeje a vállalat fennállásának másfél évtizedes időszakában a legsikeresebb volt. Most nemcsak az abszolút szá­mokra gondolok, hiszen azokból még nem derülhet ki, hogy miként értük el az eredményeinket. Igaz, az mindenképpen imponáló, ha egy vállalatnak öt óv alatt több mint a kétszeresére nőtt a termelése. Nos, mi ezt úgy értük el, hogy közben minden tervmutatót jelen­tősen túlteljesítettünk, a minőségi munka követelményeivel szem­ben - véleményem szerint - a je­lenlegi lehetőségeinkhez viszo­nyítva maximálisai nyújtottunk, hi­szen 97,34 százalékban elsó mi­nőségi kategóriába sorolhatták az általunk kivitelezett beruházáso­kat. S ha már itt tartunk, a mező- gazdasági üzemek építőipari jelle­gű beruházásain több, mint ötven millió koronával léptük túl a tervet, az öntözőberendezések szerelé­sén 16 millióval, pedig csak 19 dolgozóval vettünk fel többet a ter­vezettnél. Tehát a tervezettnél jelentősebb növekedést értünk el a munkatermelékenység terén is. • Miben látja az okait a két­ségtelenül nagy fejlődésnek, amellyel a felsőbb szervek elis­merését is kiérdemelték?- Elsősorban arra ügyeltünk, nehogy megszegjük azt a feltett szándékunkat, miszerint a tervet minden évben egyenletesen telje­sítsük az egész ötéves tervidő­szak alatt. Ez teljes mértékben sikerült is, kivéve a tavalyi eszten­dő elsó negyedévét, amikor a ked­vezőtlen időjárás miatt nekünk is lemaradásunk volt, de úgy szer­veztük a későbbiekben a munkát, hogy a második negyedév végéig pótoljuk a kiesést. Ezt a vállalá­sunkat egy hónappal korábban teljesítettük. Közben órájára pillant, sürgeti az idó, de még hozzáfűzi.- A sikerek további alapvető feltétele, hogy átfogóan gondos­kodunk a dolgozók szociális ellá­tásáról, mert ha érzik a vállalat részéről a megbecsülést, a lehető legjobb munka- és szociális felté­telekről való gondoskodást, az mindenképpen megmutatkozik a munkájukban, a feladatokhoz való hozzáállásukban. Egyébként az elmúlt év októberétől a dolgo­zók anyagi érdekeltségének elmé­lyítését jól szolgálja az akkor bevezetett brigádrendszerű mun­kaszervezés és javadalmazás. Az a véleményünk, hogy aki megér­demli, az keressen többet a keve­sebbet, kevésbé jót teljesítőnél. Ezután a kitüntetett vállalat igazgatója elköszönt, egy központi értekezletre sietett, de távozóban még megjegyezte, hogy ne feled­kezzem meg érdeklődni a vállalat legfiatalabb üzeméről, az ígérete­sen fejlődő 03-asról. így aztán a beszélgetés Bartalos Zoltán üzemigazgató irodájában folytató­dott, ahol jelen volt Pethes Lász­ló, a vállalat gazdasági igazga­tója is, továbbá Szabó László, a 03-as üzem főmérnöke és Bíró Dániel, aki ugyanebben az üzem­ben a pártalapszervezet elnöke. A gazdasági igeizgató minden vállalatnál a számok legfőbb „gazdája“. Tőle továbbá olyan adatokat kértünk, amelyek a laikus számára is érzékeltetik a vállalat sikereit.- Például egy ilyen jellemző szám, hogy az elmúlt évi nyeresé­günket jelentősen túlléptük. A mérlegkészítéskor 2 millió 134 ezer korona került a nyereség rovatába. Ez például 107,8 száza­lékos teljesítésnek felel meg. Je­lentősek a gazdaságosság terén elért eredményeink, amelyeket el­sősorban a lehető legjobb anyag- és energiafelhasználással igye­keztünk elérni. így számottevő megtakarításokat könyvelhetünk el, és a még meglévő tartalékok feltárásában is nagyot léptünk előre. Például míg 1980-ban válla­lati szinten a felhasznált üzema­nyag 1 tonnájára 96 392 korona értékű munkateljesítmény jutott, tavaly már 167 219 korona, ami százalékban Kifejezve 173,48-as indexnek felel meg. Jellemző adat, hogy a hetedik ötéves tervidőszak végéig a mezőgazdasági üzemek számára további 11 426 hektárnyi termőföld öntözését biztosítottuk, pedig a terv csak 2961 hektárt írt iak’ „ JL ^ Jfc . ff' ­If,! V % 1 \ . v ír» * ' * iMÉk Blf * Wm,. Worn ÍäSÄwä.- y np&IR m elő. Mi azonban egy évvel koráb­ban gondoskodtunk 8465 hektár öntözésről, s hogy ez mit jelentett az idei aszályban, azt csak az érintettek tudnák pontosabban megmondani. Ugyancsak jellemző adat, hogy az öt év során - vagy korábban - elkezdett építkezé­seinkből a tervezett 115 helyett 164-et fejeztünk be. Ez utóbbi főként a 01-es üzem érdeme, amely elsősorban a 30-50 milliós nagyságrendű beruházások kivi­telezését végzi. A 03-as üzem az öntözőberendezések fó kivitelező­je, elsősorban Dél-Szlovákiában és a Dél-morvaországi kerületben. Bartalos Zoltán, a 03-as üzem igazgatója Szabó László főmérnö­köt hívja segítségül az ismertetés­hez, miközben elmondja, hogy az említett térségben ők a Szovjet­unióból importált Fregatt típusú öntözőberendezések szinte kizá­rólagos szerelői, s jelenleg is mintegy negyven Fregatt szerelé­se folyik.- így van ez nálunk - fűzi hozzá - nyáron mi nem érünk rá üdülni, akkor van a munka dandárja. Pihenni majd később, lehetőleg télen fogunk. Hat év alatt a nulláról fejlődtünk fel a jelenlegi szintre. Ma már csaknem négyszáz dolgo­zónk van. Idei tervünk 84 és fél millió korona teljesítményt ír elő, miközben mintegy tíz és fél millió nyereségre számítunk. Ez idén májusban Somorján (Šamorín) el­kezdtük és 28 hónap alatt befejez­zük a 03-as üzem új központjának építését, amivel megoldanánk na­gyon sok dolgozónk ingázási problémáját, hiszen sokan onnan, vagy arról a környékről utaznak naponta, akárcsak jómagam. Le­endő dolgozóinkat is segítjük majd stabilizációs lakásokkal vagy az egyéni építkezésben, s a szociális ellátás maradéktalan biztosítása is természetes számunkra. Közben elszaladt az idó, de még a búcsúzás előtt Pethes László valamennyiük nevében megjegyezte:- Nem félünk a megnövekedett feladatoktól. Tapasztalataink ele­gendőek lesznek a jelenlegi szint­nél magasabb követelmények el­éréséhez is. Szavait a jelenlevők egyetértő bólintással nyugtázták... MÉSZÁROS JÁNOS Közös beruházások - a jövő útja Egy-egy településen, a hatalmas fejlődés ellenére, mindig akad hiányzó létesítmény, amelyet társadalmi munkával, a Z-akció keretében szeretnének felépíteni. Szlovákiában az elmúlt tervidőszakban többek között elkészült ugyan három­százötven óvoda, hetven bölcsőde, közel száz egészségügyi létesítmény, háromszázötven üzlet, kilencszáz kilométer vízvezeték, de mindebből még többre van szükség. A felada­tok egy részét a Nemzeti Front választási programjaiba is belefoglalták. Ám a jelenlegi gazdasági helyzet nem teszi lehetővé, hogy a megnövekedett igényeket, még ha jogosak is, mindenütt gyorsan kielégítsük. Viszont, ahol a nemzeti bizottság - főleg a városokban - él megnövekedett jogkörével és partnerként támaszkodik az igazgatók taná­csára, ott hamarább tudnak előbbre lépni. Közös beruházás keretében építik fel a szükséges létesítményt. Szlovákiában az elmúlt tervidőszakban mintegy hatszáz­harmincmillió koronát tett ki az az összeg, amelyet a telepü­lésfejlesztésre az üzemek, a vállalatok összeadtak. Ez a létrehozott értéknek mintegy tizenöt százalékát tette ki. A Közép-szlovákiai kerületben, amely e téren az élen jár, ez az arány meghaladta a tizenhárom százalékot. Nagykürtös­ben (Veľký Krtíá) az elsők között hozták létre az igazgatók tanácsát, és mindjárt az első évben közös beruházással hétmillió korona költséggel óvodát építettek. Ebben a járás­ban az elmúlt öt évben közel tizenöt millió koronát adtak össze a közös beruházásokra. A Losonci (Lučenec) járásban nemcsak a településeken mondhatják el, hogy az eszközösszevonás, a közös beruhá­zás a javukat szolgálja, hanem az üzemek dolgozói is. Példa erre a Csehszlovák Autójavító Vállalat, amely Z-akció keretében építette fel üzemi konyháját. Tavaly a járási székhelyen óvoda épült fel az említett formában. A közös beruházásoknak, a dolgozókról való sokoldalú gondoskodásnak fontosságát már számos üzemben felis­merték. Ott járnak el helyesen, ahol a járási pártbizottság veszi kezébe a közös beruházás szervezését, támogatja azt, feladatul adja az eszközösszevonás feltételeinek megterem­tését. Ma már egyetlen vállalatban vagy üzemben sem lehet senki számára közömbös, hogy dolgozói hogyan, milyen feltételek között élnek lakóhelyükön, milyen színvonalon vannak a szolgáltatások, vannak-e gyermekintézmények. Ahol ebből nincs hiány, ott az emberek jobban ragaszkodnak a lakó- és a munkahelyükhöz. Ezzel a kérdéssel többet kell foglalkozni a lakóhelyi és a szakszervezeti gyűléseken is. Vannak ugyanis járások, mint például a Stará Ľubovňa-i, ahol csak egy igazgatók tanácsa működik, és a közös beruházások terén még csak most teszik meg az első lépéseket. Tanulhatnának a Martini járástól, ahol egy-egy Z-akciós beruházás felett a vállalat, az üzem vállal védnökséget és az anyagiak mellett minden olyan támogatást megad az illetékes nemzeti bizottságnak, ami segíti a létesítmény mielőbbi befejezését. Az ősszel sor kerül a polgári bizottságok tagjainak a választására. Az ezt megelőző gyűléseken minden bizony­nyal sok kérdés, jogosnak vélt igény felmerül. Szóba kerül nyilván az is, hogy a választási program nyílt dokumentum, tehát bővíteni lehet. Ez így igaz, noha nem szabad szem elől tévesztenünk a régi közmondást sem: „Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér.“ A közös beruházások azonban sokat segítettek és segíthetnek a lakossági igények kielégítésében. Úgy is mondhatjuk, hogy a településfejlesztésben ez a jövő egyik járható útja. NÉMETH JÁNOS A Kelet-csehországi kerület SZISZ-szervezeteinek a tagjai a Bron- toszaurus mozgalom keretében az Óriáshegységben vállalati üdülőket vettek gondozásukba, levágják a füvet, szénát szárítanak, megtisztítják a helyi ösvényeket. Ezt a mozgalmat a Csehszlovák Állami Bank semllyi fiókintézetének SZÍSZ-szervezete kezdemé­nyezte, amelynek tagjai már 1982-ben több mint egy hektár területet tettek rendbe. A képen e szervezet tagjai láthatók. (Petr Matička felvétele - ČTK) Új feladatokat — új módszerekkel A buzitai képviselők követést érdemlő kezdeményezése hogy jövőre megkezdjék és 1989- re befejezzék építését. A választá­si programnak különben ez a ki­emelt pontja. Bubenko András helyettes iskolaigazgató képvise­lői feladata az, hogy az iskola kertjéből az iskolai étterem szá­máfa biztosítsa a zöldség- és gyümölcsszükségletnek legalább a 30 százalékát. Nem kicsi a fela­data Kis Gyula képviselőnek - biz­tosítania kell a szükséges teher­gépkocsikat a hnb számára, a vá­lasztási program teljesítéséhez. Nagy László pedig irányítani és szervezni fogja 1200 méter hosz- szúságban a községi járda épí­tését. Papp Zoltán felel a községi liget építésének megszervezéséért, if­jabb Bodnár András a természet­rajzi múzeum létesítésének előké­szítéséért (anyaggyűjtés), amiben segítségére lesz Erika Tóthová és Anna Töröková képviselő is. Do­bos István feladatai közé tartozik a kisállattenyésztók helyi szerve­zete munkájának fellendítése, to­vábbá az, hogy a nyugdíjasok konyhájába friss zöldség kerüljön. Jolana Bujanská módszertanilag irányítja a színjátszó csoport tevé­kenységét, Konkoly Lászlónak fel­adata pedig - egyebek között - megoldani a háztartási szemét tárolását. A buzitai képviselők kezdemé­nyezése újdonság a járásban. Gondolom követőkre találnak s a járás csaknem 1800 képviselő­je hasonló módszereket fog alkal­mazni az új feladatok teljesítésé­nél. IVÁN SÁNDOR A Kanyapta völgyében elterülő Buzitának - a jövő egyik központi községének - 1136 lakosa élet- és munkakörülményeivel az eltelt évtizedben egyre közelebb került az új, korszerű követelmények­hez. A minden igényt kielégítő családi házak új panorámát alakí­tottak ki s a Csereháti dombról vagy a Kanyapta partjairól nézve a községnek városjellege van. A földműves-szövetkezet szép épülete a község szívében, a helyi nemzeti bizottság korszerű szék­háza postával és házasságkötő teremmel, a járás legújabb és legkorszerűbb művelődési háza, az efsz egészég ügyi központja, a korszerűsített sportpálya, a köz­ponti kazánház - és sorolhatnám tovább - mind-mind bizonyítják, hogy a helyi nemzeti bizottság és a lakosság jó munkát végeztek. Az elmúlt tíz évben Buzitán a lecet nagyon magasra emelték. Az idei választásokból kikerült képviselőknek és a helyi nemzeti bizottságnak sok munkára van szüksége, hogy le ne verjék, sőt, centiméterekkel szüntelenül meg­emeljék. Ezért a választásoknál nagyon is törekedtek arra, hogy az új képviselők megfeleljenek az új feladatoknak. A községben úgy vallják, hogy bízni kell a fiatalokban. A képvise­lők átlagos életkora 36 év, a leg­idősebb közülük 48, a legfiatalabb pedig 24 éves. Ez ifjabb Bodnár András, a helyi művelődési ház igazgatója. Nem kevesebb mint tizenkét új képviselő kapott bizal­mat a választásoknál, tehát elsó ízben kezdenek tevékenykedni az államhatalmi és -igazgatási szerv­ben. Marta Kulcsárová viszont már 22 éve gyakorolja a képviselői tisztséget. Bubenko András, Nagy László és ifjabb Vajányi László- a hnb csupán 34 éves elnöke- egy évtizede, Štefan Maliňák, a hnb titkára, Papp Zoltán és Alžbeta Ucekajová másodízben gyürkóztek neki a nem kis felada­toknak. Ezzel egybeötvöződik az eddigi képviselők tapasztalata az újak lendületével, ami záloga a program feladatai megvalósítá­sának. Az új feladatok természetesen új, hatékony módszereket követel­nek. Ezek közül a legmegfelelőbb az, ha a nagy általánosságtól -, amikor mindenki mindenért és tulajdonképpen semmiért sem fe­lelős - áttérnek a személyes felelősségvállalásra, a konkrét, határidőhöz kötött feladatok telje­sítésére. Minden képviselő meg­értette, hogy a helyi nemzeti bizottság nem csupán az elnök, a titkár és a két alkalmazott, hanem elsősorban a 19-tagú kép­viselőtestület és az állandó bizott­ságok. Tisztában vannak azzal is, hogy nem elég csupán tolmácsolni választóik kívánságát, hogy hol mit kell megoldani, hanem a meg­oldásból is részt kell vállalniuk. Ebből kiindulva a plénumülés min­den képviselőinek konkrét felada­tokat „osztott ki“, amelyek teljesí­téséért a hnb-nak és választóik­nak mindenki személyesen felel. Például az elnöknek - ifjabb Vajányi Lászlónak ez idén biztosí­tania kell a községi vízvezeték tervrajzait és költségvetését, úgy­ÚJSZI 4 1986. IX.

Next

/
Thumbnails
Contents