Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-27 / 228. szám, szombat

A gazdasági tudatformálás ideológiai alapjairól Az új társadalom- és gazdaság- fejlesztési feladatokat, amelyeket a CSKP XVII. kongresszusa tűzött ki célul, nem lehet teljesíteni anél­kül, hogy ne változtatnánk a gaz­dasági mechanizmuson, a terme­lési folyamat irányításán. Elen­gedhetetlen a tudományos-mű- szaki haladás eredményeinek az élet minden területén való alkal­mazása, valamint a termelés haté­konyságának a növelése. Gazda­ságunk intenzív fejlesztése forra­dalmi feladat, s megköveteli az ember anyagi és szellemi aktivitá­sának minőségi változását is. Ez a feladat az ember gondolkodás- módjának megváltoztatásáért folytatott küzdelemhez kapcsoló­dik. Ezt a gondolatot tartalmazza a CSKP XVII., valamint az SZLKP kongresszusának határozata is. A kitűzött feladatok megvalósítá­sához egyaránt mozgósítani kell anyagi és szellemi potenciálunkat. A szocializmus fejlődésének meggyorsítása tehát együtt jár a termelőmuka hatékonyságának növelésével és az új gondolkodás- mód elterjedésével. Az emberi té­nyező csak akkor fejlődhet sikere­sen, ha a dolgozók aktív és öntu­datos részesei lesznek az olyan szociális-gazdasági változások­nak, amelyekben megszilárdulnak és fejlődnek a szocialista termelé­si és társadalmi viszonyok, a szo­cialista életmód, s emelkedik az életszínvonal. Egyidejűleg gazda­gítani kell az ember szellemi vilá­gát, ami a szocializmus építésé­nek egyik lényeges célja. Az SZKP XXVII. kongresszusa szintén hangoztatja az emberi té­nyező forradalmi változásának szükségességét s a marxizmus -leninizmus szerepét, amely egy­ben a társadalmi és gazdasági fejlődés útját is mutatja. ,,A gyorsí­tás sokoldalú feladatai, különösen összefüggő vetületei - a politikai, gazdasági, tudományos-múszaki társadalmi, kulturális és szellemi, valamint a pszichológiai szempon­tok - további mély és átfogó elem­zést igényelnek". A társadalmi tudatformák, a tár­sadalmi-gazdasági élet szerkeze­tének, tartalmának aktív vissza- túkrözói az emberiség tevékeny­sége során jönnek létre. A társa­dalmi tudatforma egy konkrét tár­sadalom gazdasági alapját tükrö­zi, s aktívan visszahat a társada­lom fejlődésére, különösen a szo­cializmusban. A szocialista társa­dalom tartalmát tekintve gazda­gabb és sokrétűbb, mint az előző társadalmi rendszerek, ezért a gazdasági tudat is sokoldalúbb. A gazdasági tudat tehát törté­nelmi és osztályjellegú tényező. Az árutermelés fokozatos fejlődé­sében nyilvánul meg először ösz­tönös, később tudatosabb, de osz­tálykorlátolt formában. Alapja a termelőfolyamat, pontosabban a termelési mód társadalmi és osztályjellege. A gazdasági tudat napjainkban, az osztályszempont­ból megosztott világban tartalmi­lag és formailag egyaránt gazda­godik, társadalmi szerepe pedig nőttön nő. A kapitalizmus nemcsak társa­dalmi, gazdasági és politikai ellen­téteket szül, hanem antagoniszti­kus osztályellentéteken alapuló gazdasági tudatot is, melynek fő célja a tőke felhalmozása és a dol­gozók gazdasági, társadalmi és szellemi elnyomása. A szocialista gazdasági tudat keletkezésének, fejlődésének minőségileg mások a társadalmi, gazdasági és szellemi alapjai A szocialista gazdasági tudat társadalmi és gazdasági alapja maga a szocializmus, isme­retelméleti alapját pedig a marxiz­mus-leninizmus képezi. A gazda­sági tudat az osztályszempontból megosztott világban egyben ideo­lógiai és politikai osztálytudat is, mert különböző módon, tükrözi az egyes osztályok gazdasági és egyben társadalmi érdekeit. En­nek alapján a gazdasági tudatnak nemcsak ismeretelméleti, értéke­lő, hanem politikai és ideológiai jellege is van. Egyaránt érinti az emberek anyagi és szellemi érde­keit a mindennapi életben. A szo­cialista gazdasági tudat sokrétű: vonatkozik a termelés folyamatára- irányítására, ellenőrzésére- a kitermelt javak elosztására, a szociai.cta termelési mód propa­gálására és elmélyítésére, a szo­cialista életmód gazdagítására s az életszínvonal fokozatos növe­lésére. A gazdasági tudat sokrétűsége a társadalmi-gazdasági alap gaz­dag tartalmából fakad. A szocialis­ta termelési mód feltételezi a ter­melőeszközök társadalmi tulajdo­nát, a dolgozók politikai és gazda­sági uralmát. Csak az említett té­nyezők alapján beszélhetünk a gazdasági tudat ideológiai és politikai megnyilvánulásairól. Az ideológiai tudat a társadalmi tudat olyan formája, amely az em­berek életét tükrözi. Tükrözi az emberek életfeltételeit és az ezek­ből eredő érdekeiket, céljaikat, ós keresi a megfelelő gyakorlati meg­valósítás lehetőségeit. A kong­resszusok határozatai is hangsú­lyozzák, hogy a marxista-leninista ideológia legfontosabb feladata a társadalmi és gazdasági folya­matok meggyorsítása. A marxista -leninista ideológia nem helyet­tesítheti magát a termelést, a tár­sadalom gazdasági tevékeny­ségét. A szocializmus építésében fon­tos szerepet játszik a gazdasági tudat és a politika viszonya is. A gazdaság határozza meg a poli­tika minőségét is irányát is. A poli­tika viszont általánosítja a gazda­ságot és részt vesz annak irányí­tásában, szervezésében. Nem he­lyettesítheti a gazdaságot, nem szüntetheti meg. Másfelől azon­ban gazdasági fejlődés nem kép­zelhető el megfelelő politikai irá­nyítás nélkül. Lenin azt mondja, hogy a politi­ka döntő szerepet játszik az állam igazgatásában. Az államigazgatás egyik fó feladata a társadalom gazdasági életének irányítása - különösen a szocializmusban. A szocializmusban Lenin szerint a politika fő célja a megfelelő gaz­dasági alap megteremtése. Napjaink fontos politikai célkitű­zése, hogy növeljük a gazdasági propaganda, a gazdasági tudat ki­alakításának hatékonyságát. A gazdasági propagandával el kell mélyíteni azt a tudatot, hogy a dol­gozók minden társadalmi-gazda­sági érték gazdái, vagyis az elkö­vetkező időszak feladataival szo­rosan összefügg a politikai-nevelő és ideológiai munka. Az ideoló- giai-nevelő munkán kívül a társa­dalomtudományoknak is fontos feladatuk, hogy kidolgozzák a szo­cialista gazdasági tudatot és egyenlő szintre emeljék a társa­dalmi tudat több formáival. A CSKP XVII. kongresszusa fela­datul tűzte ki, hogy a ,,társadalom- tudományi frontnak nagyobb bá­torsággal és rendszerességgel kell elemeznie társadalmunk éle­tét, erőfeszítéseit a szociális, vala­mint gazdasági fejlődés gyorsítá­sát célzó koncepciók és javaslatok kidolgozására, a politikai rendszer javítására, a gazdasági mechaniz­mus tökéletesítésére". Biztosítani kell a szervező- és a gazdasági tevékenység szoros kapcsolatát. Az SZKP XXVII. kongresszusának határozata is az emberek tudatvi­lágának fejlődését ösztönzi, ami­kor kimondja, hogy ,,a szocialista társadalom érettségének növelé­se és a kommunizmus építése egyet jelent az emberek öntuda­tosságának állandó fokozásával, belső világuk szüntelen gazdagí­tásával, továbbá az emberek alko­tó potenciáljának a mozgásba ho­zásával. A gazdasági tudat elmélyítése nemcsak a társadalmi-gazdasági folyamatok meggyorsításának egyik lényeges feltétele, hanem a társadalmi haladás feltétele is, a társadalmi és gazdasági folya­matok meggyorsítása tehát a tár­sadalmi haladás meggyorsítása is. A gazdasági tudat fejlesztése a szocializmusban nagyon bonyo­lult folyamat, főleg azért, mert tar­talmas, gazdag társadalmi gazda­sági folyamat tükrözője és egyben alakítója is. Napjainkban a gazda­sági tudatnak az ideológiához ha­sonlóan nevelő szerepe van, külö­nösen a termelés területén, továb­bá a szocialista termelési viszo­nyok formálásában, az egyén és a dolgozó kollektívák társadalmi­gazdasági szerepének kialakítá­cáhan Dr. PUSZTAY JÁNOS, kandidátus, a bratislavai Közgazdasági Főiskola docense A CSKP XVII. kongresszusának szellemében Fokozott igényességgel A Humennéi járás gazdaságában is döntő szerepe van az ipari termelésnek, melynek értéke évente meghaladja az ötmilliárd koronát. A több mint 108 ezer lakost számláló járásban az ipari termelés értéke 1951-ben még csak 800 ezer korona volt. Az utóbbi évtizedben főleg a vegyipar, a gépipar és az építőipar fejlődött rohamosan. Szűcs Gyula elvtárssal, az ban a legfontosabb feladatok kö­SZLKP Humennéi Járási Bizottsá­gának titkárával a járás gazdasági fejlődéséről beszélgettem.- A harmincas években a já­rásból nagyon sok ember volt kénytelen máshol munkát keresni - kezdte a beszélgetést Szűcs elvtárs. - A felszabadulást követő években is alig ötszáz embernek volt itt állandó munkahelye. Ezek főleg favágással vagy fűrésztele­peken keresték a kenyerüket. Je­lenleg járásunk legkülönbözőbb termelési ágazataiban több mint negyvenhétezren dolgoznak, s évente csaknem 8 milliárd koro­na értéket termelnek. Többek kö­zött olyan jelentős ipari üzemek­ben, mint a humennéi Chemlon, a sninai és-medzilaborcei Vihorlat Gépgyár, a JAS Cipőgyár sninai üzeme, az uliči Tvarona, a Jablo- neci Üveggyár medzilaborcei üze­me, az ubl’ai Gombgyár és más, jelentős értékeket termelő üze­mekben. Szeretném kihangsú­lyozni, hogy egyre nagyobb ered­ményességgel, amit a 7. ötéves terv sikeres teljesítése is igazol. Tudjuk, tovább kell lépnünk, a XVII. pártkongresszus záródo­kumentumainak, irányelveinek szellemében gondoskodnunk kell gazdaságunk még rugalmasabb fejlesztéséről.- Ezzel összefüggésben sze­retném, ha tájékoztatna, milyen arányú fejlesztés várható a járás iparágazataiban?- A 8. ötéves tervidőszakban járásunk ipari termelésében 19-21 százalékos, a gépiparban 40 százalékos növekedéssel szá­molunk, ami az országosan érvé­nyes fejlesztési irányelveknél ma­gasabb és nagyon igényes fel­adat. Az igényesség követelmé­nye nem csak a termelés növeke­désére vonatkozik, hanem az anyag- és energiatakarékosságra is. Ez megköveteli a termelés ha­tékonyságának, intenzitásának to­vábbi fokozását, a nyersanyagok, az energia magasabb fokú értéke­sítését, a termelő berendezések tökéletesebb kihasználását. E cé­lok elérésének útját elsősorban a termelési és technológiai inno­vációban látjuk. Éppen ezért fon­tos nagyon a műszaki fejlesztés minden jelentősebb vállalatnál. A Chemlonban például tervbe vették a műszálak gyártásának a módosítását, igazodva a világpi­acon megnyilvánuló, illetve várha­tó helyzethez. A gépiparban a ter­melési program céltudatos meg­változtatására, a munkafolyama­tok korszerűsítésére irányul a mű­szaki fejlesztés. A sninai gépgyár­AZ ELSŐ FECSKE ÚJ SZÚ 5 % 1986. IX. 27. Szabó Istvánt, a neves magyar filmrendezőt a közelmúltban egy fórum alkalmával megkérdezték: merre tart ma, a video előretöré­sének korában, a filmművészet, a filmrendezés? A nagyon alapos és kimerítő válasz a videotechni­ka felfedezését a történelmi jelen­tőségű guttenbergi tetthez, a könyvnyomtatás feltalálásához hasonlította... Aligha vonható kétségbe a vi­deózás népszerűségének roha­mos növekedése. A kezdetek nemkívánatos kísérőjelenségei - az olcsó, semmitmondó pornó- és horrorfilmek, a filmművészet ,,ponyvairodalma“ - remélhetőleg hamarosan a háttérbe szorulnak s a jövő kis „házi videotárai“ való­színűleg az Eizensteinek, Fellinik, Bergmanok, Menzelek, Herzek és Jancsók alkotásait őrzik majd. A videózás hazai térhódítását jelzi az a tény is, hogy Prágában ez év júliusától üzemel az első videokölcsönző, melyet a tervek szerint újabbak követnek majd. A prágai kölcsönzőt a Központi Filmforgalmazó Vállalat hozta lét­re a Barrandovi Filmgyár vállalati boltjában, amely korábban csak műsoros magnószalagok és ka­Videokölcsönző Prágában zetták árusításával foglalkozott. Az új sétálózónában, a prágai Arany Kereszt jobb oldali ágában, a Príkopy 24. szám alatt található boltban Radim Svérák vezetővel a kazettakölcsönzés eddigi ta­pasztalatairól beszélgettünk.- Mindenekelőtt azt kell leszö­geznünk - tájékoztatott az üzlet­vezető hogy kölcsönzőnk mű­velődéspolitikai küldetéssel jött létre, s ,,elsó fecske" lévén, bizo­nyos, kísérleti jellege is van. Tulaj­donképpen tapasztalatokat gyűj­tünk, egyfajta piackutatást is vég­zünk. Persze nehéz lenne felbe­csülni, mennyi videomagnó van ma Prágában - nem is beszélve az egész országról -, hiszen a helyzet szinte napról napra vál­tozik. S a video-tulajdonosok sem fordulnak okvetlenül hozzánk, egymást közt is folyik a cserebere. Ennek ellenére sok minden fel­mérhető. Például az, hogy az ér­deklődés - és ezzel egyetemben a kölcsönzés gazdaságossága- is csak bő választékkal érhető el. Ezzel, ugye, azt is jeleztem, hogy az induláshoz képest megcsap­pant az érdeklődés, még ha tekin­tetbe vesszük is, hogy a nyári hónapokban a szabadságok miatt kevesebb prágai tartózkodott ide­haza. Naponta 20-40 kazettát köl- csönzünk, 20-tól 50 koronáig ter­jedő kölcsönzési díjon. A gyer­mekműsorok a legolcsóbbak és a kedvenc mesehősök iránt nagy az érdeklődés. A felnőttek számá­ra készült műsorok közül a legke­resettebbek a játékfilmek. Egyébként kazettáik Beta, il­letve VHS rendszerűek, kiváló mi­nőségű japán - Sony, Fuji - és bolgár termékek. Körülbelül három órányi műsort tartalmaznak. A já­tékfilmeket - a mozikhoz hasonló­an - rövid filmekkel egészítjük ki. A kölcsönzők csak elismeréssel szólnak a felvételek minőségéről, ami kétségtelenül a kölcsönzés előnyeire utal. Ez természetes, hi­szen a többszörösen másolt ka­zetták minősége meg sem közelít­heti a Központi Filmforgalmazó Vállalat szakemberei által készí­tetteket. Ezért sokan szívesen meg is vásárolnák a följátszott műsorokat, erre azonban egyelőre - sajnos - még nincs lehetőség. A választék bővítését illetően megtudtuk, hogy az idén negyven új műsoros kazettát bocsátanak az érdeklődők rendelkezésére. A filmek nagy része természete­sen hazai produkció lesz, de szá­molnak a baráti szocialista orszá­gok filmtermésének egyre széle­sebb bemutatásával is.- Szeretnék egy tévhitet elosz­latni. Sokan „vádolnak" bennün­ket azzal, hogy nem minden, a moziban már bemutatott filmet jelentetünk meg kazettákon. Nos, a videofelvételeknek bonyolult a jogi-gazdasági hátterük. A film megvétele még nem jogosít fel videokazetták forgalmazására. Ebből az is kitűnik, hogy a nyugati országok filmjeinek átvételében a valutakeret korlátoz bennünket. Különben szeretnénk a jövőben egyre több, a közelmúlt történelmi eseményeit bemutató dokumen­tumfilmet is forgalmazni. S végül: egyszerűsíteni akarjuk az eddigi, kicsit hosszadalmas kölcsönzési rendel. Az üzletvezető bevezetőként az elsó fecskét emlegette. Persze, amint azt a közmondás tartja, ez még nem hozza meg a nyarat. A végső megoldás a videotechni­ka szélesebb elterjedése lesz, amely nélkülözhetetlenné teszi a videokölcsönző-hálózat bővíté­sét is. A prágaihoz hasonló köl­csönzőket nyilván hamarosan az ország más városaiban is felke­reshetik majd az érdeklődők. GÁL JENŐ zött szerepel a fémöntvénykészí- tés automatizált munkafolyamatai­nak a biztosítása, a kevésbé érté­kes szénfajták égetésére alkalmas kazánok gyártásának előkészíté­se. A kisebb ipari üzemekben: a humennéi Chiranában, a medzi­laborcei üveggyártó üzemben, a sningi JAS-ban a pártszerveze­tek és gazdasági vezetők figyelme újabb, az eddiginél magasabb mű­szaki igényességgel előállított ter­mékek gyártására irányul. Az uliči Tvaronában szükségessé vált a géptechnológiai berendezések korszerűsítése, ami elősegíti a fa­anyagok jobb hasznosítását.- Titkár elvtárs, a sninai Vihor- latban találkoztunk ipari robotok­kal, illetve ezek gyártásával. Sor kerül ottani alkalmazásukra is?- Őszinte elismerés illeti a sni­nai gépgyár szakembereinek, kol­lektíváinak az ipari robotok és ma­nipulátorok gyártása terén meg­nyilvánuló kezdeményezését. A jelenlegi ötéves tervidőszakban ezekből háromszáz darabot gyár­tanak. Huszonöt automatizált munkahelyet létesítenek, ahol több mint ötven robotot, illetve ma­nipulátort alkalmaznak majd. Fő­leg a hegesztő munkálatoknál és az öntvénykészítő gépeknél hasz­nálják fel őket. Természetesen, segítenek más vállalatok automa­tizált munkahelyeinek létrehozá­sában is. Beszélgetésünk további részé­ben visszakanyarodtunk az egyes ipari üzemek idei eredményeihez. Szűcs elvtárs megelégedéssel mondta, hogy a járás ipari terme­lése túlszárnyalja a tervezett mu­tatókat. Részletekbe nem bocsát­koztunk, bennünket inkább az ér­dekelt, hogy vannak-e olyan tarta­lékok, melyeknek feltárása, fel- használása még eredményeseb­bé tehetné az ipari termelést a já­rásban. A válasz nagyon egyértel­műen hangzott.-Tudatában vagyunk, hol és milyen tartalékaink vannak. E te­kintetben meghatározónak tartjuk az emberek gondolkodásában végbemenő alapvető változáso­kat, a munkához való újszerű hoz­záállást. Csakis olyan emberekkel lehet előrehaladni, akik alkalma­sak az igényes feladatok megva­lósítására, az új módszerek alkal­mazására. Ezt nem csak a vezető, irányító káderekre, hanem minden dolgozóra vonatkoztatjuk. E téren is keressük a tömegpolitikai mun­ka, a személyes agitáció és pro­paganda leghatékonyabb formáit. Járásunkban több mint 2400 kom­munista vezető dolgozik, akik köz­vetlenül felelősek az ipari üzemek­ben pártunk politikájának megva­lósításáért. Mindannyian tudják, hogy sok múlik irányító munkájuk színvonalán. Bízunk kommunistá­ink személyes példamutatásában, s abban, hogy sikeresen teljesítjük pártunk XVII. kongresszusának határozatát. KULIK GELLÉRT Ifjúsági védnökség (Tudósítónktól) - Bratislavában teg­napelőtt kezdte meg tevékenységét a T Klub, ahol önálló, számítógépes programokat szerkesztenek az előze­tesen, felvételi beszélgetés alapján ki­választott klubtagok. Az első T Klub működését a SZISZ SZKB ipari osztá­lya patronálja, mely egyre sikereseb­ben szervezi az ifjúságnak a műszaki fejlődés gyorsítására irányuló, védnök­ség! mozgalmát. Ebben a hónapban öt, írásos szer­ződésben is rögzített védnökségi válla­lás teljesítéséhez kezdtek hozzá a fia­talok. A martini Nehézgépipari Művek­ben a Belaz típusú autók motorjainak minőségi gyártása fölött vállaltak véd­nökséget. A Tesla vállalat piesťanyi üzemében, a Kiss Román vezette ijú- sági brigád az M-16 jelzésű számító­gép műszaki fejlesztésének a feladatát vállalta el. A legjelentősebb az UTAR vállalat bratislavai üzeme ifjúsági szervezeté­nek a védnökségi vállalása: az október 7-8-án, nemzetközi részvétellel rende­zendő ifjútechnikus-konferencia meg­szervezése. haj.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents