Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-26 / 227. szám, péntek

Csak közös összefogással Egy alkalommal a délelőtti órákban a Népi Ellenőrzési Bizott­ság dolgozói a Közbiztonsági Tes­tület tagjainak kíséretében meglá­togattak néhány Kutná Hora-i ven­déglőt. Azt kellett tapasztalniuk, hogy munkaidő alatt több vasutas, valamint a Pleas, a Praga, a Gép­kocsijavító Vállalat, a városi mű­szaki szolgáltató és a járási építő­ipari vállalat néhány alkalmazottja ücsörög ott egy-egy söröskorsó társaságában. Sajnos nem egyedi esetről van szó. A munkaidőt még mindig so­kan összetévesztik a fizetett sza­badsággal: az iroda, műhely, épít­kezés helyett vendéglőben italoz­nak, az üzletben bevásárolnak, vagy mást csinálnak, csak éppen nem dolgoznak. Azok közül, akiket a Kutná Ho- ra-i eset kapcsán felelősségre vontak, mindegyik rászolgált a büntetésre, amely esetenként dorgálás, prémiumcsökkentés, a szabadság időtartamának meg­rövidítése vagy elbocsátás volt. Mindez helyesen történt: ez is egy módja a munkafegyelem megszi­lárdításának, a munkaerkölcs megfelelő szinten való tartásának. Még mindig nem tudok azon­ban megszabadulni attól a gondo­lattól, hogy minden óvintézkedés és büntetés ellenére valahol vala­mi nincs rendben. Vegyük például a tervet! Kidol­gozása során és jóváhagyása előtt sokat vitatkoznak róla az üzemben, vállalatnál. Hangoztat­ják, hogy irreális célkitűzéseket tartalmaz, teljesíthetetlen. A lehe­tőségek korlátozottságával érvel­nek, a dolgozók alacsony számá­val, amely mellett csak ilyen és ilyen mennyiség termelésére ké­pes a részleg, üzem, vállalat. A tervet aztán valamilyen formá­ban, a vállalat megállapított ter­melési kapacitásának megfelelő keretszámokkal jóváhagyják, majd lebontják, hónapokra, napokra. Ezzel összefüggésben nem ér­tem, miért csak egy ilyen ellenőr­zéskor - melyre ráadásul véletlen­szerűen kiválasztott időpontban került sor, tehát feltételezhető, hogy hasonló szabálysértést nem először követtek el az érintettek - derül fény arra, hogy az építke­zésen a nyolc óra helyett naponta átlagban nem egészen ötöt dol­goznak. Miként lehetséges az, ha a terv olyan igényes - ahogy egyesek szeretik hangsúlyozni -, nem látszik meg azonnal a napi feladatok teljesítésén az a munka­idő-kurtítás? Miért nem tűnik fel a mesternek, hogy a műhelyből hiányzik egy vagy esetleg több ember? Nem számítanak-e sok­szor már eleve azzal az illetéke­sek, hogy túlórákra lesz szükség, ami drága? Mégis elnézik, hogy a munkaidőt egyesek nem veszik komolyan! Valóban a jelenlegi normák jelentik a normális körül­mények között való teljesíthetőség felső határát? Mit gondoljunk az egyik vállalat vezetőinek arról az állításáról, hogy „...a belső tarta­lékok kimerültek, és lehetőségeink határán vagyunk“? Egy másik kérdést is fel kell tennünk: hogyan lehetséges az, hogy a művezetők, építésvezetők és más felelős beosztásban dol­gozók csak az ellenőrző szervek figyelmeztetése által értesülnek arról, hol tartózkodnak beosztotta­ik? Ez többek között a munkaszer­vezés színvonaláról is képet ad. Jellemzi továbbá a pártmunkának, valamint a szakszervezet és a SZISZ tevékenységének a haté­konyságát. Vagyis a munkafegyelem meg­sértése részben annak tudható önkeményedő keverékekből gyártanak vasmagokat a plzeňi Škoda Művek rokycanyi öntödéjében. Évente mintegy 600 ezer öntvényt készítenek, ebből gyártják a szerszámgépek vázait és a fogaskere­kek előállításához szükséges félkész termékeket. Az új gyártási módszer segítségével évente másfél millió koronát takarítanak meg. A képen: Zdenék Michálek szocialista munkabrigádjának tagjai láthatók munka közben. (Jirí Vlach felvétele - ČTK) Textiláruk tőkés exportja (ČSTK) - Csehszlovákia évente körülbelül 2 milliárd korona érték­ben exportál textilárut a fejlett tő­kés országokba. A textilipari ter­mékek a csehszlovák kivitel fontos részét képezik, segítségükkel fe­dezni tudjuk az iparunk korszerű­sítéséhez szükséges világszínvo­nalú gépek, valamint a nyersanya­gok és félkészáruk behozatalát. E területen jelentős partnereink az Európai Gazdasági Közösség ál­lamai; ezekkel az országokkal bo­nyolítjuk le a tőkés világgal folyta­tott külkereskedelmünk 53 száza­lékát. Csehszlovákia a textilipari gyártmányok exportjában a nagy konkurrencia ellenére jelentős eredményeket ér el. Textíliákat és készruhákat ma egyaránt gyárta­nak tőkés, szocialista és fejlődő országok. Csehszlovákia a szo­cialista országok közül a textilipari termékek legnagyobb szállítója az EGK viszonylatában, a kivitel az EGK tagországaiba irányuló ex­port 11 százalékát teszi ki. A csehszlovák kereskedelem­politikai szervek külön figyelmet fordítanak a kivitel e területére. be, hogy könnyen alkalom nyílik rá. Lenin megkövetelte, hogy a párttagok minden probléma ese­tében tisztázzák az okokat: ezt tartotta sikeres megoldásuk felté­telének. Meg vagyunk róla győ­ződve, hogy helyes és szükséges, ha megbüntetnek olyasvalakit, aki munkaidőben sörözni vagy vásá­rolni jár. Sőt, nem szabad itt meg­állni: fel kell tárni a szélesebb összefüggéseket és a valódi oko­kat, s változtatásokat eszközölni, hogy ilyesmire többé ne kerülhes­sen sor. A Kladnói járásban lévő Nősek Bánya fejtőbrigádját szeretném jó példaként megemlíteni. Nem tűrik meg tagjaik között azokat, akik feladataikat nem végzik el ponto­san és időben. Pedig ott sem csu­pa példaképek dolgoznak. Kez­detben ott is voltak problémák a munkaidő megtartását illetően. Csakhogy ezeket a kollektíván be­lül sikerült megoldani, szép szó­val, példamutatással. Azoknak pe­dig, akik nem tudták megtartani szavukat, távozniuk kellett. Aki eb­ben a brigádban szeretne dolgoz­ni, azt közösen tájékoztatják, hogy becsületes munkát és felelősség- tudatot várnak tőlük. Cserébe nemcsak az átlagosnál magasabb fizetésre van kilátása, hanem min­dig számíthat munkatársai segít­ségére is. Sok függ e tekintetben a műve­zetőtől is. Ezért nem lehet közöm­bös, kit neveznek ki ebbe a tiszt­ségbe, mennyire követik munkáját és segítenek-e neki. A munkaidő kihasználásának az ellenőrzése természetesen nem az egyetlen feladata az ellen­őrző szerveknek. Az ilyen vizsgá­latok is fontosak, azonban figyel­meztetnek valamire. És erre a fi­gyelmeztetésre reagálni kell: a CSKP KB Elnökségének a szo­cialista törvényesség, erkölcs és fegyelem elveinek a megsértése elleni harc hatékonyságának foko­zásáról a pártszervekhez és -Szer­vezetekhez intézett levele hang­súlyozza, hogy mindenekelőtt az olyan körülmények kialaku­lását kell megakadályozni, ame­lyek lehetővé teszik a társadal­munkkal összeegyeztethetetlen jelenségek felbukkanását. JIRÍ VAVŔOŇ Mindnyájan kárát látjuk Boldogulásunk, előbbre lépésünk egyik alapvető feltétele, hogy mindenütt és minden vonatkozásban teljesítsük a párt XVII. kongresszusa által kitűzött gazdasági feladatokat. Van­nak üzemek, munkahelyek, ahol ezzel a követelménnyel lépést tartanak, másutt viszont nehézségekkel kell bírókra kelni. Gazdasági fejlődésünket például jelentős mértékben fékezi a tüzesetek növekvő száma. A 7. ötéves tervidőszak­ban évente 1661 tűz keletkezett. Háromszázharminccal több, mint az eíózó tervidőszak egyes éveiben és az anyagi kár átlaga is több mint hétmillió koronával volt nagyobb. A legkedvezőtlenebbnek a múlt évet mondhatjuk, amikor is Szlovákiában 1946-szor pusztított a vörös kakas, hamuvá változtatva közel száznégymillió korona értéket. A lángokban negyvenkét ember lelte halálát, százötvenkilencen pedig égési sebeket szenvedtek. Naponta több mint öt tüzeset keletkezett. Az ok többnyire üzemeltetési-műszaki fogyaté­kosság volt - a tüzesetek 43,8 százalékában továbbá a felelőtlenség, az elővigyázatlanság és nem utolsó sorban a felügyelet nélkül játszadozó gyerekek. Mindent egybe­vetve: a tűzrendészeti előírások durva megsértése. A nem körültekintő hegesztés következtében tavaly kigyulladt a ružomberoki V. I. Lenin Pamutmüvek munkacsarnoka és a közvetlen kár több mint tízmillió koronát tett ki. Hasonló ok miatt égett le a Stará Bystrica-i Efsz színes képernyőkeretet készítő munkacsarnoka. A lángok itt több mint ötmillió korona értéket pusztítottak el, többek között valutáért beho­zott gépeket. Felelőtlen dohányzás miatt felgyulladt a piešťa- nyi Tesla vállalat egyik raktára, ahol amellett, hogy tizenöt- millió korona érték vált hamuvá, két emberélet is kihunyt és kilencen megsérültek. Sorolhatnánk tovább a tüzeseteket és az általuk okozott kár nagyságát. Természetesen a statisztika csak a közvetlen kárról beszél. Arról sajnos kevés szó esik a vállalatoknál, hogy ennél jóval nagyobb a termeléskiesés okozta kár. Milliókba kerül a munkacsarnokok újjáépítése, új gépi felsze­relése. A vétkesek - bár nem minden esetben - elnyerik megérdemelt büntetésüket, a biztosító megtéríti a kárt, de vajon megelégedhetünk-e ennyivel? A gazdasági vezetők ugyanis nemcsak azért felelősek, hogy az általuk irányított gazdasági egység teljesítse a tervet, hanem azért is, hogy betartassák a gyártási technológiát és tűzrendészeti szem­pontból mindent megtegyenek a baj megelőzése érdekében. Ezt célozta a Slovnaft felhívása is, amelyre - sajnos - nem minden üzemtől érkezett válasz. Előfordulnak még olyan üzemek, létesítmények, amelyek a tűzvédelemre, a megelő­zésre nem fordítanak olyan gondot, annyi anyagi eszközt, amennyit a szükség megkívánna. Az első félév mérlege nem a legkedvezőbb. Szlovákiá­ban csaknem ezerszáz tűzesetet jegyeztek fel, a kár meghaladja a harmincmillió koronát. Igaz, ez tizenhatmillió koronával kevesebb a múlt év hasonló időszakához képest. Nemsokára megkezdődik a fűtési idény, amely tovább növeli a tűzveszélyt. A fűtőtestek és a kémények szabályta­lan használata tavaly százhetvenöt tüzet idézett elő. Egy kassai (Košice) cipöüzletben például a felügyelet nélkül hagyott gyorsforraló okozta tűz csaknem kétmillió korona értéket semmisített meg. Legyünk tehát elővigyázatosabbak, védjük saját javainkat és a társadalmi tulajdont, mert pusztu­lásának mindannyian a kárát láthuk. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ Fertőző betegségek 1981-ben nemzetközi kereskedel­mi egyezmény keretében először kötött Csehszlovákia megállapo­dást az EGK-val az 1982-ig terje­dő időszakra. Ez az egyezmény a csehszlovák textilipari termékek és készruhák kivitele szempontjá­ból lényeges, mert szerződéses alapot teremtett Csehszlovákia számára. Az ezt megelőző idő­szakban az EGK évente aránylag alacsony kvótákat állapított meg, amelyek visszafogták a csehszlo­vák textilipari termékek kivitelét. 1982-ben Csehszlovákia meg­kötötte második textilipari egyez­ményét, amely ez év végéig van érvényben. Aharmadikmegállapo- dást idén júniusban írták alá, és a jövő év január elsejétől lép ha­tályba. Az új egyezmény 1990-ig megteremti a csehszlovák kivitel feltételeit az EGK piacain. Megál­lapodtak abban, hogy a textilipari termékek szállításának terjedel­mét tömegben öt százalékkal, mennyiségben kilenc százalékkal növelik. Abszolút számokban ez azt jelenti, hogy 29 ezer tonna, illetve 34 ezer darab textilipari ter­méket fogunk exportálni. Fertőzésről akkor beszélünk, ha a kórokozó nemcsak behatol a szervezetbe, hanem legyőzi a szervezet védekező erőit, meg­telepszik a szervezetben, sót el is szaporodik. A fertőzés hatására ugyanis a szervezet azonnal kü­lönféle nedveket, ellenanyagokat termel és mozgósítja a kórokozó­kat elpusztító falósejteket is. A fer­tőzés pillanatában tehát küzdelem indul a szervezet és a kórokozó között. A küzdelem eredményei azok a tünetek, amelyek a fertő­zést követik és a betegséget jel­lemzik. A fertőzés időpontja és a tünetek jelentkezése között eltelt időt lappangási időnek nevezik, mely az egyes fertőző betegsé­gekre jellemző és nagyjából állan­dó szokott lenni. A fertőzés sú­lyossága és a lappangási idő tar­tama között összefüggés van, mert a lappangási idő alatt szapo­rodik el a szervezetben a kóroko­zó. Tetemes csíraszámmal vagy igen virulens kórokozóval történt fertőzés esetén ezért a lappangási idó rövidebb, a betegség pedig súlyosabb lesz. Fertőző betegségek: Alacso­nyabb rendű élőlények által az emberben vagy állatokban előidé­zett betegségek. Kórokozók lehet­nek: vírusok, baktériumok, rickett- siák, gombák, protozoonok (egy­sejtűek), metazonook (többsejtűek - ide sorolhatók a bélférgek). A fertőzés módja igen különböző: a kórokozó vagy közvetlenül, vagy közvetítő révén hatol be a szerve­zetbe. Egyes fertőzések csak a már megbetegedett másik em­ber közvetítésével terjednek. Oly­kor maga a közvetítő (baktérium­gazda) nem betegszik meg, nem érzékeny a kórokozók iránt. Az is előfordul, hogy a kórokozó a köz­vetítőt azért nem betegíti meg, mert felnőttre vagy erős szerve­zetre nem veszélyes, csak gyer­mekre vagy legyengült, idős em­berre. A kórokozók a bőrön, a nyálkahártyákon (a szájüreg, a kötőhártya, a nemi szervek, a légzőszervek vagy a gyomor-bél huzam nyálkahártyáján) jutnak a szervezetbe (behatolási kapu), máskor sérülésen keresztül vagy rovarcsípés útján közvetlenül be­kerülnek a véráramba. A kórokozó a szervezetben kórfolyamatot indít meg, az általa termelt mérgek (to- xinok) elárasztják a szervezetet, és általános betegségi tüneteket (láz, gyengeség, idegrendszeri zavar, étvágytalanság stb.) okoz­nak. A behatolás helyén vagy egyes belső szervekben, melyek az illető kórokozó iránt érzéke­nyek, helyi kórfolyamatok indulnak meg. A betegség elsó szakaszá­ban ez rendszerint duzzadásból és szöveti elfajulásból, esetleg szétesésből áll, később a gyógyu­lás időszakában hegedések kelet­keznek, amelyek az érintett szer­vek torzulását és működési zava­rát eredményezik. A tünetek szempontjából a fer­tőző betegségeket a következő szakaszokra osztják: 1. a lappan­gás - a fertőzés és az elsó jelleg­zetes tünet megjelenése közötti idő; 2. a lappangás második sza­kasza, amikor még nem jellegze­tes tünetek észlelhetők (hurut, láz stb ); 3. a jellegzetes tünetek (ki­ütések stb.) megjelenése, a be­tegség tetőpontja; 4. az oldódás szakasza, amelyet a lábadozás, majd pedig a teljes gyógyulás kö­vet. Némely esetben a teljes gyó­gyulás előtt visszaesés következik be, vagy a gyógyulás után rövid idő múlva visszatér a betegség (recidivál). A modern gyógyszerek (anti­biotikumok, kemoterápia) és vé­dőoltások is lényegesen megvál­toztatták a fertőző betegségek le­folyását. Az egyes fertőző beteg­ségek előfordulási területeit nyil­vántartják. Még ma is vannak olyan országok, ahol gyakori a himlő, kolera stb. Az ilyen terüle­tekről a gyors közlekedési eszkö­zökkel olyan területre is behurcol­hatok, ahol a betegséget már le­küzdötték az egészségügyi szer­vek. Ezért válik szükségessé a külföldi utazásoknál az oltás vagy az újraoltás. A fertőző beteg­ségek elleni szervezett védekezés évszázadokra nyúlik vissza. Ko­runkban, a közlekedés nagymér­vű fejlődése idején nemcsak az egyes államokon belül, hanem nemzetközi együttműködés révén is harcolnak a fertőző betegségek ellen. A világ bármely részén fellé­pő járvány esetén a helyi hatósá­gok megteszik a betegség lokali­zálásához szükséges intézkedé­seket. Az elmaradott országokban ennek megoldásához nagy segít­séget nyújt az Egészségügyi Vi­lágszervezet - gyógyszerek, oltó­anyagok, egészségügyi személy­zet biztosítása révén. Ennek kö­szönhető, hogy az ilyen betegsé­gek része kiveszőben van vagy enyhébb lefolyású. A legtöbb fer­tőző betegség a fejlett államokban teljesen megszűnt vagy pedig ki­veszőben van. A vérbaj az 50-es évek végére egyes friss esetekre korlátozódott, az utóbbi években a nemzetközi forgalom megélén­külése kapcsán azonban újra felü­tötte a fejét, ha az esetek száma nem is éri el a régi arányokat. A kankó is újra terjedőben van. E nyugtalanító jelenségek nem­csak hazánkban, de szinte vala­mennyi európai államban új fela­datok elé állítják az egészség­ügyet. Dr. SZABÓ LÁSZLÓ ÚJ SZÚ 4 1986. IX. 26

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents