Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-23 / 224. szám, kedd

ÚJ szú 3 h * 1986. IX. 23. Még szilárdabb akcióegységet (Folytatás az 1. oldalról) amely a szakszervezeti mozgalom legfontosabb kérdéseivel és a leg­utóbbi havannai kongresszus óta eltelt időszakban kibontakozott te­vékenységével, a nemzetközi fej­lődés kulcsfontosságú kérdései­vel, többek között a lázas fegyver­kezés gazdasági és szociális kö­vetkezményeivel, a szocialista or­szágok tapasztalatainak a hasz­nosításával, a dolgozók jogaiért vívott szakszervezeti küzdelem távlataival, valamint az SZVSZ ak­cióképességének fokozásával és a nemzetközi szakszervezeti moz­galom egységével összefüggő kérdésekkel foglalkozik. A szakszervezeti akciók közül az első helyen szerepelnek a bé­keakciók. A kongresszusi tanács­kozás résztvevői sürgették a konf­liktusok politikai rendezését, az or­szágok szuverenitásának és terű­Jaruzelski Mongóliában (ČSTK) - Wojciech Jaruzels- kinek, a LEMP KB elsó titkárának, a lengyel államtanács elnökének a vezetésével tegnap lengyel párt­ós kormányküldöttség érkezett hi­vatalos baráti látogatásra Mongó­liába. A látogatásra a Mongol Népi Forradalmi Párt KB és a Nagy Népi Hurál Elnökségének meghí­vására kerül sor. A lengyel vendégek fogadására az ulanbátori repülőtéren megje­lent Dzsambin Batmönh, az MNFP KB főtitkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke és más hivatalos személyiségek. A lengyel delegáció háromnapos tárgyalásai idején dokumentumo­kat írnak alá a kétoldalú együttmü­ködés bővítéséről. leti integritásának tiszteletben tar­tását, a belügyekbe való be nem avatkozást, az enyhülési folyamat folytatódását, valamint a atom-, a vegyi és biológiai fegyverek kí­sérleteinek, gyártásának, raktáro­zásának és alkalmazásának teljes betiltását. A kongresszus résztvevői leve­let intéztek Mihail Gorbacsov- hoz, az SZKP KB főtitkárához, Ronald Reaganhez, az Egyesült Államok elnökéhez és Javier Pé­rez de Cuellar ENSZ-fótitkárhoz. Ezenkívül felhívást intéztek a világ valamennyi dolgozójához és szak- szervezeti tagjához, amelyben rá­mutattak a dolgozók jogaiért és a leszerelésért vívott harc közötti szerves összefüggésre. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsá­nak elnöke Berlinben fogadta a vi­lágkongresszuson részt vett kül- döttségvezetóket és a szakszer­vezetek további képviselőit. A ta­lálkozón jelen volt Willi Stoph, az NDK kormányának elnöke. Jaromír Obzina Görögországban (ČSTK) - Háromnapos hivata­los látogatásra tegnap Görögor­szágba utazott Jaromír Obzina, a CSSZSZK kormányának alelnö­ke, a tudományos-műszaki és be­ruházási fejlesztési állami bizott­ság elnöke. Athénban még tegnap meg­kezdte megbeszéléseit a görög ipari, energetikai és műszaki mi­nisztérium képviselőivel a kétolda­lú együttműködésről a tudomány és a technika terén, valamint a tu- dományos-müszaki együttműkö­dési megállapodás realizálásáról. Görögországi tartózkodása so­rán a csehszlovák delegáció meg­ismerkedik az ország egyes tudo­mányos kutatóközpontjaival. 4 Megbízólevél átadása (ČSTK) - Miloš Veselý, Cseh­szlovákia új egyiptomi nagykövete Kairóban átnyújtotta megbízóleve­lét Hoszni Mubarak egyiptomi ál­lamfőnek. Az ENSZ-alapokmányt sértő lépés szabályozó megállapodá­(ČSTK) - Törvénytelennek mi­nősítette az ENSZ főtitkára a Rea- gan-kormányzatnak azt a dönté­sét, hogy a Szovjetunió huszonöt fővel csökkentse állandó ENSZ- képviseletén dolgozó személyze­tének állományát. Javier Pérez de Cuellar a New York Timesnek adott nyilatkozatá­ban hangsúlyozta, a lépés sérti az ENSZ-alapokmányt, valamint a vi­lágszervezet központi intézmé­nyeire vonatkozó, az ENSZ és az Egyesült Államok közötti kapcso­Mengisztu a dél-afrikai helyzetről (ČSTK) - Etiópia legfelsőbb szintű vezetője súlyos aggodal­mának adott hangot az afrikai né­pek nevében a földrész déli ré­szén kialakult helyzet kapcsán. Mengisztu Haile Mariam Addisz Abebában vasárnap elhangzott beszédében kijelentette, hogy az Afrika déli részén kialakult helyzet a fajüldöző dél-afrikai rezsim hibá­jából tovább romlik. A válságot diplomáciai manőverekkel nem le­het megoldani. Viszont a fajüldö­zők és szövetségeseik épp az ilyen manőverezések eredmé­nyességéről próbálják meggyőzni a közvéleményt. A feszültséget és a helyzet rendezését csakis a Dél­afrikai Köztársaság teljes elszige­telésével és az appartheid felszá­molását célzó harc fokozásával lehet elérni - mutatott rá Men­gisztu. = INTERNATIONAL HERALD TRIBUNE = Miért hagyta ott az SOl-t a röntgenlézer atyja? Peter Hagelstein, az amerikai űrfegyverkezési program egyik vezető tudósa, akinek a röntgenlézersugár előállításával kapcsolatos felfedezései a Reagan-féle ürtelepítésú rakétavédelmi terv sarkalatos pontját képezik, otthagyja a katonai kutatásokat és főiskolai tanár lesz. E döntés hátterét és okait világítja meg az International Herald Tribune cikke. A kaliforniai Lawrence Livermore kí­sérleti laboratórium, az Egyesült Álla­mok két nukleáris kutatási központjá­nak egyike, a közelmúltban hivatalo­san is bejelentette, hogy a most 32 éves Hagelstein a jövő hónaptól kezd­ve a jó nevű Massachusetts! Műszaki Egyetem professzoraként fog dolgozni. Kollégái és barátai szerint a döntés mögött az áll, hogy a rendkívül tehet­séges fiatal tudóst régóta nyugtalaní­totta az a munka, amit végzett, és - mint mondta - inkább olyasvalamivel szeretne foglalkozni, ami ,,az egész emberiség javát szolgálja“. Bár Ha- gelstein hivatalosan nem beszélt távo­zásának okáról, hozzá közel álló és magukat megnevezni nem kívánó munkatársai szerint aggodalmai és kétségei voltak a fegyverkezést szol­gáló kutatásokat illetően, s nem értett egyet a Livermore-központ irányítási módszereivel sem. Ezért határozott az­tán úgy, hogy visszatér a békés célú alapkutatásokhoz. Steve Maxon, az SDI-program egyik tudósa úgy nyilatkozott, hogy Hagel- stein távozása rendkívül nagy veszte­ség, mert ha „valami új probléma meg­oldásával gondunk volt, hozzá fordul­tunk“. Hozzátette: ,,Ó volt a lelke a röntgenlézersugárral kapcsolatos munkálatoknak. Úgy vélem, a legzse­niálisabb fizikus, akivel valaha is együtt dolgoztam.“ Hasonló kijelentést tett a program vezetője, George Chaplin is, aki szerint „Hagelsteint nem lehet he­lyettesíteni, távozása pótolhatatlan veszteség". Peter Hagelstein kutatásai során né­hány évvel ezelőtt olyan röntgenlézer­sugarat fedezett fel, amelynek energiá­ját egy hidrogénbomba robbanása ad­ja, s amely így képes lenne még a le­vegőben megsemmisíteni az ellensé­ges atomrakétákat. Miután egy föld alatti kísérlet ezt az elképzelést igazol­ta, Edward Teller, a H-bomba atyja meggyőzte Reagan elnököt, hogy új­fajta rakétaelhárító fegyverek kidolgo­zására van szükség: ez a program kap­ta később a „Stratégiai Védelmi Kez­deményezés“ elnevezést. Hagelstein 1975-ben került Liver- more-ba, mint a Massachusetts! Mű­szaki Egyetem matematika szakos hallgatója. A Hertz-alapítvány hívta meg, amelynek célja kiválasztani és összegyűjteni a legkiválóbb műszaki tehetségeket. Húszévesen Hagelstein olyan orvosi röntgensugár felfedezé­sén dolgozott, amely lehetővé tenné az emberi test belső molekuláris szerke­zetének holografikus, háromdimenziós ábrázolását. Eredményeire felfigyelve, Lowel Wood, Teller egyik pártfogoltja hozta el őt a Livermore-telepre, de nem beszélt neki a kísérleti központ­ban folyó munkák fő céljáról. A fiatal kutató csak később tudta meg, hogy - saját szavai szerint - „Livermore egy bombagyár“. „Közel jártam ahhoz, hogy otthagyjam az egészet“ - mond­ta nemrégiben egy neves publicistá­nak. „Nem akartam, hogy közöm le-, gyen hozzá. Végül aztán kedves, segí­tőkész emberekkel találkoztam, így maradtam.“ Hagelstein a kísérleti laboratórium­ban kezdetben saját orvosi lézerkuta­tási elképzelésein dolgozott, 1979-töl viszont a katonai célú munkálatokba is bevonták, azt követően, hogy olyan felfedezést tett, amely megoldást je­lenthetett a rakétaelhárító sugárfegy­verekkel kapcsolatos technikai problé­mákra. ötlete a kísérletek során is kivihetőnek bizonyult, s így az űrfegy­verkezési program szerves része lett. latokat sokat. Az Arab Államok Ligájának ál­landó ENSZ-megfigyelöje is meg­bélyegezte az említett washingtoni lépést. Klovisz Makszud rámuta­tott: nagyon sajnáljuk, hogy ezt az ellenséges lépést olyan időszak­ban határozták el, amikor minden­ki Genf szellemének támogatását remélte. Mexikó állandó ENSZ-képvise- lője hangsúlyozta, hogy a Fehér Ház döntését azoknak a köteles­ségeknek a fényében kell meg­vizsgálni, amelyek az USA-ra, mint az ENSZ-nek otthont adó országra vonatkoznak. Mario Pa- lencia úgy vélte, hogy az ellensé­ges lépést nem szabad kihasznál­ni a kelet-nyugati konfrontáció fo­kozására. Nicaragua Indiánok hazatérése (ČSTK) - Az utóbbi két évben több mint 9500 nicaraguai indián tért vissza az országba, akiket az ellenforradalmi bandák erőszako­san a szomszédos Hondurasba hurcoltak - közölte tegnap Mana­guában az ENSZ menekültügyi kérdésekkel foglalkozó hivatalá­nak magas beosztású biztosa. A nicaraguai kormány különleges pénzügyi alapból folyósít összeget a Puerto Cabezasban működő központ számára, amely a vissza­települő indián lakosok fogadásá­val és széthelyezésével foglal­kozik. A Kisan és a Misurasata ellen- forradalmi szervezetek az Egye­sült Államok támogatásával a ni­caraguai határterületeken élő indi­ánokat elhurcolják és arra kény­szerítik őket, hogy részt vegyenek a Nicaragua elleni harcban. Az értelmetlen háború Éppen hat éve, hogy megkez­dődött a háború Irán és Irak kö­zött, amely fokozatosan korunk- az amerikaiak vietnami agresz- sziója utáni - második legnagyobb fegyveres konfliktusává nőtte ki magát. Katonai megfigyelők sze­rint a harcokban mindkét oldalon összesen 2,5 millió katona, kb. 5 ezer harckocsi és ezer repülő­gép vesz részt. Még ennél is nyugtalanítóbb azonban az, hogy e források szerint a konfliktus több mint egymillió emberáldozatot kö­vetelt és az anyagi károkat több százmilliárd dollára becsülik. Ennek a háborúnak a leggyako­ribb jelzője - mégpedig jogosan- az, hogy „értelmetlen". Hiszen a két harcoló felet nagyon sok objektív tényező köti össze: mind­két országban az iszlám az ural­kodó vallás, mindkettő tagja az Iszlám Konferencia Szervezeté­nek, tagjai az el nem kötelezettek mozgalmának, gazdaságuk alap­ját az olajkincs képezi, ami társak­ká teszi őket még a Kőolajexportá­ló Országok Szervezetében is. Ezen kívül mind Irak, mind Irán az imperialista-ellenes külpolitika mellett száll síkra, elítélik a cioniz­must, támogatják a harcot a meg­szállt arab területek felszabadítá­sáért és Palesztina népének ön- rendelkezéséért. Ezen túlmenően az eddigi harcok bizonyították, hogy egyik fél sem képes a konf­liktusban döntő fölényre vagy hosszú távú előnyre szert tenni. A harcok intenzitása mégis egy­re inkább fokozódik és a területük is növekszik. Ezáltal nagyon veszélyes helyzet alakul ki, amely elodázza a politikai rendezés le­hetőségét, sőt, magában rejti az újabb eszkaláció veszélyét és más országok esetleges bevonását a konfliktusba. Nyilvánvaló, hogy az ilyen fejlemények sem Irán, sem Irak érdekeit nem szolgálják, a konfliktus kimeríti mindkét or­szágot. Ellentétes a térség többi állámának érdekeivel is, mivel sú­lyos ellentéteket szít köztük és nagyon gyengíti a harcot az impe­rializmus és a cionizmus ellen. A harcok folytatódása ugyanis leg­nagyobb mértékben éppen a nem­zetközi reakció számára előnyös. Már rég eljött az ideje, hogy ezt mindkét fél tudatosítsa, s a közös érdekek győzzenek a valódi ellen­ségek érdekei felett. (ČSTK) Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Ülésezik a kormányzó tanács (ČSTK) - Bécsben tegnap megkezdődött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) kormányzó tanácsának ülése, amelyen megvitatják és előkészí­tik az ügynökség jövő héten ugyancsak az osztrák fővárosban kezdődő rendkívüli konferenciájá­nak a programját. A tanács ülésén és a jövő heti konferencián hagyják jóvá azt a két szerződéstervezetet, amely az atomerőművek biztonságának fokozása érdekében megvalósuló nemzetközi együttműködés elmé­lyítését irányozza eló. Az egyik megállapodás a tájékoztatásra, a másik pedig az esetleges Stájerországi választások (ČSTK) - Az ausztriai Stájerország­ban tartott vasárnapi tartományi vá­lasztások egyik fontos eredménye, hogy a Zöldek is képviselői mandátum­hoz jutottak. Tegnapi hivatalos adatok szerint a helyi parlamentben az egyes pártok között következőképpen oszla­nak meg a mandátumok: a néppárt 30 (eddig szintén 30), a szocialisták 22 (24), a szabadságpártiak 2 (2) és a Zöldek 2 (0) képviselői helyet mond­hatnak a magukénak. atomerőművi balesetek idején tör­ténő kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozik. A kormányzó tanácsot a jelen­leg 113 tagú szervezet harmincöt országának képviselői alkotják. Csehszlovákiát a tanácsban Sta­nislav Havel, a Csehszlovák Atomenergia Bizottság elnöke képviseli. Soviniszta tüntetés Theodorakisz ellen (ČSTK) - Izraeli soviniszták va­sárnap este incidenst provokáltak ki az ismert görög zeneszerző, Mikisz Theodorakisz koncertjén. A koncert előtt füstbombát dobtak a színpadra, s a militáns vallási pártok, a Herut és a Tehija szélső­ségesei követelték Theodorakisz kiűzését Izraelből. A cionista suhancok rendbontá­sát és a szélsőséges körök gyűlö­letét a haladó görög zeneszerző­vel szemben az váltotta ki, hogy Theodorakisz nem titkolja: rokon­szenvez a Palesztinái Felszabadí­tási Szervezettel és támogatja a palesztinok államalapítási jogát. A STOCKHOLMI MEGÁLLAPODÁS KULCSPONTJAI A stockholmi konferencián elfogadott terjedel­mes záródokumentum részletesen elemzi a konk­rét kötelezettségeket és az ezekből eredő intézke­déseket a résztvevő országok számára. Ezek az intézkedések Európában a váratlan katonai konf­liktus létrejötte lehetőségének korlátozását céloz­zák. A konferencián vasárnap született megegye­zésnek hat kulcspontja van: 1. Tájékoztatás: Valamennyi résztvevő ország kötelezően tájékoz­tat azokról a szárazföldi hadgyakorlatokról, amelyen több mint 13 ezer katona vesz részt, mégpedig megkezdésük elótt 42 nappal. 2. Megfigyelők: A résztvevő országok megfigyelőket hívnak meg más országokból a szárazföldi erők olyan hadgyakor­lataira, melyeken több mint 17 ezer katona vesz részt. 3. Teljesítés és ellenőrzés: Minden ország, amelynek kétségei támadnak arra vonatkozóan, hogy más állam megtartja-e a stockhol­mi megállapodást, az illető hadgyakorlatot a száraz­földről vagy a levegőből ellenőrizheti. Minden ország évente maximálisan három ellenőrzést kell, hogy engedélyezzen. A katonai tömbökön belül annak tagjai nem hajtanak végre ellenőrzést. Az ellenőrzést kérelmezése után 36 órán belül kell végrehajtani. 4. A katonai tevékenység éves előre jelzése: A résztvevő országok minden évben november 15- ig kicserélik az európai hadgyakorlatok naptárát a kö­vetkező évre. 5. Nagy hadgyakorlatok: Valamennyi ország mindig november 15-ig infor­mációkat cserél a nagy hadgyakorlatok időpontjáról: a több mint 75 ezer katona részvételével megtartott hadgyakorlatokra vonatkozóan két évre előre, a több mint 40 ezres részvétellel egy évre előre. Ha ez nem történik meg, a hadgyakorlatokat nem szabad meg­tartani. 6. Az erő alkalmazásáról való lemondás: A résztvevő országok megerősítették a helsinki Záróokmányból és az ENSZ-alapokmányból eredő kötelezettségüket, miszerint nem alkalmaznak erót és nem fognak erővel fenyegetőzni más államokkal szemben, nem veszélyeztetik azok területi egységét és politikai függetlenségét. Megerősítést nyert az önvédelem joga. A dokumentum kitér továbbá a terrorizmus elleni akciók szükségességére, beleértve a terrorizmust a nemzetközi kapcsolatokban. Az elfogadott intézke­dések politikailag kötelezőek és 1987. január 1-ével lépnek érvénybe.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents