Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-22 / 223. szám, hétfő

HÉTVÉGÉN TARTOTTÁK A SAJTÓ, A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ NAPJÁT A Rudé právo ünnepségén Zdenék Horení mondott beszédet Szovjet-amerikai külügyminiszteri tárgyalások (ČSTK) - A sajtó, a rádió és a televí­zió napja alkalmából a prágai Julius Fučík Művelődési és Pihenóparkban vasárnap csúcsosodott ki a Rudé prá­vo ünnepsége, amelyen részt vett Mi­kuláš Beňo, a CSKP KB titkára, Ja­roslav Hajn, a CSKP Központi Ellen­őrző és Revíziós Bizottságának elnö­ke, Otto Čmolík és Miloslav Dočkal, a CSKP KB osztályvezetői, Karel Be­ránek, a CSKP Prágai Városi Bizottsá­gának titkára, Ján Riško, a Csehszlo­vák Újságírók Szövetsége Központi Bi­zottságának az elnöke, valamint Josef Valenta, a Cseh Újságírók Szövetsége Központi Bizottságának az elnöke. Jelen volt Gusta Fučíková, a Cseh­szlovák Nőszövetség Központi Bizott­ságának tiszteletbeli elnöke, a Nem­zetközi Demokratikus Nószövetség és a Béke Világtanács tiszteletbeli elnöke. Az ünnepség vendégei között megje­lent Igor Cserkaszov, a Szovjetunió Csehszlovákiai Nagykövetségének kö­vete, Sadik Kawoon, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság testvéri központi napilapjának főszerkesztője és más személyiségek. Zdenék Horení, a CSKP KB Titkár­ságának a tagja, a Rudé právo főszer­kesztője beszédének bevezető részé­ben a nemzetközi politikai helyzettel foglalkozott. Rámutatott, hogy Mihail Gorbacsov elvtárs a Rudé právo szá­mára folytatott beszélgetésben sok­oldalúan és mélyen megvilágította a Szovjetunió álláspontjait. Ez a be­szélgetés ismertté vált csaknem az egész világon, s nagy segítséget jelen­tett mindazok számára, akik a mai viharos időkben becsületesen keresik és támogatják azokat az irányzatokat, amelyek földünkön az élet megmenté­sét szogálják. Gorbacsov elvtárs ismé­telten felhívta az Egyesült Államokat, hogy ne a gyűlölködésre, hanem az együttműködésre, ne a harcra, hanem a barátkozásra, ne az ajtók bezárásá­ra, hanem minden lehetőség megte­remtésére törekedjen a termékeny vita (CSTK) - A semmivel sem iga­zolható véres terrorakciók leg­újabb hulláma a francia főváros­ban tetőzik. Ez lett most a párizsi politikai élet elsőrendű kérdése. A kormány vezetői a hétvégén több ízben tanácskoztak, s min­den jel arra mutat, hogy kemény intézkedéseket készülnek beve­zetni a terroristák ellen. Francois Mitterrand államfő, aki pénteken tért haza Indonéziá­ból, a kormány több tagjával több ízben is tárgyalt biztonsági kérdé­sekről. Megfigyelők szerint teljes mértékben támogatja Jacques Chirac minisztérelnöknek a hazai és a külföldi (dél-libanoni) terroriz­mus felszámolására javasolt in­tézkedéseit. Hírmagyarázók úgy vélik, Párizs közel-keleti politikájá­val vannak összefüggésben azok (ČSTK) - Franciaország kéré­sére pénteken este összeült a Biz­tonsági Tanács, hogy megvitassa a Libanonban állomásozó ENSZ- erók (UNIFIL) körül kialakult hely­zetet. Pérez de Cuellar főtitkár a tanácskozáson tájékoztatta a je­lenlevőket arról a legutóbbi táma­dásról, amelyet a Dél-Libanonban állomásozó francia kontingens el­len intéztek. Ezt a diplomaták tár­gyalásának megkezdése előtt pár órával hajtották végre. Az ENSZ- fótitkár Izraelt okolta azért a nehéz helyzetért, amelybe az UNIFIL- erők kerültek. A francia nagykövet azt sürgette, hogy Dél-Libanon­összekapcsolják az egyoldalú szovjet moratórium újbóli meg­hosszabbításával, s azokkal a le­szerelési javaslatokkal, amelyeket a Szovjetunió és más szocialista országok terjesztettek elő. Ugyan­akkor felszólította az amerikai né­pet is, emelje fel szavát az USA kormányának konfrontációs politi­kája ellen. Hangsúlyozta, a nem­zetközi békemozgalomnak rá kell kényszerítenie az Egyesült Álla­mokat arra, hogy csatlakozzon az * atomfegyver-kísérletek beszünte­téséhez. Mint mondotta, ez lenne az elsó lépés a világűr militarizálá­számára. Világosan .rámutatott, hogy a kapcsolatok nem önmagukért, ha­nem eredményeik szempontjából érté­kesek. Mi is egyetértünk Mihail Gorbacsov elvtárs állásfoglalásával, s mi is hi­szünk az értelem-erejében. Engedjék meg, mondotta Horení elvtárs, hogy ebből az alkalomból pártunk és a Rudé právo nevében, valamint saját nevem­ben is köszönetemet fejezzem ki Mihail Gorbacsov elvtársnak azért a beszél­getésért, amely jelentős nemzetközi eseménnyé vált, s a legértékesebb ajándék volt a Rudé právo megjelené­sének 66. évfordulójára. Zdenék Horení elvtárs a továbbiak­ban részletesen foglalkozott a sajtó, a rádió, és a televízió s különösképpen a Rudé právo szerepével a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött feladatok telje­sítését illetően, örömmel állapította meg, hogy a Rudé právo példányszá­ma az előző ünnepség óta eltelt idő­szakban tovább növekedett, s jelenleg már a hétköznapokon is meghaladja az egymilliót. Hangsúlyozta, hogy a Rudé právo hagyományaihoz hűen most is a szociális igazságosságért harcol, azok ellen, akik a legkevesebbet akar­ják adni a társadalomnak, de a legtöb­bet akarják tőle elvenni. A lap ezért következetes harcot folytat az erkölcsi normák megsértése, a megvesztege­tés, a hivatali funkciókkal való vissza­élés, a bírálat elfojtása ellen, a szocia­lista erkölcs és törvényesség érvénye­sítéséért, ahogy azt a CSKP XVII. kongresszusa, valamint a CSKP KB Elnökségének a Rudé právo, a Pravda és az Új Szó hasábjain közölt levele is feladatul adja. V Az utolsó nyári hétvége a Bratislavai Művelődési és Pihenőparkban is a saj­tó, a rádió és a televízió napja jegyé­ben zajlott. A kulturális és sportren­dezvények gazdag programját műso­ros est egészítette ki, élenjáró cseh és szlovák művészek fellépésével. a bombamerényletek, amelyeket a francia fővárosban követtek el. A tavaly december óta elköve­tett merényleteknek eddig 10 ha­lálos áldozatuk és számtalan se­besültjük van. A terroristák felku­tatásában eddig még nem értek el sok eredményt, de Charles Pasqua belügyminiszter szomba­ton kijelentette, hogy már sikerült haladást elérni. Mitterrand tegnap André Gi- radue hadügyminiszterrel és Re­né Imbot tábornokkal, a titkos- szolgálat főnökével tekintette át a helyzetet. A tegnapi londoni na­pilapok pedig arról számolnak be, hogy Nagy-Britannia hajlandó Franciaország rendelkezésére bo­csátani SAS elitalakulatait a terro­rizmus elleni harchoz, ha erre Pá­rizs igényt tart. ban mielőbb meg kell teremteni a békét. A BT ma délután folytatja a vitát. Az UNIFIL részeként Dél-Liba­nonban állomásozó francia kontin­gens - amely ellen az utóbbi he­tekben több fegyveres támadást intéztek - több egysége megkezd­te a visszavonulást. Hírügynöksé­gi jelentések szerint a francia ka­tonák kilenc kiépített állásukból vonultak el. Ezeket az egységeket Szúr várostól keletre vonják össze, onnan pedig Nakurába irá­nyítják őket, ahol a parancsnok­ság is van. sának megakadályozása, a fegy­verzetek korlátozása és a leszere­lés felé. A Béke-világtanács elnö­ke végezetül azt hangsúlyozta, hogy a szakszervezeteknek sok­milliós tagságukkal lehetőségük van egy atomháború-ellenes szé­les front létrehozására, s ily mó­don is erősíthetik a nemzetközi békemozgalmat. A tegnap délutáni órákban be­fejeződött az általános vita. A kül­döttek az esti órákban megismer­kedtek az egyes bizottságok által előterjesztett jelentésekkel, s jóvá­hagyták a kongresszus záródoku­mentumait. Peter Colotka fogadta a szíriai kormány alelnökét (ČSTK) - Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének a tagja, az SZSZK kormányelnöke szom­baton fogadta Szálim Jaszint, a Szíriai Arab Köztársaság kormá­nyának gazdasági kérdésekkel foglalkozó alelnökét. Kölcsönösen tájékoztatták egy­mást a két ország gazdasági és szociális fejlődéséről s az együtt­müködés távlatairól. Megállapítot­ták, hogy a sokéves hagyomá­nyokra épülő csehszlovák-szíriai kapcsolatok sokoldalúan fejlőd­nek. Mindkét országnak azonos a nézete napjaink fő problémájá­ról, az atomháború fenyegető ve­szélyének az elhárításáról, vala­mint a közel-keleti ellentétek bé­kés megoldásáról. A fogadáson részt vett Pavol Bahyl, az SZSZK kormányának alelnöke, a Szlovák Tervbizottság elnöke, valamint Štefan Lazar, az SZSZK belügyminisztere, a Nem­zetközi Kapcsolatok Csehszlovák Társasága Csehszlovák-Szíriai Bizottságának az elnöke. Jaruzelski ázsiai körúton (ČSTK) - Wojcziech Jaruzels­ki, a LEMP KB első titkára, az államtanács elnöke szombaton Varsóból ázsiai körútra indult, melynek során ellátogat Mongóliá­ba, a KNDK-ba és Kínába. A len­gyel vezető rövid időre megszakí-* totta útját Moszkvában. Finn vendégek Prágában (ČSTK) - A CSKP KB meghívá­sára tegnap Prágába érkezett a Finn Szociáldemokrta Párt hiva­talos küldöttsége, amelyet Erkki Liikanen főtitkár vezet. A Ruzynéi repülőtéren a kül­döttséget Jindŕich Poledník, a CSKP KB titkára, és Radoslav Klein, a CSKP KB osztályvezető- helyettese fogadta. Jelen volt Eero Yrjölä, a Finn Köztársaság csehszlovákiai nagykövete. Salvador Meghiúsult a 3. forduló (ČSTK) - Jósé Napoleon Du­arte salvadori elnök pénteken el­utasította a hazafiaknak azt a ja­vaslatát, hogy készítsék elő a kor­mány és a partizánok közötti tár­gyalások harmadik fordulóját. Az elutasítást Duarte Sesori város­ban tette, ahol is éppen pénteken kellett volna megkezdődnie a har­madik fordulónak. Ez azért hiúsult meg, mert Duarte nem volt hajlan­dó Sesoriból és környékéről visz- szahívni az erős kormánycsapato­kat, amint azt a partizánok köve­telték annak érdekében, hogy ne legyenek kénytelenek nyomás alatt tárgyalni. S bár elutasította a salvadori hazafiak nagyon is ésszerű követeléseit, Duarte még­is Sesoriba utazott - tisztán pro­pagandacélokból. Az elnökkel ellentétben a salva­dori nép döntő többsége éppen a tárgyalásoktól reméli a hat éve dúló polgárháború befejezését. Az elsó két tárgyalási fordulót 1984 végén tartották, a további forduló­kat a kormány magatartása hiúsí­totta meg. (Folytatás az 1. oldalról) szervezet tagországai a jövőben megnövelt anyagi, katonai pénz­ügyi és egyéb segítséget nyújta­nak a Namíbia felszabadulásáért, függetlenségéért és önrendelke­zéséért vívott harcához. Ezt a küz­delmet minden lehetséges esz­közzel - beleértve a fegyveres ellenállást is - folytatni kell. A rendkívüli ülésszakon hang­súlyozták, hogy a világszevezet 1978-as határozata Namíbia füg­getlenségének megadásáról, az egyedüli nemzetközileg elfogad­ható alap a namíbiai kérdés békés rendezéséhez. Egyértelműen el­utasították azt, hogy Namíbia füg­getlenségének megadását össze­(Folytatás az 1. oldalról) nagy politikai akciót kezdeményeztünk, amelyek a nukleáris leszerelés terén elvezethettek volna bennünket a gya­korlati intézkedésekhez. Meg kell emlí­tenem az összes atomrobbantásra el­rendelt egyoldalú, többször meghosz- szabbitott moratóriumunkat. Konkrét javaslatok átfogó rendszerét terjesztet­tük elő, amelyekben igyekeztünk kife­jezésre juttatni az egyenlő biztonság elvét - a katonai versengés sokkal alacsonyabb szintjén. Főleg egy körülményre szeretném felhívni a figyelmüket. A Szovjetunió minden, a biztonsággal kapcsolatos megállapodás megbízható ellenőrzé­sére törekszik, beleértve a nemzetközi és a helyszíni ellenőrzést is. Továbbá azzal a céllal, hogy meggyorsítjuk a munkát egy termékeny és tartalmas csúcstalálkozó előkészítésén, az év közepén azt javasoltuk az amerikai félnek, rendezzünk szakértői konzultá­ciókat a kétoldalú kapcsolatok összes vonatkozásairól. Ezek a konzultációk megtörténtek. Mindkét fél hasznosnak és szükségesnek tartotta őket. El aka­rom mondani: itt Washingtonban amel­lett szálltunk síkra, hogy folytassuk en­nek a véleménycserének gyakorlatát, hiszen a legfelsőbb szintű szovjet­amerikai találkozó előkészítésének ha­tékony módjáról van szó. Mostani találkozónkat Shultz kül­ügyminiszterrel mi is és az amerikai fél is úgy értékeli, mint az újabb csúcsta­lálkozó előkészítésének egyik döntő szakaszát. Hatékony, jelentős gyakor­lati eredményeket hozó csúcstalálko­zóra gondolunk, amely elsősorban a lázas fegyverkezés megállítása és az atomfegyverek korlátozása terén hoz­na eredményeket. Véleményünk sze­rint elvégeztük ebben az irányban az előkészítő munkák döntő részét. Mély sajnálattal kell azonban elmon­danom, hogy valamilyen alattomos kéz próbálta megakadályozni a további előrehaladást. Olyan akciókat kezde- menyeztek, amelyek kétségessé tet­ték, hogy megrendezhetó-e egyáltalán a legfelsőbb szintű találkozó. Az egyik ilyen akció az a követelés, hogy 25 fővel csökkentsék a szovjet ENSZ- misszió munkatársainak számát. Ez törvénytelen, s mondhatnám felelőtlen és provokatív döntés. S nemcsak mi ítéljük meg így. Maga a világszervezet is teljesen törvénytelennek bélyegezte meg. Nem kívánok más, erősebb kife­jezésekkel élni, egyenesen kijelentem: Ha az amerikai fél azt hiszi, hogy csak a saját érdekeit figyelembe véve, bün­tetlenül járhat el, akkor mélységesen téved. Ez az akció nem marad követ­kezmények nélkül. Csakhogy a mi döntésünket nem forró fejjel hozzuk meg. Úgy tűnik, az utóbbi hetekben sok minden történt a szovjet-amerikai dia­lógus meghiúsításáért. Mesterségesen emeltek akadályokat, s — időzítve — olyan kérdéseket helyeztek előtérbe, hogy azok elhomályosítsák a legfonto­sabbat, azt, amiért fenntartjuk a kon­taktusokat önökkel. Nyilvánvalóan arra számítottak, hogy az érzelmek hatásá­ra nem jövünk el Washigtonba. Eljöt­tünk, annak ellenére - s ezt egyenesen megmondom -, hogy ez számunkra nem volt könnyű döntés. Azért tettünk így, mert a nagyfokú felelősségérzet, a politikai prioritások megértése veze­tett bennünket. A Szovjetunió és az USA közti kapcsolatok nemzeteink, az egész világ, az egész emberiség sorsa szempontjából is túlságosan fontosak ahhoz, hogy valamilyen reflexeknek vessük alá magunkat. A destrukcióhoz nem kell sok ész, az építéshez viszont akaratra, intellektusra és kitartásra van szükség. Most pedig magukról a tárgyalások­ról. Amint tudják, megbeszélést folytat­tunk Reagan elnökkel, s négy tárgyalá­si fordulót tartottunk George Shultz- cal. Az elnöknek átadtuk Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára személyes üzenetét, s megmagyaráztuk hozzáál­lásunkat a tartós béke garantálásával, a világűr militarizálásának elhárításá­kapcsolják más, ezzel nem össze­függő kérdésekkel, mint amilyen például a kubai csapatok kivonása Angolából. Ez utóbbihoz Pretoria és Washington ragaszkodik. A ha­tározat ugyanakkor visszautasítja a Pretoriával folytatott ,,konstruk­tív együttműködés“ politikáját. Az ENSZ rendezési tervének végrehajtása érdekében a rendkí­vüli ülésszak úgy döntött, hogy sürgősen össze kell hívni a Biz­tonsági Tanács ülését. A rendkívüli Namíbia-üléssza- kon a világszervezet 159 tagor­szágának képviselői vettek részt. A csehszlovák küldöttséget Bo­huslav Chňoupek külügyminisz­ter vezette. val, az atomfegyverek korlátozásával és felszámolásával kapcsolatban. Ter­mészetesen áttekintettük a legfelsőbb szintű találkozóval összefüggő kérdé­seket is. Sajnos, figyelmeztetni kellett az USA kormányát arra, hogy kapcso­lataink légkörének mesterséges rontá­sa megengedhetetlen. Az USA külügyminiszterével a kér­dések széles körét tekintettük át. A tár­gyalások döntő részét négyszemközt folytattuk le. A véleménycsere egészé­ben véve tartalmas, mondhatnám: konstruktív volt. Jó volt az, hogy döntő mértékben a józan mérlegelés és an­nak a megértése jellemezte, miszerint a nyomás és az ultimátumok nem felel­nek meg a mi kapcsolatainknak. Úgy véljük, hogy itt Washingtonban normá­lis diplomáciai munka folyt, gyakorlati­lag minden irányban, s főleg a bizton­sági kérdésekben. Ez bizonyos mér­tékben megalapozza a sikeres legfel­sőbb szintű találkozó megtartását. Eb­ben az irányban valóban előre léptünk. Most pedig néhány szót arról a kér­désről, amit véleményem szerint úgy is feltennének nekem: a „Daniloff-ügy- ről“. Itteni megbeszéléseinken foglal­koztunk vele, de nem oldottuk meg. Azonban meg vannak hozzá a lehető­ségek, s mi örülnénk, ha ez az ügy a lehető leghamarabb megoldódna. Ezt követően Eduard Sevardnadze az újságírók kérdéseire válaszolt. KÉRDÉS: Mihail Gorbacsov a Ru­dé právonak adott interjújában azt mondta, hogy most, a nukleáris év­században, elkerülhetetlenül szük­séges az új gondolkodásmód. Meg­találta ennek elemeit amerikai part­nereinél? SEVARDNADZE: Sajnos, mi is és az amerikai kormány képviselői is másként értelmezik az új gondolkodás- mód és az új hozzáállás elveit. Az új gondolkodásmód a gyakorlati tettek­ben, akciókban, az államok azon kész­ségében nyilvánul meg, hogy mindent megtesznek a lázas fegyverkezés megállításáért a földön, s azért, hogy megakadályozzák a világűrre való ki- terjesztését. Ha egyenesen kell vála­szolnunk: mély ellentétek vannak kö­zöttünk. Ezek voltak is és lesznek is. A tárgyalások viszont mást is meg­mutattak. Egyes kérdésekben, a biz­tonság nagyon fontos kérdéseiben kör­vonalazódik a megállapodás elérésé­nek bizonyos távlata. Ilyen megállapo­dásokat a legfelsőbb szintű találkozón lehetne aláírni, természetesen akkor, ha megtörténnek a szükséges előké­szítő munkák. KÉRDÉS: Önnek azok a kijelenté­sei, miszerint meg tudná győzni az amerikaiakat arról, hogy az ered­ménytelen csúcstalálkozóra nincs szükség, azt jelentik-e, hogy ön he­lyesen gondolja: nem kell olyan ta­lálkozó, amelyen csak úgy elbeszél­getnek? SEVARDNADZE: Meggyőződé­sünk, s úgy vélem, most az amerikaiak is meggyőződhettek arról, hogy az eredménytelen találkozóra nincs szük­ség. A washingtoni tárgyalásokból az alábbi következtetést tudom levonni: ko­moly találkozóra kell készülni, amely komoly eredményeket hoz. KÉRDÉS: Véleménye szerint a csúcstalálkozót még ebben az év­ben meg lehet tartani? SEVARDNADZE: Nem szeretnék az események elébe menni. Egyene­sen megmondom önöknek: ami ben­nünket illet, a szovjet vezetést, mindent megteszünk azért, hogy a találkozóra sor kerüljön, s eredmények szülesse­nek. Számunkra nem kétséges, hogy az ilyen találkozó szükséges. A szovjet és amerikai népnek, s az egész világ­közvéleménynek is érdeke az ilyen hatékony találkozó. KÉRDÉS: Tapasztalt-e valamilyen haladást, valamilyen változást az USA-nak az atomfegyver-kísérletek betiltásával kapcsolatos magatartá­sában? SEVARDNADZE: Ha a gyakorlati eredmények alapján kell ítélnem, akkor nem tapasztaltam. KÉRDÉS: On szerint a közepes hatótávolságú nukleáris eszközökre vonatkozó megállapodáshoz vezető úton még milyen akadályok vannak? SEVARDNADZE: Elnézést, de most nem kívánok részletekkel foglalkozni. Az, amire a kérdése vonatkozik, a genfi szovjet-amerikai tárgyalások témája. Röviden szólva: nagyon perspektivikus irányról van szó, van lehetőség az álláspontok közelítésére. A szovjet fél erre törekszik. A többi az amerikaiakon múlik. Eduard Sevardnadze a „Daniloff- üggyel“ kapcsolatos kérdésekre vála­szolva elmondta: „Tények bizonyítják, hogy Daniloff megengedhetetlen tevé­kenységet folytatott, amely a szovjet állam ellen irányul. Az amerikai fél elé terjesztettük azokat a dokumentumo­kat és anyagokat, amelyek bizonyítják, hogy ilyen tevékenységet végzett.“ Eduard Sevardnadze ezt követően más kérdésekre is válaszolt. A terrorizmus elleni harcról Mitterrand és Chirac ebben a kérdésben egyetért BT-VITA PÁRIZS KÉRÉSÉRE Nakurába vezényeltek több Dél-Libanonban állomásozó francia egységet Befejeződött az általános vita (Folytatás az 1. oldalról) HATÁROZAT PRETORIA ELLEN ÚJ szú 2 1986. IX. 22.

Next

/
Thumbnails
Contents