Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-02 / 206. szám, kedd

ÚJ szú 3 % 1986. IX. 2. Líbia megvédi forradalmi vívmányait Moamer Kadhafi beszéde az ország nemzeti ünnepe alkalmából (ČSTK) - A Líbiai Arab Népi Szocialista Dzsamahirija nemzeti ünnepe, a forradalom 17. évfordulója alkalmából vasárnap este a tripoli Zöld-téren ünnepi gyűlést tartottak. A gyűlésen a líbiai főváros lakosainak ezrei vettek részt és jelen voltak külföldi küldöttségek is. A csehszlovák hivatalos küldöttséget Pavel Hrivnák, a CSSZSZK kormányának alelnöke vezeti. Az ülésen felszólalt Moamer Kadhafi, a líbiai forradalom veze­tője, aki beszédében élesen bírál­ta az Egyesült Államoknak a líbiai nép és más arab nemzetek ellen irányuló agresszív terveit. Hang­súlyozta, hogy az amerikai imperializmus célja uralma alá hajtani az arab népeket és ellenőr­zésre tenni szert a Földközi­tenger felett. Az amerikai szoidateszka barbár agressziójára a polgári líbiai lakosság ellen nincs és Robbanások a portugál tengerparton (ČSTK) - Az amerikai és nyu- gat-európai turisták által látogatott portugál tengerparton szállodák és más üdülők közelében tegnap reggel három nagy erejű bomba robbant. Az egyik bomba Mario Soares portugál államfő nyári rezidenciája közelében robbant fel. Emberéletben nem esett kár, viszont az anyagi kár igen je­lentős. A robbanássorozatra néhány nappal azt követően került sor, hogy a portugál hírügynökséggel egy ismeretlen személy közölte, az Április 25 Népi Erők (FP-25) nevű terrorszervezet a jövőben a szomszédos Spanyolország baszk terroristáival együttműköd­ve hajtja végre akcióit. Megvitatják a hazafias erők panaszát (ČSTK) - A salvadori hazafias erők és a kormány képviselői közötti párbeszéd szeptember 19- re kitűzött harmadik fordulója előtt a két fél Costa Ricában találkozik, hogy megvitassa a tárgyalások napirendjének részleteit. Ezt Artu­ro Rivera y Damas San Salvador-i érsek közölte a fővárosban. Az érsek az elmúlt hónapokban a ha­zafiak és a rezsim között közvetí­tett a párbeszéd felújítása érdeké­ben. Szavai szerint a Costa Rica-i találkozón megvitatják a felkelők­nek azt a panaszát, hogy a párbe­széd harmadik fordulójának hely­színét, Sesori várost elfoglalták a kormánycsapatok. Drága az apartheid A dél-afrikai kormánynak je­lenleg az apartheidrezsim fenntartása évente legalább 2,2 milliárd dollárjába kerül. Erre a következtetésre jutott nemrégen közzétett tanulmá­nyában Michael Savage, a fok­városi egyetem szociológiai tanszékének vezetője. A 38 év alatt, amióta az országban a fajok elkülönített fejlődésének rendszere érvé­nyes, e rezsim fenntartása igen megdrágult. A dél-afrikai szociológus becslése szerint összesen 22,4 milliárd dollárba került, ami megfelel a Dél­afrikai Köztársaság külföldi adóssága jelenlegi nagysá­gának. Az apartheid-rendszer fenn­tartása ugyanis nemcsak a ki­terjedt elnyomó rendőrségi ap­parátusra és hadseregre igé­nyel sok pénzt, hanem magá­ban foglalja többek között a néger lakosság bantusztá- nokba való erőszakos telepíté­sének kiadásait, valamint bíró­sági és adminisztratív ügyvitel költségeit is. A dél-afrikai professzor arra a következtetésre jut, hogy a cél nem az apartheidrezsim ,,olcsóbbá tétele“. Feltétlenül teljesen meg kell szüntetni és az elpazarolt pénzeket igaz­ságos társadalom felépítésére kell fordítani a Dél-afrikai Köz­társaságban. (ČSTK) nem is lehet mentség. Az USA kalóztámadása Líbia ellen ez év áprilisában azonban még jobban megerősítette a líbiai nép elhatá­rozottságát forradalmi vívmányai­nak megvédésére. Hűek marad­tunk elveinkhez és éppúgy, mint eddig, az arab egység elérésére, a palesztin kérdés igazságos megoldására törekszünk, a sza­badságért és függetlenségért har­colunk, jelentette ki Moamer Kad­hafi. Mivel Washington nem érte el céljait, Líbia ellen valóságos lélek­tani háborút indított újabb agresz­szív fenyegetőzések kíséretében. Líbia békeszeretó állam, amely elutasítja a kolonializmus és a ter­rorizmus gyakorlatát és sohasem akart és senkit sem akar megtá­madni. Ha azonban a támadók betörnek földünkre, a végsőkig harcolni fogunk, hangsúlyozta Kadhafi. Újból rámutatott a Fehér Ház azon állításainak alaptalansá­gára, amelyekkel hazug módon a ,.terrorizmus támogatásával“ vádolja Líbiát. A legfelsőbb líbiai képviselő nagyra értékelte a Szovjetunió békeszeretó politikáját és támoga­tásáról biztosította a szovjet béke­kezdeményezéseket, amelyek a fegyverkezési hajsza megszün­tetésére, az atomkísérletek meg­állítására és a háborús veszély elhárítására irányulnak. Walters „meggyőző“ körúton (ČSTK) - Vernon Walters tá­bornok, amerikai ENSZ-nagykö- vet Reagan elnök különmegbí- zottjaként tegnap Madridba érke­zett, amely nyugat-európai kőrút­jának első állomása. Célja az, hogy „meggyőzze“ a szövetsége­seket a Líbia elleni gazdasági szankciók megszigorításának szükségességéről. A washingtoni külügyminisztéri­um szóvivője beszámolt arról, hogy Walters Ordonez spanyol külügyminiszterrel folytat megbe­széléseket, a González kormány­fővel való találkozóval nem szá­molnak. Madridi politikai körök azt állítják, a miniszterelnök nem ért egyet Washington Líbiával kap­csolatos álláspontjával és tovább­ra sem hajlandó megengedni, hogy amerikai repülőgépek egy Líbia elleni támadás esetén átre­püljenek Spanyolország fölött. Washingtoni források szerint Walters mindenekelőtt azt kívánja elérni Madridban, hogy Spanyol- ország szüntesse meg kőolaj- és földgáz-behozatalát Líbiából. Az ibériai ország földgáz-szükségle­tének csaknem egyharmadát, kő­olajszükségletének 10 százalékát vásárolja Líbiától. Walters látogatása egybeesik azokkal a madridi erőfeszítések­kel, amelyek Spanyolország és az arab államok kapcsolatainak javí­tását célozzák. Ordonez külügy­miniszter nemrég tért viásza sziriai látogatásáról, s még ebben a hó­napban ellátogat Egyiptomba is. Politikai megfigyelők ezért úgy vélik, Madrid aligha fog egyetér­teni a Líbia elleni szankciók megszigorításával. Az Egyesült Államok egyébként tovább folytatja haditengerészeti és légierejének össifevonását azokon a területeken, ahonnan bármikor ismét megtámadhatja Lí­biát. Hírügynökségek ezzel össze­függésben rámutatnak, Tripoli és Benghazi idei áprilisi bombázását ugyancsak Vernon Walters titkos nyugat-európai körútja előzte meg. Reagan különmegbízottja ellátogat még Franciaországba, Belgiumba, Olaszországba, Hol­landiába, Nagy-Britanniába és az NSZK-ba. Papandreu: végleges döntés Görögország célja a területén (ČSTK) - Andreasz Papand­reu görög miniszterelnök a kor­mányzó Pánhellén Szocialista Mozgalom Központi Bizottságá­nak ülésén kijelentette, bár Görög­ország a PASOK kormányzásá­nak idején nem lép ki a NATO-ból, a kormány olyan jelentős lépése­ket tesz, amelyek megkülönbözte­tik Görögországot a NATO más államainak gyakorlatától. Papandreu rámutatott, Görög­ország aktívan részt vesz a delhi hatok kezdeményezéseinek kidol­gozásában, a balkáni atommentes levő atomfegyverek felszámolása övezet létrehozására irányuló erő­feszítésekben és más akciókban. Megerősítette: kormánya a gö­rög területen levő atomfegyve­rek felszámolására törekszik, s hangsúlyozta, ez a döntés „végleges és megmásítha­tatlan“. Papandreu vasárnap beszédet mondott a pireuszi stadionban, ahol a PASOK 3. országos konfe­renciájának a résztvevői voltak jelen. Egyebek között az október elsó felében esedékes általános választások előtti pártstratégiával foglalkozott. Kamerunban további gázszivárgástól tartanak (ČSTK) - A kameruni vulkánka­tasztrófa által sújtott embereket gyakorlatilag már nem fenyegeti további veszély - mondták el a helyszínen tartózkodó orvosok az AFP francia hírügynökség tu­dósítójának. A Nios tűzhányó tavából au­gusztus 21 -én kiszivárgott gáz tízezer embert mérgezett meg, többségük tüdeje jelentős károso­dást szenvedett, életük azonban nincs veszélyben. Az ENSZ adatai szerint a kame­runi szerencsétlenség következté­ben 1746-an haltak meg. A kame­runi hatóságok további gázszi­várgástól tartanak. A térséget az elmúlt napokban 20 ezren hagyták el. Ha bebizonyosodik, hogy to­vábbi kitörés veszélye fenyeget, mindnyájukat az ország más ré­szeibe szállítják át. Egyes szakemberek szerint a vulkáni tó feneke alatt maradt még a felhalmozódott gázok egy része, így nem kizárt, hogy újabb szivárgás következik be. Irán újabb offenzívája a front északi szakaszán (ČSTK) - Az iráni hadsereg hétfőre virradó éjjel újabb offen­zívát indított a front északi szakaszán. Az ÍRNA hírügynök­ség jelentése szerint az Irak ellen intézett támadás fő területe a Bag­dadtól mintegy 380 kilométerre északra fekvő Hadzs-Umran tér­sége. Iraki részről is megerősítették az iráni offenzíva tényét. Egy bagdadi katonai szóvivő szerint a támadásban három iráni had­osztály vesz részt. Az elmúlt hónapokban katonai és politikai megfigyelők körében egyre gyakrabban esett szó arról, hogy Teherán „döntő“ offenzívára készül, amely Irán javára hozna fordulatot a hét éve folyó hábo­rúban. Muszavi iráni miniszterelnök múlt heti nyilatkozata szerint erre a „döntő“ offenzívára a közeljövő­ben kerül sor. Egyelőre azonban nem világos, hogy a most jelentett támadás ennek az offenzívának a része-e, vagy olyan hadművelet, amelynek célja az iraki védelem meggyengítése a középső front­szakaszon, ahol külföldi szakem­berek szerint az iráni csapatok fó támadása várható. VIETNAM NEMZETI ÜNNEPE A változások szellemében Negyvenegy évvel ezelőtt, a ja­pán imperializmus uralmának megdöntése után, 1945. szeptem­ber másodikén kiáltották ki Délke- let-Ázsia első munkás-paraszt ál­lamát, a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. Jelentős évfordu­lók és politikai események éve az idei esztendő: június végén volt tíz éve annak, hogy az egységes nemzetgyűlés képviselői megsza­vazták az északi és déli ország­rész egyesítését, s az új állam neve Vietnami Szocialista Köztár­saság lett. Decemberben lesz ugyancsak tíz éve annak, hogy a Vietnami Dolgozók Pártja IV. kongresszusán Észak és Dél kommunistái Vietnami Kommunis­á Kiemelt feladat a lakosság élelmi­szer-ellátásának javítása. Felvéte­lünk az élelmiszeripari minisztérium egyik központi laboratóriumában készült (ČSTK-archívfelv.) ta Párt néven egyesültek. Azon­ban azt a légkört kell elsősorban kiemelni, amelyben az ország a VKP idén esedékes hatodik kongresszusára készül. A vietnami vezetés nem titkolja, hogy az ország nehéz gazdasági helyzetben van, s a párt központi lapjában, a Nhan Danban megje­lenő cikkek mielőbbi változásokat, reformokat sürgetnek. Nincs szó arról, hogy lebecsülnék azokat az eredményeket, amelyeket eddig elértek. Figyelembe kell venni, hogy míg mi Európában több mint négy évtizede békében élünk, Vietnamnak a békés építómunká- ra alig adatoit másfél évtized: a japán megszállás után követke­zett a francia, majd az amerikai imperializmus agresszív támadá­sa, 1979-ben pedig Kína indított háborút Vietnam ellen. Ezért ha a térség kulcsfontosságú országá­val kapcsolatban építésről beszé­lünk, tudatosítani kell, hogy az mindig újjáépítés volt, a háborúk ütötte sebek gyógyítása. S ezért van az is, hogy amikor reformokról beszélünk, azt nem az európai minta alapján kell megítélni, hi­szen Vietnamban a hadigazdálko­dás szükségleteinek kellett alá­rendelni a gazdaság, az állami és társadalmi élet minden területének irányítását. Az 1982-ben megtartott V. kongresszus óta a leggyakrabban emlegetett jelszavak Vietnamban is a gazdaságirányítás tökéletesí­tése, a vezetők felelősségének növelése, a pártmunka javítása. Érdemes idézni abból a cikkből, amelyet még május elején közölt a Nhan Dán. Szerzője, Le Dúc Tho, a központi bizottság titkára aláhúzta, hogy a feladatok egyre bonyolultabbak lesznek, s a lelke­sedés mellett azért tudásra, szak­ismeretre is szükség van, e szem­pontból pedig nem kielégítő a ká­derek és a párttagság felkészíté­se. Bírálta azokat, akik csak karri­erizmusból léptek a pártba, hang­súlyozva, hogy a VI. kongresszus­nak igen nehéz feladatokat kell megoldania az építőmunka min­den területén. A gazdaságirányítás átszerve­zésének tervezetét áprilisban tet­ték közzé. Ennek egyik lényeges eleme, hogy nagymértékben nö­velni kívánják a vállalatok önálló­ságát, s csökkentik a kötelező mutatók számát. Óriási változás ez, hiszen a már említett okoknál fogva az állami vállalatok irányítá­sa eddig többnyire direktívák útján történt. Ezzel kapcsolatban szin­tén érdemes emlékeztetni a Nhan Dán egyik cikkére, amely az állami gazdaságok helyzetével foglalko­zott. E gazdaságok száma meg­közelíti a négyszázötvenet, s fon­tos szerepük van az élelmiszer­ellátásban. A cikk emlékeztetett: a VKP KB 6. és 8. ülése is hangsúlyozta, hogy gyorsított ütemben át kell térni a vállalatok­ban az önelszámolásra. Ennek hatására pozitív változások jelei mutatkoznak az állami gazdasá­gok irányításában is. Az eddigi tisztán adminisztratív irányítási módszerek nem eredményeztek sok nyereséget, a tervek gyakran változtak, ami veszteségeket je­lentett a termelésben, nem hasz­nálták ki jól a munkaerőt, s paza­roltak a nyersanyagokkal. A több gazdaságban végzett felmérés eredményei szerint a gazdasá­gokban alacsony volt a munkater­melékenység és a termelési haté­konyság. A földalap kihasználása csak negyven, a gépparké pedig ötven százalékos volt. A lap végül leszögezi: Az irányítás mechaniz­musának átépítése hosszú folya­mat, amely főleg az emberek gondolkodásmódjával szemben támaszt magas követelményeket. A jelenlegi körülmények között azonban az államnak nincs ideje kivárni, amíg mindenki fokozato­san megszokja az újat, amíg az új megközelítés mindenkinek a véré­vé válik. Ezért éppen az állami gazdaságoknak kell annak a kam­pánynak az élére állniuk, amely­nek célja a szocialista változások végrehajtása a gazdaságirányí­tásban. Nem kétséges, a reform eddig is hozott óriási sikereket, főleg a gazdaság legfontosabb ágaza­tában, a mezőgazdaságban. En­nek lényege az, hogy a lakosság többségét kitevő parasztokat ér­dekeltté tették az élelmiszer-szük­séglet kielégítésében. Felszámol­ták a beszolgáltatási rendszert, s helyébe a szerződéses rendszer lépett. Ennek lényege, hogy amit a családok a szerződéses kötele­zettségeiken felül termelnek, azzal szabadon rendelkezhetnek. Két­ségkívül az érdekeltségi rendszer bevezetésének is tulajdonítható, hogy a nyolcvanas évek elejéhez képest hozzávetőleg 4-5 millió tonnával sikerült növelni a rizster­melést. Az V. kongresszus óta eltelt időszakban Vietnam a külpolitiká­ban is jelentős sikereket ért el, szilárdultak nemzetközi pozíciói. Ez két fontos tényezőnek tulajdo­nítható: erősítette együttműködé­sét a szocialista közösség orszá­gaival (pl. a KGST keretében); tovább szilárdultak a három indo­kínai ország testvéri kapcsolatai, egységes fellépésük a térség problémáinak rendezése érdeké­ben. Ezt jól érzékelteti az indokínai országok 13. külügyminiszteri konferenciájáról augusztus 18-án közzétett közlemény. Phoune Sip- raseuth laoszi, Hun Sen kambo­dzsai és Nguyen Co Thach vietna­mi külügyminiszter a dokumen­tumban nagyra értékelte azokat a javaslatokat, amelyeket Mihail Gorbacsov vlagyivosztoki beszé­dében terjesztett elő az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer létrehozására, az összes ázsiai és csendes-óceáni nép egyenjogú együttműködésének fejlesztésére. Egyetértettek abban, hogy jelen­tős hozzájárulás lenne Délkelet- Ázsia békéjének és stabilitásának szilárdításához, ha az indokínai országok és a Kínai Népköztársa­ság közötti kapcsolatok rendeződ­nének. Egyébként nem ez volt az első (s feltehetően nem is az utolsó) gesztus Peking felé, amely mindeddig mereven elzárkózik a közeledés elől. Az okmány hangsúlyozza: Vietnam ismét kije­lenti, hogy kész megkezdeni a tár­gyalásokat Kínával bármilyen szinten és bárhol. A külügyminisz­terek megerősítették azt is, hogy folytatódni fog a vietnami önkénte­sek évenkénti szakaszos kivonása Kambodzsából (a leglényegesebb feltétel a polpotisták kizárása bár­miféle politikai rendezésből). Rendkívül komoly belpolitikai feladatok várnak Vietnamra csöp­pet sem könnyebb nemzetközi feltételek között. A bel- és a külpo­litika szoros kapcsolatát emlegetni szinte már közhelynek számit, de most mégis hangsúlyozni kell, hiszen ez Vietnam életében sok­kal szembetűnőbben megnyilvá­nul mint másutt. MALINAK ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents