Új Szó, 1986. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1986-08-15 / 191. szám, péntek
Minél többet teremjen a föld A munkaigényesebb növényék termesztését is vállalták A bényi (Bíňa) Arany Kalász Efsz növénytermelési ágazatában egyre kedvezőbbek a feltételek a termelés növelésére. A jól képzett irányítók még a gondos növényvédelmet és a korszerű betakarítási módszereket igénylő napraforgó és lencse termelését is vállalták, hogy a jövedelmezőség minél jobban alakuljon. Olyan gabonafajtákat termelnek, amelyek a Garam mentén a legnagyobb hozamokat adják. Trupek Béla mérnök, fóagronómus, aki a szövetkezet egyik falujában született, szívén viseli a növénytermesztés fejlesztését. Jól ismeri az itteni éghajlati és talajviszonyokat és azokat az embereket, akik a gazdaság egy részének dombos parcelláin is tudnak termelni. Rájuk számítva tűzte ki az igényes feladatokat. Elsősorban véleményüket figyelembe véve a lehető legkedvezőbb vetésforgót igyekezett kialakítani. Csak 160 hektáron termeltek búzát búza után. A sok tápanyagot igénylő és talajrontó növények után a lehetőségek szerint nitrogéngyújtó vagy kevés tápanyagot igénylő növényeket vetettek. A részletesen kidolgozott növénytermelési programot fokozatosan végrehajtják. A szántóterület közel egynegyedébe juttattak istállótrágyát. Mezei trágyatelepeket építenek, hogy a trágya tápanyagtartalmát megőrizzék. Mivel a föld szervesanyag-tartalma a tervek szerint növekszik, a jövőben mérsékelni akarják a mútrá- gyafogyasztást. Ezzel megteremtik az egyre gazdaságosabb termelés feltételeit. Jegyzeteiben lapozgatva á termés alakulásáról beszélt. Elmondotta, hogy az Érsekújvári (Nové Zámky) járásban a legjobb gabonatermelők közé tartoznak. A versenyben a harmadik helyezést érték el. A búza átlagos hektárhozama 4,5 tonna volt. Danúbia búzafajtából a nem öntözött területről 4,7 tonnát, az öntözött területről pedig 6,4 tonnát takarítottak be hektáronként. Jó termést adott az Ágra búzafajta is. A tavaszi árpa átlagos hektáronkénti termése 4,5 tonna volt. Amikor Kornélia Pakošová mérnökkel, a szövetkezet üzemgaz-' dászával beszélgettünk, az is kiderült, hogy gazdaságosan termelnek. A mennyiség mellett a minőség is jól alakult. A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat érsekújvári üzeme a búza 75 százalékát élelmezési célokra vásárolta fel tőlük. Az elemzések szerint a tavaszi árpa több mint 70 százaléka megfelel sörgyártásra. A fóagronómus, amint hallgatta az üzemgazdász értékelését, hozzáfűzte; nagyon sokat kellett dolgozni azért, hogy a növénytermesztésben a minőség ilyen jól alakuljon. Szorosan együttműködnek a Hetényi (Chotín) Agrokémiai gek és a kártevők nem hathattak kedvezőtlenül a termés alakulására^ Terepjáróval tekintettük meg a határ egy részét. Lent a Garam völgyében szépen fejlődő és nagy tányérokat hozó napraforgót láttunk. Fent a dombokon a Nagyvölgy dűlőben 105 hektáros területen az IVH-166-os napraforgó Trupek Béla mérnök, fóagronómus a Nagyvölgy dűlőben a napraforgó (A szerző felvétele) bő termésére számít. Vállalattal, ahová rendszeresen küldenek földmintákat. Ezek elemzése alapján meghatározzák, hogy. az egyes parcellákba milyen összetételben juttassanak műtrágyát. A tavaszi árpa alá például hektáronként tiszta tápértékben számítva 60 kilogrammnál kevesebb nitrogéntartalmú műtrágyát adtak. Ezért felel meg a minősége sörgyártásra. Fejtegette, hogy nagyon kifizetődik a talajmintavizsgálat, mert ennek figyelembe vételével szabályozhatják a tápanyagellátást, tehát jelentős meny- nyiségú műtrágyát takaríthatnak meg. A termést pedig jó áron értékesíthetik. A minőség javítására ezért a növénytermesztésben a jövőben is nagy gondot fordítanak. Amint az agronómus elmondotta, a nagy hozamokra kedvezően hatott a színvonalasan végzett növényvédelem. A Húli Agrokémiai Vállalat növényvédelmi munkacsoportjaitól jó szolgáltatásokat kaptak. Dolgozói idejében és jó minőségben elvégezték a permetezéseket, ezért a gombabetegséfajtának sűrű volt a tőállománya, a tányérok is egészségesek, fejlettek voltak. Gombabetegségnek nyomait sem láttuk rajtuk. Ez is a színvonalas növényvédelem eredménye. Ronalinnal kétszer permetezték. A főagronómussal még hosz- szan elbeszélgettünk a növénytermelési program megvalósításáról. A jövőben még nagyobb figyelmet fordítanak a talaj táperejének növelésére. Emelik a humusztartalmát és a mintavételek alapján még pontosabban adagolják a műtrágyát a növények alá. A talajmüvelést is tökéletesítik. A tapasztalatok alapján úgy határozzák meg a vetésforgót, hogy a föld minél többet teremjen és minél nagyobb legyen a növény- termesztésből eredő bevétel. BALLA JÓZSEF Új polgári bizottságokat választunk Főleg a városokban és a központi községekben a polgári bizottságok hozzátartoznak mindennapi életünkhöz. Tevékenységükben a közvetlen demokrácia nyilvánul meg és érvényesül. Összekötő kapcsot jelentenek a lakosok és a nemzeti bizottság között. Kezdeményezők, olyan jelenségekre is felfigyelnek, amelyek fölött a hivatalos szervek esetleg elsiklanának. Bratislava IV. városkerületének tisztségviselői például hangsúlyozzák, a polgári bizottságok jó szervezőmunkájának köszönhető, hogy tavaly a Z-akcióban épülő 40 építkezést határidőre befejezték, s ezzel kiérdemelték a tervidőszak példás városkerülete címet. A bizottságok a szocialista együttélés szabályainak meghatározásában, a környezetvédelemben és az idős emberekről való gondoskodás terén is sokat tettek. Amikor Óbástot (Stará Bašta) közigazgatásilag egy másik községhez csatolták, a polgári bizottság lépett a hnb helyére, intézi, illetve továbbítja az ott élő emberek észrevételeit. Ha társadalmi munkáról van szó, szinte az egész falu megmozdul. Senicában, amint beköltözik a lakó az új házba, meglátogatják a polgári bizottság tagjai s megbeszélik, miként tudna a területrendezésben segíteni. A polgári bizottságok munkájáról tehát csak az elismerés hangján szólhatunk, noha akadnak olyanok is, amelyek formálisan dolgoznak, nem karolják fel kellően a lakosok kezdeményezését. A közvetlen kapcsolat a lakossággal, a Nemzeti Front tömegszervezeteivel a legcélravezetőbb módszer. Érsekújvárott (Nové Zámky) a lakosok tudják, hol és mikor ülésezik a polgári bizottság, a tanácskozáson bárki részt vehet, elmondhatja észrevételeit. A bizottságok munka- módszerei eltérőek, de céljuk egy: érvényesíteni pártunk politikáját, szebbé tenni környezetünket, segíteni a rászorulókon. A polgári bizottságok tagjait öt évvel ezelőtt választottuk meg. Fél évtizedes munka van tehát mögöttük. S mivel ősszel új bizottságokat választunk, alaposan és mélyrehatóan értékelni kell munkájukat. Ezzel párhuzamosan ki kell választani azokat, akiket a bizottságokba jelölünk. Jól meg kell gondolni, hogy ki alkalmas erre az igényes politikai munkára, ki tud közvetlen kapcsolatot teremteni az emberekkel, hogy az önigazgatás lenini értelmezésében érvényt szerezzen a szocialista demokráciának. A polgári bizottságban végzett munka időigényes, nyilvános ellenőrzés alatt van, mindenkitől társadalmi elkötelezettséget és kezdeményezést kíván meg. Ezt a jelölésnél is figyelembe kell venni. Nem szabad megfeledkezni a fiatalokról. A társadalmi fejlődés jelenlegi szakasza új munkamódszereket kíván meg, éppen ezért helyénvaló, hogy az idősebbek tapasztalatai a fiatalok lendületével, tenniakarásával párosuljanak. A kor követelménye ez, és az elmélyültebb, elkötelezettebb munka egyik alapvető feltétele. Ahhoz, hogy a polgári bizottságok a jövőben még hatékonyabban dolgozhassanak a nemzeti bizottságoktól rendszeres szakmai segítséget kell kapniuk és kellő tájékoztatást egy-egy döntésről. Jobban együtt kell működniük a munkakollektívákkal, a Nemzeti Front tömegszervezeteivel és más aktívákkal. Ez a záloga annak, hogy a lakosok egyre nagyobb mértékben vegyék ki részüket a közigazgatásból, és a CSKP XVII. kongresszusa határozatából a nemzeti bizottságokra háruló feladatokat maradéktalanul megvalósítsuk. NÉMETH JÁNOS Az érelmeszesedés Ilii IPM Trnava új lakótelepét a Trnavai Magasépítő Vállalat 01-es üzemének dolgozói építik. Az épületek alagsorában kapnak helyet a garázsok, a földszinten pedig üzleteket, orvosi rendelőket vagy különböző szolgáltatásokat létesítenek. 1988-ig 221 lakás, egy 120 férőhelyes óvoda, 35 gyermek befogadására alkalmas bölcsőde, valamint egy élelmiszerüzlet átadását tervezik. A felső felvételen balról Ignác Hlavatovič, Gabriel Glinda és Jozef Kolenič látható a vasbeton vázszerkezetének készítése közben. Alatta Alexander Bilčík (balra) és Dušan Kovačič az alagútzsalut szerelik. (Štefan Petráš felvétele - ČSTK) Az erek feladata, hogy a vérkeringés részeként a szívből kiinduló vért a szervekhez és a szervekből vissza a szívhez vezessék. Az erek a szívből indulnak (aorta), majd egyre többfelé ágazva (artéria) űrterük mindig kisebb és kisebb lesz, míg végül a hajszálerekben folytatódnak. A hajszálerekben bonyolódik le a szövetek oxigén- és tápanyagcseréje, majd a hajszálerek a vivőerekben folytatódnak, amelyek viszont a szív felé haladva egyre tágabb űrterű- ek lesznek, mind több és több vivóér összefolyásából. Az erek szerkezetüket tekintve változók, szerkezetüket működésük szabja meg. A vérkeringésben nemcsak passzívan vesznek részt, hanem azt rugalmasságukkal és billentyűikkel is elősegítik. Az artériák oxigénnel, a vénák széndioxiddal telt vért szállítanak. Az érelmeszesedés (arterioszk- lerózis) az artériák megbetegedése, mely végeredményben az érfal elmeszesedésével, az erek meg- keményedésével jár. Létrejöhet a nagyereken, így az aortán, a combveróereken és a belső szervek kisebb erein is. A legjelentősebbek ezek közül a szív koszorúereinek, az agyalapi és veseereknek az elmeszesedése. A folyamat kezdeti szakaszában az érfalban zsírnemú anyag, koleszterin rakódik le. Ezek a területek a későbbiek során elmesze- sednek, ezáltal az érfalak keményebbé, törékennyé válnak, és rugalmasságuk elvesztése miatt könnyen elszakadhatnak. Ugyancsak ezeken a területeken az erek beszűkülhetnek, sőt el is záródhatnak, illetve a beszűkült területeken a vér megalvadhat. Ennek következtében az ér vérellátási területéhez tartozó szervek vagy szervrészletek működése romlik. Az elmondottak miatt súlyos érelmeszesedés következtében létrejöhet agyvérzés, agylágyulás, a szív koszorúsereinek elmeszesedése miatt szívkoszorúsér- trombózis és szívinfarktus, különösen a láb ereinek az elmeszesedése következtében létrejöhet érszűkület, amely a folyamat kezdetén járási zavarokat, járáskor fájdalmakat okozhat. Az érelmeszesedés általános következménye lehet a vérnyomás emelkedése, az ún. hypertonia betegség (magasvérnyomás betegség). A magas vérnyomás kialakulásában ilyenkor az érfalak merevsége játszik szerepet, a kialakult magas vérnyomás pedig tovább rontja a helyzetet, mert az érfalakra gyakorolt nagyobb nyomás következtében azok tovább károsodnak. Az érelmeszesedés okára vonatkozóan az orvostudomány számos nézetet ismer. A legelfogadottabb ezek közül a koleszterin anyagcserezavar. Minthogy az érelmeszesedésnél az érfalakra koleszterin rakódik le, a vizsgálatok arra irányultak, hogy egyrészt hogyan lehet megakadályozni a koleszterin kicsapódását, másrészt, hogyan lehet a vér koleszterinszintjét csökkenteni. A kutatások eredményeként leszűrték azt, hogy az állati eredetű zsiradékokban levő telített zsírsavak túlten- gése, illetve a többszörösen telítetlen zsírsavak (növényi olajok) hiánya elősegíti az érelmeszesedés kifejlődését. A fentiek miatt hasznosnak látszik az érelmeszesedés megelőzése céljából a telítetlen zsírokat tartalmazó növényi olajok nagyobb méretű fogyasztása. Másik megfigyelés eredménye, hogy a só elősegíti az érelmezesedés kialakulását és fokozza az ezzel kapcsolatos magas vérnyomást. Az érelmeszesedés kialakulásában feltehetően nagyon fontos szerepet játszik az idegrendszer, a zaklatott életmód, a túlhajszolt nagyvárosi élettempó. Az is tény, hogy a nehéz szellemi munkát végzők között sokkal gyakoribb az érelmeszesedés, mint a fizikai dolgozók között. Mindez a pszichés tényezők fontos szerepére mutat. Az érelmeszesedés tehát nem az öregkorban alakul ki, hanem életkortól függetlenül inkább az életmód, az életkörülmények következtében fejlődik ki, s a civilizáció betegsége. Az érelmeszesedés előidézésében szerepet játszik a táplálék cukortartalma is. Különösen a cukor, cukrászsütemények, édességek formájában való elfogyasztása a vér zsiradékösszetételében olyan változásokat okoz, amelyek kedveznek az érelmeszesedés kifejlődésének. Ugyancsak az érelmeszesedés korai kialakulásához vezethet a túltáplálás, vagyis a szükségleten felüli energiafogyasztás. Mindebből az következik, hogy egészséges, szénhidrátot, zsírt, fehérjét arányos mennyiségben tartalmazó táplálkozással bizonyos fokig lassítani vagy mérsékelni lehet az érelmeszesedés kifejlődését. Ennek a fajta táplálkozásnak a szabályai: együnk kevesebbet (testsúlyunk ne emelkedjék az ideális fölé, tehát ne hízzunk el); cukrot, cukrászsüteményt, tömény édességet csak igen ritkán és keveset fogyasz- szunk; kerüljük a zsíros ételeket; törekedjünk a növényi eredetű zsírok beiktatására táplálkozásunkba (margarin, étolaj). Dr. SZABÓ LÁSZLÓ ÚJ szú 4 1986. VIII. 15
