Új Szó, 1986. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1986-08-12 / 188. szám, kedd

ÚJ szú 5 % 986. VIII. 12. A nyári szünet folyamán a prachaticei erdőgazdaságban az ottani középiskolák több mint 300 diákja és szakmunkástanulója dolgozik. A lányok egy része a szénaszárításban segít. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK) Együtt nyaral a család Egyre többen töltik a szabadságukat a hazai turistaközpontokban Egy állami gazdaság előre lép Jobb lesz a dolgozók szociális helyzete Már évtizedek óta életmódunk szerves része a nyári szabadság, amikor is kipihenhetjük egész évi fáradalmainkat. A munkahelyi el­foglaltság miatt az év folyamán sok esetben csak a hétvégéken találkoznak a családok. Ez a kö­rülmény is szerepet játszik abban, hogy egyre többen családjukkal együtt töltik szabadságukat. Egyre gyakoribb, hogy a házaspár gyer­mekeivel, sőt szüleivel együtt uta­zik. Míg tizenöt évvel ezelőtt a házastársaknak csak nem egész 17 százaléka nyaralt együtt a gyermekekkel, tíz évvel ezelőtt ez az arány már 30 százalék volt, és tavaly már elérte a nyolcvan százalékot. A családi nyaralások leggyako­ribb színhelyei az erdők, a vízpar­tok, a hegyek. Közkedveltek a ke­vésbé igényes elszállásolási lehe­tőségek — a kempingek, a turista­szállók, a vállalati üdülők és a fize- tővendég-szolgálat. Michal Polá­ček, a Bratislavai Idegenforgalmi Kutató Intézet igazgatója ezzel kapcsolatban megjegyezte:- A Bardejovi, Svidniki, Humen­néi, Michalovcei járásban valamint az egész Kelet-csehországi kerü­letben előnyben részesítjük a csa­ládi üdüléshez szükséges létesít­mények fejlesztését. Szlovákiá­ban 660 üdülőfalut jelöltünk ki, amelyek különösen alkalmasak lesznek majd a kisgyermekes csa­ládok üdüléséhez. Ez azonban megköveteli, hogy felépítsük a szükséges létesítményeket, gyermekjátszótereket, az idényjel­legű óvodákat, amelyekben úszni, és lovagolni is tanítanának, meg kell szerveznünk a sporteszközök kölcsönzését, és azt is lehetővé kell tenni, hogy a nehezebb túrára induló szülők gyermekeire nap­közben szakképzett pedagógusok felügyeljenek. Szlovákia természeti viszonyai­nak köszönhetően a turisták para­dicsoma. A turizmus kiépített bázi­sa má?r ma is lehetővé teszi az üdülők számának állandó bővíté­sét. 1985 óta a szálláshelyek további 1600 ággyal gyarapodtak és az éttermekben összesen 8300 székkel áll több a vendégek ren­delkezésére. Több új szolgátatást is bevezettek. így pédául a Dolný Kubín-i járásban a kis turistáknak lehetőségük nyílik, hogy ponilova- kon lovagoljanak, a Gacel autó­kempingben és a Primula üdülő­ben videoprogramokat vetítenek, a Liptovský Trhovec-i autókem­pingben széllovas iskolát létesítet­tek, Kremnicában úszni tanítanak és a termálfürdők az esti órákban is nyitva vannak. Csaknem az összes járásban bevezették a ke­rékpárok és más sporteszközök kölcsönzését. Mindezt az teszi szükségessé, hogy bővíteni kell a hazai turiz­must. Szlovákiában nagyon sok lehetőség közül válogathatnak a nyaralni vágyók. Évente csak­nem 4 és félmillió csehszlovák állampolgár üdül Szlovákiában. Tekintsünk meg néhány statiszti­kai adatot: a cseh országrészek­ből a lakosok nem egész 18 százaléka évente legalább egy­szer Szlovákiába látogat egy rövid idejű vagy hétvégi kirándulás al­kalmából. A szlovákiai lakosoknak 24 százaléka látogat el ilyen célból évente Csehországba. A cseh­országi lakosság 10 százaléka tölti egész szabadságát, vagy an­nak nagyobb részét Szlovákiában. Hasonlő célból a szlovákiai lakos­ság 17 százaléka látogat el Cseh­országba.- A hazai turisták többsége azokat a helyeket részesíti előny­ben, ahol erdők vannak, de ugyanakkor fürdésre is lehetőség nyílik. Ugyancsak sokan érdeklőd­nek a történelmi emlékek és ter­mészetesen a hegyek iránt. Szlo­vákiában a leglátogatottabb a Ma­gas- és az Alacsony-Tátra, a Fát- ra, a Szlovák Paradicsom. Ami a fürdési lehetőségeket illeti - az árvái vízduzzasztó, a zempléni Sírava és a termálfürdők. Sok csehországi turista keresi fel a Nagymegyeri (Čalovo), a Duna- szerdahelyei (Dunajská Streda) termálfürdőt, de a legtöbben a štú- rovóit, amely Csehszlovákig leg­nagyobb termálfürdője. A szlová­kiai turisták legtöbbje Prágába, az Óriáshegységbe látogat, illetve a Nyugat-csehországi fürdőváro­sokba: Karlovy Varyba, Mariánské Láznéba és Františkové Láznéba - mondotta Jozef Lounek, a Brati­slavai Idegenforgalmi Intézet egyik vezetője. - Az utóbbi tizenöt év alatt a hazai turizmus három­szorosára növekedett. És mivel a turizmus során az emberek egymással is ismerkednek, felbe­csülhetetlen jelentőségű folyamat­ról beszélhetünk. ___ Amikor Ján Birčák mérnöktől, az Érsekújvári (Nové Zámky) Já­rási Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatójától a gyengén gazdálko­dó mezőgazdasági vállalatok helyzetéről érdeklődtem, azt mon­dotta, hogy fokozatosan szilárdul­nak és egyre jobb termelési ered­ményeket érnek el. Az egy hely­ben topogás után a Štúrovói Állami Gazdaság is előrelépett, bár még mindig nincsenek teljes mértékben kihasználva a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás adta lehetőségek. Ján Starek mérnök, a 4200 hektáros állami gazdaság igazga­tója egyetértve az értékeléssel hozzáfűzte, hogy a sok nehézség ellenére a 8. ötéves tervidőszak vége felé már az élenjárók közé szeretnének tartozni. A növényter­melésben és az állattenyésztés­ben, valamint a szolgáltató ága­zatban nagyarányú korszerűsítést hajtanak végre. Nagy ráfordítá­sokkal a dolgozók részére jobb élet- és munkakörülményeket te­remtenek. Az igazgató részletesen beszélt az eredményekről és állításait adatokkal támasztotta alá. Az el­múlt évben már 9 millió 500 ezer korona nyereséggel zárták a pénz­ügyi mérleget. Ezzel az ered­ménnyel még elégedetlenek és tovább akarják fokozni a jövedel­mezőség arányát. A másik oldalon minden szakaszon csökkentik ■■a termelési költségeket. Fokozato­san megvalósítják a komplex fej­lesztési programot. A diagnoszti­kai berendezéssel ellátott tízmillió korona értékű műhelyben jó körül­mények között javíthatják a gépe­ket, és gyorsan elvégezhetik kar­bantartásukat. A kőhídgyarmati (Kamenný Most) részlegen 600 férőhelyes istállót építenek a tehe­nek részére. A munkacsoportok a régi istálló berendezéseit kor­szerűsítik. Kicserélik például a nagyhizlalda megrozsdásodott berendezéseit. A sok feladat emlegetése köz­ben többször elmondotta, hogy nehezen lépkednek előre, de az a fontos, hogy haladnak. Az idei év első félévében a tejeladás tervét 103,6, a húseladásét 101,2 százalékra teljesítették. Amíg az 1985-ös év hasonló időszakában a hízómarhák naponta átlagosan csak 480 grammot gyarapodtak, az idei év első félévében már 774 grammot. A nagyhizlaldában pe­dig elérték a darabonkénti 1,10 kilogrammos napi súlygyarapo­dást. Az elmúlt évben az állatte­nyésztési ágazat 2 millió 180 ezer korona hiánnyal zárta a pénzügyi mérleget, az idei év elsó félévében már csak 300 ezer korona hiány­zott a bevételi terv teljesítéséhez. A gabonatermelésben az öntö­zött területeken nagy hozamokat értek el. A štúrovói részlegen a Viginta búza hektárhozama 6,2 tonna volt. Az eredményeken fel­buzdulva öntözik a 450 hektár tarlókeveréket is. Fokozatosan megteremtik az évi két termés feltételeit is. A 80 hektár őszi árpa után június végén rövid tenyészi­dejű szemes kukoricát vetettek. Nagyon jól fejlődik és ha hosszú ősz lesz, akkor még szemet is teremhet. Ellenkező esetben lesi- lózzák. A 230 hektár öntözött lucernát már harmadszor kaszál­ják, és még negyedik termésre is számíthatnak. Štefan Talapka agrármérnök is az öntözésben látja a termelés stabilizálását. Véleménye szerint, ha a kismuzslai (Malá Mužla) részlegen is öntözhetik a szántó- területet, akkor gazdasági méret­ben jóval nagyobb lesz a növé­nyek hektárhozama. Döntő fordu­lat következik be a takarmány- és a gabonatermelésben. Még na­gyobbak lehetnek az eredmények, ha a kidolgozott tervek szerint növelik a föld humusztartalmát. Ennek érdekében két mezei trá­gyatelepet építenek. Farkas Miklós fózootechnikus sokat vár a növénytermesztési ágazattól. Amikor beszélgettünk vele, többször hangoztatta, hogy jó takarmányalap nélkül elképzel­hetetlen az állatok termelékenysé­gének fokozása. Az elmúlt évek­ben kevés tömeg- és abraktakar­mányuk volt. Emiatt legyengült az állatok szervezete, és csökkent termelékenységük. A kismuzslai részlegen a borjak 20 százaléka elhullt. A munkafegyelem sem volt jó, ezen is változtatni kell. A gon­dok, nehézségek ellenére részle­ges^ eredmények születtek az ál­lattenyésztésben. A hízósertések napi átlagos súlygyarapodása júli­usban 55 dekagramm volt. A csenkei (Čenkov) részlegen a hízómarhák átlagos napi súly­gyarapodása több mint 1 kilo­gramm volt. Kocánként 8,62 mala­cot választottak el az első félév­ben. Ezt a szintet tarthatnák, vagy még fokozhatnák is, ha egész évre elegendő takarmányt termelnének a növénytermelési ágazat dolgozói. A földrendezés után egyre ja­vulnak a termelési feltételek a gazdaságban. Ki lehet alakítani olyan nagy táblákat, amelyeken üzemeltethetik a nagy teljesítmé­nyű gépeket. Az anyagi-műszaki feltételek tehát kedvezően alakul­tak. Ezzel szemben még nagyon sok a tennivaló az emberek neve­lése terén. Erről mind a három vezető hosszabb ideig beszélt. Sajnos, a gazdaság dolgozói­nak egy része még mindig nem vállal elég nagy felelősséget a ter­vek teljesítéséért. Rendszertele­nül jár munkába és a rábízott feladatot is csak ímmel-ámmal végzi el. Még mindig vannak olyan csoportok, amelyek fizetés napján keresetük nagyrószét a vendég­lőkben hagyják. Annyi alkoholt fogyasztanak, hogy utána két- három napig nem dolgoznak. Az ilyen munkásoktól az állami gaz­daság fokozatosan megválik. A jö­vőben alaposan megválogatják, hogy kit vegyenek fel az egyes szakaszokra. A sokat ígérő szociális program keretében a 8. ötéves tervidőszak­ban 50 új lakást adnak át a dolgo­zóknak. Ezek egy részét a Őtúro- vói Városi Nemzeti Bizottságtól kapják, más részét a vállalat építi. A jövő évben üzembe helyezik a tágas és korszerű éttermet is, amelyben naponta a tervek szerint 150 ebédet főznek. A valamikor jó hírű állami gaz­daság tehát újra az élenjárók közé akarja felküzdeni magát. Az első eredmények azt bizonyítják, hogy erre napról-napra kialakulnak a jó feltételek. Az igényesebb ágaza­tok élére főiskolát végzett kádere­ket vesznek fel. A jövő vezetőit az állami gazdaság fiataljaiból vá­lasztják ki és küldik közép- vagy főiskolára. Úgy gondolják, hogy azok, akik itt dolgoztak vagy csa­ládtagjaik is az állami gazdaság jövedelméből éltek, nagy felelős­séget éreznek majd a gazdaság fellendítéséért. BALLA JÓZSEF A SZOVJET SAJTÓBÓL Hogyan lehetne javítani az SZKP történetének az oktatását d Az ötéves felsőfokú képzés során 11 jónéhány tantárggyal kell megismer- ,i kedniük a hallgatóknak, egy azonban | mindig megtalálható köztük: a marxiz- I mus-leninizmus - írja a moszkvai Prav- '' da idei 189. számában A. Zaveljov és N. Maszlov. Megemlítik, hogy oktatóik kö- •' zül a diákok elsőként a Szovjetunió \ i Kommunista Pártjának a történetét elő­adókkal találkoznak. A párttörténet a di- ], alektikus és történelmi materializmus- ' sál, a politikai gazdaságtannal és a tu- |! dományos kommunizmussal együtt fontos helyet foglal el az eszmei felké- szítésben, s minden fiatal szakem- r bernek meg kell vele ismerkednie tanul- | mányai során. A mennyiséget általában nem lehet a minő­ség javításával arányosan növelni. A szerzők, felismerve ezt, cikkükben - saját megfogalma­zásuk szerint -, lázadó gondolatot“ vetnek fel: csökkenteni lehetne az SZKP történetének a tárgyalására szánt órák számát. Egy feltétel­lel: hogy tényleg korszerű szakkönyvek ké­szülnek, amelyeknek a szerzői tekintettel lesznek a főiskolákon, egyetemeken folyó oktatás specifikus követelményeire, a párttör­ténetet minden fontosabb belső összefüggé­sével együtt tárgyalják, s tekintettel lesznek a marxizmus-leninizmus klasszikusainak azokra a műveire is, amelyek leleplezik a párt által megtett történelmi úttal kapcsolatos hamisításokat. Ilyen tankönyv írására a szer­zők véleménye szerint pályázatot kellene hirdetni. Ezáltal a munkába vidéki főiskolák oktatói is bekapcsolódnának. A pályázat annál inkább aktuális, mivel korábban - más társa­dalomtudományi ágazatoktól eltérően - a Szovjetunió Kommunista Pártjának törté­netét tárgyaló tankönyvre még nem írtak ki pályázatot - hangsúlyozza a Pravdában meg­jelent cikk. A szerzők kritikusan rámutatnak arra is, hogy mindeddig nem jelentek meg a már elkészült új párttörténeti tankönyvek és oktatá­si segédeszközök, és új tanterveket sem hagytak jóvá. Ezenkívül alacsony szintű az egyetemi-főiskolai párttörténeti tanszékek és részlegek oktatóinak a Szovjetunió felsőokta­tási intézményekben folyó továbbképzése. A párttörténet oktatási szintjének a felsőokta­tási intézményekben való emelésére1, irányuló erőfeszítések sikeréhez elengedhetetlen a szemináriumok előkészítésére és irányításá­ra fordított figyelem növelése. Mi a legszem­betűnőbb hiányosság ezen a téren a szerzők szerint? Az esetek többségében az elavult, sablonos kérdés-felelet forma és a szőrszál- hasogatás. Márpedig az olyan szemináriumo­kon, ahol igazi eszmecserét lehet kibontakoz­tatni, kialakul a marxizmus-leninizmus alkotó gyakorlati alkalmazására való képesség. Az oktatás átszervezését a jelenlegi párttörténet- oktatási program nem segíti elő - állapítja meg a Pravda. A gyakorlat ezenkívül azt mutatja, hogy a diákoknak csupán a kétharmada kapcsolódik be a képzés keretén kívül esó különféle tevékenységekbe. Mit javasolnak a szerzők? Úgy gondolják, hogy ideje már revideálni az SZKP törtéhete oktatásának a programját és kibővíteni téma­körét. Eközben a fő figyelmet a marxizmus-le­ninizmus gyakorlati alkalmazására - amely szerves kapcsolatban áll a forradalmi harc gyakorlatával, az SZKP alkotó tevékenységé­vel, valamint a forradalmi világfolyamat továb­bi alakulásával - kell fordítani. Nem támogat­ják azt a javaslatot, hogy vonják össze a speciális - SZKP-történeti, filozófiai és tudományos kommunizmus - tanszékeket. Egy kérdésben azonban nem lehet vita: a társadalomtudományok oktatási színvonalá­nak az emelése terén nagyon sok függ, talán a legtöbb az oktató felkészültségétől és pedagógusi képességeitől. Ezen a téren az utóbbi években is tapasztalhatók voltak bizo­nyos fogyatékosságok, például egyes előa­dás- vagy szakdolgozattémák aktualitásával kapcsolatos elképzeléseket illetően. Időszerű­eknek csupán azokat kezdték tartani, amelyek egyes közelmúltbeli eseményekkel - sót esetenként olyanokkal, amelyek még le sem zárultak - álltak időbeli összefüggésben. A fiatal szakemberek jelentős része, sőt néha túlnyomó többsége ezek kutatásával foglalko­zott. Következményeképpen ma nagyon ke­vés olyan szakember van, akinek a leninista párt születése és a szocialista forradalom győzelméért folytatott harca a szakterülete. A munkásmozgalom hősi történetének kivétel nélkül minden időszaka, minden év, amely az új típusú párt megalapításához vezetett, fon­tos tanulságokkal szolgál - hangsúlyozza a Pravda. Az SZKP története nem „letűnt, dicső múlt“, hanem a mindenkori kommunis­ták életének és gondolkodásának elválasztha­tatlan része. Zaveljov és Maszlov még egy fontos tényezőre hívja fel a figyelmet cikkében az SZKP történetének oktatásával kapcsolatban. A történeti hűség a történészek kötelességévé teszi, hogy a párt életében előfordult negatív jelenségekről is szóljanak: a személyi kultusz­ról, szubjektivizmusról és voluntarizmusról, valamint az olyan törekvésekről, amelyek a javulást lehetőleg a dolgokon való változta­tás nélkül voltak hivatva előidézni. Az utóbbi­ak, mint ismeretes, a hetvenes években és a nyolcvanas évek elején az ország társadalmi és gazdasági fejlődésében negatív folyamatok­hoz vezettek. Az említett kérdések nyílt tárgyalása elengedhetetlen: a Szovjetunió Kommunista Pártja hasznosítja a múlt tanulsá­gait, hogy - mint az SZKP Központi Bizottsá­gának a XXVII. kongresszuson előterjesztett politikai beszámolójában elhangzott ,,a jövőre vonatkozó döntés minél pontosabb legyen és minél nagyobb felelősségérzettel történjék, s a konkrét tettek céltudatosabbak és hatéko­nyabbak legyenek“. .

Next

/
Thumbnails
Contents