Új Szó, 1986. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1986-08-11 / 187. szám, hétfő

VILÁG PROLETA SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA HÉTFŐ 1986. augusztus 11. XXXIX. évfolyam 187. szám Ára 50 fillér ÁRAK ÉS ÉRDEKEK Életfeltételeink elkerülhetetlen változásai célszerű és rugal­mas alkalmazkodást követelnek meg a gazdasági irányítás minden szintjén, az anyagi javak termelésének és felhasználásá­nak minden szakaszán, valamint társadalmi vonatkozásban is, aminek nem utolsósorban az objektiven ható körülmények megértésében, s az új feltételekhez való cselekvő viszonyulás­ban kell megnyilvánulnia. A 8. ötéves tervidőszakban főleg azt az alapvető összefüggést kell szem előtt tartanunk, hogy a források és a szükségletek közti feszültségeket csak úgy tudjuk csökkenteni, s a nemzeti jövedelem előirányzott dinamikus növekedését csak úgy tudjuk elérni, ha az eddiginél gyorsabb haladást érünk el a népgazda­ság intenzív fejlesztésében. Erről az alapvető összefüggésről van szó akkor is, amikor külgazdasági viszonylatban azt hangsúlyozzuk, hogy csak korszerű, csúcsszínvonalú, verseny­képes termékekkel vehetünk részt a nemzetközi kereskedelem­ben és munkamegosztásban, s akkor is, amikor a növekvő hazai fogyasztási igények kielégítéséről, vagy a gazdaságosabb, hatékonyabb beruházások szükségességéről beszélünk. Nem véletlen tehát, hogy az intenzifikálás az utóbbi évek egyik leggyakrabban használt fogalmává, gazdasági és társa­dalmi fejlődésünk kulcsszavává vált, hiszen összevont módon fejezi ki azokat az utakat és módszereket, amelyek a gazdasági növekedés új feltételeihez és követelményeihez igazodnak. Az intenzifikálás célja elsősorban az, hogy minél kevesebb költséggel, a nyers- és az alapanyagok, az energia, a tüzelő­anyagok és az élő munka minél gazdaságosabb felhasználásá­val a lehető legnagyobb használati értéket hozzuk létre. A dolog lényegéből következik, hogy az intezifikálás alapvető tényezője a tudományos-múszaki haladás, amely különböző szinteken és formákban érvényesülhet, a legújabb tudományos felfedezések gyakorlati hasznosításától kezdve az ésszerű brigádok alkotó tevékenységén át, egészen a termelés egyes részletkérdéseire vonatkozó újítási javaslatokig. Mindez egyúttal olcsóbbá is teszi a termelést, aminek az előállított termékek nagykereskedelmi árában is vissza kell tükröződnie. Ha figyelembe vesszük az intenzifikálás említett céljait és feltételezett eredményeit, főleg a termékegységre számított fajlagos anyag- és energiafogyasztás előirányzott csökkentését, ebből szükségszerűen következik, hogy az irányítási rendszer további tökéletesítésének egyik alapvetően fontos területét a nagykereskedelmi árrendszernek, az árszabá­lyozásnak kell képeznie. Bonyolult és rendkívül igényes feladatról van szó, hiszen az árak kérdése önmagában is nagyon összetett - figyelembe véve az ár különböző funkcióit, s azt a tényt, hogy ezen a területen nyilvánulnak meg a legkifejezőbben a társadalmi és a csoport- érdekek. Erre a körülményre a CSKP XVII. kongresszusán elhangzott politikai beszámoló is rámutatott: „Az ármechaniz­musnak ösztönöznie kell a termelést a gyorsabb innovációkra, a választék jó minőségű és keresett árucikkekkel való kibővíté­sére minden árfekvésben. Nem tűrhetjük azonban el, hogy az innováció ürügye alatt régi termékek magasabb árakon kerülje­nek a piacra, s az olcsó, sokak számára hozzáférhető termékek fokozatosan eltűnjenek.“ A 8. ötéves tervidőszak feladataival kapcsolatban a CSKP KB 16. ülése azt a feladatot tűzte a Szövetségi Árhivatal elé, hogy a funkcionális központi szervekkel együttműködve tegyen intézkedéseket a nagykereskedelmi árak fokozatos ésszerűsíté­sére. E feladat teljesítése lényegében a nagykereskedelmi árak megkülönböztetett csökkentését jelenti, s az új árak 1988. január elsejével lépnek érvénybe. A nagykereskedelmi árak előirányzott csökkentése lényeges változásokhoz vezet a vállalatok belső gazdálkodásában. Arról van szó, hogy az árak pontosabban tükrözzék az értékalkotó folyamatban való részvétel mértékét, s ezáltal jobban betölthes­sék gazdasági szabályozó és ösztönző szerepüket. Vállalati vonatkozásban a termelési folyamatok innoválása, anyag- és energiaigényességének csökkentése mellett fóleg az indokolat­lan rezsiköltségek és az egyéb forrásokból (nyereség, vállalati alapok) fedezhető társadalmi kiadások kizárása jön számításba, hogy ezek ne terheljék a termelői árakat. A nagykereskedelmi árrendezés hatással lesz az állóalapokkal való gazdálkodásra is, olyan értelemben, hogy a nem használt, vagy csekély mértékben hasznosított állóeszközök leírásai úgyszintén ne terheljék a termelői árakat. Idejében rendet kell teremteni tehát az állóalapokkal való gazdálkodásban, elsősorban az elavult gépek és berendezések gyorsabb kiselejtezésével. A nagykereskedelmi árak objektivizálása a feldolgozó ágaza­tok számára olcsóbbá teszi a műszaki haladást feltételező kohászati és vegyipari anyagokat, a gépeket és a berendezése­ket, annak ellenére, hogy az energetikai szén, a villamos energia és a fűtőolajak ára az előirányzott évi 2 százalékos mértékben növekedni fog. A fajlagos tüzelőanyag- és energiamegtakarítás előirányzott évi mértéke azonban 2,9 százalékos, a különbözet- böl tehát reális árszínvonal-csökkentésre lehet számítani. Az előirányzott intézkedések végrehajtása szorosabb össze­függést alakit ki a világpiaci, a nagykereskedelmi és a kiskeres­kedelmi árak között, ami egyrészt elősegíti a külgazdasági feltételekhez való rugalmasabb alkalmazkodást és a kiviteli feladatok jövedelmező teljesítését, másrészt pedig kedvező hatást gyakorol a belkereskedelmi forgalomra, a fogyasztói áruellátásra. Az árrendezés arra is irányul, hogy ne az új, korszerű termékek ára növekedjék, hanem az elavult termékeké csökkenjen, s ilyen értelemben váljék előnyössé a korszerű, kiváló minőségű termékek gyártása a vállalatok számára. MAKRAI MIKLÓS Bányászaink helytállása üdvözlő távirat A lemaradások mielőbbi pótlására törekednek • Szombaton nyújtott műszakokban 459 tonna szenet fejtettek a Dolina Bánya tárnáiban (Tudósítónktól) - A Prievidzai Szén- és Lignitbányák helyi, handlovái, hodoníni, nagykürtösi (Veľký Krtíš) és novákyi vállalatá­nak dolgozóitól idén január elsejé­től július végéig több mint 4 340 000 tonna tüzelőanyagot kapott a népgazdaság. Ezzel a bányászok 100,25 százalékra teljesítették a jövesztés tervét. A legjobb eredményeket Hodonín- ban és a prievidzai Cígeľ Bányá­ban érték el, ahol terven felül 26 000 tonna lignitet, illetve 14 673 tonna barnaszenet hoztak felszínre a csillék. Viszont a hand­lovái medencében a rendkívül kedvezőtlen bányászati és hidro­geológiai feltételek miatt 86 000, Novákyban pedig 6000 tonnás volt a lemaradás.- Az első félév szénfejtési sike­rei után júliusban és augusztus eddigi napjaiban nagyon megne­hezült a bányászmunka - pana­szolta a vezérigazgatóságon Vladimír Jusko termelési előadó. - Több tárnában vízbetörések, valamint gyakori kózetrengések akadályozzák a tervteljesítést. A lemaradások mielőbbi pótlására rendkívüli műszakokat szervezünk a hétvégeken, hiszen csupán a novákyi hőerőművek idei áram- termeléséhez, több jelentős kö­zép-szlovákiai ipari vállalat téli tüzelőanyag-készleteinek felhal­mozásához és a lakossági igé­nyek kielégítéséhez még össze­sen több mint 3 000 000 tonna szénre van szükség. Szombaton ós vasárnap egyet­len termelő vállalatban sem pihen­tek a bányászok. A nagykürtösi Dolina Bánya dolgozói közül teg­napelőtt 426-an ereszkedtek le a tárnákba, nyújtott műszakokban dolgoznak, hogy a tervteljesítés­hez hiányzó szénmennyiség csök­kenjen.- Augusztus első hét napja alatt 4 416 tonna lemaradás keletkezett nálunk, mert a lll-as számú rész­legen a rossz geológiai feltételek és egyéb nehézségek következté­ben nem sikerült határidőn belül befejezni a fejtéshez szükséges előkészületeket. Ugyanakkor ter­melési kiesések keletkeztek egy öt éve működő, szénben már igen szegény tárnában is - tájékozta­tott tegnap délután Štefan Lehotai mérnök, a bánya ügyeletes disz­pécsere. - Ezt követően pénteken közel 200 tonnával túlteljesítettük a napi tervet, majd szombaton 459 tonna szenet fejtettünk, és hét méter hosszú bányafolyosót haj­tottunk. így 3800 tonnára csökkent a lemaradásunk, amelynek bepót- lására újabb erőfeszítéseket te­szünk a következő napokban. A Dolina Bánya külszíni részle­gein szintén serény munkával telt el a hétvége. Szombaton reggel ugyan gondokat okozott a teher­vagonok hiánya, estig mégis í 241,1 tonna tüzelőanyagot indí­tottak útnak a Zemianské Kosto- ľany-i hőerőműbe. Vasárnap, amikor a bányában csak a gépkarbantartók és javítók dolgoztak, a teherpályaudvaron további 2000 tonna szén került az erómüvi vagonokba. Ezenkívül több mint 470 tonna osztályozott szenet a losonci (Lučenec) tüzelő­anyagárusító telepre szállítottak a Dolina Bányából. ^ (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Leon Febres Cordernek, az Ecuadori Köztár­saság elnökének országa nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból távi­ratot küldött Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter Ed­gar Terán Terán ecuadori külügy­miniszternek. Kitüntetés (ČSTK) - A köztársasági elnök politikai elkötelezettségéért, az antifa­siszta ellenállásban való aktív részvé­teléért és sokéves áldozatos munkájá­ért a Győzelmes Február Érdemrend­del tüntette ki 80. születésnapja alkal­mából a partizánskéi Ondrej Kramárt. A magas állami kitüntetést Štefan Mihálik, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság titkára adta át a jubi­lánsnak. Radzsiv Gandhi rövid látogatása (ČSTK) - Radzsiv Gandhi in­diai kormányfő útban Mexikóból hazafelé tegnap délután rövid lá­togatásra megszakította útját Prá­gában. A Ruzyné-i repülőtéren a be­cses vendéget Ľubomír štrou­gal, csehszlovák kormányfő üdvö­zölte. Emlékünnepség Nagaszakiban A japán kormányfő ragaszkodik a „csillagháborús* programban való részvételhez (ČSTK) - Nagaszakiban szom­baton több mint 20 ezer japán és száz külföldi vendég a Békepark­ban kegyelettel adózott 70 ezer ember emlékének, akik 41 évvel ezelőtt az amerikai atombombá­zás áldozataivá lettek. Pontosan 11 óra 2 perckor a városban megszólaltak a sziré­nák és a harangok, emlékeztetve a borzalmas eseményre. Moto- dzsima Hitosi, Nagaszaki polgár- mestere és még két túlélő az emlékműnél az atombomba áldo­zatainak névsorát további 620 ember nevével egészítette ki, akik az elmúlt évben haltak meg az atomtámadás következményei folytán. Az utóbbi negyven évben fokozatosan további 72 808 em­ber vesztette így életét. Nakaszone Jaszuhiro minisz­terelnök ós Kuranari Tadasi kül­ügyminiszter jelenlétében Naga­szaki polgármestere felszólította a világ közvéleményét, tegyen meg mindent azért, hogy Naga­szaki legyen az utolsó város, amelyet földdel tett egyenlővé az atombomba. Felszólította a japán miniszterelnököt, őrizze meg Ja­pán atomfegyver-mentes statútu­mát és az ország járuljon hozzá a leszereléshez. Nakaszone beszédében azt bi- (Folytatás a 2. oldalon) Véget ért a 30. nemzetközi Rysy-túra FIATALJAINK KÉSZEK HOZZÁJÁRULNI A BÉKE MEGŐRZÉSÉHEZ (ČSTK) - Véget ért a 30. nemzetközi Rysy-túra, amelyet a nemzetközi békeév jegyében rendeztek meg. A harmadik napon a vendéglátó Kelet-szlovákiai ke­rület fiataljai - több mint ezren - hódították meg a 2499 méter (ČSTK felvétele) magas—tátrai csúcsot, amelyet 1913-ban lengyel oldalról Vlagyi­mir lljics Lenin is megmászott. A jubileumi Rysy-túra tartalmi és eszmei szempontból is kötődött az előbbiekhez. Jellemző volt, hogy a fiatalok a beszélgetéseken, a sportversenyeken és a munka­feladatok teljesítésében aktívab­bak voltak, mint korábban. A túra történetébe örökre beírták nevüket a Nyugat-csehországi kerület SZISZ tagjai, akik felhívással for­dultak a fiatalokhoz: vállaljanak védnökséget a magas - tátrai turis­taösvények tisztasága felett. Ez biztosítja, hogy egész éven át gondoskodni fognak a kerületi SZISZ-szervezetek a Magas-Tát- ráról. Az idei Rysy-túra megerősí­tette, hogy a résztvevők szüntelen művelődéssel és becsületes mun­kával készek hozzájárulni a világ­béke megszilárdításához és meg­őrzéséhez. Ezt a békefelhívás aláírásával és a jelképes 2499 méteres futóversenyen való töme­ges részvétellel is kifejezték. Inter­nacionalista érzelmüket nyilvání­tották ki a szolidaritási bazár létesítésével is, amelynek bevéte­lét a szolidaritási alapra folyósítot­ták A Tátrából azzal az elhatáro­zással távoztak a fiúk és a lányok: mindent megtesznek azért, hogy aktivitásukkal kiérdemeljék a 31. Rysy-túrán való részvételt.

Next

/
Thumbnails
Contents