Új Szó, 1986. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1986-08-08 / 185. szám, péntek

Aranyat papírért... Aligha akad valaki a gazdasági életben kevésbé eligazodni tudó újságolvasók között is, akik ezen a címen megütköznek. Ugyanis tudják, hogy a papír egyre drá­gább, s akinek szüksége van rá, a világpiacon nem habozik arany­nyal sem fizetni érte. Nekem mégis egy pillanatra bizarrnak tűnt, amikor immár lassan másfél hónapja, az Incheba aranyérmei kiosztásának napján, egy papír­ipari termék néhány kis tekercse mellett megláttam a vegyipari vá­sár nagydíjának tanúsításaként a díszes aranypla­kettet. Röviddel ez­után azonban meg­tudtam, hogy az a papír nem akármi­lyen papír, sót egye­dülálló módon ké­szül, tulajdonságaira is ugyanez a jelzó a találó. Jaroslav Jaho­da, az IRAPA, azaz a Papír- és Cellu­lózipari Kísérleti In­tézet igazgatója tá­jékoztatott aprólé­kos jellemzőiről en­nek a papírnak, amelyet az intézet gyakorlati munkahe­lyén, a Litomeŕicei járásban lévő Őtétí községben gyártottak, (gy arról is, hogy az egy mikronnál vékonyabb mikro- szálakból készített papír hőszige­telési tulajdonságait kifejezetten a szuper jelzővel lehet csak illetni. Általa ugyanis mínusz 190 Celsius fokon is tárolhatók és szállíthatók a cseppfolyósított gázok. Persze, különleges, erre a célra szolgáló edényekben. Tovább fokozta ér­deklődésemet az a tény, hogy ezeket a nagy kivitelezési pontos­ságot igénylő konténereket sem valamelyik nagymúltú ismert hazai cég gyártja, hanem a Prága mel­letti Ríčany község gépállomása. Jelenleg évente háromezer dara­bot gyártanak belőle. Ilyenkor a kérdés is mindig fölmerül, hogy mi egy-egy termék - ha már nagydíjas - gyakorlati haszna? Nos, az igazgatóhelyet­tes szavai szerint hasznát felmérni egyelőre szinte lehetetlen, hiszen a biológia korszerű ágazataiban szándékozzák elsősorban hasz­nosítani, tekintve alkalmasságát a biológiai preparátumok tartósítá­Az aranyérmes termék egy tekercse a vásá­ron (Gyökeres György felvétele) sára. Ebben a tekintetben a KGST-országok viszonylatában is komoly érdeklődésre lehet szá­mítani. Az elsó jelentős szállítási megállapodásokat Kubával kötöt­ték a külkereskedelmi szakem­berek. Mindez természetesen már a papír alkalmazott formájára, a Dewaro-féle edényekre vonat­kozik. A papír rendkívül jó hőszi­getelő tulajdonságainak köszön­hetően jelentős térfogatmegtaka­rítást biztosít. Minimális a légköri nedvességfelvétele, alufóliával párosítva az edény falai között minimális térfogat mellett érhető el segítségével az említett alacsony hőmérsékleten történő tárolás. Sőt, ez teszi lehetővé a minikonté­nerek gépi sorozatgyártását is. A termék újdonsága még, hogy ilyen célokra egészen újszerű a felhasználás ténye is. A nyugati országokban eddig használtak ugyan hasonló célokra üvegszö­vetet, de annak élettartama arány­lag rövid volt e mikroüvegszálból készülő papíréval szemben. Mindenképpen a hazai szak­embereket dicséri, hogy Európá­ban nincsen párja, vagy - ha úgy tetszik - olyan gyártó, aki konku­rálhatna a Štétíi IRAPA terméké­vel. Igy nemcsak exportpótló eré­nyei jelentősek, hanem önmagá­ban az a tény, hogy általa meg­szűnik az amerikai embargó jelen­tősége, hiszen a szóban forgó Dewaro-féle edényeket az egész világon alig néhány cég gyártotta eddig is. így az exportkilátások is jelentősek, bár az üvegszálból készülő papír nagyobb kapacitá­sok hiányában egyelőre behatá­rolja ezeket a lehetőségeket. Még említésre méltó, hogy az újdonságként bemutatott termék rövid idő alatt jutott el a laborató­riumból a sorozatgyártás állapotá­ba. A fejlesztési program feladatait 1983-ban kezdték megvalósítani, a következő esztendőben a gyár­tási lehetőségeket már a próba­üzem szintjén kísérletezték, tavaly pedig beindult a mikroüvegszálból készülő papír gyártása, és szóban forgó gyakorlati alkalmazása is. Tiszteletreméltó gyorsaság a korábbi gyakorlattal szemben a kutatás-alkalmazás-gyártás láncolatában. Aranyérem lett a ju­talma. -MéJ­A szakma ,,ízlelgetése“ A nyarat a legtöbben azért várjuk, mert ilyenkor vesszük ki évi szabadságunkat, s izgulunk, vajon az időjárás lehetővé teszi-e a für­dést, a kirándulásokat a szabad természetbe, az elképzelt kelle­mes pihenést. Az iskolájukat ép­pen elvégzett fiatalok viszont azért várják érthető szorongással, hogy vajon milyen lesz elsó munkahe­lyük, a kollektíva, melynek tagjaivá válnak, a rájuk váró mindennapi munka. Az iskolából kikerült leg­több fiatal már dolgozik, vagy ezekben a napokban áll munkába. Jarmila Matušková a nagykür- tösi (Veľký KrtľS) Dolina Szálló vendéglőjében vágott neki a ,,nagy útnak“.- Azért éppen itt - mondja —, mert idevalósi vagyok, s korábban már voltam itt gyakorlaton. A szer­ződésem is három évre a Nagy­kürtösi Vendéglátóipari Vállalat­hoz köt. Rimaszombatban (Rimavská Sobota) tanulta ki a pincérszak­mát. A négyéves iskola érettségi­vel végződött. Mind az öt érettségi tantárgyból kitűnő osztályzatot ért el. Ezek: a szlovák és az orosz nyelv, a matematika, a közgazda­ságtan és a szakmai gyakorlat. Az utóbbi az ő esetében azért is könnyen ment, mert már tanuló­Kiállítás Bratislavában (ČSTK) - A kínai illusztráció és a könyv címmel tegnap Brati­slavában a Szlovák Nemzeti Mú­zeumban kiállítás nyílt a csehszlo­vák-kínai kulturális megállapodás keretében. A megnyitón jelen volt Rudolf Jurík, az SZLKP KB osztályvezetője, valamint kulturá­lis életünk más jeles képviselői. Ott volt Liu Jun-csiang, a Kínai Népköztársaság csehszlovákiai nagykövetségének első titkára. A kiállításon látható illusztrációk és könyvek a kínai mesék, mon­dák, legendák világát, de ugyan­akkor a mai Kína egzotikus kör­nyezetét tárja a látogató elé. A kiállítás érdekességei közé tartoznak a humoros könyvjátékok és a leporellók. Az érdeklődők augusztus 29-ig tekinthetik meg a kiállítást. évei alatt pincérversenyekre járt. Igaz, egyéb versenyekre is, pl. a versmondók Puskin-emiékver- senyére, ahol a kerületi fordulóban is helytállt. Internátusbán lakott, s szívesen bekapcsolódott a leg­különbözőbb rendezvényekbe. Futóversenyeken is szerepelt. A futást még mindig folytatja. A sportoláson kívül olvasni szeret.- Milyennek találom a munká­mat? - ismétli meg a kérdésemet. - Igen érdekesnek. Emberekkel dolgozom, s ahány annyi féle. Van, aki kedves, szót vált a pin­cérrel, van, aki hallgatag, vagy éppen a hibákat keresi. Szóvá teszi például, miért nem kapható valami, ami az étlapon fel van tüntetve. Olyanok is akadnak, akik dicsérnek bennünket. Én meg­szoktam az igényes munkát, mivel már a tanulóéveim alatt is másod- osztályú vendéglőbe jártam gya­korlatra.- Kellemetlen meglepetésben még nem volt része?- De igen - válaszolja. - Éppen ma egy vendégünk fizetés nélkül távozott. A társa is meg akart lépni, de észrevettem és utána eredtem. Ittas volt. Alkoholt nem is szolgáltam volna fel neki. Kirántott sajtott fogyasztott. Fizetni nem tudott, mert nem volt pénze. Itt­hagyta a személyi igazolványát. Este azt adom le a pénz helyett. Azt ígérte, eljön és kiváltja. Az ilyen kellemetlenségek elle­nére is tetszik neki a munkája. Délelőtt tíztől huszonkét óráig dol­gozik. Két nap munka után mindig két szabad napja van. Egy-egy műszakban hét pincér teljesít szolgálatot. Tapasztalt kollégái szívesen fogadták. Készségesen ellátják tanácsokkal. A szocialista munkabrigád tagjai is hívták már a kollektívájukba. Tagja lesz a vál­lalatnál a SZISZ, a Honvédelmi Szövetség és a Csehszlovák -Szovjet Baráti Szövetség szerve­zetének. Elnézem ügyes mozgását, amint kiszolgálja a vendégeket, akik aligha gondolják, hogy amíg ők az ételt, ez a fiatal a szakmáját „ízlelgeti“. FÜLÖP,mre A has tompa sérülései A has tompa sérülései napja­inkban aránylag gyakran fordulnak elő. Ez kétségtelenül összefügg a sport térhódításával ós a közle­kedés gyors fejlődésével. A has összes sérüléseinek mintegy 80 százalékát teszik ki, csak 20 százalékot képeznek a nyílt sérü­lések. Mit is jelöl a „has tompa sérülése“ szókapcsolat? Olyan hasi sérülést, amelynél csupán a hasüreg szervei károsodnak, de a hasfalon sem nyílt seb, sem egyéb elváltozás nem állapítható meg. Ezek a sérülések legtöbb­ször hirtelen, rövid ideig tartó összenyomás, rázkódás, roncso­lás (pl. rúgás, ütés, esés, közleke­dési baleset, ütközés) következté­ben keletkeznek. Következéskép­pen megsérülhetnek a hasüreg­ben elhelyezkedő úgynevezett pa- renchimatikus szervek (olyan szervek, melyek parenchimasej- tekból - vékony falú, plazmatartal­mú sejtek, melyek között kisebb­nagyobb sejtközötti járatok is van­nak - épülnek fel: máj, lép, hasnyálmirigy), vagy üreges szer­vek (gyomor, vékony- és vastag­bél, epeutak). A parenchimatikus szervek sé­rülését nagyon gyakran a hasü­regbe való bevérzés kíséri. Nagy­fokú vérveszteség esetén a baj okának megállapítása nem okoz nagy gondot: a beteg fáradt, álmos, szomjúságra panaszkodik, a légzés és érverés felgyorsul, a vérnyomás alacsony. A hasfal tapintása a sérült szerv felett nem túl erős fájdalmat vált ki. Amennyi­ben a bevérzés kisebb mértékű, úgy a tünetek is jóval enyhébbek, csak lassan, fokozatosan fejlőd­nek ki. Különösen veszélyes a lép úgy­nevezett kétütemű vérzése. A lép - mint mondottuk - parenchimati­kus szerv, amely egy kötőszövet­ből felépülő tokban helyezkedik el. Balesetkor a sérült lépszövetből Nagy árat fizetünk... Tavaly Szlovákiában naponta átlag 13 547 személy volt munkaképtelen baleset miatt. Ez a szám nem foglalja magában az üzemi baleseteket, olyan sérülésekről van tehát szó, amelyeket munkaidőn kívül, otthonainkban, az utakon, sportpályákon, kertünkben szenvedünk el. Míg az üzemi balesetek aránya kedvezően alakul, a többié - nevezzük őket otthoni baleseteknek - évről évre nő. Talán ügyetlenebbek lettünk? Vagy felelőtlenebbek, könnyelműbbek? Nem egyszerű választ adni ezekre a kérdésekre, de a kormány nem üzemi balesetekkel foglalkozó bizottságának felmérése alapján aránylag világos képet alkothatunk lega­lább arról, hol történik a legtöbb ilyen baleset. Az első helyen az utak, gyalogjárók, közterületek állnak. Ezeket a sportpá­lyák, üdülök, majd a háztartások követik. Sokan szenvednek sérülést a magánépítkezéseken, és a házilag végzett javítások és iparosmunkák során. A veszélyforrásokat tehát ismerjük, ám minden jel arra mutat, nemigen okulunk a meg­döbbentő tényekből, adatokból. Vegyük például a közutakat. Ha eltekintünk a közlekedési balesetektől a legritkább eset, hogy a sima, hibátlan felületű gyalogjárón törnénk el a lábunkat. Sokkal nagyobb veszélyt jelentenek az útfelület egyenetlenségei, a sokszor indokolat­lanul feltúrt utak, nem is beszélve a téli síkosságról. Szívesen hivatkoznak egyesek a gyalogosok figyelmetlenségére, de a felelősség a legtöbb ilyen sérülés esetében a házkezelősé- geket, a nemzeti bizottságokat terheli, vagyis azokat, akik nem tartják rendben, tisztán a járdákat, nem követelik meg, hogy az utat feltúró szervezet a munka elvégzése után az útburkolatot is hozza rendbe. Elgondolkodtató, hogy míg az orvosok gyengülő erőnlé­tünkre hivatkozva egyre gyakrabban figyelmeztetnek a rend­szeres testedzés fontosságára, évről évre többen szenved­nek egészségkárosodást éppen sportolás közben. Ennek rendszerint az az oka, hogy túlbecsüljük képességeinket, de sok baj elkerülhető lenne, ha nagyobb figyelmet fordítanának a sípályák és általában a sportlétesítmények karbantartására, ha a fürdőhelyeken szigorúbban megtartanák a biztonsági szabályokat. Háztartásainkban, a kiskertekben, a magánépítkezéseken sérülések forrása lehet az elhasználódott gép, berendezés, vagy vezeték, az üzemeltetési előírások figyelmen kívül hagyása, vagy egyszerűen az, hogy általában mindenhez értőknek tartjuk magunkat. Fúrunk, faragunk, mázolunk, fűrészelünk, gépeket barkácsolunk, egyszóval mindenre vállalkozunk. Nem marasztalhatjuk el egyértelműen ezt a hajlandóságunkat, de hogy közben nem törődünk testi épségünkkel, azt már el kell ítélnünk. Persze, szerepet játszanak ebben a lakossági szolgáltatások hiányosságai is, hiszen nemegyszer azért kontárkodunk, mert a javítást egy üzem sem vállalja, vagy ha igen, túl hosszú határidővel. Tudjuk, nem kerülhető el minden baleset. De már az is nagy eredmény lenne, ha megállítanánk az otthoni balesetek emelkedő tendenciáját. Nem csekély növekedésről van szó, tíz év alatt csaknem 30 százalékkal nőtt a gyakoriságuk. Amint mondottuk, nagy részükben szerepet játszik könnyel­műségünk, a legtöbbször a figyelmetlenség, a meggondolat­lanság, a veszély lehetőségének fel nem mérése - tehát az ember a baleset okozója. A helyzet javulása mindenekelőtt tőlünk függ. Milyen sokszor okoz például bajt az, hogy az életünket megkönnyítő gépeket, berendezéseket nem tartjuk megfelelően karban. A munkahelyeken természetesnek tartjuk, hogy a dolgozók figyelmét rendszeresen felhívják a veszélyforrásokra, a sérülések elkerülésének módjaira. És otthon, ahol sokkal több veszélyforrás vesz közül bennün­ket? Bizonyára segítene néhány mondat a használati utasításokban a társadalmi szervezetek által rendezett előadások a barkácsolók, kertészkedők, házépítők számára, hogy legalább ilyen módon megismerjék a gépek, berendezé­sek és vegyszerek rendeltetésszerű használatát. Esetleg fontolóra kellene venni egy olyan kiadvány megjelentetését, amely közérthetően, rajzokkal illusztrálva hívná fel a figyel­münket az otthoni veszélyekre. Az egyre kedvezőtlenebb statisztikák mielőbi cselekvésre ösztönöznek. A balesetek óriási kárt okoznak - évente 5 milliárd koronát veszt a társadalom miattuk, de a sérüléssel járó gond, fájdalom, a nem ritka tartós következmények, sőt végső tragédiák nem is fejezhetők ki pénzben. Ezért is kell összefogni, mindannyiunknak jobban óvni saját magunk és mások testi épségét. CSIZMÁR ESZTER kiömlő vér először csak ebben a léptokban gyülemlik fel, majd hoszabb-rövidebb idő (órák, na­pok) eltelte után, az egyre növeke­dő nyomás a tok kifakasztásához vezet. Újabb erős vérzés keletke­zik, ebben az esetben már a hasü­regbe. Az ilyen sérüléseknél tehát a balesetet követően a beteg állapota fokozatosan javul, majd hirtelen (a léptok szétszakadása­kor) nagyon súlyosra fordul. A két­ütemű lépvérzés 10-15 százalék­ban halálos kimenetelű. Minden­nemű bevérzés a hasüregbe szükségessé teszi a beteg meg- műtését. A károsodás mértékétől függően esetenként elég a vérző ér elkötése, de olykor már elkerül­hetetlen a roncsolt szerv (lép) teljes eltávolítása. A tompa hasi sérülésekkor az üreges szervek (gyomor, belek) kifakadása, szétszakadása is be­következhet. A bennük levő tarta­lom a hasüregbe kerülve heveny hashártyagyulladást okoz. Ebben az életveszélyes állapotban a be­teg a hátán fekszik felhúzott alsó végtagokkal, mozdulatlan, verejté­kezik, az érverése gyors, láza van és nagyon erős fájdalomra pa­naszkodik, amely a sérült szerv helyéről az egész hasfalra kisu­gárzik. Jellemző tünet továbbá a hasfal keménysége, és tapintás­ra, kopogtatásra való erős fáj­dalma. A has üreges szerveinek sérü­lései is azonnali sebészeti beavat­kozást igényelnek. Fontos a bak­tériumellenes, fájdalomcsillapító, ellenállórendszert erősítő gyógy­szerek valamint vitaminok egyide­jű adagolása is. A túlságosan előrehaladott hashártyagyulladás- kor a sokkos állapot mélyülésének következtében a beteg elveszti eszméletét, és hosszabb-rövidebb idő elteltével beáll a halál. A has tompa sérüléseinek pon­tos kórismézése a szakember számára is olykor nehéz feladat. A tünetek fokozatosan, néha bizo­nyos lappangási idő után fejlődnek ki, s így elkerülhetik a figyelmet. Ezért a has mindennemű tompa sérülésekor, vagy a fent említett tünetek megjelenésekor, lehetőleg idejében forduljunk orvoshoz, aki kivizsgálás után eldönti, hogy mennyire veszélyes a beteg álla­pota és milyen gyógymódra van szükség. DR. JIŔÍ BABUŠČÁK ÚJ szú 4 1986. VIII. 8.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents