Új Szó, 1986. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1986-08-05 / 182. szám, kedd
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A forró napsütésben Csehországban is gyorsan érik a gabona, és teljes ütemben folyik az aratás. A živanicei (Pardubicei járás) szövetkezetben naponta nyújtott műszakokban 130 hektárt aratnak le. Nagy gondot fordítanak a munkaszervezésre. A kombájnokat azonnal a szalmagyűjtő gépek követik. Felvételünkön a szövetkezet egyik bálázója látható. (Jaroslav Hejzlar - ČTK-felvétele) Minden lehetőséget felhasználnak Ahol lehet, öntözik a tarlókeverékeket • Kedvező feltételek az olajnövények eladási tervének teljesítésére • Hazatértek a szovjet kombájnosok tötték, ezért a tarlóhántást is idejében elvégezhették minden mezőgazdasági vállalatnál. A terv szerint 6300 hektár tarlókeveréket vetettek, amelynek egy részét öntözik. Mesterséges módon jut- (Folytatás a 2. oldalon) SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Kutatás és gyakorlat a mezőgazdaságban Az élelmiszerek termelése a legrégibb emberi tevékenység, s a legfontosabb is, hiszen az emberi létezés alapvető feltételét biztosítja. Talán éppen a pótolhatatlan szerepével függ össze, hogy az emberek nem szívesen kísérleteztek benne, attól tartva, hogy az esetleges sikertelenség súlyos következményekkel járna. Az új ismereteket is csak nagyon óvatosan próbálták hasznosítani, így a mezőgazdaságra kezdettől fogva a régi, bevált módszerekhez való ragaszkodás volt a jellemző. A tapasztalatok nemzedékről nemzedékre öröklődtek. Az emberek hozzászoktak, hogy elfogadják a kész tényeket, s nem nagyon keresték okozati összefüggéseiket. Tulajdonképpen csak az utóbbi évszázadban bontakozott ki a mezőgazdasági kutatás és tudomány, amelyre főleg a nagy természettudósok felfedezései hatottak ösztönzően. Napjainkban az agrártudomány a többi szakterülethez hasonló ütemben fejlődik, de az új ismeretek gyakorlati hasznosítását még mindig fékezi az évezredes óvatosság, az idegenkedés a kockázatok vállalásától. Újabban azonban már ez a maradi gondolkozás fokozatosan háttérbe szorul. A mai korszerű mezőgazdaságnak nagy szüksége van az újabb kutatási eredmények hasznosítására. Ezen semmit sem változtat az a tény, hogy szélesebb körű érvényesítésükre csak alapos felülvizsgálás után kerül sor. A tudományos kutatásban sem hamarkodják el a dolgokat, minden új eredményt, sokéves kísérletekben vizsgálnak meg, hiszen az élelmiszerek'létfontos- ságú termeléséről van szó. így van ez például a növénynemesítés szakaszán is, ahol az új fajták sorozatos vizsgálatokon mennek át, mielőtt megkapnák a gyakorlati felhasználásra jogosító jóváhagyást. Ráadásul a gyakorlat is csak fokozatosan, kis parcellákkal kezdve vezeti be az új fajtákat, s csak a kedvező tapasztalatok után nyújt számukra megfelelő teret. Például a nagy hozamú szovjet búzafajták elterjedése a 4. ötéves tervidőszak kezdetétől a végéig tartott. A valódi történelmi ugrás az 5. ötéves tervidőszakban következett be, amikor már nagy területeken termesztették a mironovi búzafajtákat. Az elmúlt másfél évtized alatt mezőgazdasági tudományunk és kutatásunk számos minőségi változáson ment át. A legjelentősebbnek azt tarthatjuk, hogy az egymástól elszigetelt kutatási irányzatok helyett elkezdődött az egyes témakörök összefüggő vizsgálata. Például az új fajtáknál már nem elkülönülten vizsgálják az agrotechnika, a tápanyagellátás, a növényvédelem vagy a betakarítás utáni kezelés kérdéseit, hanem kölcsönös összefüggésben, s így a termelők is átfogó útbaigazítást kapnak a nagy hektárhozamok eléréséhez. Mindez természetesen nagyobb igényeket támaszt mind a kutatókkal, mind pedig az eredményeket hasznosító gyakorlati szakemberekkel szemben. Ezt az oktatásban is figyelembe veszik. A főiskolai oktatók szorosan együttműködnek a tudományos intézményekkel, s közösen tanácskoznak a tantervek szükséges változtatásairól. Mintegy tíz évvel ezelőtt a kutatási eredmények gyakorlati felhasználása még bizonyos problémákkal járt. Gyakori viták tárgyát képezte például az is, hogy a tudományos dolgozóknak kell-e törődniük munkájuk eredményeinek további sorsával, hogy ne maradjanak papíron, hanem a gyakorlatban mielőbb érvényesüljenek. Felmerült olyan nézet is, hogy ez esetleg a további tudományos kutatás rovására menne, melynek eredményeit a gyakorlat türelmetlenül várja. A problémát maga az élet oldotta meg. A tudósok és a kutatók megértették, hogy a gyakorlatból számos új gondolatot, ötletet meríthetnek, a termelésben dolgozók pedig felismerték, hogy nem nélkülözhetik a szakemberekkel való együttműködést, ha eleget akarnak tenni a reájuk háruló egyre igényesebb követelményeknek. A tudományos ismeretek gyakorlati hasznosítása olyan fontos terület, amelyről szervezetten és sokoldalúan kell gondoskodni. Az élelmiszer-termelés intenzifikálásában fontos szerepe van a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémiának, melynek tevékenysége az élelmiszer-önellátás programjából kiindulva tíz kiemelt célfeladatra összpontosul. Ezek pontosan meghatározzák a CSSZMA szerveinek és intézeteinek a munkáját. A feladatokhoz való újszerű viszonyulás abban is megnyilvánul, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés állami terve a tudományos dolgozók közreműködésével az egész kutatási és fejlesztési alap irányításának élő és hatékony eszközévé válik. A gazdasági és szociális fejlesztésben kitűzött céljaink elérése megköveteli a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum további szilárdítását, s ezen belül a termelés tudományos alapjának az erősítését. A hatékonyság további növelésével összegüggésben különösen fontos a tudományos megközelítés elmélyítése a genetikában és a növényélettanban, a termesztett növényekből származó szerves anyagok felhalmozódásának és hasznosításának szabályozásában, az új agrotechnikai módszerekben, a gazdasági állatok termelékenységének növelésében, valamint az élelmiszer-ipari biotechnológiai eljárások területén. Napjainkban rendkívül megnövekedett a biotechnológiai kutatás jelentősége. Olyan kiemelt irányzatok tartoznak ide, amelyek egyaránt számíthatnak a tudományos kutatók és a gyakorlati termelők érdeklődésére. Elismeréssel kell szólnunk azokról a mezőgazdasági vezetőkről és szakemberekről, akik felismerték a biotechnológiai eljárások jelentőségét, s további haladást várnak tőlük a termelés gazdaságos fejlesztésében, valamint az ökológiai szempontok következetesebb érvényesítésében. Nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az egész népgazdaságban is érvényes, hogy a termelést elsősorban a tudományos-műszaki ismeretek kihasználásával keli intenzifikálni. Erre együttesen kell törekednie minden tudományos és gyakorlati dolgozónak. Rudé právo KEDD 1986. augusztus 5. XXXIX. évfolyam 182. szám Ára 50 fillér (Tudósítónktól és ČSTK) - Az Érsekújvári (Nové Zámky) járásban az elmúlt évhez viszonyítva tíz nappal előbb kezdték az aratást. Amint Ján Birčák mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatója elmondotta, a gépesített brigádok rugalmasan, szervezetten dolgoztak, kevés veszteséggel takarították be a termést. A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat átvevőközpontjai előtt a járműveknek nem kellett sokat várakozniuk. A mező- gazdasági vállalatok a gabona állami felvásárlási tervét már július 31 -én teljesítették. A sörárpa egy részét még tisztítják, és fokozatosan szállítják az átvevóközpon- tokba. A szalmát gyorsan összegyűjCsehszlovák küldöttség utazott Kolumbiába (ČSTK) - Hivatalos csehszlovák küldöttség utazott Virgilió Bark Vargas új kolumbiai elnök ünnepélyes beiktatására. A csehszlovák küldöttséget Vladimír Blažek szövetségi közlekedési miniszter vezeti, s tagja Stanislav Svoboda külügyminiszter-helyettes. A repülőtéren jelen volt Marino Jaramillo Echeverri, a Kolumbiai Köztársaság csehszlovákiai nagykövete. Elvtársi megbeszélés (ČSTK) - Josef Havlín, a CSKP KB titkára tegnap fogadta Lakatos Sándort, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját, a Pártélet című folyóirat főszerkesztőjét, aki munkalátogatáson tartózkodik Csehszlovákiában. Josef Havlín az elvtársi megbeszélés során ismertette a vendéggel azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek a társadalomtudományokra a CSKP XVII. kongresszusa után várnak. Ezután a testvérpártok nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó titkárainak 1985. novemberi bukaresti ülésén elfogadott határozataival és társadalomtudományi munkahelyeinek e határozatok teljesítésében való részvételével foglalkozott. Ezzel kapcsolatban szólt a szocialista államiság, a politikai rendszer és a szocialista demokrácia további fejlődésének és megszilárdításának néhány elméleti kérdéséről és pártunknak ezzel kapcsolatos tapasztalatairól. A találkozón jelen volt Kovács Béla, a Magyar Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete. A SALT-szerződéstől való eltérés súlyos következményekkel járhat A szovjet külügyi szóvivő sajtóértekezlete (ČSTK) - A rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról tárgyaló szovjet-amerikai állandó konzultatív bizottság július 22-étől 30-ig Genfben megtartott rendkívüli ülésszaka megerősítette, hogy a Szovjetuniót indokoltan nyugtalanítja az Egyesült Államok azon elhatározása, hogy visszalép a stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló szerződéstől. Ezt hangsúlyozta Gennagyij Geraszimov, a Szovjetunió külügyminisztériuma tájékoztatási szolgálatának vezetője újságírókkal tartott tegnapi moszkvai találkozóján. A rendkívüli ülésszakot a szovjet fél javaslatára tartották meg, mivel az USA elutasította a SALT-I és a SALT-II szerződés, a stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló két megállapodás megtartását. Amint Gennagyij Geraszimov bejelentette, a szovjet küldöttség az ülésszakon hangsúlyozta: az USA kormányának azon elhatározása, hogy eltér a stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló megállapodástól, rendkívül veszélyes következményekkel járhat. Ez a lépés a fegyverkezés ellenőrizhetetlen növekedéséhez, a nemzetközi feszültség fokozódásához vezet. Az Egyesült Államok egyoldalúan mentesíti magát szerződéses kötelezettségeitől, ha ezek (Folytatás a 2. oldalon) GAZDASÁGOS MÓDSZEREKKEL Újra megkezdték a nemesfémbányászatot • A már feltárt lelőhelyeken legalább 4500 kiló arany és több mint 60 ezer kiló ezüst termelhető ki. (Tudósítónktól) - A Banská Bystrica-i Ércbányák nemzeti vállalat kremnicai üzemében komoly feladattal bővült a termelési program: 16 év szünet után idén nyáron ismét meg kellett kezdeni a nemesfémek bányászatát a közép-szlovákiai lelőhelyeken. Az alapos geológiai vizsgálatok elvégzése után és egy korszerű ércfeldolgozó üzemrészleg beindításával július végén érkezett el a tárnák újbóli megnyitásának ideje.- Kremnica környékén évszázadokon át foglalkoztak aranybányászattal - tájékoztatott Oliver Finka mérnök, az ércbányák helyi üzemének termelési igazgatóhelyettese a gazdag aranyérctele- pek azonban már régen kimerültek. Századunk ötvenes-hatvanas éveiben a kitermelési költségek jelentős növekedése közben egyre tovább csökkent a bányák termelése. Mivel ugyanakkor rendkívül alacsony volt az arany világpiaci ára, előnyösebbnek bizonyult külföldön megvenni, mint hazánkban bányászni, és bonyolult eljárásokkal feldolgozni a kevés nemesfémet tartalmazó érceket Ezért 1970-ben döntést hoztak a kremnicai bányák bezárására. Azóta a világon mindenütt többszörösére emelkedett az arany ára. Népgazdaságunk nemesfémszükségletét pedig jelentősen megnövelte az elektronikai ipar fejlődése is, többek között a számítógépek gyártásánál kiváló elektromos és hővezetése, valamint (Folytatás a 2. oldalon) Šumperk környékén az elmúlt években a veszprémi DUVIEP cég Jesenlkben, Česká Vesben és Lipovában épített szennyvíztisztító állomást. Ez a legkorszerűbb ilyen létesítmény az Észak- morvaországi kerületben; napi kapacitása 19 ezer köbméter. A képen Josef Jung az állomás szivattyúit indítja be. (Vladislav Galgonek felvétele - ČTK)
