Új Szó, 1986. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1986-08-30 / 204. szám, szombat
ÚJ szú 5 * 1986. VIII. 30. A XVII. pártkongresszus további pártszervezetekre terjesztette ki az ellenőrzés jogát Jelentős politikai eszköz A gazdasági és a szociális fejlődés meggyorsítását célzó stratégiai irányvonal minőségileg új követelményeivel összefüggésben a CSKP XVII. kongresszusa jelentős módosításokat eszközölt a párt alapszabályzatában. Ezek a módosítások az alapszervezetek szerepének megerősítésére, akcióképességük és a feladatok teljesítésére gyakorolt befolyásuk növelésére irányul. Közéjük tartozik az ellenőrzés jogának kiterjesztése a mező- gazdaságban, a tudományos kutatóintézetekben, a lakásgazdálkodásban, a kommunális szolgáltatásokban, az iskolákban, a kulturális, népművelési és az egészségügyi intézetekben működő alapszervezetekre. Gyakorlat után a hadseregben maradt A XVII. pártkongresszus határozataiból - amelyek valamennyi pártszervnek és -szervezetnek feladatul adták, hogy komplex módon érvényesítse az alapszabályzatot, 'és ezzel összhangban javítsa a párton belüli életet, biztosítsa a pártszervezetek akcióképességének növekedését, gyakoroljon nagyobb hatást a társadalom fejlesztési feladatainak teljesítésére - az válik egyre sürgetőbbé, hogy azokban a szervezetekben, amelyekre az ellenőrzés jogát kiterjesztették, mielőbb éljenek e joggal. Párhuzamosan az alapszabályzat elsajátításával és gyakorlati megvalósításával különféle kérdések merülnek fel. Többek között: Hogyan érvényesítsük az ellenőrzés jogát? A vezetőnek feltétlenül alá kell vetnie magát a pártszervezet döntésének? A pártszervezet minden kérdés megoldásába beleszólhat? Az ellenőrzés jogának érvényesítése nincs ellentétben a vezetők személyes felelősségének megszilárdításával? Az alapszabályzat 69. cikkelye konkrétan arról szól, hogy mi az ellenőrzés, és mik a teendők. ellenőrizni kell, hogy az üzem, vállalat vagy intézmény vezetősége hogyan valósítja meg a párt és az állam politikájának feladatait, hogyan oldják meg az üzemek és vállalatok, intézmények fejlesztésének lényeges kérdéseit a társadalmi érdekekkel összhangban ...“ Az ellenőrzés jogának hatékony érvényesítése szempontjából meghatározó a fő feladatokra való orientáció. Ezért kell ezt a jogot elsősorban a CSKP XVII. kongresszusán elhangzott politikai beszámolóban, valamint A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai az 1986-90-es évekre és kilátások a 2000-ig terjedő időszakra című dokumentumban, a központi bizottság határozataiban valamint a párt- és állami szervek más dokumentumaiban rögzített követelmények kielégítésére irányítani. A kongresszusi irányvonal megvalósítása során egyre erőteljesebben kerül előtérbe a tudomá- nyos-műszaki fejlődés meggyorsítása és a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati érvényesítése. A kutatóintézetekben ezzel összefügg annak szükségessége, hogy a pártszervezetek igényesen és komplex módon értékeljék a feladatok megvalósítása időpontjainak megtartását és a tervfeladatok teljesítésének eredményeit. A hangsúlyt a legfontosabb feladatokra kell helyezni, amelyeket a KGST-országok 2000-ig szóló tudományos-műszaki együttműködési programja, továbbá az állami cél- és tudományos- műszaki programok tartalmaznak. Az oktatásban a pártvezetésnek e jelentős eszközét az iskola szocialista jellegének megerősítésére és arra kell felhasználni, hogy az oktatási-nevelési rendszer egyes láncszemei még rugalmasabban reagáljanak társadalmunk jelenlegi és távlati szükségleteire. Ellenőrzéssel kell hatni arra, hogy iskoláinkat kiváló szakmai tudású és elkötelezett fiatalok hagyják el. Rendkívüli figyelmet kell szentelni az oktatás minősége javításának, a tantestület felkészítésének és annak, hogy az ifjúságot a tudományos-műszaki ismeretek alkotó elsajátítására vezessük. Mindent meg kell tenni a fiatal munkásgeneráció neveléséért és művelődéséért. A kulturális és népművelési intézményekben arra kell irányítani az ellenőrzést, hogy ezek a kongresszusi határozatok szellemében hozzájáruljanak a szocialista kultúra további fejlődéséhez, jelenünk elkötelezett, valósághű és művészi ábrázolásához. El kell érni, hogy ezek az intézmények növeljék hatásukat a szocialista életmód formálásában. A CSKP XVII. kongresszusa hangsúlyozta: ,,A párt nem írja elő a művészeti alkotás formáit, módszereit és témáit, de nem fog semmi olyat támogatni, ami rontja az emberek ízlését vagy elferdíti szocialista valóságunkat.“ Ennek az elvnek a pártszervezetek munkájában és az ellenőrzés jogának érvényesítésében is tükröződnie kell. A szociálpolitika jelentős, minden állampolgárt érintő területe az egészségügy, amelyre államunk jelentős eszközöket fordít. A párt- szervezetek kulcsfontosságú feladata, hogy az ellenőrzés jogát az említett eszközök célszerű fel- használására és a velük való ésszerű gazdálkodásra, az egészségügyi gondoskodás további javítására és az orvosi etika elveinek megszilárdítására fordítsák. A más területeken működő alapszervezetekre is érvényes, hogy a fó feladatok teljesítését kell ellenőrizni. Elsősorban a lakossági szolgáltatások teljesítéséről és színvonalának emeléséről, a lakásállománnyal való gazdálkodásról van szó. Az alapszervezetek időszerű feladata minden szinten az, hogy elősegítsék a rájuk bízott eszközök célszerű kihasználását. Az ellenőrzési jog, mint a pártvezetés jelentős eszköze, az egész pártellenórzési rendszer részét képezi. Alkalmazása során teljes mértékben érvényes, hogy az ellenőrzés alól senki sem menthető fel, bármilyen tisztséget is töltsön be. E jog érvényesítésének fontos fórumai az alapszervezetek taggyűlései, valamint az üzemi és iskolai szervezetek pártbizottságainak ülései. A taggyűléseken elemezni és ellenőrizni kell, hogy az üzem, a vállalat vagy az intézmény vezetősége hogyan valósítja meg feladatait. Nem szabad, hogy felaprózzuk a figyelmet a részletkérdésekre. Lényegében ez az ellenőrzés politikai ellenőrzés, amelyet nem téveszthetünk össze az adminisztratív, revíziós tevékenységgel. Meghatározó, hogy a feladatok teljesítésének értékelése mindig a társadalmi érdekekből induljon ki. Harcolni kell az elfogult állás- foglalás, a lokálpatriotizmus és a csoportérdekek, valamint az ellen, hogy ezeket az érdekeket a társadalom érdekei fölé helyezzék. Az ellenőrzés hatékonysága szempontjából rendkívül fontos, hogy kapcsolódjon a dolgozók életéhez, fejlessze munkaaktivitásukat és kezdeményezésüket, a célszerű irányítást és a nagyfokú fegyelmet, mert enélkül nem lehet teljes mértékben kihasználni az emberek tudását, képességeit és bölcsességét. A vezető dolgozók figyelmét, akik a taggyűléseken sokszor tartanak beszámolót, arra kell felhívni, hogy felszólalásaikban konkrétan és tárgyszerűen elsősorban az egyes kollektívák és emberek munkájára mutassanak rá. A komplex szemlélet, a konkrétumokra és a tárgyszerűségre való nagyobb törekvés kedvezően hat a tanácskozásra, ha a pártszervezet figyelembe veszi a társadalmi szervezetek véleményét is. Az ellenőrzési jog érvényesítésének konkrét határozatokban kell megnyilvánulnia, amelyeket az alapszervezet vagy a bizottsága fogad el. Néha elhangzanak olyan kérdések, hogy a pártszervezet megbízhatja-e feladattal az intézmény vezetőjét, vagy csupán tanácsolhatja, hogy az említett problémát oldja meg. Az adott helyzet, a kérdések megítélésének komolysága és jellege szerint mindkét mód lehetséges. Ami a faladatok elosztását illeti, az alapszervezet rendszerint azt várja az illetékes vezetőtől vagy a pártonkívülitól, hogy jogkörén belül hatékony intézkedéseket ho- zon a feladatok teljesítésére vagy a hiányosságok felszámolására, s erről tájékoztassa a pártszervezetet. A pártszervezetek nem avatkoznak be azokba a kérdésekbe, amelyek kizárólag a vezetők hatáskörébe tartoznak. Ilyen kérdés lehet pl. az egészségügyben a gyógymód meghatározása, az iskolákban pedig a diák ismereteinek értékelése. A pártszervezetek az ellenőrzés jogának érvényesítésekor arra törekszenek, hogy ez a jog hozzájáruljon a pártszervezet és a vezetőség elvtársi kapcsolatának kialakításához, a kölcsönös tisztelet megteremtéséhez, a feladatok teljesítéséért érzett közös felelősség tudatának megerősítéséhez. A vezetőkkel szemben támasztott nagyfokú igényesség mellett kötelesek támogatni törekvéseiket, növelni tekintélyüket és felelősségüket a pártpolitika megvalósításáért a rájuk bízott területen. Ezt az alapvető elvet kell követni a mindennapi munkában, a társadalmi érdekek biztosítása, az alkotó módszerek fejlesztése, az újszerű megoldások érvényesítése során, valamint a társadalomellenes jelenségek ellen, a fegyelemért és a rendért folytatott harcban a CSKP KB Elnöksége Levelének szellemében. Ennek ellenére mégis adódhat olyan helyzet, hogy a vezető különböző oknál fogva nem ért egyet a pártszervezet döntésével. Hogyan kell az ilyen esetekben eljárni? A pártszervezet az illetékes pártszervhez - a járási, a kerületi, Prágában és Bratislavában a városi pártszervhez - fordul, és ez dönt a továbbiakról. Azok a pártszervek és -szervezetek, amelyeket ellenőrzési joggal ruháztak fel, az üzemben, a vállalatnál vagy az intézményben jelentős jogkört kaptak, hogy véleményt mondjanak a hatáskörükbe tartozó vezetők kinevezéséről vagy visszahívásáról. Ezzel az intézkedéssel a pártszervezetek jelentős jogkörhöz, a kádermunka és az ellenőrzés hatékonysága fokozásának fontos eszközéhez jutottak. Nehéz az olyan embert megtalálni, akivel még nem találkoztunk, akit arcról nem ismerünk. Ilyenkor a legcélravezetőbb, ha érdeklődünk, hol találhatjuk meg. Csakhogy Aleš Urban törzsőrmester hol itt, hol ott tűnik fel az egység körletében. Viktor Kubr őrnagy, a közvetlen fölöttese is bizonytalan.- Lehet, hogy a raktárban, de megeshet, hogy a járműparkban a katonák között van. Biztosan megtalálja, csak türelem kell hozzá. Mindig ott van, ahol éppen szükség van rá. Nyugodt lel ki ismerettel állíthatom, hogy példásan teljesíti feladatát. Bár csak több ilyen fiú szolgálna az egységünkben. A járműparkban akadunk rá, keze olajos, az egyik harci jármű javításában segít. Amikor megtudja, hogy őt keressük, mosolyogva megtörli a kezét, majd némi gondolkodás után feleleveníti élete útját.- Hivatásos gépjárművezetőként vonultam be a tényleges katonai szolgálatra. PV 3 S típusú autót bíztak a gondjaimra. Két éven keresztül ezzel jártam, ezzel vettem részt a különböző gyakorlatokon. Az elsó naptól a legjobbak közé tartozott. Amikor a párttagok sorába felvették, fölöttesei, katonatársai csupa dicsérő szót mondtak róla. Meg is jegyezte a gyúlés után: minek ez a nagy dicséret, hiszen csak a kötelességem teljesítem. Aztán elérkezett a leszerelés ideje. Újra munkába állt a régi helyén, a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalatnál, ahol feligyeitek arra, hogy a katonai szolgálata alatt tökéletesítette szakmai tudását, megkomolyodott.- Minden maradt volna a régiben, ha közben be nem hívnak gyakorlatra. Egy olyan egységhez kerültem, amely évek óta jó eredményeket ér el, ahol baráti, elvtársi légkör uralkodik. Tartalékos katonaként is észrevettem ezeket az előnyöket, a parancsnok pedig azt látta, hogy én igyekszem helytállni. Mielőtt elérkezett volna a leszerelés ideje, magához hívott, maradjak náluk hivatásos katonaként. Már korábban megfordult a fejemben, hogy ilyen munkakörülmények között jó volna dolgozni. így hát nem sokáig gondolkodtam, maradtam. Nem kisebb feladattal, mint az egység ellátási szolgálatának vezetésével bízták meg. Amikor a raktárt átvette, egy kissé megijedt. Egy nagy üzlethez hasonlított, amelyben műszerek, pótalkatrészek, lőszerek és fegyverek sorakoztak a polcokon, no meg a fegyver és a harci jármű tisztításához szükséges kellékek. Aztán megszokta a körülményeket. Kiismeri magát az elektronikában is. Ez az egyik oka annak, hogy gyakran tartózkodik a járműparkban. Ugyanakkor jó gazda módjára igyekszik felmérni a járművek műszaki állapotát, előre beszerezni a javításhoz szükséges pótalkatrészeket.- Hamar beilleszkedett a kollektívába - jegyzi meg Kubr őrnagy. - Munkájáról sokat elárul, hogy ellátó szolgálatunkat a szemléken mindig kiváló osztályzattal értékelték. Ha nem volna közöttünk, hiányozna. A fiatal törzsőrmester figyelmesen hallgatja fölöttese elismerő szavait, egy kissé el is pirul, zavarba jön, de végül vidáman mondja. - Az eredményesség nemcsak az én érdemem. Jó tanítóim voltak és vannak. Megszoktam, hogy ha nem vagyok biztos a dolgomban, kikérem a mások véleményét, meghallgatom tanácsukat. A hadi- technika mai fejlettségi foka megköveteli a kollektív munkát, véleményalkotást. Csakis így érhetjük el, hogy a harci járművek mindig harcképesek legyenek.- A tervei? - kérdezem. Előtte áll az élet, nehéz pontosan fogalmazni, ezért is gondolkodik egy ideig.- Befejezem a középiskolát, s ha sikerül, főiskolán folytatom tanulmányaimat. Hogy elképzelésem valóra váljon, annak érdekében minden tőlem telhetőt megteszek. Kemény kézfogással búcsúzik. Újra elvegyül a katonák között. Hogy mikor kerül haza, nehéz megmondani. Ebben az egységben a kommunisták munkaideje csak akkor ér véget, ha a feladatokat teljesítik. Aleš Urban törzsőrmester azok közé tartozik, akik ezt nemcsak vallják, hanem meg is tartják, másoknak is példát mutatva. Naponta tettekkel bizonyítja, nem hiába módosította pályáját, megtalálta élete célját. NÉMETH JÁNOS A KGST-országok és az erdőgazdálkodás (Tudósitónktól) - Szeptember elsó felében Prágában és České Budéjovicében kerül sor a KGST- országok erdőgazdasági szervei vezető képviselőinek 15. találkozójára - tájékoztatták a sajtó képviselőit Prágában a CSSZK Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztériumának szakemberei. Az 1972-től rendszeresen megrendezett találkozókon a szocialista országok képviselői kölcsönösen tájékoztatják egymást hazájuk erdőgazdasági tapasztalatairól, eredményeiről és feladatairól. Különös figyelmet szentelnek a hatékony együttműködés kérdéseinek. A találkozó ezúttal is szorosan kapcsolódik a KGST-országok mezőgazdasági együttműködését irányító állandó szakbizottság erdőgazdálkodási szekciójának üléséhez, amely az idén már sorrendben a 24. alkalommal tűzi napirendre a közös feladatokkal kapcsolatos legidőszerűbb kérdéseknek a megvitatását. Mindkét esemény jelentőségét aláhúzza az a tény, hogy a tapasztalatcserére számos baráti szocialista ország kommunista pártjainak idei kongresszusa után kerül sor, s ezeken az elkövetkező időszakra egybehangzóan a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítását tűzték ki célul. A gyorsítás fő eszköze az erdőgazdálkodásban is az intenzív fejlesztés, a tudomány és a technika eredményeinek a gyakorlati alkalmazása, valamint a nemzetközi együttműködés lehetőségeinek a bővítése. Megvitatják a dolgozók szociális ellátásának, szakképzettségük javításának és a munkabiztonság növelésének, valamint a megfelelő életkörülmények kialakításának a kérdéseit is. A rendezvények, melyeken részt vesz valamennyi KGST- ország képviselője, lehetőséget nyújtanak arra is, hogy a baráti országok küldöttei tanulmányi kirándulások útján - a gyakorlatban is megismerkedhessenek a hazai erdőgazdálkodás eredményeivel, tapasztalataival és gondjaival egyaránt. (jen) VLADIMÍR BERNARD, OLDŔICH KOS, a CSKP KB munkatársai A légkondicionáló berendezések és a ventilátorok gyártásához számos olyan speciális gépre van szükség, amelyeket nálunk nem gyártanak. Ezért a radotíni Janka vállalat technológiai fejlesztési osztályának dolgozói már néhány éve munkálkodnak ilyen gépek kifejlesztésén, s ezzel jelentős mennyiségű devizát takarítanak meg népgazdaságunknak. A képen František Rožánek egy ilyen speciális gépen dolgozik. (Petr Josek felv. - ČTK)
