Új Szó, 1986. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1986-08-01 / 179. szám, péntek
ÚJ szó 3 1986. VIII. 1. Afgán - pakisztáni tárgyalások Újabb forduló Genfben (ČSTK) - Genfben a Nemzetek Palotájában tegnap megkezdődött az afgán-pakisztáni tárgyalások újabb fordulója az Afganisztán körül kialakult helyzet rendezéséről. A két delegáció más-más helyiségben foglal helyet és közöttük Diego Cordovez, az ENSZ főtitkárának különleges politikai ügyekben illetékes helyettese közvetít. Az afgán küldöttséget Sah Mohammed Doszt külügyminiszter, a pakisztánit pedig kollégája, Jakub Khan, vezeti. Az afgán küldöttség azzal a határozott szándékkal érkezett Genf- be, hogy előrelépés történjen a tárgyalásokon, s ennek érdekében minden tőle telhetőt elkövet. A tárgyalás-sorozat sikerét elősegítheti a Szovjetuniónak az a napokban Mihail Gorbacsov által ismertetett pozitív döntése, hogy az év végéig visszavon hát olyan ezredet, amely az Afganisztánban tartózkodó szovjet korlátozott katonai kontingens részét alkotja. Diego Cordovez a tárgyalások felújításának előestéjén pozitív lépésnek minősítette a szovjet bejelentést, úgy vélte, hogy nagymértékben hozzájárulhat a haladás eléréséhez Genfben. Egyébként a tárgyalásoknak eredetileg szerdán kellett volna kezdődniük. Bush az izraeli kormányfő üzenetével érkezett Jordániába (ČSTK) - George Bush, az Egyesült Államok alelnöke szerdán a késő esti órákban Jeruzsálemből a jordán fővárosba, Am- manba érkezett. Jordánia 10-na- pos közel-keleti kőrútjának második állomása, s tartózkodásának az a nyilvánvaló célja, hogy a felkeresett és felkeresendő országokat megnyerje azon amerikai és izraeli közel-keleti rendezési terv támogatásához, amely ezt Camp David-i mintára különmegállapo- dások formájában képzeli el. Bush a tervek szerint ma találkozik Husszein jordániai királlyal, akinek átadja Simon Peresz izraeli kormányfő személyes üzenetét. Az amerikai alelnök még jeruzsálemi tárgyalásai idején úgy foglalt állást, hogy Peresz és Husszein négyszemközti eszmecseréje úgymond újabb logikus lépés lenne a közel-keleti békéhez vezető úton. A jordániai király azonban már a hét elején kijelentette, hogy számításba sem jöhet találkozója Peresszel. Kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy a közel- keleti válságot csakis egy olyan nemzetközi konferencián lehetne rendbzni, amelyen részt vesz valamennyi érdekelt fél, beleértve a PFSZ-t is és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagját. Reagan kész a Líbia elleni szankciók meghosszabbítására (ČSTK) - A Fehér Ház megküldte a Kongresszusnak azt a különleges jelentést, amely a Líbia elleni amerikai gazdasági szankciókat tartalmazza. A jelentésből az is kiderül, hogy az amerikai kormányzat részéről erre a független országra gyakorolt durva nyomás az amerikai adófizetőknek már hozzávetőleg 1,3 millió dollárjába került. A jelentés azonban ennek ellenére azt állítja, hogy a líbiai kormány politikája és akciói úgymond továbbra is „rendkívüli veszélyt jelentenek az Egyesült Államok nemzetbiztonságára és külpolitikájára“ nézve. Ronald Reagan már közölte, hogy kész a Líbia elleni szankciók hatályának a meghosszabbítására. Feszültség és felháborodás Bejrútban (ČSTK) - Az izraeli hadsereg ismét behatolt a dél-libanoni úgynevezett biztonsági övezetbe. Kb. 100 izraeli katona hajtott végre razziákat az övezetben fekvő falvakban. A libanoni hazafiak az elmúlt 24 óra során" támadásokat hajtottak végre az Izrael-barát úgynevezett dél-libanoni hadsereg megerősített állásai ellen. Az akciók során kb. 10 kollaboráns megsebesült. Bejrútban továbbra is feszült a helyzet és nagy a felháborodás a legutóbbi bombamerényietek és a vallási-politikai erőszak értelmetlen fokozódása miatt. Az uralkodó véleményt jutatta kifejezésre Szalim Hossz munkaügyi, oktatási és kulturális miniszter, aki hangsúlyozta: a harcnak erre a módjára mindig csak az ártatlan emberek fizetnek rá. xxx Az ENSZ New York-i székhelyén közzétették Javier Pérez de Cuellar ENSZ-fótitkár A közel- keleti helyzet címú dokumentumát, amely tartalmazza több tagország álláspontját a közel-keleti kérdés megoldásának lehetőségeiről. A dokumentum többek között tükrözi a Szovjetunió szilárd meggyőződését, hogy az arab-izraeli konfliktus átfogó és igazságos rendezése eléréséhez vezető egyedüli hatékony út egy nemzetközi konferencia összehívása valamennyi érdekelt fél, így a Palesztinái Felszabadítási Szervezet részvételével. Bolívia északkeleti részében harci helikopterekkel és speciális repülőgépekkel ellátott mintegy 160 amerikai katona a bolíviai hadsereg egységeivel közösen tisztogatási akcióba kezdett. Az akció célja e hivatalos La Paz-i hatósági bejelentés szerint az ottani kábítószer-termeló és -előállító titkos központok felderítése, mivel becslések szerint mindenekelőtt a kokain illegális exportja az utóbbi két évben többszörösen meghaladta az ország hivatalos exportjának volumenét. A terület átfésüiését országszerte egyre nagyobb felháborodással követik, s a közvélemény helyteleníti, hogy a kormány a parlament beleegyezése nélkül hívta be az országba az amerikai egységeket. Képünkön: kábítószer-termeléssel és csempészéssel gyanúsított férfiakat tartóztatnak le. (Telefoto - ČSTK) Brazil javaslat atomfegyvermentes övezet létrehozására (ČSTK) - Buenos Airesben befejeződtek az argentin-brazil csúcsszintú tárgyalások Raul Alfons ín argentin és Jósé Sarney brazil elnök között. A tárgyalások zárónapján aláírt közös nyilatkozatban mindkét politikus támogatásáról biztosította a Contadora- csoport béketörekvéseit. A nyilatkozatban állást foglaltak nukleáris fegyverek latin-amerikai telepítése ellen és az adósság- probléma igazságos megoldását sürgették. Buenos Airesből történt elutazása előtt a brazil elnök támogatta Argentínának azt a követelését, hogy visszakapja a Malvin-szige- teket, amelyek birtoklásáért 1982- ben sikertelen háborút vívott Nagy-Britannia ellen. Jósé Sarney azt is bejelentette, hogy Brazília az ENSZ-közgyü- tés szeptemberben kezdődő ülésszakán határozattervezetet terjesztett elő, amelyben indítványozza, hogy demilitarizálják az Atlanti-óceán déli térségét és nyilvánítsák azt atomfegyvermentes térséggé. A második ■ ■■ ■■ " mm m r kozos urrepules francia jelöltjei (ČSTK) - A francia űrkutatási központ tegnap közölte, hogy befejeződött a jelöltek kiválasztása az 1988-ra tervezett második szovjet-francia űrrepülésre. Az ősszel a Moszkva melletti Csillag- városba érkezik Jean-Loup Chrétien, az első francia űrhajós és a tartalékos, Michel Tognini. Kiképzésük befejezése után döntenek arról, hogy kettőjük közül melyik vesz részt a Mir szovjet űrállomáson egy hosszú időtartamú közös űrrepülésen. Jean-Loup Chrétien 1982 közepén vett részt szovjet kollégáival egy egyhetes űrrepülésen a Szojuz T-6 űrhajó és a Szaljut-7 tudományos űrállomás fedélzetén. Csökkentik a pénzügyi segélyt (ČSTK) - A francia kormány szerdán úgy döntött, hogy a következő évtől 11 milliárd frankkal csökkentik azt a pénzügyi segélyt, amelyet eddig az állam nyújtott a gazdasági válság által leginkább sújtott különböző ipari ágazatoknak. Ezenkívül már augusztustól felszámolják az ipar korszerűsítésére a szocialista kormány által 1982-ben létrehozott alapot. Az iparnak nyújtott anyagi támogatás csökkentése a múltban mindig csődhullámhoz vezetett. A közelmúltban például csődöt jelentett a NORMED, az egyik legnagyobb francia hajóépítő társaság. Ezáltal több mint 6 ezer munkást és alkalmazottat fenyeget az elbocsátás. A Szovjetuniónak érdeke a nemzetközi feszültség enyhítése (Folytatás az 1. oldalról) konkrét és pozitív tartalommal töltsék meg. A szovjet diplomácia aktivitása az elmúlt hónapokban és a konstruktív békejavaslatok ezt sokatmondóan bizonyítják. Oleg Grinyevszkij a stockholmi biztonsági és bizalomerősítő intézkedésről és a leszerelésről tárgyaló konferencia eddigi eredményeit értékelve közölte, hogy a legutóbbi, július 18-án befejeződött fordulón sikerült haladást elérni. Lényegesen javult a tanácskozás légköre, van remény a pozitív eredményre. Elsősorban sikerült haladást elérni a légierő hadgyakorlatairól való tájékoztatás kérdésében. Az elért kompromisszum alapján ez a megállapodás gyakorlatilag kiterjed Európában a légierő minden tevékenységének 90 százalékára, sót az olyan tevékenységre is, amely a váratlan támadás szempontjából a legveszélyesebb. A szocialista országok számos ország - NATO-tagállamok, valamint semleges és el nem köteleCL iúcmüjfébűl\ SZOVJETSZKAJA ROSSZIJA Z Mérlegen Helsinki tizenegy éve (ČSTK) - Jóval több eredményt is el lehetett volna érni, szögezi le a Szovjetszkaja Rosszija tegnapi számában Mihail Ozerov, a helsinki európai biztonsági és együttműködési konferencia Záróokmánya aláírásának 11. évfordulója alkalmából írt kommentárjában. A Záróokmány több pontja teljesül, számos további rendelkezésének a megvalósítása vontatottan halad, sőt, egyes esetekben visszalépés tapasztalható. A szerző a továbbiakban megállapítja, hogy ezért elsősorban az Egyesült Államokat terheli a felelősség, majd felidézi az utóbbi időszak legkirívóbb példáit - az úgynevezett stratégiai védelmi kezdeményezést, az Egyesült Államok szándékát a SALT-II szerződés eltemetésére, új rakéták kifejlesztését és 15 föld alatti nukleáris kísérlet végrehajtását az egyoldalú szovjet moratórium érvényessége óta. A Reagan-kormányzat a gazdasági együttműködést is sajátosan értelmezi. Éveken át ugyanis a legkülönfélébb szankciókat rendelte el a szocialista országok ellen. Az amerikai lépések rendkívül kedvezőtlenül hatottak a népek közötti bizalom légkörének a megteremtésére. A szerző így folytatta: ,,A helsinki konferencián részt vett országok képviselőinek három fórumán voltam jelen Belgrádban, Madridban és Stockholmban. Mindig annak voltam szemtanúja, hogy az amerikai küldöttség a fő kérdésekről mellékvágányra akarta terelni a tárgyalások menetét. Ennek ellenére a jövőre nézve több okunk van a derűlátásra, mint a pesszimizmusra, s erre a Szovjetunió magatartása ad okot. Szovjet részről ugyanis fáradhatatlanul a feszültség enyhítése és a leszerelés mellett szállnak síkra. A szovjet-francia együttműködésben például lényeges eredményeket értek el több vonatkozásban is - a világűr békés kihasználásában, az atomenergetika biztonságának szavatolásában és a termonukleáris szintézis irányításával kapcsolatos kutatásokban. A Szovjetunió arra törekszik, hogy sikeresen fejeződjön be a stockholmi konferencia elsó szakasza és felelősségteljesen készül a folytatásra, a Záróokmányt aláírt országok bécsi találkozójára. A Szovjetunió békejavaslatait azonban nem csupán a Nyugatnak szánja. Mihail Gorbacsov a hét elején Vlagyivosztokban javaslatot tett a nemzetközi biztonság átfogó rendszerének a létrehozására, beleértve az ázsiai és a csendes-óceáni térséget is. Indítványozta, hogy Helsinki mintájára Hirosimában tartsanak csendes-óceáni konferenciát. Jelképes, hogy ezt a kezdeményezést a helsinki konferencia évfordulójának előestéjén terjesztették elő. zett országok - kívánságának elébe mentek, a tájékoztatás alá eső limitek csökkentését illetően. Javasolták, hogy ez a szint 18 ezer katona legyen. A NATO-tagorszá- gok kijelentették, hogy hajlandóak emelni a tájékoztatások számát, de nem terjesztettek elő semmilyen konkrét javaslatot. Jelentős haladást sikerült elérni az erő alkalmazásáról való lemondás elvének konkretizálásában is - mondotta Grinyevszkij. Semmilyen komolyabb akadályok nincsenek ezen a téren. A szocialista országok véleménye szerint a végső megállapodás alapjául szolgálhatna a semleges és el nem kötelezett országok javaslata és figyelembe lehetne venni a NA- TO-tagországok javaslatainak pozitív elemeit is. A stockolmi konferencia sikeres befejezéséig azonban még nem egy bonyolult problémát kell megoldani, például a hadgyakorlatok kiterjedésének korlátozását és ellenőrzését, aminek a szocialista országok nagy jelentőséget tulajdonítanak. Ehhez arra van szükség, hogy minden résztvevő felelősséget és rugalmasságot tanúsítson. Csak az egyenlőség elvéből kiinduló engedmények vezethetnek pozitív eredményhez. A szocialista országok őszintén erre törekednek. Nem vagyunk a hosszas diplomáciai huzavonák hívei, amikor a megállapodást csak a tanácskozás utolsó óráiban sikerül elérni. Ha a stockholmi konferencia munkája nem gyorsul fel, akkor a jószándék sem lesz képes pótolni az elvesztegetett időt. Ezért üdvözöljük, hogy az utolsó fordulón megállapodás született, miszerint a mostani szünet nem hivatalos konzultációkra lesz kihasználva- hangsúlyozta Grinyevszkij nagykövet. Viktor Tatarnyikov vezérőrnagy a helsinki Záróokmány azon részének jelentőségéről beszélt, amely a külföldi megfigyelők részvételével foglalkozik a hadgyakorlatokon. A Szovjetunió tiszteletben tartja ezt az elvet és a nyugati határától számított eredeti 250 kilométeres sávról egész európai részére kiterjesztette érvényességét. A stockholmi konferencia dönthetne arról is, hogy a részt vevő országok nemcsak a szárazföldi erők hadgyakorlatairól fogják egymást kölcsönösen tájékoztatni, hanem a haditengerészeti és légi hadgyakorlatokról is. Mindezekre a hadgyakorlatokra meg lehetne hívni valamennyi európai ország, az USA és Kanada megfigyelőit. Jelentős lépés lenne ezen a téren az államok katonai tevékenysége évi terveinek cseréje is, így minden európai országnak áttekintése lenne az egész kontinensen folyó katonai tevékenységről - mondotta Tatarnyikov. Végezetül Grinyevszkij nagykövet kijelentette: a Szovjetunió akkor fogja sikeresnek tartani a stockholmi konferenciát, ha ott lényeges és konkrét megállapodások születnek. Ha sikerülne elfogadtatni az új bizalomerősítő intézkedéseket, ez fordulatot jelentene a nemzetközi kapcsolatokban nemcsak Európában, hanem az egész világon is. A stockholmi siker egyben jelentős lépcsőfok lenne a siker eléréséhez a bécsi találkozón és garantálná a stockholmi konferencia második szakaszának pozitív lefolyását is, melyen megállapodás születhetne az európai leszerelés kérdéseiről. Csehszlovák felszólalás Genfben (ČSTK) - A genfi leszerelési konferencia tegnapi pelnáris ülésén felszólalt Andrej Cima csehszlovák küldött. Kifejezésre juttatta a szocialista országok nyugtalanságát amiatt, hogy mindeddig nem sikerült megállapodásra jutni a leszerelés általános programjáról, melyet az ENSZ-közgyűlés idei 41. ülésszaka elé kell terjeszteni. Mint hangsúlyozta, a hatéves munka befejezésének fó akadálya az, hogy az Egyesült Államok nem ért egyet az atomfegyver-kísérletek betiltásával, a világűr militari- zálásának elhárításával és más elsőrendű nukleáris leszerelési feladatokkal. Az USA mindeddig nem reagált a már egy éve érvényben levő egyoldalú szovjet moratóriumra és folytatja a „csillagháborús“ program megvalósításával összefüggő nukleáris kísérleteket.
