Új Szó, 1986. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1986-08-26 / 200. szám, kedd
Bővítsük a dolgozók részvételét az ellenőrzésben írta: Štefan Ferencei miniszter, az SZSZK Népi Ellenőrzési Tapasztalatból tudjuk, hogy a szocialista építés folyamatában elképzeléseink nem valósulnak meg automatikusan. A szocialista termelési viszonyok győzelme a gazdaságban még nem jelenti érvényesülésüket az emberek tudatában ós cselekedeteiben. Az ellenőrzések azt bizonyítják, hogy a gyakorlatban csak lassan alkalmazzuk az új megközelítéseket, a hatékonyság ós az intenzifikálás politikai és gazdasági szabályozóit. Ezen a téren a legnagyobb tartalékunk az emberek aktivizálásában van. Az emberi tényező a döntő a szocialista társadalom életében megvalósított valamennyi minőségi változásban. Ezért törvényszerű, hogy a CSKP XVII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa feladatul adta az állami és gazdasági irányítószervek tevékenysége hatékonyságának további elmélyítését. Mindenekelőtt azt kell elérni, hogy a demokratikus centralizmus elvei alapján nagyobb mértékben hassanak az emberi tényező aktivizálására, mélyebben befolyásolják a társadalmi viszonyok lényegét, a vezetők és a többi dolgozó gondolkodásmódját, magatartását az újratermelési folyamat minőségének ós intenzitásának javításában. Ezzel párhuzamosan felmerül az a követelmény, hogy határozottabban kell fellépni a maradi, merev gondolkodásmód ellen. Ebben a folyamatban, amely egyre igényesebb és bonyolultabb, jelentős és pótolhatatlan szerepe van az ellenőrzésnek, mint az állami és gazdasági irányítás szerves részének. Az objektív, alapos ellenőrzés megakadályozza a bürokrácia, a formalizmus, a közömbösség, az önelégültség, a középszerűség megtűrését. Arra mozgósítja a közvéleményt, hogy becsületesen teljesítse a feladatokat, megelőzze a rossz minőségű munkát, a pazarlást, a hanyagságot, a fegyelmezetlenséget, a rendetlenséget és más társadalomellenes jelenségeket. Tanúi lehetünk a gyakorlati életben annak, hogy a szavak és a tettek nincsenek mindig összhangban. Gyakorlatilag minden ellenőrzés során fogyatékosságokat találunk a vezetők munkájában. Amikor az ellenőrző szervek a megállapított fogyatékosságok kiküszöbölését követelik, különféle magyarázkodásokkal találkoznak. Pedig a fogyatékosságok gyors megszüntetése nagy tartalékot jelent, amelyet ki tudnánk aknázni az újratermelési folyamatban. A tudományos-műszaki fejlődés új tartalékokat tár fel Tapasztalataink szerint több vezető adott tényként könyveli el a vállalatok belső tartalékait, mintha elképzelhetetlen lenne a további tartalékok mozgósítása. Gyakran találkozhatunk olyan nézetekkel, hogy nincsenek további tartalékaink, már kimerítettük őket. Pedig a tudományos-műszaki fej- lódés^ valamint az irányító és ellenőrző munka hatékonyságának további növekedése újabb tartalékokat teremt. Ennek tudatosítása, valamint a gazdasági és társadalmi élet valamennyi szakaszán a munka minőségének lényeges javítása hozzájárul a 8. ötéves terv igényes feladatainak megvalósításához. így például a mezőgazdasági igazgatóságok által irányított állami gazdaságokban a tartalékok kihasználása és termelésük intenzitásának az efsz-ek színvonalára való emelése évente 370 millió korona értékű többlettermelést jelentene. A fafeldolgozó- és bútoriparban évente egy milliárd koronával több nyereséget érnének el, ha a termelés intenzitása a csehországi vállalatok színvonalára emelkedne. Le kell szögeznünk, hogy egyes , tisztségviselők és vezetők még mindig nem értékelik kellőképpen az ellenőrzés jelentőségét. A forBizottságának elnöke dulat elérése érdekében napirendre került az a feladat, hogy az irányító szervekben és az egész ellenőrzési rendszerben olyan légkört kell teremteni, amely megkövetelné, hogy a munkahelyeken, a termelésben de a nem termelési szférában is, hatékonyan gazdálkodjanak minden koronával, az alapanyagok és nyersanyagok minden kilogrammjával, az irányító és ellenőrző szervek felfigyeljenek a törvények, a pártélet és a társadalmi erkölcs szabályainak minden megsértésére és azonnal helyrehozzák a hibákat. Nem egy példát említhetnénk arról, hogy az irányítás folyamatában a belső ellenőrzés csak a szemlélődő szerepét tölti be. Mindenütt tudják azonban, hogy az ellenőrzés nem határolhatja el magát a problémáktól és a fogyatékosságoktól. Az ellenőrző szervek munkatársai nem mondhatják azt, hogy valamilyen kérdés nem érinti őket. Még akkor sem, ha azt állítják, hogy munkatervük nem tartalmazza az adott ellenőrzés megszervezését. Mindenütt közbe kell avatkozniuk, ahol cselekedetükkel megsértik a társadalom érdekeit és céljait, mindenütt segíteniük kell az irányító szerveket a problémák megoldásában. Minden területen hatékonyabban kell dolgozniuk. Magunk is érezzük azonban, hogy még jelentős tartalékaink vannak az ellenőrzés minőségében és hatékonyságában. Az állami és gazdasági irányítószervek munkájával szemben támasztott igényesebb követelményeket tartalmazza Az ellenőrzés irányai a CSKP XVII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa után című dokumentum. Az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének és az SZSZK kormányának jóváhagyása után kötelező irányvonalat jelent az irányításban és az ellenőrzési rendszer valamennyi szervének munkájában. A népi ellenőrzés arra törekszik, hogy maximális segítséget nyújtson a párt és kormányszerveknek a CSKP XVII. kongresszusán elfogadott program megvalósításában. Figyelmét mindenekelőtt az újratermelési folyamat minőségi oldalaira összpontosítja. El kell érni, hogy a vezetők következetesen megköveteljék a tüzelőanyagok az energia, a nyersanyagok és alapanyagok ésszerű felhasználását. Továbbá jobban kell kihasználni és hatékonyan korszerűsíteni az állóalapokat, javítani a termelés hatékonyságát és minőségét és alapvető fordulatot elérni a termékek minőségét, valamint műszaki-gazdasági színvonalát illetően. A társadalmi igazságosság szocialista elvének megtartása Az egész ellenőrzési rendszer tevékenységére is vonatkozik a CSKP XVII. kongresszusának az a követelménye, hogy mindenütt meg kell szilárdítani az állami, a terv-, a pénzügyi és a munkafegyelmet, a javadalmazásban következetesen érvényesíteni kell a társadalmi igazságosság alapelveit, következetesen ki kell küszöbölni a szocializmus alapelveit deformáló negatív jelenségeket. Az irányító és ellenőrző szerveknek érzékenyen kell reagálniuk az állampolgárok jogos követeléseire, észrevételeire és javaslataira, le kell vonniuk a következtetéseket a közömbösség, a bürokrácia eseteiben és akkor, amikor lekezelően viszonyulnak az állampolgárok ügyeinek intézéséhez. Azzal párhuzamosan, hogy az ellenőrző tevékenységet az intenzifikálásra és hatékonyságra kell irányítani, megkülönböztetett figyelmet kell szentelni az irányítás szubjektív tényezőinek, a vezetőknek a tervteljesítéshez, a párt és állami határozatokban megszabott feladatok teljesítéséhez való hozzájárulása mélyebb elemzésére és értékelésére. Munkájuk színvonala és hatékonysága értékelése során a legfontosabb kritérium az elért eredmények, ezek gazdasági és társadalmi értéke. Az irányítás egyes szintjein az ellenőrző tevékenység során fel kell mérni a közvetlen és közvetett irányítás eszközeinek hatását, a kisebb hatékonyság okait, keresni kell a magyarázatot arra, hogy a vezetők miért nem törekednek arra, hogy alapvető fordu latot érjünk el ezen a téren. Az ellenőrző tevékenység politikai jellege Az ellenőrzés hatékonyságának növelése szempontjából jelentős tartalékot jelent a munkastílus, a munkamódszerek további tökéletesítése, a munka ésszerűsítése, az irányító és az ellenőrző szervek együttműködésének elmélyítése. Az ellenőrzési rendszerre is vonatkozik a XVII. pártkongresszusnak az a követelménye, hogy következetesen meg kell szüntetni a formalizmust az adminisztratív megközelítéseket és az aránytalanul sok papírmunkát. Ez döntő feltétele annak, hogy az ellenőrzés hatékony és társadalmi szempontból hasznos legyen. Gorbacsov elvtárs szavaival élve, az irányítómunkában és az ellenőrzésben tűrhetetlen és káros ha csak a papírokkal dolgozunk és nem az emberekkel, ha az embere két csakis a papírokon keresztül ítéljük meg és figyelmen kívül hagyjuk élet- és munkakörülményeiket, problémáikat. Az ellenőrző tevékenység politikai jellege abban is rejlik, hogy az emberek között végzett közvetlen élő munkáról, az emberek magatartására és cselekedeteire gyakorolt erkölcsi és pszichológiai hatás eszközéről van szó. Eredményessége az objektivitástól, az igényességtől és ugyanakkor az érzékenységtől függ. Az ellenőrző és az ellenőrzött közti viszonynak a kölcsönös bizalmon, a közös segíteniaka- ráson kell alapulnia. Ezek a viszonyok semmi esetre sem magyarázhatók úgy, mint partnerkapcsolatok, amelyekben a liberalizmus, a jóhiszemű, de a gyakorlatban kevésbé hatékony figyelmeztetések, a problémák megoldásának halogatása uralkodik. A tapasztalatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy a liberalizmus teret biztosít az elvtelenségnek és a fegyelmezetlenségnek Tömören: az ellenőrző tevékenységben szervesen össze kell kapcsolódnia az ellenőrzésnek, a megelőzésnek és a fogyatékosságok kiküszöbölésének. Az irányításban ós az ellenőrzésben haladéktalanul eleget kell tenni annak a követelménynek, hogy a problémákat azon az irányítási szinten kell megoldani, ahol az ügyben megszületett a végleges döntés, nem szabad a központba közvetíteni azokat a feladatokat és problémákat, amelyek kizárólag a vállalatok, a termelésigazdasági egységek, vagy a minisztériumok hatáskörébe tartoznak. Ennek a követelménynek a figyelmen kívül hagyása alibizmust szül. Az ellenőrzésben is emberek döntenek Úgy mint az irányításban, az ellenőrzésben is döntő szerepük van a kádereknek. Tőlük függ a kitűzött célok sorsa, a határozatok megvalósítása. Tapasztalataink egyértelműen azt bizonyítják, az ellenőrzés hatékonysága döntő mértékben az ellenőrzést végző személyek politikai érettségétől, szakmai tudásától függ, attól, hogy mennyire tudnak a dolgok mélyére hatolni. Ebből a szemszögből nézve a dolgokat, helyénvaló az a követelmény, hogy további káderekkel kell megerősíteni az ellenőrző szerveket, gondoskodni kell politikai és szakmai fejlődésükről. Ugyanolyan fontos feladat az ellenőrzést végző szervek munkatársainak fiatalítása. Elengedhetetlen követelmény a káderek elkötelezettsége, kifogástalan erkölcsi profilja, politikai ós szakmai felkészültsége A fiatalok bevonása az ellenőrzésbe politikai kérdés is. Megerősíti a fiatalokban a társadalmi hasznosságuk tudatát és az ellenőrzés révén megismerik a reális valóságot. Az ellenőrzés társadalmi jelentőségét nagymértékben növeli a dolgozók fokozott bevonása. Fontos eszköz ez az emberek nevelésében, a bürokrácia megakadályozásában, a rend és a fegyelem megszilárdításában. Ezért nagyobb mértékben kell a nyilvánosságra hozni az ellenőrzések megállapításait. Nem szenzációhajhászás céljából, hanem azért, hogy ezen az úton is befolyásolhassuk a közvéleményt. A gazdasági és társadalmi fejlődés meggyorsítása stratégiai irányvonalának megvalósítása valóban forradalmi fordulatot jelent társadalmunk életében. Megköveteli a szavak és tettek egységét, az új megközelítéseket, a szervezettséget és az önfegyelmet. Ezek a követelmények vonatkoznak az egész ellenőrzési rendszerre is, mint az állami és gazdasági irányítás szerves részére- UJ FILMEK Te kedves kis falu (cseh) Először csupán közhelyek jutnak az ember eszébe Jirí Menzel legújabb filmjének láttán: üde, derűs, mulatságos, kesernyés, egyéni és ehhez hasonlók. A legtöbb néző ugyanis - az akciófilmek elsöprő áradatának és népszerűségének korában - épp az ilyen, a Menzeléhez hasonló munkákkal alig tud valamit kezdeni. Hiszen nincs itt pergő, fordulatos cselekmény - legalábbis ahhoz képest, amit az ember mondjuk a televíziós esti filmekben megszokott - mindaz, ami történik, alig néhány mondatba összefoglalható. S ez is milyen hétköznapi, jelentéktelen, földhözragadt! Egy eldugott cseh faluba vezeti el a nézőt Jirí Menzel, hogy vosságot, vagy legalábbis megnyugtató tanácsot. De hát ezek csak kiragadott figurák; a filmben ismerős élethelyzetek (munka, család, szerelem, csalás, csalódás stb.) peregnek, amelyekben a rendező felfedezi a derű lehetőségeit, a hétköznapok képtelen abszurditásaiban, elviselhetetlennek tűnő helyzeteiben is észreveszi a humort, a humánummal átszőtt gyengéd iróniát. Egyszerre mulatságos és szívmelegítő ez a hangvétel, mely az élet legkegyetlenebb dolgait is humorosnak tudja felfogni. Zdenék Svérák forgatókönyvíró és Jirí Menzel rendező munkája tehát semmi egyébről nem szól, mint mindennapi életünkről, hétBán János a cseh komédia főszerepében bemutassa a község mindennapi életét, a lehető legjelentéktelenebb eseményeit, s persze az ott élő embereket. A mese középpontjában egy félénk, értelmileg kissé visszamaradott (a falusiak szerint ,,momentálisan“ elmaradott), gyermeteg, de jóindulatú és szeretetteljes kocsikísérő áll, aki a fura emberek között is a legfurább (Bán János, a budapesti Katona József Színház művésze alakítja nagyszerűen, zseniálisan naiv humorral ). A szövetkezet tehergépkocsiján egy akkurátus, de jóságos sofőr a főnöke (Marián Labuda játssza remekül), de mert a kissé ütódött kamasz hibát hibára halmoz, a felette gyámkodó sofőr úgy megdühödik, hogy nem hajlandó vele dolgozni, leveszi róla a kezét. Aztán ott van a falusi orvos (Rudolf Hrušinský tüneményes figurát formál alakjából), az embert, a világot, a szülőföldei, a tájat szerető doktor bácsi, aki minden helyzetre talál valami orköznapi kicsinyességeinkről, rólunk, emberekről, akik önzők, kis- stílűek, torzsalkodók, egymást alig megértők, de ugyanakkor arany- szívűek, játékosak és szerfelett mulatságosak vagyunk. Menzel soha nem túloz, de soha nem hamisít; mindaz, amit rólunk elmond, a szelíd, szeretetteli megbocsátás hangján szól. Olyan gyengéd humorral átszőtt történet ez, amely igazából nem sérthet meg senkit, még akkor sem, ha Jaromír šofr kamerája legsebezhetőbb pontjainkra irányul. Remek mozi a Te kedves kis falu; friss, szellemes, s a látszólag egyszerű mese annyi igazi ember- ábrázoló erejű ötlettel kerül a vászonra, annyi kiváló aprólékos gonddal kidolgozott színészi bravúrral, hogy a néző csak a film végén álmélkodik el: az alkotó a legapróbb, legjelentéktelenebb motívumból is milyen sokat jelentő és jóízű nevetésre késztető pillanatokat tudott teremteni. Muskétások az ötödik emeletről (bolgár) A kispolgári életforma kinövéseit - elsősorban a karrierizmust, a kicsinyességet, irigységet és képmutatást - tűzi gombostű- hegyre Petr Vaszilev-Milevin rendező ebben a bolgár komédiában. Egy szófiai vállalat három munkatársa - akiket elszakíthatatlan baráti szálak fűznek egymáshoz, ezért muskétásoknak hívják őket - elé tart görbe tükröt, hogy bemutassa: a köznapi látszat mögött milyen valóságos erők és indulatok feszülnek. Egy külföldi kiküldetés lehetősége - csak egyikük élhet vele - egyszeriben széttöri a baráti összetartozás nemes eszményét és kíméletlen könyökharc kezdődik köztük a feKulturális hírek = ■ Az Egyesült Államok nagy filmvállalatai kitűnő üzleteket csinálnak, bár az elmúlt évben az észak-amerikai filmszínházak 11 százalékkal kevesebb jegyet adtak el, mint az előző esztendőben. A videoüzlet ugyanis kihúzza a bajból a filmvállalatokat: évi 1,5 milliárdos jövedelmével ugyanolyan rentábilis, mint a film. Elsősorban régi filmek bizonyulnak valóságos aranybányának. Videokazetta formájában hozzák forgalomba Russ Meyer hajdani szexfilmjeit éppúgy, mint a tisztességes családfilmeket. Bing Crosby Fehér karácsony címú, 1954-ben forlettesek kegyeinek elnyeréséért. Remek a film kiinduló ötlete, jók a felvonultatott típusok is, a gerinctelen törtetők leleplezése azonban nem elég kegyetlen, az ellenszenves emberek nem elég ellenszenvesek. A bolgár alkotóktól megszokott kemény ítélet, groteszk él ezúttal elmarad, pontosabban könnyed humorrá, mulatságos helyzetkomikummá szelídül, ahelyett, hogy kíméletlenül leleplezné az emberi mentalitás vadhajtásait. így aztán a gátlástalan karrieristák történetet jóízű nevetést fakaszt ugyan, látványuk azonban nem készteti borzadásra (a látottak meg gondolkodásra) a nézőt. -ymgatott giccses filmjéből 1985-ben 250 ezer példány kelt el. ■ A nevetés a sötétben című regényt 1969-ben filmesítette meg Tony Richardson, a Tom Jones, a Dühöngő ifjúság és több más kitűnő film Oscar-díjas rendezője, Anna Karinával és Nicol Williamsonnal a főszerepben. A regénynek készül a második filmváltozata Rebecca de Momay, Maximilian Schell és Mick Jagger közreműködésével. A Rolling Stones rocksztárja már játszott a Kelly, a bandita és Az előadás című filmekben. ÚJ SZÚ 4 1986. VIII. 26.
