Új Szó, 1986. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1986-08-19 / 194. szám, kedd

Levelezőink írják ígéretüket teljesítik A Stará Turá-i Chirana vállalat dolgozói sikeresen teljesítették a pártunk megalapítása 65. évfor­dulójának és a XVII. pártkongresz- szus tiszteletére tett szocialista kötelezettségvállalásaikat. Az egész évre vállalt 25 ezer óra társadalmi munka helyett már 42 ezret dolgoztak le, főleg a terme­lésben, Z akcióban, valamint kör­nyezetük szépítésén. A 02-es állami célprogram teljesítése so­rán 10 terajoule fűtőanyagot és Példás polgári bizottságok A nagykaposi (Veľké Kapu­šany) Városi Nemzeti Bizottság értékelte a hat polgári bizottság munkájának eredményeit az eltelt választási idszakban. Megállapí­tották, hogy a polgári bizottságok nagymértékben hozzájárultak a nemzeti bizottság által kitűzött feladatok sikeres teljesítéséhez. Leginkább a környezetvédelem­ben és a Z akcióban végzett városfejlesztési munkák szerve­zésében jeleskedtek. Például a hatos számú polgári bizottság megszervezte a közle­kedési szabályok betartásának mozgalmát, melynek eredménye­ként a körzetükbe tartozó terüle­ten az eltelt öt év alatt nem történt közlekedési baleset. Környezet- szépítési felhívásukra szinte egyik napról a másikra virágba „öltöz­tek“ az erkélyek, lépcsőházak, rendezettek a gyermekjátszóte­rek, tiszták a járdák. Megszervez­ték a lakótömbök állandó karban­tartását is. Jelentősen befolyásol­ták a lakosság hozzáállását a problémák közös rendezéséhez. Az elért eredmények alapján a vnb tanácsa úgy határozott, hogy az épülő új lakótelepen, ahol már 80 lakás elkészült, létrehoz­zák a hetedik polgári bizottságot. Mind a hét polgári bizottság tagjait szeptemberben nyilvános gyűlé­seken választják meg. Horosz Gizella A vásárlókért Érsekújvárott (Nové Zámky) bosszantó volt, hogy ünnepek és olyan névnapok előtt, mint Ilona, Anna, Márta, Erzsébet stb. a vá­rosban nem lehetett vásárolni vá­gott virágot. A járási szolgáltató üzem megoldotta a problémát. Üvegházakban és fóliasátrakban 0,43 hektáron termesztenek virá­got, s azt nyolc üzletben árusítják. Megváltoztatták a nyitvatartási időt. Most néhány elárusítóhely este és ünnepnapokon is üzemel. Kvétoslav Jurečka, a kertészet vezetője elmondta, hogy Urbán Anna már többször részt vett csokorkötö versenyen, s egyszer az elsó helyen végzett a nyugat­szlovákiai kerületi versenyen, és az országos versenyeken is sike­reket aratott. Balázsy Zsuzsa energiát takarítottak meg. A Ján Galandák vezette szocialista mun­kabrigád tagjai ezer tonnakilomé­teren a gázolajfogyasztást az elő­ző évhez viszonyítva 0,6 száza­lékkal csökkentették. A 100 ezer darab G 4-es lakóházi gázóra gyártására kapott iráni megrende­lés teljesítésénél felmerült műsza- ki-szervezési kérdések megoldá­sára két komplex racíonalizációs munkabrigádot alakítottak Zvoni- mír Lehotský ós Dušan Fridrich mérnökök irányításával. A gyártási folyamat korszerűsítése érdeké­ben sorozatgyártásban géplánco­kat és berendezéseket készítettek 2,2 millió korona értékben. A bri- gádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást a vállalatban 10 kollektíva alkalmazza. Ebben az évben 75-en adtak önkéntesen vért. Mató Pál Elismerés Az ágcsernyói (Čierna nad Ti­sou) átrakóállomás dolgozói az év első hét hónapja alatt 4 659 042 tonna nyersanyag és egyéb áru átvételével 104,82 százalékra tel­jesítették a behozatali tervet. A berakodásnál is jók az eredmé­nyek, mert 4 646 792 tonnával, 105,7 százalékra teljesítették a tervet. A szovjet vasutasok 1 403 700 tonna árut, a tervezett­nél 313 ezer tonnával többet vettek át tőlük, mint az előző év hasonló időszakában. A szovjet vasutasok napja al­kalmából Csapon (Čop) megren­dezett ünnepségen Michal Ondič mérnöknek, az átrokóállomás fő­nökének vezetésével részt vett üzemi párt-, szakszervezeti és ifjúsági küldöttség az ottani veze­tőktől szintén elismerést kapott a példás együttműködésért. Boda Sándor Jubilánsok köszöntése Meghitt ünnepség színhelye volt a lévai (Levice) nyugdíjasok klubja. A klubtagok vidám zeneszó mellett köszöntötték a kerek életévüket betöltött tizenegy társukat. Az ünnepeltek között volt a 95 éves Najner Vilma, valamint a 80 éves Szollár Gizella, Gödöllei Margit és Karolina Stánková is (a felvételen), akiket Pavlík Géza, a vnb titkára és Horváth Erzsébet a polgári ügyek testületének titkára virággal és ajándékokkal köszöntött. A rendezvényen részt vettek az ünnepeltek családtagjai is. Zenéről Drenka József prímás és zenekara gondoskodott, Barthal Irén, Krizsmanek Ida és Major Ilona - a zenekar szólistái - nótákat énekeltek. A kedves, meghitt ünnepség megszervezéséért Halász Gyula, a klub vezetője és Barthal Irén, a vnb dolgozója dicséretet érdemel. Császár Ernő Vályvölgyi lovasnapok Jól sikerült kétnapos lovasbe­mutatót tartott a kálosai (Káloša) Vályvölgyi Efsz. Az akadályversenyekre 32 lo­vas és 41 versenyló érkezett Szlovákia különböző vidékeiről. Az akadályversenyt szigorú felté­telek mellett öt kategóriában ren­dezték meg. Az első versenyszám győztese Ivana Halandóvá (Zvolenská Slati- na-i Efsz) lett Argentán lovával. A második Szikelszky Iván (Rima- szombati - Rimavská Sobota - Agrostav), a harmadik Július Holek (Závadai Efsz) lett. A Vály­BIZTATÓ KEZDET Szép, de egyben nehéz és igényes sport a lovassport, vallják a bennfentesek, s nem is olcsó egy-egy lovasszakosztály fenntar­tása. Az Ipoly mentén nincs külö­nösebb hagyománya a lovas­sportnak, ezen a vidéken kevés lovasszakosztály működik. A ke­vesek egyike a Galsai (Holiša) Egységes Földműves-szövetke'- zet, amelyben 1985-ben alakult meg a lovasszakosztály ötven taggal. Ladislav Koscelník, a szö­vetkezet lótenyésztési részlegé­nek vezetője nemcsak jó szakem­ber, hanem mint lovasedzó és -versenyző is ismert. Sokáig Kas­sán (Košice) versenyzett. A Kassa Díjáért rendezett versenyen egy alkalommal a 4. helyen végzett. Külföldön legnagyobb sikerét Ma­gyarországon érte el, a nyolc nemzet lovasainak részvételével megtartott versenyen a második lett. Többször szerepelt a karvinái fedett pályás lovasversenyeken is. Nevéhez az Ipoly mentén két lovasszakosztály megalakítása fű­ződik. Előbb Závadán (Nagykürtö­si - Veľký Krtíš - járás) rakta le a lovassport alapjait és szerettette meg a fiatalokkal a lovaglást. Galsára 1985-ben szerződött, ahol a lótenyésztési részlegen 27 tenyészló, ebből 15 versenyló van. Versenyzőik - Nagy Róbert, Nagy Tibor, Slavka Juhászová, Mirka Luptáková és Berky Zsolt - 15-16 éves tehetséges fiatalok, akik má­jusban a Galsán megrendezett kerületi ifjúsági bajnokságon egy első, egy második és egy ötödik hely megszerzésével lepték meg a hazai közönséget. A szövetkezet vezetősége ha­tékonyan támogatja a lovas­szakosztályt, ennek bizonyítéka az 1 millió 700 ezer korona értékben felépített lóistálló is. S minden feltétel adott ahhoz, hogy a jövőben itt működjön Szlo­vákia egyik eredményes lovas­szakosztálya. Bodzsár Gyula völgyi lovasnapok nagydíjáért küzdelem győztese Farkas Tibor (Rimaszombati Agrostav) lett, megelőzve Vladimír Kanátot és Rudolf Kohútot a Závadai Efsz lovasait. Az akadálylovaglás megemelt akadályai nehéz feladat elé állítot­ták a lovakat és a lovasokat. Ennek a futamnak a győztese Igor Hadzig (Hrabušicei Efsz) lett, a második Király Zoltán (rima- szombati Haladás Efsz), a harma­dik pedig Rudolf Kohút (Závadai Efsz). A verseny rendezésének nehéz feladatát Balajthy Endre és Rot- kovszky Károly látta el sikeresen. A szervezés irányítója Bódi-Fejes Alajos, mérnök, a Vályvölgyi Efsz elnöke volt. Svajko József Korszerű tantermek várják a diákokat Határidőre, a tanév kezdetére elkészül a bényi (Bíňa) iskola épületének felújítása, korszerűsí­tése. A hnb dolgozói úgy határoz­tak, hogy megszakítják a faluban folyó egyéb munkálatokat, s a szülők és a földműves­szövetkezet segítségével a szüni­dőben rendbe hozzák az iskolát, amire 40 ezer koronát fordítanak. A felújítás jelentős részét a ké- méndi (Kamenín) nemzeti bizott­ság helyi üzemének és a štúrovói építőipari vállalatnak a dolgozói végzik. Huszonöt szülő júliusban 200 órát dolgozott társadalmi munkában. Takács Erzsébet, az iskola igazgatója szorgalmazza a korszerűsítést és szervezi a szü­lőket. Kovács Sándor B. A.: Olvasónk jelenleg 79 éves. A nyugdíjkorhatár elérése után még hét évig dolgozott azzal, hogy erre az időre lemondott a nyugdíja folyósításáról és igy a nyugdíját 1765 koronában álla­pították meg (1965-ben). A nyug­díját egy idó után kétszáz koroná­val emelték (nem tudja azonban milyen rendelkezés alapján), és ehhez járult még az 50 + 30 koronányi emelés is. A jelenleg folyósított nyugdíja 2025 korona. Olvasónk felesége nem volt mun­kaviszonyban, csak a háztartásról gondoskodott. Nemsokára betölti hatvanadik életévét. Olvasónk fele­ségét nyugtalanítja, hogy azt hallotta, a férje halála esetén a férje öregségi nyugdíjának csu­pán harminc százalékára lesz jogosult. Kérdi, helyes-e ez a tájé­koztatás. Olvasónk feleségének a férje halála után a férje öregségi nyug­díjának hatvan százaléka jár majd. Az említett 200 korona azonban nem vehető figyelembe az özvegyi nyugdíj kiszámításánál, ha ezt az összeget részleges magatehetet­lenségi pótlékként folyósítják, mert ez csak az olvasónkat illeti meg haláláig. Egy továbbdolgozó jogász kérdései M. T.: A Munka Törvénykönyve 232. és következő paragrafusai értelmében végzett munkatevé­kenységről szóló megállapodás alapján folyósított fizetés beleszá­mít az egy évben az öregségi nyugdíj mellett folyósítható hu- szonkétezer koronába (lásd a 142/83. sz. rendeletet). Az üzemi jogtanácsosi tevé­kenységért a vonatkozó bérrende- ietek szerint jár a fizetés. Egyes jogi tevékenységeket külön csak az ügyvédi tanácsadó irodák számlázhatnak az ügyvédi díjsza­bás szerint. Megváltoztatható-e a jogerős hagyatéki végzés? I. J.: Olvasónk 68 éves, beteg, ápolásra szoruló nyugdíjas. A férje 1973-ban halt meg. Olvasónk a közjegyző előtt olyan hagyatéki egyezségét kötött a gyermekeivel, hogy az örökh'agyóval együtt szer­zett (épített) családi házból a férjét megillető részt az egyik akkor még hajadon lánya vette át (kifizetési kötelezettség nélkül a többi örö­kössel szemben) azzal, hogy szükség és ráutaltság esetében ő fog gondoskodni az édesanyjá­ról és a közös családi házról. Olvasónk sajnos csalódott, mert a társtulajdonossá vált leánya fél év múlva férjhez ment, elköltözött tőle és most már több mint 13 éve sem olvasónkkal, sem pedig a házzal nem törődik annak elle­nére, hogy az édesanyja rossz egészségi állapota miatt mindin­kább ápolásra szorul és a házat is tatarozni kellene. Nyolc gyermek közül a legfiatalabb hajlandó lenne olvasónkhoz költözni, róla és a házról is gondoskodni, de azt kéri, hogy ó kapja meg a nővére által megszerzett házrészt. Ajánljuk, először is kísérelje meg rábeszélni társtulajdonos lá­nyát, hogy az ajándékozási (eset­leg adásvételi) szerződéssel ru­házza át olvasónkra vagy húgára a kérdéses házrészt, ha már a vállalt eltartási kötelezettségnek nem tud vagy nem akar eleget tenni. Ha ilyen békés úton, tulajdonát­ruházási szerződéssel nem tud­nák a kérdést megoldani, olva­sónk, mint a ház másik felének tulajdonosa a bíróságon beadott keresetében indítványozhatja a tulajdonközösség megszünteté­sét azzal, hogy a bíróság a társtu­lajdonos részét neki juttassa, s a kifizetési kötelezettség megál­lapításánál vegye figyelembe a nem teljesített tartási és egyéb kötelezettségeket. Ha olvasónk így megszerzi az egész ház tulaj­donjogát, eltartási szerződést köt­het legfiatalabb lányával, aki haj­landó lenne gondoskodni róla. Az ügy rendezésével ajánlatos ügy­védhez fordulniuk. S. F.: Joggal neheztelnek azért, hogy az új szomszédjuk, az iker­ház másik felének új tulajdonosa nem tartja meg pontosan a városi nemzeti bizottság által kiadott át- és hozzáépítési engedély feltéte­leit önökkel szemben (megkárosí­tották a tetójüket, aláásással ve­szélyeztetik a házfalak szilárdsá­gát). A városi nemzeti bizottság építési osztálya az eddig beadott panaszaikra nem válaszolt és a szomszédok mindezen csak mosolyognak és továbbra is fenn­áll a károsodás veszélye. Ajánljuk, hogy kérjenek szakvé­leményt a mostani helyzetről egy, a bíróság jegyzékébe felvett építé­si szakértőtől, továbbá az eddig okozott károkról és arról, hogy megítélése szerint miben sértették meg a szomszédjaik az építkezési engedélyt és miként kellene meg­szüntetni a további károkozást illetve veszélyeztetést. A szakértői vélemény alapján ismét kérelmezhetnék, hogy a vá­rosi nemzeti bizottság erélyeseb­ben szerezzen érvényt az általa kiadott építési engedélynek, illetve megtartásának, esetleg bírságo­lás terhe alatt vagy az egész építkezés felfüggesztésével, vagy az engedély megvonásával. Ha olyan a helyzet, hogy a je­lenlegi károkozás és veszélyezte­tés a későbbiekben csak nehezen lenne bizonyítható a Polgári per- rendtartás 78. §-a értelmében indítványt nyújthatnak be a járás- bírósághoz, hogy a bíróság egy igazságügyi szakértő bevonásával állapítsa meg a jelenlegi helyzetet. Ha az így megszerzett bizonyí­tás alapján igazolt lenne, hogy komoly kár veszélyezteti önöket, indítványt tehetnek arra is a Pol­gári Törvénykönyv 417. §-ának 2. bekezdése értelmében, hogy a bí­róság hozzon hatályos intézke­dést a komoly kárveszély meg­szüntetésére. A városi nemzeti bizottság tét­lensége miatt egyébként a kerületi nemzeti bizottságon vagy a járási ügyészségen tehetnek panaszt. Ajánljuk, forduljanak ügyvédhez. Átruházási illeték F. ZS.: Olvasónk, egy beltelek négyötöd részének tulajdonosa, két gyermekével együtt (akik a te­lek maradék egyötöd részének tulajdonosai) eladta a kertjét egy falubelijének. A telek csupán 235 négyzetméter volt, a hivatalosan megállapított vételár pedig 940 korona. Az állami közjegyzóség a szer­ződés bejegyzése (regisztrálása) után olvasónkat és fiait egyenként háromszáz korona összegű átru­házási illeték megfizetésére szólí­totta fel. Olvasnók kérdi, helyes-e az átruházási illeték említett 3x300, tehát 900 korona összegű kivetése (ha vételárként csak 940 koronát kaptak), s továbbá az iránt érdeklődik, hogy érvényes-e a fi­zetési felszólításon feltüntetett 24/1964. sz. törvény. Mivel az átruházás nemrég, 1986-ban történt, erre az átruhá­zásra már az 1985. január 1-től hatályos 139/1984. sz., a közjegy­zői illetékekről szóló törvény vo­natkozik. Az utóbb említett törvény 23. §-a értelmében az eladóknak, ha nem állnak rokonságban a ve­vőkkel, az ingatlan értékének öt százalékát kellene leróniuk átírási illeték címén, de mivel a III. illetékcsoportba tartoznak, lega­lább 300 koronát tartozik leróni mindegyikük. Az ilyen alacsony értékű ingatlan esetében az átru­házási illeték törvényes minimuma valóban aránytalanul magas, de megfelel a törvény rendelkezései­nek. Az illeték megfizetése az átruházókat (eladókat) terheli, a megszerzők azonban kezesked­nek az illeték megfizetéséért. Ajánljuk, igyekezzenek megálla­podni a vevőkkel abban, hogy az illeték viselését méltányos mérték­ben vállalják magukra, bár erre kényszeríteni őket nem lehet. Dr. F. J. ÚJ SZÚ 6 1986. VIII. 19.

Next

/
Thumbnails
Contents